Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-05-03 / 36. szám
Harcoljunk a talaj kártevők ellen \ Az utóbbi evekben, főleg 1962-ben meglehetősen erős volt a talajkártevők fel- I lépése és kártétele. Ezekre a kártevőkre jellemző, hogy nem évente bukkannak , fel és nem egyforma méretekben fejtik ki hatásukat, amely sokszor csak helyi l jellegű. Jelentős károkat okoznak főleg a kukoricában és a cukorrépában, de a I fiatal gyümölcsösöket és a faiskolákat egyaránt veszélyeztetik. >.| A mai mezőgazdaság kihasználja a tudomány és a korszerű növényvédelem l], legújabb vívmányait, módszereit. Nem helyes várni egészen a kártevők felbukl,| kanásának idejéig, amikor már nagyobb kártétellel vonják magukra a figyelmet, >(! mivel ma lehetőségünk nyílik a pontos előrejelzések alapján harcolnunk a talaj- 11 kártevők ellen. AZ ELŐREJELZÉS MÓDSZEREI A talajkártevök előrejelzését ún. talajszondák (talajfelvételek) segítségével végezzük. Ez alapjában véve azt jelenti, hogy az érdekelt terület feltalaját gondosan átkutatjuk, azzal a céllal, hogy megállapítsuk a kártevők egy négyzetméterre eső átlagos mennyiségét. A vizsgált területen annak nagysága szerint 4—10 szondát helyezünk el átlós irányban (diagonálisan) vagy sakktáblaszérűén. A talajszondák nagysága .és mélysége attól függ, mely kártevők jelenlétét vizsgáljuk. Általában 50X50X40 cm nagyságú szondákat ásunk, a pajorok vizsgálatára azonban 100X100X40 cm méretűeket. A szondákból kiásott földet 4 mm-es nyílású rostán átrostáljuk, a göröngyöket széttörjük, a fennakadt kártevőket (drótférgeket, pajorokat stb.) pedig megszámoljuk. A vizsgált területen elhelyezett szondákból nyert eredmény fejezi ki a terület átlagos fertőzöttségét. Ezt tavasszal fontos ismernünk, főleg a kukorica és a répa alá szánt földeken, ahol a drótféreg, a vetési bapolvpille stb. igen nagy károkat okozhat. Magyarországon a talajkártevők jelenlétét egyszerűbb módszerrel állapítják meg, miközben előcsíráztatott búzamagot használnak. Nálunk a tapasztalt gazdák, de főleg a kertészek felvágott bur-A pattanóbogár és lárvája, a drótféreg gonyát, vagy sárgarépát használnak ugyanezzel a céllal. A drótférgek jelenlétét ennek segítségével ősszel vagy tavasszal állapítjuk meg. A kiválasztott parcellán néhány helyen átlós irányban (diagonálisan) vizsgálunk 1 m2-es kis területeket (legkevesebb tíz helyen, függetlenül a parcella nagyságától). Ezeken az 1 m2-nyi területeken egy-egy marék kicsírázott búzaszemet helyezünk a földbe körülbelül háromszög alakban 60 X 60X60 cm távolságra. Ezeket a helyeket megjelöljük. A búzaszemek legalább 0,5—1 cm-es csírával kell, hogy rendelkezzenek. A megjelölt helyeken 3—4 nap eltelte után a csírás búzaszemeket feltárjuk és a drótférgek átlagos számától függő intézkedéseket viszünk véghez. VÉDEKEZÉS A védekezést aszerint intézzük a kártevők ellen, hogy 1 m2-nyi területre Közönséges cserebogár és lárvája, a pajor mennyi jut belőlük. Nálunk lindan bázison alapuló vegyszereket használunk a talajkártevők ellen. Ha a drótférgek átlagos mennyisége nem haladja meg a 10 darabot négyzetméterenként, úgy a cukorrépának vagy a kukoricának elegendő védelmet nyújt a Hermal L, (melynek hatóanyaga 50 % TMTD + 40 °/o lindangamma HCH) vegyszerrel