Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-04-04 / 28. szám

Idejében

ültessük a korai

burgonyát

Ki ne szeretné az ízletes korai bársonyát? Városainkban sokszor órák hosszat állnak sorba érte. Mindenki igyekszik, hogy étrendjét változatossá tegye vele. Sajnos, mezőgazdasági üzemeink még mindig kis területen termesztik a korai burgonyát és megközelítőleg sem tudják ellátni a piacot. Pedig hálás termény, mert utána még vethetünk keveréket, silókukoricát. Tehát egy évben két termést vehetünk le ugyanazon területről. A korai burgonyatermesztésnek egyes vidékeken régi hagyománya van. Híresek a farkasdiak, varbóiak, palástiak, ipolykesziek. Ezek a szövetkezetek a korán begyűjtött terményből jó pénzt nyernek a közös pénztárába. A korai burgonya jól előkészített tőidben magas hektárhozamot ad. A felsőtúri szövetkezet 130 mázsás hektárhozamot ért el korai burgonyából. A palásti szövetkezetesek szintén dicsérik a korai burgonyát. Gál István agronómus idén 8 hektárral több területen termeszti, mert a múlt évben is kiváló hektárhozamot értek el. Az egyik parcellán a Klimax fajta korai burgonya 205 mázsás hektárhozamot adott. A damásdi szövetkezet is elégedett a korai burgonyával. Nagyon jó közgazdászok, pontosan kiszámítják minden termény önköltségét. A korai burgonya a jó hasznot hozó növények listáján szerepel. A múlt évben 20 hektár 484 997 koronát jövedelmezett. Idén sem számítanak kevesebb bevételre.

A korai burgonya tehát, amint a példák is bizonyítják, jó hasznot hoz a szövetkezeteknek, és lényegesen segíti a közellátást is. Viszont azt is meg kell mondanunk, hogy elég igényes növény. Mindenekelőtt szereti a laza, homokos-vályogos, szerves anyagokkal telitett, humuszgazdag, meleg talajt. Ültessük lehetőleg napsütéses, széltől védett déli oldalba. A gyorsan fejlődő növénynek sok melegre, napfényre van szüksége. Hideg, széljárta dűlőben nehezen kel, kibújás után fázik, megáll a fejlődésben és alacsonyabb hektárhozamot ad. Ültetés előtt készítsünk könnyű, laza vetőágyat.

A cseh országrészekben, főleg Hav- Kckűv Brod környékén ültetés előtt három—négyszer is lazítják a talajt, a csírázott ültetőgumó valóságos virágágyba kerül. Ez az egyik előfeltétele a növény gyors kikelésének.

A szakemberek sokat vitatkoznak, mikor ültessük a korai burgonyát. Napjainkban ez a probléma valóban időszerű, mert megkésett a tavasz és rendes körülmények között a korai burgonyának már a földben volna a helye. Viszont azt is tudjuk, hogy a burgonya nagyon hőérzékeny növény. Ha a meleg előcsíráztatóböl a szépen csírázó gumót hideg földbe tesszük, óriási károkat szenvedhet. A hideg földben a burgonya megüvegesedik és előfordulhat, hogy 50 '/4-a sem kel ki. Tehát az ültetéssel nagyon vigyázzunk, türelmesen várjuk a kedvező időt. A csíráztatást a hőmérséklet szabályozásával az időjáráshoz mérten szabályozzuk. A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy a korai burgonyát legjobb 6 fok meleg földbe ültetni. Ha a föld hőfoka már megfelelő, ne várjuk, hogy a burgonya tovább csírázzon az előcsíráztatóban, azonnal ültessük ki. Több mezőgazdasági üzemben a korábban ültetett korai burgonya, ha még nem is csírázott ki teljesen, sokkal nagyobb hektárhozamot adott, mint az előcsíráztatóban tovább hagyott.

