Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-04-04 / 28. szám
Nagyüzemi ■ ba romf iteny észtés A baromfihús termelése jelentős helyet foglal el minden, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ország lakosságának élelmezésében. Az USA baromfihús-termelése 1961-ben az ország hús- és tojástermeléséhez viszonyítva 30, Kanadában pedig 35 százalékot tett ki. Ebben a két országban ugyanúgy, mint a nyugateurópai államok többségében (Anglia, Hollandia és NSZK), a baromfitenyésztés alapját a csirkenevelés specializált módszerei képezik. KEVESEBB TAKARMÁNYSZÜKSÉGLETTEL A baromfi hizlalásánál a fő hangsúly mindenütt azon van, hogy a súlygyarapodást minél kevesebb takarmányfogyasztással érjék el. Az említett országokban példul 1 kg élősúly kitermeléséhez 2,2 kg keveréktakarmány szükséges. A statisztika szerint 1959-ben az USA-ban 3 884 000 tonna élősúlyú baromfit termeltek ki. Ez a szám magában foglalja a 2 605 000 tonna broiler csirkehúst (57 %), a 684 000 tonna tyúkhúst (17 %) és a 631000 tonna hizlalt pulykahúst (16 %). Ám ezen kívül kb. 12 millió kacsát is tenyésztettek. A nyugati államokban az utóbbi években csökkent a kis- és középnagyságú baromfifarmok száma. Helyettük a nagyüzemi tenyészetet szorgalmazzák, melyeken a kapitalista konkurencia lehetővé teszi az intenzív és gazdaságos baromfitenyésztést. A BROJLER-FAJTÁK NAGYÜZEMI TENYÉSZTÉSE A tipikus nagytenyészetek közül elsősorban a kanadai Quibeck tartományban Hejman farmját kell megemlítenünk, melyhez egy nagy feldolgozó üzem is tartozik. Hejman gazdaságának nincs saját tenyészállománya, keltetője és keveréktakarmány-előkészítője. A hizlaláshoz szükséges takarmányt szerződéses megállapodás szerint más gazdaságoktól vásárolja. Mivel pedig a feldolgozó üzem kapacitása túllépi a farm hizlalóképességét, az üzem arra kényszerül, hogy felvásárlási szerződést kössön más baromfitenyésztőkkel. A szállítók, a megbeszélt időpontban meghatározott mennyiségű állatot küldenek, — együttműködésük alapja a pontos ütemterv. A felvásárolt csirkék elszállításáról a felvásárló üzem gondoskodik, s a minőségüket pedig csak a levágásuk után állapítja meg. Ekkor kerül sor egyébként az osztályozásukra is. E specializáció eredménye az egyszerű munkaszervezés, és ugyanakkor a nagy munkatermelékenység. CSAK 14 EMBER A baromfifarm 6 háromemeletes épületből áll, melyek mindegyikében 30 000 broiler csirkét tudnak elhelyezni. Valamennyi munkamenet gépesített, s ennek köszönhető, hogy a 30 000 állat ápolását egyetlen ember végzi. így az egész farmon csak hat gondozóra van szükség. Ezenkívül van hat segédmunkás, akik előkészítik az állatok helyét, az új szállítmányokat elosztják az egyes részlegeken, a hízott állatokat előkészítik a szállításra, tisztítják, fertőtlenítik a helyiségeket és leltárt készítenek. A telepen van még egy őr és egy könyvelő. Tehát 14 ember termeli ki a 150 ezer tonna élösúlyú broiler csirkét évente, melyből 82 tonna esik egyre. Természetesen ezek a munkások nem foglalkoznak a keveréktakarmány öszszeállításával és szállításával. Kész száraz takarmányt kapnak a takarmányelőállítótól, aki a szerződés szerint oda is szállítja. A telepet kéthetenként töltik új állománnyal és egy részlegen 5400 darabot