Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-01-10 / 3. szám

Eav kis loakarat Szlovákia nemcsak természeti szép­ségéiről, hanem kitűnő ásványvizeiről is híres. A rimaszombati járásban Hrciarské Zaluzanyban is van kitűnő ásványvíz-forrás. A falvakban ezt a vizet csevicének hívják. ‘ Az említett faluban ez az ásványvíz csak jó volt. Mi történt valójában vele? Vagy harminc évvel ezelőtt a ese­­vice forrását betonkutacskába szorí­tották, de a teteje nyitott maradt. Mivel a faluban az a szokás, hogy mindenki csak csevicét iszik, s a falu­nak ma már több mint 1000 lakosa van, hát sokan jártak a kútra. Ez még nem lenne baj! De hát a merítés, az igazán primitív módon történik. Agyagkorsók, fonott demizsonok, étel­hordó edények stb. kerülnek a kútba. A csevice edényét nem mindenki tartja tisztán. Persze ezzel nem akarjuk az említett falu lakóit becs­mérelni. De hát a por az edényekről a vízben mosódik le, s ily módon a csevice-forrás a baktériumok gyűjtő­helye, amelyek azután vígan terjeszt­hetik a különböző betegségeket. Az a valóság, hogy az ilyen módszer na­gyon veszélyes a náthaláz, vagy más 1964. január 10. Még 196Í-ben el­kezdték Gadócon a szövetkezeti Köz­pont építését, de az OSP mindezidáig nem fejezte be tel­jesen a munkála­tokat. Az iroda­­helyiségbe már be­költöztek, de na­gyon hiányzik még a tanácsterem, | mert nincs hol | megtartani a gyű­léseket. Reméljük, hogy az OSP nem I sokáig várakoztat ( még a hátralévő munkálatokkal, | s az 520 000 koro­nás épületet étad­­| ják a rendeltetésé­­- nek. -zs-Ä moszkvai béketerv A történelem eddigi menete Hrus­csov szovjet miniszterelnök üzenetének indokoltságát igazolja: a háborúk többségét valóban határviták kapcsán indították. Ezek nyomán on­tották vérüket embermilliók, ezek nyomán pusztult el felbecsülhetetle­nül nagy mennyiségű pótolhatatlan tudományos és kulturális érték. Ko­runkban is — sajnos — bőségesen akadnak megoldatlan határviták, me­lyek bizalmatlanságot keltenek, súr­lódást, nemegyszer fegyveres kon­fliktust robbantanak ki az államok között, azzal a veszéllyel fenyeget­nek, hogy a látszólag helyi összetű­zések világméretű nukleáris pusztí­tássá szélesednek. Ez a veszély késztette a szovjet kormányfőt nagy fontosságú javasla­tának megtételére. A világbéke meg­óvásáért érzett felelősségtudattal in­tézte üzenetét a világ országainak állam- és kormányfőihez: „Kössünk nemzetközi egyezményt (vagy szer­ződést), s az államok mondjanak le az erőszak alkalmazásáról a területi viták és határkérdések megoldásá­ban.“ Hruscsov miniszterelnök üzene­tében példákat is említ a jogos és jogtalan területi igényekre. Elsősor­ban Tajvan szigetét említi, amely ős­idők óta a kínai állam elidegeníthe­tetlen része, s mindeddig csupán azért nem egyesülhetett az anyaországgal, mert az Egyesült Államok külső be­avatkozása akadályozza ezt. Az üzenet a határkérdések egy más vonatkozá­sára is rámutat: ez Németország, Ko­rea és Vietnam egyesítésének kérdése. Itt is érvényesülnie kel! a békés ütőn történő megoldás alapelvének: az ér­dekelt államoknak külső nyomás és beavatkozás nélkül, önmaguknak kell az egyesítés kérdését megoldaniuk. Ugyancsak a jogos területi követelé­sek sorába tartoznak azok, amelyeket a felszabadult államok támasztanak arra vonatkozólag, hogy adják át ne­kik a hozzájuk tartozó, de még gyar­mati iga alatt, vagy külföldi megszál­lás alatt maradt területeket. ^1 egemlíti az üzenet azokat a re­■ ■ vansista törekvéseket is, ame­lyek a jogtalan területi igényeket pél­dázzák. Ezeket a jogtalan követelése­ket azok a körök támasztják, ame­lyek bosszúra szomjaznak az elvesz­tett háború miatt. „Az ilyen területi igényeket a leghatározottabban el kell utasítani“ — hangsúlyozza az üze­net —, „mivel ezek nem egyeztethe­tők össze a béke érdekeivel, hiszen ezekből az igényekből nem fakadhat más ,csak új világháború.