Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-25 / 34. szám

L

Nem teiltet azonban egyszerre mindent és teljes terjedelemben megvalósítani.

Elvtársnök, Elvtársak,

az V. kongresszus óta eltelt időszakban sikerült megszilárdítani szövetkezeteinket, emelni a mezőgazdasági termelés belterjességét és termelékenységét. Mezőgazdasági termelésünk 1961—1963 évi átlaga az 1959—1961 évek átlagával szemben 6,1 °/o-kal, a piaci termelés pedig 13,7 %-kal emelkedett. E növekedés mellett sok jelentős termelési sikert értünk el.

A gabonafélék vetésterületének fokozatos növelésével az utóbbi három évben, szemben az 1958—1960-as évekkel sikerült a búza átlagos hektárhozamát 22 q-ról 25.5 q-ra, tehát 16 %-kal, az árpa átlagos hektárhozamát 22,5 q-ról 24,5 q-ra, tehát 9 %-kal emelni. A múlt évben, összehasonlítva az 1961-es esztendővel komlótermésünk 4150 tonnáról 6380 tonnára, tehát 54 %-kal emelkedett, úgyszintén a burgonya és a cukorrépa hozamai is emelkednek.

Az 1960—1963 évekkel összehasonlítva növekedett az egy hektárra termelt hústermelés 17,6 %-kal, a tej közel 6 %-kal, a tojás 61,6 %-kal. Ezek olyan sikerek, melyekre joggal büszkék lehetünk.

1961—1963-ban lényegesen gyarapodtak a szövetkezeti alapok. Az oszthatatlan alapok 1963 végén egy hektár mezőgazdasági területre számítva 38,6 %-kal magasabbak, mint 1960-ban. Ezen alapokra befizetett összeg az alapeszközök leírását is számítva az egész pénzbeli hozam 15 %-át érte el az 1960 évi 13 %-kal szemben. Az üzemi biztosítási alapok 12,6 %-ot tettek ki. Ezt tanúsítja, hogy a szövetkezeti tagok helyesen fogják föl a közös szövetkezeti gazdaság fejlesztésére szolgáló elégséges pénzbeni eszközök jelentőségét.

Pártunk és kormányunk segítségével az V. kongresszus óta eltelt időszakban tovább folytatódott az EFSZ-ek építése. Erre összesen több mint 6,5 milliárd koronát fektettünk be. Ezzel egyidejűleg tovább nőtt a gépellátás. A gépek, szállítóeszközök és más hasonló jellegű alapeszközök értéke a múlt év végén kilenc milliárd koronát tett ki, amely egy hektár mezőgazdasági területre számítva 2000 koronának felel meg. Az 1961—1963 években a szövetkezetek közel 5,5 milliárd értékű új gépeket és berendezést kaptak.

Iparunk segítségével évről évre nőtt a mezőgazdaságnak szállított műtrágya mennyisége. Míg 1960-ban az egy hektár mezőgazdasági területre 76,2 kg-ot tett ki, addig 1963-ban a szövetkezetek már 84,1 kg ipari trágyát vásároltak tiszta tápértékben számítva. 1964-ben 104 kg-mal számolunk, úgyhogy 1960-hoz hasonlítva az emelkedés 36,5 % lesz.

A gyomok és kártevők irtására szolgáló vegyszerek mennyisége 1960—1963 években emelkedett. Míg 1960-ban összesen 540 000 hektár mezőgazdasági területen használtunk ilyen vegyszereket, ebben az évben már 1 460 000 ha-ra szükséges herbicid-anyag áll rendelkezésünkre. Emellett sor kerül a kártevők és betegségek elleni védekezés lényeges kiterjesztésére is. A növényvédelem terén elértük a mezőgazdaságilag és technikailag legfejlettebb országokat nemcsak a kezelt területek terjedelmében, de a vegyszerek minőségében és választékában is. Sikerült szelektív hatású készítményeket bevezetni, mint pl. herbicideket a cukorrépában, hüvelyesekben, zöldségben, kukoricában, a gyümölcsfák és bokrok termesztésében, inszekticídeket a komló, a zöldség és más növények védelmére.