tartanak mélyalmon. A nagy gazdaságokban a feltöltéssel párhuzamosan adják feldolgozásra a hízott csibéket. Ez történhet bármely napon, kivéve szombatot és vasárnapot. Ezekben a gazdaságokban teljes a termelési ciklus — ez vonatkozik a tenyészállományra, a keltetőre, a hizlalóhelyiségekre, a hizlalásra, a feldolgozó üzemekre és gyakran a saját keveréktakarmány-előállítóra is. A TAKARMÁNYTÁPÉRTÉK MAXIMÁLIS KIHASZNÁLÁSA Erre példaként az egyik kaliforniai gazdaságot említhetjük, ahol évente 4 millió állatot hizlalnak. A tulajdonosa Vit Latorru. A gazdaságnak 40 ezer a tenyészállata, melyet két fajta alkot. Az Arto-akresz és a Vantresz fajtából a fehér Komisz. Az első fajta, vagyis az Arto-akresz tyúk és a Kornisz kakasok kereszteződéséből jött létre ez a broiler, mely 67 nap alatt eléri az 1,6 kg-ot és 1 kg élősúly előállításához 2 kg takarmányt igényel. A tenyésztők nagy jelentőséget tulajdonítanak a jó nevelési feltételek megteremtésének mind a tenyészállatok, mind a csirkék számára, melyeket mélyalmon tartanak. A tenyészállatok ólja 5000 férőhelyes, egy-egy négyzetméterre négy állat esik. A broiler csirkék óljának — melyből 64 van a gazdaságban — befogadóképessége 17 OOfl, s négyzetméterenként 12 csirke nevelését teszi lehetővé. A gazdaságban a következő takarmánykeveréket használják: 75 °/o kukorica, 19,5 % fehérjés takarmány (szója, len és gyapotdara), 2,5 °/o olaj, mész, vitamin, mikroorganizmusok és antibiotikumok. Amint látjuk tehát, a takarmány kiadós, s nem csoda, hogy kiválóak a hizlalás! eredmények. ANGLIA SEM MARADT EL Angliában szintén megszüntették a kis tenyészeteket — s a broiler csirkék nagyüzemi hizlalását helyezték előtérbe. A gazdaság központja egy nagy baromfifeldolgozó üzem, mely naponta 65 000 állatot dolgoz fel. A munkaidő az üzemben heti öt nap. A csirkéket 65 farmtól kapja, melyek többsége az üzemhez tartozik. S hoszszú időre szóló szerződéseket kötöttek a feldolgozó üzemmel, melyben kötelezték magukat a baromfiak hizlalására, az ezzel járó követelmények teljesítésére. A farmok két részre oszlanak, s egyenkénti kapacitásuk 35 000 darab. Az állatokat mélyalmon tartják és keveréktakarmánnyal etetik. Az állatok ápolását ólanként egy gondozó látja el. A munkaszervezés a következő: a farmokra 13 hetenként egyszeri szállítással mintegy 70 000 egynapos csirkét szállítanak, s ezzel párhuzamosan takarmányt is kap minden farm. A főüzemtől a 65 napos tenyészidő alatt azután egészen a szállításig senki sem látogatja a farmot. Az autók, melyek elszállítják a meghízlak csirkéket visszafelé a farmokra almot és takarmányt hoznak. A szállítás utáni 16 napon át a gondozók az ólak tisztítását, fertőtlenítését végzik, hogy előkészíthessék az újabb szállítmány átvételére. A munkamegosztásnak és szervezésnek a módszerével a farmok mindegyike évente 280-270 ezer broiler csirkét képes 1,5 kg-osra meghizlalní. Ez viszont azt jelenti, hogy a 65 farmból álló gazdaság évente 25 000 tonna baromfihúst termel ki. EREDMÉNYES PULYKAHIZLALÄS A pulykahizlalást is nagy gazdaságokban összpontosítják, ahol a termelés intenzívebb és gazdaságosabb módszereit alkalmazzák. Kanadában a pulykahizlaló üzemek főleg az Ontario és a Quebeck tartományban működnek, ahol óriási