“ Különösen figyelemre méltó az üze­netnek az úgynevezett történelmi jo­gokkal foglalkozó része. Ezek a jogok a legtöbb esetben nem hoznak meg­oldást, hiszen ki tudja minden fél szá­mára megnyugtatóan eldönteni, hogy az V., vagy a XII., esetleg a XIX. szá­zadban volt határokat kel! figyelembe venni? Milyen kritériuma van annak, hogy ezt vagy azt a századot kell el­sőbbségben részesíteni a többivel szemben? Ugyanis lehetetlen meg­nyugtatóan megoldani a határvitákat pusztán etnográfiai vagy vallási szem­pontok figyelembevételével. Hruscsov üzenetében nyomatékosan Hangsúlyozza, nogy nem a jeienieg fennálló határproblémák egy tollvo­nással történő megszüntetéséről van szó. Ez valóban lehetetlen, s igazság­talan lenne néhány valóban jogos igényt támasztó állam szempontjából. „Az egyetlen amit ellenzőnk — jelenti ki Hruscsov —: a területi viták meg­oldásának katonai módszere.“ Ez a javaslat reális, valamennyi állam egy­séges akaratával igen gyorsan módot lehetne találni az egyezmény formába öntésére. S éppen itt merül fel a javaslat problematikus oldala: lesz-e egységes akarat valamennyi állam részéről? A javaslat ugyanis hiába ésszerű, hiába jut el megcáfolhatatlan logikával a végső következtetéshez, ha néhány állam — főleg olyan államok, amelyek jelentőséggel bírnak a világpolitiká­ban — a javaslat ésszerűségének és cáfolhatatlanságának elismerése mel­lett sem lesznek hajlandók ennek rea­lizálására. Hogy ez a veszély fennáll, azt az eddig érkezett visszhangok jelzik. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivőjének kijelentése arra mutat, hogy — ha nem is utasítja el a javaslatot — az Egyesült Államok nem szándékozik konkrét lépést ten­ni a Hruscsov üzenetben foglaltak megvalósítására. Ugyanez a magatar­tás tapasztalható londoni és párizsi körökben is. Mindamellett figyelemre méltó jelenség az a tény, hogy az előző évek gyakorlatával szemben az­­úttal nem siettek propagandafogásnak minősíteni és ezen az alapon eluta­sítani a szovjet részről érkező javas­latot. Az a kijelentés, amely szerint Hruscsov béketervét „behatóan tanul­mányozzák“ arra mutat, hogy lehetet­lenné vált a hidegháborús évek mód­szereinek használata, sőt — az AP amerikai hírügynökség szemleírójának jelentése szerint — a Nyugat kény­szerítve érzi magát ellenjavaslatok megtételére. A tavaly megkötött atomcsend­­egyezmény kedvező légkört teremtett a javaslatok előterjesztéséhez s meg­valósításához. Az is bizonyos, hogy a Hruscsov-üzenetben foglaltak alapján megkötendő egyezmény még jobban megkönnyítené az egyéb problémák megoldását, elsősorbán a leszerelés kérdésének megoldását. Nyilvánvaló tehát, hogy a tartós béke megterem­tése valamennyi nép érdeke. Ezért olyan fontos és figyelemre méltó kez­deményezés a Hruscsov-javaslat, mely valamennyi békeszérétd ember támo­gatását élvezi. (mf) Játszani és sportolni az úton tilos! A szülőknek erre figyelmeztetniük kell gyermekeiket, különösen akkor, ha felügyelet nélkül maradnak. A gyerekekben még iskolás koruk előtt ki kell fejlesztenünk a szükséges gyakorlati tapasztalatokat a közle­kedésre vonatkozólag, és ezeket az iskolában a szülők és a közbiztonsági szervek együttműködésével tovább kell fejleszteni. Azok a neveletlen utasok, akik a megállókon tolakodnak, mert elsőnek akarnak felszállni, gyakran balesetet akozhatnak. A szülőknek tehát figyel­meztetniük kell gyermekeiket: figyel­mesek, fegyelmezettek és udvariasak legyenek. Nem győzzük eléggé hang­súlyozni, mennyire fontos, hogy a szülők és a tanítók mindezekkel a szabályokkal megismértessék a gyer­mekeket s ezáltal is csökkentsük a közlekedési baleketek ijesztő számát. Németh Dezső (Cerná) á gyermekek és a közlekedési feavelem • Ne járjunk az úttest vagy az or­szágút közepén. • Országúton az úttest baloldali szélén járunk, a járművek irányával szemben, hogy azokat idejében ész­­revehessük. • Az országúton ne járjunk cso­portokban, hanem egymás mögött haladva. « Közeledő jármű előtt sohase fussunk ét. • Ismerkedjünk meg a városok út­kereszteződésein működő fényjelzé­sekkel: vörös — állj, sárga — figyelem és zöld — szabad az út! Ne kapaszkodjunk motoros jár­műre. 0 Közvetlenül a jármű mögött ne induljunk át az úttesten, mert nem látjuk jön-e ellenkező irányból köz­lekedési eszköz. 