Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-08 / 29. szám
már a század elején megpróbálkoztak. Mindmáig folynak kísérletek annak megállapítására, hogy melyik szer hatása a legbiztosabb. Természetesen a vetőmagcsávázással csupán a szemekre tapadt spóráktól óvhatjuk meg a növényeket. Sajnos, a csávázószer a kukoricaszem körül csak néhány nim-es körzetben fejti ki hatását, de nem véd a talajban elszórtan fekvő spórák ellen, holott éppen ez a túlnyomó többség, s akadály nélkül fertőzheti a talajbeli növekedés alatt a csiranövényeket. A vetőmagcsávázásnak az is az elsőrendű jelentősége, hogy segítségével megakadályozhatjuk a kórokozó vetőmaggal történő terjedését a még fertőzetlen területre. Legvégül számolnunk kell a fajták és hibridek ellenállóságával. Amikor a kukorica rostüszög-fertőzés országos méretekben elhatalmasodott, megindultak a kutatások annak kivizsgálására, hogyan viselkednek a fajták és hibridek a betegségekkel szemben. Kiderült, hogy a viselkedésük eltérő. Tökéletesen ellenálló egy sem volt közöttük, de a fogékonyság mértékében mutatkoztak különbségek. így pl. a közismert Mv 5 beltenyésztett hibrid a „közepesnél fogékonyabb“, míg az Mv 1, Mv 39 csak „köze-A fertőzött növények túlnyomó részén, a csövek helyén hatalmás üszögös képződmények keletkeznek. (Foto: Mesch J.-né) pesen fogékony", az Mv 40 a „kissé fogékony“ minősítést kapta. Hasonlóan a tiszta fajták közül, legeredményesebben ellenálló a Szegedi sárga, legfogékonyabb pedig a Mindszentpusztai fehér fajta. (Podhradszky et al 1962.) Kukoricanemesítőink azonban munkájuk során figyelembe vették a kukorica rostüszöggel szembeni rezisztencia kérdését és örvendetes eredményként vehetjük, hogy a legújabban előállított hibridek között vannak olyanok, amelyek a betegséggel szemben gyakorlatilag ellenállók. Összegezve eddigi tapasztalatainkat ma már tudjuk: a kukorica rostüszög gomba erős elterjedése arra figyelmezteti a kukoricatermesztőket, hogy több gondot kell fordítani a betegség elleni küzdelemre. Meg kell akadályozni a még fertőzetlen területekre a betegség behurcolását, Lelley István, az Országos Agrobotanikai Intézet dolgozója (Élővilág) Világítás tojóbaromfiak számára Az erős világítás a baromfiak tojókészségét serkenti azáltal, hogy szemükön keresztül hatással van a mirigyekre, amelyek viszont a petefészekre hatnak serkentőleg. A baromfiak részére nemcsak éjjel kell világításról gondoskodni, hanem sötét, borús nappalokon is. Általában elfogadott megállapítás, hogy tojóbaromfiak részére a világosság időtartamának optimuma napi 14 óra. A mesterséges éjjeli világítást ezért már augusztus közepén el kell kezdeni. Kezdetben elég napi fél óra világítás. Ezt hetenként fokozatosan további napi fél órával emeljük, egész december közepéig, amikor is a világítás időtartama már napi 6 óra. Január harmadik hetétől kezdve a világítás időtartamát hetenként fokozatosan napi fél órával csökkentsük egész április végéig, amikor is az éjjeli világítás megszűnik. A világítás időtartamában minden változás csak fokozatos legyen. Lágy héjú tojás a jele annak, hogy a tyúkok túl sok világítást kapnak. Az általános tapasztalat azonban inkább az, hogy túl kevés a világítás, azonkívül a lámpák is piszkosak és porosak. Számos kísérlet bebizonyította, hogy óránként 20 mp-es felvillanó erős fény által ugyanolyan eredmény érhető el, mint amennyit egy órás éjjeli világítás biztosít. A felvillanó fény alkalmazásához azonban 1.500 Watt erejű drága világító testek és bonyolult szerkezetű gépi berendezések szükségesek. Ezért az ilyen erős