legelőkön igen olcsó a pulykatenyésztés. A legnagyobb pulykahizlaló gazdaságok egyi-A gyöngyös Szibériában ke az Ontario tartománybeli Mack- Kiddi, melyben évente — a hagyományos módszerrel — 2 000 000 fiatal pulykát keltetnek és hizlalnak fel. Ezenkívül azonban alkalmazzák a broiler módszerű 13 hetes hizlalást, sőt a 21—25 hétig tartó nehézpulyka hizlalása elől sem zárkóznak el. A gazdaság saját tény észál lománynyal rendelkezik: 25 000 tenyészpulykával és keltető berendezéssel. A tenyésztést a farmok 2400 kapacitású, négy részleg beosztású ólakban végzik. Egy-egy telepre, azaz 2400 pulykára 140 pulykakakast tartanak, melyeket csak akkor engednek a'tojókhoz, amikor fiastojásokra van szüksége a farmnak. Az ólak tágasak, világosak, jó a szellőztetésük, nagyok az ablakok, villanyvilágításúak és egy négyzetméterre 1,5 pulyka jut. Emellett azonban nincs kifutójuk. A tojóállományba besorolt pulykák 31 — 32 hetes korukban kezdenek tojni és ez az időszak 20 hétig tart, mely alatt mintegy 70 — 75 tojást tojnak. Utána a pulykákat levágják. Ha a tojóidő télre esik, akkor a napi megvilágítást 17 órára növelik. A broiler-módszerrel hizlalt pulykákat ablak nélküli helyiségekben és mélyalmon tartják, illetve hizlalják. A kispulykákat elektromos műanya alatt nevelik. A helyiségek 5000 pulyka számára épültek. Hét hét után a kispulykák szellős ólakba kerülnek, ahol kihízásukig maradnak. Ezekben az ólakban 1 m2-re öt pulyka jut. A nehézpulykák hizlalása 21 hétig, a kakasoké pedig 25 hétig tart. Tizennégyhetes korban a pulykák sűrűsége négyzetméterenként 2,5, a kakasoké kettő. Áprilistól novemberig legelőn tartják őket. A gazdaságnak egyébként 250 hektár földje van, melyből 80 hektárt kukoricával vetettek be. A tenyészállatok takarmánya kukoricát, búzát, zabot, árpát, szójadarát, hal- és csontlisztet, szárított savót, lucernalisztet, őrölt meszet, dikalcium-foszfátot, jódozott sót, mikroorganizmusokat és vitaminokat tartalmaz. A fejlett állatok takarmányadagja 16 %, míg a nyolcheteseké 25 %, a 12 heteseké 20,6 %, a 16 heteseké 18,2 %, a 20 heteseké 16 % és a 24 heteseké pedig 14,1 °/o fehérjét tartalmaz. A Mack-Kiddi gazdaságban hizlalt 24 hetes pulykák elérik a 12,4 kg-ot, a 21 hetesek a 7,5 kg-ot. Egy kg élősúly előállításához 3,3-3,5 kg takarmány szükséges. A broiler pulykakakasok 14 hetes korukban elérik az 5,2; a tyúkok pedig a 4,7 kg-ot. Egy kg élősúlyhoz 2,7 kg takarmányt használnak fel. A Mack-Kiddi gazdaságnak 31 munkása van, akik 1362 tonna húst állítanak elő évente. A termelésben azonban közvetlenül csak 23 dolgozik, így minden egyes emberre 60 tonna hús kitermelése esik. (A „Kolhozno-szovhoznoje praizvodstvo“ című szovjet folyóirat nyomán.) és születés utáni életét. Alkalmasnak találták a ketreces tartásra, fogyasztási tojás előállítására. Hidegtűrő képessége folytán hideg vidékeken, nem fűthető épületekben is istállózható. Tojásairól (kicsinységük mellett) megállapították, hogy tápértéke nem rosszabb, mint a fehér orosz tyúk tojásáé. Sárgájának A-vitamin és karotin tartalma másfél-háromszorosán múlja felül az előbbit. Héjának szerkezete, szilárdsága és egyéb sajátságai folytán a tojás messzire szállítható és fagypont körüli hőmérsékleten tápértékét hosszú időn át megtartja. A növendék és kifejlett állat zöldön és gyökérféléken is tartható, kevesebb koncentrált takarmányt igényel. A fejlett gyöngyös tartása télen egyszerűbb mint a tyúké. 