Főleg a korai burgonya esetében nagyon fontos, hogy milyen mélyre ültetjük. Ha a csíráztatott gumó túl mélyre kerül, kevesebb meleget kap és nehezen bújik ki. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy legjobb a korai burgonyát 1,5—2,5 cm mélyre ültetni, így a korai termékenység 30—40 %-kal nagyobb, mint a 7 cm mélyre ültetett növényé.

Az idő enyhül. Hosszú várakozás után mégis megjött a tavasz. Valószínű, hogy pár nap múlva kívánt hőfokra melegszik fel a föld és ültethetjük mindannyiunk kedvelt csemegéjét, a korai burgonyát. Ültessünk minél többet, mert fontos élelmezési cikk, szép pénzt hoz a házhoz, bő termés esetén kevesebbet kell belőle behozni külföldről, tehát sok deviza koronát takaríthatunk meg és utána még takarmányt termelhetünk az állatállomány számára.

Bállá József

A MEZOGAZOASAGI DOLGOZÓK LAPJA

Bratislava, 1964.. április 4.

a

Ara 40 fillér •

XIV. évfolyam 28. szám.

Magyarország felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából H r u s « ot> elvtárs vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tartózkodik Magyarországon, Felvételünkön Hruscsov és Kádár elvtárs látható a szovjet küldöttség megérkezése utáni pillanatokban, amikor a budapestiek tízezrei szívélyesen üdvözlik a becses vendégeket. (Foto: CTK)

A Magyar Népköztársaság nagy ünnepe

Április 1-én ünnepli Magyarország dolgozó népe felszabadulásának 19. évfordulóját. A szovjet hadsereg ezen a napon űzte ki az utolsó fasiszta hordát a sokat szenvedett ország területéről, és a hatalom birtokosai a dolgozók lettek.

Ma, amikor majdnem két évtizedes múltra tekinthet vissza a néphatalom Magyarországon, elmondhatjuk, hogy az egykori szegény agrárállamból iparilag fejlett, szocialista mezőgazdasággal rendelkező, a társadalmi és kulturális felemelkedés útján állandóan előrehaladó ország lett. A szocialista országok nagy családjában fontos helyet betöltő Magyar Népköztársaság gazdasági és tudományos sikereinek híre messze túl száll az ország határain.

A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány Kádár János elvtárs vezetésével az 1956-os ellenforradalom leverése óta hatalmas országépítési munkát végzett. A szocializmus építése minden magyar dolgozó szívügyévé vált. A párt és a tömegek közötti kapcsolat szoros és megbonthatatlan.

A Magyar Népköztársaság legnagyobb nemzeti ünnepe alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozó népe szívből jövő jókívánságait küldi a testvéri magyar népnek, és további sikereket kíván a szocializmus építésében, valamint a világbéke megteremtéséért vívott közös harcunkban.

Teremtsük meg a jó árpatermés előfeltételeit

A mezőgazdasági termelékenység egyik fő tényezője a bőséges és jó minőségű takarmányalap. Ezen belül igen komoly jelentősége van a tavaszi árpának, amely szükséges az egyes állati termékek termeléséhez az állati szervezetben.

Ügy gondolom, hogy a vetésforgó betartásáról sokat beszélni nem szükséges, mivel azt már mindenki tudja, hogy tavaszi árpát főleg cukorrépa és általában kapások után vetünk. Másik fontos tényező a tápanyagellátás. A kémiai talajvizsgálat alapján kidolgozott trágyázás! terv legyen a fő iránymutató, azonban a műtrágya fajta kiválasztásánál vegyük figyelembe azt is, hogy kora tavasszal vetjük az árpát vagy később pl. április első felében. Ez esetben fejtrágyázást nem alkalmazunk, mert a tenyésztőé rövidsége miatt nem hoz terméstöbbletet, de előfordulhat, hogy terméscsökkenést eredményez. Tehát idén — mivel későn vetünk — célszerű a-fejtrágyázásra szánt nitrogénműtrágyát salétrom formában, fél adagban a talajba dolgozni vetés előtt. Ez a műtrágya lehet lovosicei- vagy osztravai salétrom, és keverhető az alapmütrágyához közvetlenül kiszórás előtt, de csak abban az esetben keverhető, ha a többi műtrágyaféleség nem tartalmaz szabad me'szet, mint pl. a mésznitrogén.

