Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-06 / 37. szám
Védekezzünk a kései fagyok ellen V Gyümölcsfáinkat, zöldségféléinket, de egyéb kultúrnövényeinket Is gyakran ká- 5 rosítják, vagy teljesen tönkreteszik a kései tavaszi fagyok és ez nemcsak az Ij ÉFSZ-eknek, de a népgazdaságnak is jelentős károkat okoz. VÉDEKEZÉS Bér a legkeményebb és a legtartósabb Jtideg a tél folyamán lép fel, a fagy legnagyobb kártétele nem télen, hanem a Jtésfl tavaszi, esetleg a koraőszi napokban szokott fellépni. Ezek a gyenge, de veszedelmes kései fagyok a növényzetet olyan fejlődési időszakban érik, amelyben sokkal fogékonyabb a fagy kártételeivel szemben. Hogy fagykáraink nem a tél folyamán, az igazi nagy fagyok Idején következnek be, annak egyik oka az, hogy a növényeket télen hótakaró borítja és hogy fejlődésük ezen időszakában könnyebben elviselik a nagy hideget, mint tavasszal Ez szoros kapcsolatban áll a fagypont-süllyedés jelenségével. Az oldatok egyik jellemző tulajdonsága, hogy alacsonyabb hőmérsékleten fagynak meg, mint a tiszta oldószerek. A fagypont-süllyedés függ az oldat töménységétől. Minél töményebb a növény oldata, annál alacsonyabb a fagypontja. Télen viszonylag kevés folyadékot találunk a növény testében, ez viszont tömény oldat. Tavasszal több az ilyen oldat és sokkal kisebb a töménysége, ezért könnyebben megfagy a növény, ami aztán káros következményeket von maga után. A fagykárok túlnyomó többségét a késő tavaszi éjszakák folyamán fellépő elfagyás okozza. Az elfagyási károk általában az éjszakai lehűlésből származnak, sokszor az év olyan részében, amelyben az idő különben nagyon enyhe. Például tavasszal, amikor a növény tenyészfolyamatai már lényegesen előrehaladottak. A kritikus hőmérséklet, mely hatására a növények a vegetációs időszakban részben vagy teljesen elfagynák, növényenként változik. Az egyes növények a fagynak jól ellenállnak, mások viszont a faggyal szemben nagyon érzékenyek. Ez az érzékenység nemcsak növényenként, de a növény bizonyos fejlődési szakaszaiban is változik. NÉHÁNY NÖVÉNY FAGYPONTJA- kritikus növény fejlődési hőmérséklet szakasz C°-ban szőlő bimbózáskor —1 szőlő virágzáskor 0 kajszi virágzáskor —2 meggy virágzáskor —2 cseresznye virágzáskor —2 szilva virágzáskor —2 uborka keléskor —2 kabakosok virágzáskor —1 A növények fagy által történő elpusztulásának okai különbözők lehetnek. Például a fagy következtében a sejtnedv megnagyobbítja térfogatát (ismert tulajdonsága a jégnek), ezáltal a sejtfalak szétszakadoznak és a növény elpusztul. Egy másik ok az lehet, hogy a fagy a sejtekből elvonja a nedvet, dehidrál és ennek következtében a növény ugyancsak elpusztul. Különösen veszélyesek a fagykárok szempontjából az ún. hideg légtavak vagy fagyzugok, amelyekben a hideg levegő a csendes derült éjszakákon megáll. Az elfagyási károk elleni védekezés nagyon fontos, mert általában a májusban fellépő kései fagyok nagy károkat okozhatnak mind a szőlőkben és gyümölcsösökben, mind a szántóföldeken. A fagyvédelemnek sokféle módját Ismerjük és ezeket két nagy csoportra oszthatjuk fel: 1. passzív fagy védelem, 2. aktív fagyvédelem. PASSZÍV FAGYVÉDELEM A passzív fagyvédelem a fagy jelenségét nem szünteti meg, ellenben a növényt olyan helyzetbe igyekszik hozni, hogy a fagy ne okozhasson nagyobb kárt, például a növényeket fagymentes helyre telepítjük, ezzel ún. fagymentes mikroklímát létesítünk a növényeknek, vagy nemesítéssel fagyálló fajtákat állítunk elő. A passzív fagyvédelem egy másik módja, mikor a növényt a kritikus időszakban hőszigetelő anyaggal, például papírral fedjük be. Ide sorolhatjuk még a virágzást késleltető vegyszereket Is. Ez az eljárás azonban nagyon körülményes, mert nagy hozzáértést kíván, másrészt pedig nagyon drága. A kezelésnek viszont a jó hatáson kívül vannak káros következményei is, például romlik a gyümölcs íze, mert megrövidül a tény észidő, s így a cukrok és a zamatanyagok nem tudnak olyan jól kifejlődni. Egyes helyeken alkalmazzák a kései fagyok ellen a szőlő és a gyümölcsfák késői metszését is, de ez semmiképpen sem javasolható, mert a növény sok tápnedvet veszít, és ezáltal a vegetációs idő nagyon elhúzódik, ami a legtöbb esetben terméscsökkenéshez vezet. Aránylag gyakran és sikeresen használják a fagyvédelemben a fák törzseinek bemeszelését. Ennek a hatása abban rejlik, hogy a fehér szín visszaveri a napsugarakat és korlátozza a fatörzs nap felé eső részének felmelegedését, és ennek következtében csökken a megfagyás veszélye is. AKTIV FAGYVÉDELEM Az aktív fagyvédelem olyan fagyvédelmi intézkedés, amellyel a levegő lehűlését igyekszünk kiküszöbölni, illetőleg úgy korlátozni, hogy^ a hőmérséklet