0 Mindenki tartsa kerékpárját a lehető legnagyobb rendben. Ellem­­őrizzük rendben van-e a világítása, hátul a piros üveg, jól müködnek-e a fékek és a csengő. Kerékpáron min­dig a jobb oldalon hajtunk, ne vág­junk át az országúton egyik oldalról a másikra, ne végezzünk rajta akro­bata-mutatványokat és sohase en­gedjük el a kormányt, hanem tartsuk mindkét kezünkkel. Meg kell értetnünk gyermekeinkkel is hogy járművek gyorsabban közle­kednek, mint a gyalogosok. Míg pél­dául egy gyermek másodpercenként két lépést (kb. 1 métert) tesz meg, a jármű 30 km/óra sebességgel, 8,33 métert, 40 km/őra sebességgel 11,11 métert. Az iskolában matematika és fizika órákon nevelhetik a gyerekeket közlekedési fegyelemre, például olyan feladatok megoldásával, amelyekben világosan megnyilvánul, a gyalogosok és jármüvek sebességi aránykülönb­sége. További fontos követelmény: Az autó és motorkerékpár tulajdo­nosok száma napról-napra növekszik és ezzel párhuzamosan emelkedik a közlekedési balesetek száma is. Sok ■ esetben vagyunk tanúi annak, hogy gyermekek idézik elő a baleseteket. A gyermekek nem ismerik kellőkép­pen a közlekedési szabályokat, sok­szor elővigyázatlanok és fegyelmezet­lenek, különösen ha egy-egy utca vagy az úttest egyik oldaláról a má­sikra mennek át. Utcákon, utakon játszanak, nem vigyáznak a közleke­dési eszközökre való felszállásnál és leszállásnál sem, stb. A következmé­nyek: kisebb nagyobb sérülések, gyakran halálesetek is, nem említve a közvagyon megrongálását. Az egyre szaporodó közlekedési balesetek számának csökkenése ér­dekében működnek a nemzeti bizott­ságok mellett az ún. közlekedési bi­zottságok. Ezek azon fáradoznak, hogy fokozzák a közlekedési fegyel­met, mint elválaszthatatlan részét a polgári nevelésnek. Szükséges azon­ban, hogy ez a gyermek családi ne­velésének is tartozékát képezze. Közlekedési szabályok betartása szocialista hazánk minden polgárára vonatkozik. A szülők felelősek gyer­mekeik viselkedéséért az utcán és mindenhol, ezért szükséges, hogy ezzel a kérdéssel állandóan foglalkoz­zanak. Világítsák fel gyermeküket a közlekedés jelentőségéről, a gépjár­müvek és a gyalogosok fegyelméről. Betartandó szabályok 0 Mielőtt a gyalogos átkel az út­testen, tekintsen először balra, azután jobbra. 0 A tömegszállítő közlekedési esz­közökből történő kiszállás után az utas várja meg, míg a közlekedési eszköz eltávozik a megállóról, és csak azután menjen át az úttest másik oldalára. Fészküket építgetik Csinos, fiatal házaspár áll meg a bútorüzlet kirakata előtt. Ujjaik szőrit ónak-ölelkeznek, a fészeképítés bol­dogsága sugárzik belőlük .,. Jó elmenni ilyen boldog emberek mellett, fiatalító, ráncsímító üdeség árad belőlük mindenre-mindenkire ... A fiatalasszony szólal meg: — Ügye, szép? — mutat a hálószoba-berendezésre.- En inkább így mondanám: szép és modern. Éppen ilyenről ábrándoztunk ... * * * De azt nem tudják, hogy az A 26 típusú hálót a galán­­tai bútorgyár alkalmazottai készítették. Ebben az üzem­ben több mint harminc kollektív áll versenyben a szocia­lista munkabrigád címért és sok kollektív már viseli ezt a büszke címet. Nem tudták azt sem, hogy azt a bizonyos hálószobát sok fiatal házaspár vásárolta meg a Szovjetunióban, Ma­gyarországon és a kapitalista államokban is. Hogy már 9 000 000 korona értékben szállítottak külföldre ilyen háló-berendezést. 