További fontos tényező' a magágykészítés, amely esetenként változik ugyan, de kultivátor nélkül el sem képzelhető. Ezzel biztosíthatjuk azt, hogy a vetőmag kellő mélységbe kerüljön a talajba, amely befolyásolja a növény fejlődését az egész tenyészidö alatt. Sok esetben az is előfordul, hogy megfelelő magágyat készítettünk, még sem kerül a vetőmag kellő mélységbe 4—5 cm-re. Ennek oka

leginkább az, hogy a traktoros a kívántnál nagyobb sebességgel halad, és így a vetőgép csoroszlyái elsiklanak jóformán a föld felett. Azt hiszem, a vetőmagcseréről és kiválasztásról nem szükséges sokat beszélni, de fontos, hogy erről senki meg ne feledkezzék. A vetőmag egyenletes nagysága és tisztasága szintén fő követelmény. Tudvalevő, hogy a növényke a csírázás után bizonyos ideig abból a tartalék-tápanyagból él, amely a magban van, ezért azon igyekezzünk, hogy a vetőmag nagysága megfelelő legyen. A kis súlyú és méretű vetőmag kevesebb tápanyagot tartalmaz és ennélfogva nem is lehet kellő csíraerélye, vagyis már a növekedés első, második, esetleg harmadik időszakában mutatkozik elégtelen fejlődés, amely természetesen kihatással van magára a termésre.

Azon parcellákon, ahová hereféléket szándékozunk vetni, ajánlatos előre gondoskodni elegendő tartaléktápanyagról, főleg foszfort vessünk ki többet ezekre a parecllákra, lehetőleg őszi mélyszántással, de lehet közvetlenül vetés előtt is. Erre a célra igen megfelelő a nyersfoszfát, amely lassan oldódik. Természetes, hogy az említett tényezőkön kívül még számos más körülmény befolyásolja azt, hogy jó eredményeket érjünk el, de meg kell tennünk mindent, hogy ez a fontos takarmány soha ne hiányozzon az állatok étrendjéből.

Vojtek Károly (Libád)

A U<HttyCCS&<ZUS

küldöttei

Őrködjünk erdőink fölött!

/

Április az erdők hónapja

Hűvösek még az éjszakák, eső verdesi a csupasz faágakat, de egyvalaki már elárulta a természet lappangó titkát: a rigó. Elsőnek a szomorűfűz ocsúdott fel dermedtségéből a rigó füttyszavára. Éltető nedvek csörgedeznek ereiben, veszszöi pattanásig feszülnek, majd sárgálló-zöldellő rokolyát húznak pucér törzsére. Kacér tavaszi divatbemutatóját sorra megirigylik az erdő többi fái és bolondos rügyezési versenyre kelnek vetélytársukkal. A tavasz felséges

szabadtéri nyitánya már felcsendült.

Köztudomású, hogy a régebbi rendszerek valóságos rablógazdálkodást folytattak Szlovákia erdeiben. A nyereségvágy ütötte sebeket csak vontatottan heverte ki fatermelésünk. Pártunk és kormányunk kezdeményezésére azután tavaly 21000 hektáron megkezdték Közép-Szlovákiában az újrafásítást, a többi kerület nagyszabású tervfeladatairól nem is szólva. Ugyancsak hozzáfogtak a hegyi lejtők fásításához borókafenyővel, hogy megakadályozzák a hó- és földlavínák képződését. Egyúttal gyorsan növő fákkal, nyárak és fűzek ültetésével igyekeznek faállományunkat ütemesebben növelni.