felvillanó fény alkalmazása a megszokott világítás költségeivel szemben nem gazdaságos. Vannak olyan baromfi fajták is, amelyek lényegesen kevesebb vagy egyáltalában semmi éjjeli világítást nem igényelnek. E fajták továbbtenyésztése útján lehet majd a baromfitenyésztés költségeit a jövőben csökkenteni. (The Times, London, Anglia) Mozgó burgonyaválogató Nagy sebességgel dolgozd burgonyaválogató gépről ad hírt a Landmaschinen-Markt. A gép könnyedén mozog és óránként - egyenletesen - 5080 kg burgo-. nyűt képes kiválogatni. A töltőtölcsér futószalagjait és hajlított felületét gumival vonták be. Nagyon aprószemü burgonya számára külön mellékszalaggal szerelték fel, ami megakadályozza, hogy föld és hulladékburgonya gyűljön össze a gép alatt, s ily módon mozgáslehetősége csökkenjen. Egyéb jellegzetességei: tökéletes válogatást biztosító rázóberendezés, valamint állítható válogatóasztal. Méretei: 5 m hosszú, 1,60 m magas, 1,67 m széles. A gép üzemeltethető 0,5 LE-s elektromotorral, vagy 125 cmi3 négyütemű benzinmotorral. (Landmaschinen-Mark, 8700 Würzburg) / Érdekes számadatok amerikai kutatóktól A kézi trágyakihordás munkaideje tonnánként 1,4 óra.' Gépesítve ez mindössze 0,14 órát igényel. Zárt tejvezetékes fejőházakban 60 tehénen felül egyedenként évi 6 dollárba kerül a fejőházi berendezések üzemelési költsége, 40 egyeden alul viszont évi 11 dollárba. A tejkezelő helyiség és fejőház légcseréjéről olymódon kell gondoskodni, hogy a szellőző berendezés télen hatszoros, nyáron tizenkétszeres légcserét biztosítson óránként. Pecsenyecsibenevelök mesterséges világításával kapcsolatban a következő eredményre jutottak: ha a napos csibék 24 órás kezdeti napi mesterséges fényadagját eladási korig fokozatosan tompánderengő fényre redukálták, a baromfi jobban fejlődött és nyugodtabb volt, mintha állandóan 12—14 órán át mesterséges fényben tartották. Tompa fény esetében a broiler-csibének elegendő 600 cm2-es alapterület, de erős fény a helyszükségletet 50 %-kal emeli, azaz kb. 900 cm2 szükséges egyedenként. (Electicty on the Farm, New York) A sertéstenyésztés Lengyelországban 1961 és 1965 között A sertéstenyésztésben főfeladat a fokozatos áttérés a hússertés tenyésztésre és az egész állomány vágóértékének fokozása. A háború után rendszeresített állami támogatás egyre nagyobb erővel hatott a tenyészállomány nevelésére. Az utóbbi években az (állami hitellel) évenként juttatott tenyészkanok száma eléri a 10 000 db-ot. Az egy kanra eső kocák száma 50—54 db. 1953 óta az állami hitel jelentős előmozdítója a tenyészkocák nevelésének is. A parasztoknak és szövetkezeteknek juttatott tenyészkocák száma évente kb. 25 000 db. 1965-ig a sertések számát 15 millió db-ra kell növelni, ebből 12,5 % koca. Egy kanra 42 kocának kell jutnia. A tenyészkocák kb. 40 %-át a szaporító gazdaságoknak kell juttatni, amelyeket a tenyésztők közösen üzemeltetnek. A nevelésre kerülő elitkocák közül 1965-ben 1300 darabot az elitkoca nevelő gazdaságok, 3800 darabot a többi állami gazdaság, 3000 db-ot pedig a paraszti szektor kap meg. A tenyészmunka jelenlegi helyzete megköveteli, hogy két szektorban folytassák a tenyésztést: 1. az állami szektorban, ahol a tenyésztés elsősorban válsági ismérvek szerint történik, ami biztosítja a gyors genetikai fejlődést, 2. paraszti szektorban, ahol a hagyományos módszerekkel folyik a szelekció. A nemesített tenyészkocák számát az 1960. évi 5690 db-ról 1964-ig 8100 db-ra kell növelni. A célkitűzés 1970-re az, hogy egy kanra legfeljebb 40 koca jusson. (Nowe Rolnicztwo, Warszawa) 55 1964. április 8.