végzett csávázás. Ha más csávázószert használunk vetés előtt, ezt Gamanal csávázószerrel kombináljuk (hatóanyaga 20 % lindangamma HCH). A csávázőszerek adagolása a vetőmagra: Hermal L Gamanal gramm/q gramm/q Cukorrépára 1600 1200 Kukoricára 400 800 Ha a drótférgek száma magasabb az említett 10 darabnál, a csávázáson kívül föltétlenül el kell végeznünk a talaj dezinszekciót. Ezt nálunk ugyancsak lindan-bázison alapuló poralakú vegyszerekkel végezzük, mégpedig Gamacid porozószer (melynek hatóanyaga 1 % Gamma HCH-lindan) vagy Supergam (szuperfoszfátban elkevert 0,5 % Gamma HCH) segítségével. Ha az átlagos fertőződés 1 m2-en 10—12 db drótféreg, kellő hatást csak 2—2,5 kg Gamma HCH hatóanyag hektáronkénti elosztásával érünk el. Ehhez tehát 200—250 kg Gamacid vagy 400—500 kg Supergam szétporzása szükséges. A jelenlegi használatban levő porozó gépek kapacitása kicsi, maximálisan 60 kg, ezért a 200 kg-os adagot csak 3—4-szeri tartálytöltéssel lehet elosztani egy hektáron. A Supergammal gyakran nem járnak' el gazdaságosan. mert sokszor csak mint foszforos műtrás gyát használják, olyan helyeken is, ah§l nem fontos a dezinszekció. Máskor pedlÜ nem alkalmazzák kellő adagolásban, merj nincs lehetőség a foszfor hatását ele* gendő nitrogén és kálium műtrágyával kiegyenlíteni. A 200 kg-os hektáronkénti Gamacid adag porozási költségei a következőit) a vegyszer ára (á 2,45 Kcs/kg) 490 Kcj, a porozás költsége 30 Kíft, Ez eléggé magas költség egy hektárnyi terület dezinszekciójára, annak ellenérí| kifizetődő, mert a talajkártevők gyakran a termés várható mennyiségének 40 %*■ ától is megfosztanak bennünket. A Szenei Állami Gazdaság már a múlt (Vanek Gáspár mérnök tusrajzai) évben egy új talajdezinszekciós módszert vezetett be. A 2 kg Gamma HCH ható« anyagot 10 kg Garnanal vegyszerrel juttatják a talajba (amely 20 % Gamma HCH-lindant tartalmaz). így a vegyszer árán a következő megtakarítást érik élt Gamacid (a 2,50 korona) 200 kg/ha-o? Gamanal (á 17,50 korona) 10 kg/ha-ds adag 490 korona, adag = 175 korona. Tehát csak a vegyszer felcserélésével hektáronként 315 koronát takarítanak meg. A Gamanal 10 kg-os adagjának egyenletes szétporzását az állami gazdaság úgy oldotta meg, hogy a vegyszert műtrágyával keverték. A téli időszakot használták ki a dezinszekciós keverék elkészítésére. Az egyenletes keverést műtrágyatörő-gép segítségével végezték el, miközben minden 45 kg szuperfoszfáthoz 5 kg Gamanalt adagoltak, s a kész keveréket papírzsákokba helyezték. Tavasszal az NPK trágyákhoz kellő adagban újból egyenletesen elkeverték az inszekticíd keveréket és a trágyázással egyidejűleg végezték a dezinszekciót. Ä 2 kg mennyiségű hatóanyag elosztási költségei hektáronként cca 10 koronával növekedtek (keverési költségek), de ugyanakkor, a porozási költségeken hek* táronként 30 koronát takarítottak meg $ Gamaciddal összehasonlításban. Tehát ai új módszerrel a fenti gazdaság hektáronként 335 koronát takarított meg. A talajdezinszekcióval kapcsolatban igen fontos a hatóanyag egyenletes el* osztása és ennek sekély talajbadolgozás^ (pl. boronával), hogy a szél ne hordja el, vagy a napsugarak hatására idő előtt n§ indu’ion bomlásnak. Vanek Gáspárné mérnök, a J. Dimitrov Vegyi Művelt (Bratislava) dolgozója