1950—60 között Észak-Szibériában és a szovjet Távol-Keleten kísérleteket végeztek a gyöngyös felnevelésével, tartásával és szaporításával, mégpedig kedvező eredménnyel. A Szibériai Mezőgazdasági Tudományos Kutató Intézet 1960 júliusában sok gyöngyöstojást kapott a leningrádi „Bolsevik“ baromfitenyésztő szovhozból, amelyet az omszki baromfikutató fiókintézetben keltettek ki. A csibéket műanya alatt részben a talajon, részben ketrecben nevelték. Gondos válogatás után a csoport 450 tojóból állt. Az állatok a telet vándorólszerű építményben töltötték, amelynek tetejét szalmával fedték be, homlokfala nyitott volt. Ha nem fújt értsen a szél vagy nem volt erős havazás, a gyöngyösök kijártak. A szárnyék előtt szalmát hintettek el, ezen állottak az etetők szemes takarmánykeverékkel, vagy silókukoricával, tűlevéllisztből készült nedves keverékkel. A 40 fokos hideg dacára az állatok betegség vagy elhullás nélkül teleltek át. 1961-ben a gyöngyöscsibéket ugyanolyan ólakban nevelték, mint a tyúkok csibéit. A gyöngyösöket elektromos fűtésű fülkébe rakták, huszonöt csibét egy négyzetméterre. A talajon 30—33 C° volt a hőmérséklet. A helyiség belsejében gőzfűtést szereltek fel, ahol 20 C° volt a hőmérséklet. Három-négyhetes korban elkerített füves térségben vándorólazták a csibéket. 1961 végére 1500 tojóból alakítottak ki egy falkát. Ezek is kitűnően teleltek át a vándorólakban. A fölös kakasokat és tojókat levágták, ezek kiváló ízű húst szolgáltatnak. A tojók átlag évi 100 tojást adtak, 65—80 %-os keléssel. Az eredmények hatása alatt másutt is hozzákezdtek a gyöngyösök neveléséhez. A szibériai kutató intézet szűzföldek vidékére is juttatott gyöngyöstojást. A telepeken gondos kiválasztást végeztek 1960 óta és megfigyeléseket végeznek az élősúly, a nemi érés tekintetében és a vérösszetételre nézve. A legjobb 100 tojóból és 50 kakasból kiválasztott állományban minden egyed produktivitását feljegyezték és néhány fő vonalat alaktíottak ki a legjobb tojók és kakasok jelleg-komplexuma alapján. A következő évben mind a tojások száma, mind a súlya emelkedett az egész állományban. Ma már számos letojató üzem dolgozik Szibériában kisebb-nagyobb állománnyal. A gyöngyös hibáinak egész sora ismeretes. Kevés és kis súlyú tojást tojik, a napos csibe és a fiatal csibe ellenállóképessége nem elégít ki, de a kiválasztási munka eredményei, tartási és takarmányozásának tisztázása elősegíti a háziasítást. Új angol juhfajta Anglia juhfajtáiról is híres. Az angliai tenyészetek a legkülönbözőbb fajtákban bővelkednek. A sokféle fajta és változat kereskedelmi szempontból azonban nem mindig előnyös, mivel a gyárak nagymennyiségű, de egyöntetű és egy fajtától származó gyapjút igényelnek. A piac is keresi a juhtejet. Ezért —, amint a The Times, Supplement on Agricultúre egyik száma írja — felmerült a szükségessége annak, hogy szaporább, sok gyapjút és tejet termelő fajtákat tenyésszenek ki. A szakemberek érdeklődése a külföldi fajták felé fordult. így alaposan megvizsgálták a nagytőgyű finn juhokat és az 5 — 6 bárányt ellő Romanov fajtákat. Végül úgy határoztak, hogy az East Friesland tejelő juhfajta keresztezéseiből igyekeznek egy szaporább fajtát kitenyészteni. Az új juhfajta új tulajdonságait Down kosok használatával igyekeznek rögzíteni, illetőleg fokozni. 