ne száljon 0 C alá. A fag'yvédelem legrégibb és talán legtöbbet használt módja a füstölés. A veszélyeztetett földek felett füstfelhőt létesítünk úgy, hogy nedves szalmát, nedves fát, nyers naftalint, kátrányt, nyers olajban áztatott tőzegport vagy olajban áztatott fűrészport, esetleg egyéb különleges füstfejlesztö anyagot égetünk. Füstöléskor fontos, hogy a füst-palást a fagyvédett terület felett maradjon. A füst elszökésének veszélye rendszerint akkor áll fenn, ha a füst túl meleg. A túlmeleg füst ugyanis, mint a meleg levegő, a magasba emelkedik és így hatástalanná válik. Kevésbé meleg füstöt úgy fejleszthetünk, ha több helyen kisebb tüzeket rakunk. A nagy tűz ugyan több füstöt ad, a füstje azonban túl meleg, és nagyon gyakran elszökik. A füstölés gyenge fagyok ellen jó! beválik, de az erősebbek elleni védelemben nem mindig képes a fagy bekövetkezését teljesen kiküszöbölni. Egyes gazdaságokban alkalmazzák a kályhákkal vagy tüzekkel történő fütéses fagyvédelmet is. Ez a védekezési módszer az első pillanatban szinte lehetetlennek látszik, hiszen a hatalmas légóceánt úgysem győznénk tüzekkel átmelegíteni. De nem is ez a célja, hanem csak az, hogy a legalsó, legjobban lehűlt levegőréteget felmelegítse. A sikeres védekezésnek itt is az a lényege, hogy ne nagy tüzeket, hanem több helyen kisebbeket létesítsünk. Igaz, ha tudjuk biztosítani, hogy a felmelegedett levegő nem szökik el, sikeres munkát végzünk, de e módszer használata mégsem ajánlatos, mert nagyon költséges. Az utóbbi években sikeresen alkalmazzák külföldön, de helyenként hazánkban is az esőztető fagyvédelmet. Ennek két módját Használják. Az egyik, amikor a vizet apró cseppekben a levegőbe permetezzük. Alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy a permetezés az egész területen egyidejűleg és megszakítás nélkül folyjon a fagyponttól egészen addig, amíg a hőmérséklet nem emelkedett ismét a talaj felszíne felett 2 C° fölé. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy éjféltől reggel 7—8 óráig kell permetezni. Ehhez pedig több nagyteljesítményű gép és sok víz szükséges. A módszer azonban biztos védelmet nyújt a veszélyeztetett terület fagy elleni védelmében. A másik gyakrabban alkalmazott módszer, mikor a vizet a fagyveszélyben lévő növényekre permetezzük. A tapasztalatok és a kísérletek sok vitára adtak okot, mert nem könnyű megérteni, hogy úgy védjük meg legbiztosabban a zöld szőlőt, zöldségféléinket vagy gyümölcsfáinkat, ha vízzel permetezzük és így vastag jégréteggel borítjuk be. A jelenség magyarázata az, hogy a vízzel permetezett növény hőmérséklete csak lassan süllyed, mert a kipermetezett víz (amelynek hőmérséklete még a kutakban is 9—10 C°, folyókban, kanálisokban ennél, jóval magasabb) lehűlésével jéggé fagyásával bizonyos mennyiségű hőenergiát szabadít fel. Ezzel a hőenergiával felmelegíti a környező levegőt és a növényt is. A növény ezáltal megtartja saját hőmérsékletét, nem süllyed 0 C° alá és gyakorlatilag védett a megfagyástól. A védekezés eredményességét úgy tudjuk biztosítani, ha a vizet a lehető legapróbb cseppekben permetezzük a növényekre és ha azt teljes mértékben éri a kipermetezett víz. Védekezéskor ügyelni kell arra, hogy a víz mennyisége ne legyen feleslegesen magas, mert ez nagyon lerontaná a talaj szerkezetét. Például ha a feltételezett hőmérséklet mínusz 4 C° körüli lesz, egy hektárnyi terület megvédésére kb. 50—60 ezer liter vízre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy m2-enként 5—6 mm víz jutna a földre. Az Angliában — East Malingban — végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy 1 mm víz a fagyot kb. 1 C°-kal csökkenti, 2 mm víz 2 C°-kal, 4 mm víz 4,5 p°-kal, 5 mm víz pedig 5,3 C°-kal emeli a hőmérsékletet. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy a feltételezett mínusz 4 C°-os hőmérsékletről az 5 mm-es vízmennyiség felemeli a hőmérsékletet 1,3 C°-ra és ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy növényeinket megvédtük a fagytól. A permetezésre a tereptől és a növénytől függően alkalmazhatjuk mind az esőztető-, körforgású permetező berendezéseket, mind a növényvédelemben használt permetezőgépeket. A feltétel az, hogy a permetező jól poriasszon, megbízhatóan dolgozzon, elegendő víz álljon rendelkezésünkre, és a permetezést időben kezdjük meg. A fagyveszély előrejelzését megbízhatóan a meteorológiai állomások végzik rádióadások segítségével. Az esőztető fagy védelmen kívül egyes országokban alkalmazzák a légmozgató fagyvédelmet is Ez abból indul ki, hogy a kései és a korai fagyok a talajt, a növényzetet hőleadásokkal erősen lehűtik és így a talaj felett hideg légréteg ke-1964. május 6.