Ezek az adatok pártunknak és kormányunknak arról a rendkívüli gondoskodásáról tanúskodnak, amelyet a mezőgazdasági termelés emelésére és az eszközök biztosítása érdekében fejt ki. Meggyőzően beszél erről az a segítség is, amelyet a szövetkezetek kaptak a CSKP XII. kongresszusa határozata alapján. Ez csak a műit évben 977 millió koronát tett ki. Ebből az EFSZ-ek alapeszközeire 578 milliót fordítottunk, éspedig gazdasági épületek építésére, talajjavításra, rekultivációra, valamint tenyészüszők és tehenek vásárlására. A szarvasmarhák egészségi állapotának feljavítására szövetkezeteinknek 120 millió koronát juttattunk, a lemaradt szövetkezetek szakkáderekkel való megerősítésére 38 milliót, az üzemi kiadások pótlására leginkább a hegyvidéki szövetkezeteknél és más körzetekben 240 millió korona segítség jutott.

nyersanyagokat nagyobb mennyiségben voltunk kénytelenek vásárolni a kapitalista piacon. A hazai és a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a juhtenyésztéssel célszerűen fokozhatjuk a mezőgazdasági termelés belterjességét, nemcsak a hegyvidéki és hegyaljai körzetekben, hanem a síkságokon is, amennyiben ott a szarvasmarhák legeltetésére alkalmatlan legelőink vannak. Ezért a juhtenyésztés fejlesztésének érdekében a tenyész és haszon anyajuh eladásáért, valamint a juhgyapjú eladásáért felárat számítunk és növeltük a juhbőr felvásárlási árát is. Több olyan intézkedésen dolgozunk, amelyek remélhetőleg fokozzák a juhtenyésztés iránti érdeklődést.

Elvtársnők és Elvtársak!

Az utóbbi időszakban a párt központi bizottsága, valamint a minisztérium vezetősége sok bíráló megjegyzést kapott a mezőgazdasági építkezésekben tapasztalható komoly hiányosságokkal kapcsolatban.

A mezőgazdasági bizottság, a CsKP KB elnöksége és a kormány letárgyalta a beruházási építkezések összes kérdéseit és utasítást adott a hiányosságok gyors kiküszöbölésére.

Az utóbbi napokban a sajtó, rádió és televízió útján értesülhettek azokról az intézkedésekről, amelyek a beruházási építkezés terén uralkodó helyzet javítására irányulnak. Szükségesnek tartom tájékoztatni a VI. kongresszus részvevőit arról, hogy a beruházási építkezésben tapasztalt hiányosságok oka elsősorban a ki nem próbált típusépületek építése, a rossz minőségű, alkalmatlan és kipróbálatlan építőanyagok használata, az építkezést végrehajtó szervek rossz munkája, valamint az építkezés ellenőrzését végző dolgozók munkájának alacsony színvonala. Az összes említett hiányosságok gyors kiküszöbölése ezért megkívánja a beruházási ténykedés összes szakaszain az erélyes és komplex intézkedéseket, kezdve a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériummal, a tervkészítő intézetekkel, építkezési szervekkel, egészen a mezőgazdasági üzemekig.

A hiányosságok kiküszöbölésére irányuló intézkedések elsősorban az alábbi ténykedéseket érintik:

— a haváriás épületek hiányosságainak eltávolítása,

— a megkezdett építkezések gyors befejezése és az újonnan megkezdett épületek gyorsabb felépítése,

— a mezőgazdasági építkezésre vonatkozó előírások leegyszerűsítése, az építkezés olcsóbbítása és meggyorsítása,

— a tervkészítő intézmények és építkezést végző szervek munkájának javítása,

— a mezőgazdasági üzemek jogkörének kiszélesítése, az épületek típusának kiválasztása terén, valamint a tervekben szükségesnek mutatkozó változtatások megvalósítása terén.

Az elmúlt napokban az épületek tervezését végző vállalatokkal és a mezőgazdasági beruházási építkezéseket előkészítő járási központokkal ismertettük, hogyan végezhetik el még ebben az évben a legjobban bírált és haváriás épületek módosítását és hogyan járjanak el a megkezdett épületek befejezése és az újonnan építés alá kerülő létesítmények építése esetében.

Tájékoztathatom önöket arról, hogy a haváriás épületek módosításához szükséges építőanyagokat teljes mértékben biztosítottuk és arra kérjük önöket, hogy nyújtsanak segítséget az említett épületek átépítésében, hogy azokat még ebben az évben befejezhessük. A feltétlenül átalakítással kapcsolatos kiadásokat a minisztérium eszközeiből akarjuk fedezni.

A szövetkezetek járási konferenciáin igen sok bírálat hangzott el arra vonatkozóan, hogy csak kevés megfelelő épületterv áll a szövetkezetek rendelkezésére. Ezért elhatároztuk, hogy a következő hónapokban áttekintést szerzünk a legjobb mezőgazdasági épületekről, amelyek a gyakorlatban teljes mértékben beváltak, ezeknek terveit sokszorosítani akarjuk és néhány szükségesnek mutatkozó kisebb változtatás után a szövetkezetek rendelkezésére bocsájtjuk Növeljük a mezőgazdasági épülettípusok számát az 1965 és 1966-os évre. Számolunk azzal, hogy az épülettípusok kiválasztásában részt vesznek főként a szövetkezetek és állami gazdaságok tapasztalt dolgozói.