1957-ben Hollandiából két East Friesland tejelő fajtájú kost és nyolc anyajuhot vittek be Angliába. Ezeket Clun Florest, Dorset Horn és Border Leicester fajtákkal keresztezték. Az ivadékokból mindig kiválogatták a legszaporább és legbővebben tejelő egyebeket, majd azokat egymással is keresztezték. Ilyenformán 1962-ben 350 anyajuhból álló kísérleti nyája volt az angliai tenyésztelepnek. Az anyajuhok legtöbbje 32 fajtakeresztezésen is keresztülment. Az új fajtát 1962-ben már törzskönyvezték is Colberd néven. B. A. Több traktor, műtrágya és vegyszer Bulgáriában BEPILLANTÁS EGY ROMÁNIAI SZÖVETKEZET KERTÉSZETÉBE Bátor emberek vállalkozása Kétszáz hektáron kertészet! Nyersen számolva egy kisváros évi zöldségszükségletét fedezi. Hektáronként — közepes termés esetén — mintegy 40 000 lej jövedelmet hozhat. A 200 hektár tehát összesen 2 millióval több pénzjövedelmet jelent mint amennyi a rajon peremén lévő kisperegi gazdaságnak erre az évre tervezett 6 milliós bevétele. Érdemes tehát a dolgok mögé nézni. Az országos jelentőségű zöldségtermesztő Övezetben ez az idei legnagyobb vállalkozás. De felmerül a kérdés: vannak-e Zlmándujfaluban olyan kertészek, akik képesek „kiszedni" a milliókat a 200 hektárból? H a r m a t h András, egyike az évek folyamán nagy feladatok színvonalára nőtt kollektivista parasztoknak. A vezetőség számára „előlegezte“ — a zimándújfalusiak szavával élve — a 8 milliós bizalmat azzal, hogy a leg-1964. április 4. jobb tudása szerint kormányozza a kertészetet, ö a főkertész. A bizalmat mindennél többre értékeli Harmath András. Tizedik éve vezeti a zitnándújfalusi gazdaság kertészetét, de még soha nem élt vissza a tagság bizalmával. A gazdaság agrármérnöke, Szabó Gyula mesélte, hogy az elmúlt évtized alatt szerzett tapasztalatait sok tanulással, olvasással gyarapította és kertészeti szaktudását mesteri szintre emelte. A kertészeti központban találkoztunk Harmath Andrással. Azzal fogadott, hogy rosszkor kopogtattunk be hozzá. Ilyenkor tél végén nem sokat látni a kertészetben, s ő szűkszavú ember lévén Inkább azt szereti, ha a vendégek saját szemükkel győződnek meg a zfmándújfalusi kertészek tudományáról. Harmath András nem ijedt meg attól, hogy az egyesülés eredményeként ötszörösére nőtt a kertészet. (Kijártunkkor fiatalos lendülettel irányította, sürgette a 13 000 négyzetméter területet elfoglaló melegágyak készítését. Ellenőrizte a föld rostálását, a trágya bemelegedését, a melegágy földaljénak vastagságát, s közben elmondta, hogy a februári 15—16 fokos hideg miatt kicsit megkéstek ezzel a munkával. Nagyon ügyesen, nagyüzemi módra szervezte meg a vetést. Ott, ahol több millió palántát kell felnevelni, nem is lehet ezt a munkát másképpen végezni. Jól bevált gyakorlat szerint 6X6 centis sorvetést alkalmaznak. — Mi újat vezet be a 200 hektáros kertészetbe? — kérdeztük Harmath Andrást. — Az utóbbi években meggyőződtünk róla, hogy a folyamatos zöldségtermesztés nagy haszonnal jár. Tavaly koratavasztól késő őszig úgy osztottuk