A fa az egész világon egyre keresettebb, értékesebb nyersanyaggá válik. Hála a technika rohamos fejlődésének, ma már a fát helyettesítő műanyagok egész sorával rendelkezünk. De az erdő rendeltetése nem merül ki csupán a fakitermelésben. Bebizonyosodott. hogy az erdők kíméletlen, szakértelem nélküli irtása károsan befolyásolja a környék éghajlatát, elapasztja az erdei források vizét, csökkenti a talajnedvességet és annak terméshozamát. Hegyes vidéken ilyenkor beáll a talaj karsztosodása, pusztulása, síkságon pedig többnyire sivatagi jelleget ölt a vidék. A növényzet és állatállomány fokozatos gyérülése ezek után természetes folyamat.

Április van, az erdők hónapja. Ha erdőn keresztül visz útunk, ha erdei sétára indulunk, szívleljük meg erdészeteink sürgős kérelmét: ne rakjunk tüzet

olyan helyen, ahol tűzveszély fenyeget! A dévényi űn. Kógli-hegyen nemrégen tüzet rakott egy vidám kiránduló társaság, majd .sorsára“ bízta a hamu alatt rejtőző izzó zsarátnokot. Alig értek le a károlyfalvai útra, füstfelhőbe burkolódzott a hegylejtőn viruló sarjúerdő, amely csakhamar lángok martaléka lett. A népgazdaságunkat ért kárról jobb nem beszélni!

Ne éljünk vissza azzal a különben sem bölcs mondással, hogy hiszen „erdőben vagyunk!“ Ne tördeljük az ágakat, ne verdessük le a leveleket, ne hessegessük az amúgy is megtizedelt erdei vadat! Nyugalomra van szükségük, akár a hosszú betegségből felépülő embernek. Legyünk fegyelmezett, hálás csodáiéi a természet néma szimfóniájának, ne alacsonvodjunk rontópálokká. Maradjunk az erdőben is — emberek! K. E.

Nem lesz pénzzavar

B o d z s á r István, a szécsénkei szövetkezet könyvelője is készül Prágába. Számolgat, latolgat, felméri a fejlődést, elgondolkozik, mi segítene a szövetkezet pénzgazdálkodásán. Nem azért, mintha náluk rosszul menne a szövetkezet. Tavalyelőtt bevezették a szilárd bérezést 23 korona munkaegység értékben. Egy év alatt a közös vagyon egymillió koronával emelkedett, a 460 hektáros szövetkezetben. De sokszor minden koronát össze kellett szedni hogy időben kifizethessék a tagok havi bérét, ami nem kis tétel, mert a dolgozó tagok átlagos keresete 1100 korona.

A pénzzavart a bevételek aránytalansága okozta. A szövetkezet tapasztalata azt mutatja, hogy a bevétel 80 %-át a második félévben veszik be. Tehát ahol nincs kellően feltöltve a tartalékalap, pénzügyi zavar állhat elő. Ezért Bodzsár elvtárs helyesli azt az intézkedést, miszerint a szövetkezetek a bankból időben megkapják a tagok bérére szánt összeget. így nem kerülhet sor pénzzavarra. Az előre folyósított hitelt viszont a második félévben vissza tudják fizetni.

Nagyon jókor jött az új intézkedés, mert a szécsénkei és a nagyfalusi szövetkezet egyesült, és most már 1022 hektáron gazdálkodnak. Viszont a nagyfalusi szövetkezet elég gyengén gazdálkodott, és ha nem kapnának előre hitelt, előfordulhatna, hogy valamelyik hónapban nem tudnának teljes összeget fizetni a munkaegységekre.

— A pénz bizony nagy vonzóerő és mozgósító — mondja a könyvelő. — A fiatalság sem nagyon mozdul el ilyen szövetkezetből, így az átlagos életkor 38 év.

A kongresszuson majd a Szilárd bérezés előnyét akarja bizonyítani Bodzsár István. -b-