3MBGYZET

mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak és a járások többi mezőgazdasági szervének különös figyelmet kellene fordítaniuk a versenybe álló munkaközösségek megalakítására és megszilárdítására valamint tevékenységük további támogatására.

A jelen időszakban a gazdálkodás anyagi-műszaki alapjának megerősítésével egyidejűleg egyre inkább előtérbe lép a mezőgazdasági tudomány és technika feladata is, valamint fejlődésük gyorsabb ütemének szükségessége. Hiszen a tudomány és a technika haladó tapasztalatainak gyakorlati alkalmazása a jelenlegi időszakban a mezőgazdasági termelés irányításának döntő fontosságú minőségi tényezője.

A mezőgazdaság szükségleteit figyelembevevő aktív kutatómunka példaképe kell érezniük mind a kutatási feladatok megoldása és minősége iránt mind pedig ezeknek gyakorlati alkalmazásával szemben is. A gyakorlati élettel karöltve kell megoldaniuk a legfontosabb fejlődési problémákat kellő időelőnyt biztosítva.

A mezőgazdaság szükségleteit figyelembevevő akítv kutatómunka példaképe a Havlickúv Brod-i Burgonyatermesztési Kutatóintézet, amely nemcsak a Havlickúv Brod-i járásban, hanem az egész köztársaságban is elősegítette a burgonyatermesztés feljavítását; a semcicei Répatermesztő Kutatóintézet a cukorrépatermesztés nagyüzemi technológiája új módszereinek kidolgozásában; a Komlótermesztési Kutatóintézet, amely megoldotta és elősegíti a komlótermesztés új technológiájának gyakorlati alkalmazását; igen sikeresek a Központi Növénytermesztési Kutatóintézet eredményei is a herbicidek, a gyomirtó vegyszerek kutatása terén, továbbá a Központi Állattenyésztési Kutatóintéze tevékenysége a borjak és a növendék szarvasmarha nevelése terén; a Sertéstenyésztési Kutatóintézet munkája, ahol a presticei sertésfajta regenerálása által segítették elő egy újabb hazai sertésfajta kialakítását és igen érdemdús munkát fejt ki még több más kutatóintézetünk is. Mindent összegezve azonban meg kell mondanunk, hogy a mezőgazdasági tudomány terén eddig elért eredményeink még mindig nem felelnek meg lehetőségeinknek és különösképpen nem felelnek meg a pártunk XII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésének.

Jelenleg kutató- és fejlesztési munkahelyeinken ebből a szempontból is igyekszünk megoldani egyes szervezési kérdéseket és ezen intézeteink dolgozói elé fő feladatként a következőket tűzzük:

— Figyelmet fordítani azoknak a feladatoknak gyors és komplex megoldására, amelyekre a gyakorlatnak legnagyobb szüksége van, hogy teljesíthesse a CSKP XII. kongresszusa által a mezőgazdaság számára kitűzött feladatokat;

— Jelentősen növelni a tudományos színvonalat és meggyorsítani a kutatási és fejlesztési feladatok megoldását;

— Fokozni a tudományos és fejlesztési munkahelyek valamint az itt dolgozók kapcsolatát és érintkezését a gyakorlattal, elősegíteni a tudomány és a technika új ismereteinek és vívmányainak gyakorlati alkalmazását s ezzel egyidejűleg tanulni is a gyakorlattól.

A tudomány és a technika új ismereteinek, valamint a termelés és a munkaszervezés legjobb tapasztalatainak gyors elterjesztése érdekében a legjobb munkaközösségek, kollektívák munkahelyein létrehozzuk a haladó tapasztalatok iskoláit, a járásokban pedig példás munkahelyeket alakítunk ki. A haladó tapasztalatok iskolái és a példás munkahelyek, ahol a termelés megszervezői a többi szövetkezetből is közvetlenül az üzemeltetési feltételek során gyakorlatilag ismerkednek meg a termelés és a munkafolyamatok megszervezésének jól bevált módszereivel, ezáltal a mezőgazdaság további fejlődésének egyik igen fontos eszközévé válnak.

Így például a kolini járásban Chrásfany községben a répatermesztő körzetek mezőgazdasági üzemei és a mezőgazdasági termelési igazgatóságai, mezőgazdászai és gépesítői számára szemináriumi iskolázást rendeztek a cukorrépa termesztésének és betakarításának nagyüzemi technológiája alkalmazásáról és a munkafolyamatok megszervezéséről.

M

31