be a parcellákat, hogy állandóan volt mit betakarítani. A múlt évi 40 hektáros kertészetünk több mint másfél millió lejt hozott a gazdaságnak. Az idén még nagyobb mértékben alkalmazzák a folyamatos zöldségtermesztést. A korai káposzta helyére zöldbab kerül. Májusban a karfiolt a káposzta cseréli fel kései vetésnek, s miután szeptember elején betakarították, zöldbab kerül a helyébe, ami október derekáig beérik. Az augusztus második felében lekerülő káposzta helyét borsóval ültetik be. S még egy újdonság. Tavaly Harmath András egy szakkönyv alapján az árasztásos öntözés helyett a bakhátas öntözést alkalmazta igen jó sikerrel. Saját maga készítette a tervet, s a vezetésével hajtották végre. A bakhátakat a talaj esésének megfelelően alakították ki, s olyan ügyesen rendezték el, hogy a víz 200 méterre is elfolyt. — A bakhátas öntözésnek van még egy másik előnye is — mondta Harmath András. — Amíg az árasztásos öntözésnél 40X 40-re ültettük a palántákat, a bakhátasnál 60X20-ra, ami egyrészt azért jobb, mert könnyebben és szakszerűbben lehet kapálni és beárnyékolja a területet, nem párolog ei olyan hamar a nedvesség. Bár még a munka elején tartanak a zimándújfalusi kertészetben, minden jel arra mutat, hogy nagyszerű vállalkozásukat siker koronázza. A főkertész mellett olyan emberek dolgoznak ezért, akik legalább úgy szeretik a kertészeti szakmát, mint ő. — Az a legnagyobb boldogság — mondta búcsúzóul Harmath András — amikor a millió palánta szemlátomást erősödik s később gyümölcsöt hoz. Millió gyümölcsöt. NAGY V. ISTVÁN í Bulgáriában — csakúgy, mint i nálunk, vagy a többi baráti szocia- 4 lista országban — évről-évre nö^ vekszik az anyagi, technikai bázis, i A számok mindennél beszédeseb- i ben bizonyítják, hogy a bolgár me- i zőgazdaság gépesítése milyen na- 4 gyot fejlődött az utóbbi 10—12 ^ esztendőben. Az 1952-es év kere- 4 ken 12 ezer traktoregységével a szemben tavaly már 44 ezer trak- 4 toregységgel rendelkezett a bol^ gór mezőgazdaság. így ezer hektár f mezőgazdaságilag művelt területre ^ kilenc traktor jutott. ^ Az anyagi-műszaki bázis másik ^ jelentős területe a műtrágyák ^ megfelelő mennyiségű jelentke$ zése a termelésben. Bulgáriában ^ különösen gyorsan fejlődött a mű} trágyagyártás, amit behozatallal ^ egészítettek ki. Amíg az 1948-as ^ esztendőben 100 hektár megmü- 4 veit területre 469 kg műtrágya a jutott, addig 1960-ban ugyanennyi ^ területen már 11925 kilogrammot 4 használtak fel. I A mezőgazdasági lakosság város- 4 ba vándorlása fokozottan előtérbe a helyezte a gyomirtó vegyszerek } használatát. Ma már széles körben 4 használják fel a szántóföldi nöj) vénytermesztésben a Hungazin néá ven ismert vegyszer bolgár váltoí zatát, nemcsak a kapás kultúrák — 4 így a kukoricában —, hanem a 4 szőlők gyomtalanítására is. B. A. A gyöngyös Nyugat-Afrikából származik és ma már eléggé elterjedt mái földrészeken is. Nemesítésével éi örökléstanával tudományosan nen foglalkoztak eddig, háziasításával éi tenyésztésével is beérték. A Szovjei Tudományos Akadémia genetikai intézetében és fiókjaiban 1964 óta tanulmányozzák a gyöngytyúkkal kapcsolatos kérdéseket. Ezek között megvizsgálták a gyöngyös fejlődését és alkati ipllpm7nit továbbá embrionális WBDEHDA5ÁKÁB01