1964 első negyedében 300 ilyen hálót küldtek a Szovjetunióba, s ki tudja pontosan, mennyit Magyarországra, ahol már sok fiatal vár türelmetlenül a galántai bútorgyár ízléses és szép hálószobáira. (HL) múlhatatlanul szükséges területet le­het igénybe venni. Az ilyen egyéni építkezéseket szolgáló telkeket azon­ban nem lehet majd eladni az igény­lőknek, csupán személyes használa­tukra kiutalni. Személyes használatra pedig csak az állam vagy egy szövet­kezet tulajdonát képező telket leheti valakinek kiutalni a járási nemzeti bizottság révén. Nem beépített telkét a tulajdonos ajándékba adhatja ugyan legközelebbi rokonainak, de eladni kizárólag az államnak vagy az állam szervezeteinek lesz jogosult. — Mind­ezekből a javaslatokból új jogi hely­zet alakul ki: a családi házat építő személy tulajdonosává válik az épü­letnek, a telektulajdonos azonban az állam marad. Meg kell még említe­nünk, hogy a telkek személyi haszná­latának újjárendezése nem érinti a mór meglévő jogokat. Vagyis: a nem beépített telek tulajdonosa továbbra is az marad éppúgy, mint a családi vagy víkendház épület- és telektu­lajdonosa. HOGY MEG NE RENDÜLJÖN FOGYASZTÓINK BIZALMA A törvényjavaslat többek között a szocialista szervezetek által a polgá­roknak nyújtott szolgáltatások jogi rendezésével is foglalkozik. Meghatá­rozza nevezetesen a kereskedelmi szervezetek felelősségét a fogyasz­tókkal szemben eladott készítmé­nyeik minőségét illetően. A felelősség emellett a termelést terheli a hiá­nyosságokért, elsősorban az termel­jen kifogástalan minőségű árut. A ke­reskedelmi szervezeteknek szavatos­ságot kell vállalniuk a fogyasztókkal szemben az eladott cikkek valameny­­nyi fogyatékosságáért, amelyek a sza­vatossági időn belül felmerülnek, te­kintet nélkül arra, vajon a fogyasztó­nak a cikk megvásárlása alkalmával nyújtottak-e jótállást vagy sem. Az addigi gyakorlattal ellentétben a vá­sárlónak jogában áll majd a silány cikket jó minőségű, hibátlan árura becserélni, hogy ne rendüljön meg bizalma az eladó szervezetben. A sza­vatossági idő tartama az eladott áru­féleségtől függ. Huzamosabb haszná­latra szánt cikkek esetében hat hó­napot is meghaladhat a szavatossági idő, de ezt a körülményt fel kell tün­tetni a szavatossági okiraton, amelyet sz eladó szervezet köteles kiadni a vásárlónak. K. E. Szemelvények az új polgárjogi törvényből Szocialista törvénykezésünk új polgári törvénykönyvet (obciansky záko­­ník) dolgozott ki, amely előreláthatólag a közeljövőben kerül kiadásra. Olvasóink kívánságára rövid kivonatokban ismertetjük a törvény egyes részleteit abban a szövegezésben, amelyben a — még nem végleges — törvényjavaslat készült. A SZEMÉLYI TULAJDON A polgári törvénykönyv újjórendezi a személyi tulajdon fogalmát, amely­nek sérthetetlenségét alkotmányunk biztosítja. A személyi tulajdon forrá­sát polgárainknak a társadalom javára végzett munkája alkotja. A személyi tulajdont képező javak közül első­sorban a családi házat kell megemlí­tenünk, mert a lakásoknak több mint felerésze családi ház köztársaságunk­ban. Ettől függetlenül azonban csak egy' családi ház lehet személyi tu­lajdonban. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a törvény életbelépése után megfosztanók tulajdonától azt a pol­gárt, akinek több családi háza van. De a további családi házak nem lesz­nek személyi, hanem magántulajdo­nában. A törvényjavaslat a tulajdon­nak ezt a fajtáját is rendezi. Ugyan­csak személyi tulajdonban marad to-­­vábbra is egy-egy víkendház. HÄZASTARSAK közös tulajdona Üj jogi intézményt vezet be tör­vénykezésünk a házasfelek közös tulajdonára vonatkozólag, az ún. osz­tatlan közös tulajdont (azelőtt köz­szerzeménynek nevezték). Az osztat­lan közös tulajdon ugyanis legjobban kifejezi a házastársak közötti vagyon­­viszon.yulás jellegét, valamint a háza­sok egyenjogúságát pénzügyi-gazda­sági vonatkozásban. A közös tulajdon magában foglalja mindazokat a java­kat, amelyek személyi tulajdon tár­gyát képezhetik és amelyeket a há­zastársak bármelyike a házasság tar­tama alatt szerzett (innen a régebbi közszerzemény elnevezése). Kivételt ' képeznek azok a javak, amelyekhez ' örökösödés vagy ajándékozás révén 1 jutott a házasfelek egyike. A házas- | társak egyikének kizárólagos tulaj- ; donát képezik továbbá a személyes használatára szolgáló vagy hivatása 1 gyakorlásához szükséges javak. A kö- 1 zös tulajdon osztatlansága és osztha- 1 tatlansága megszűnik a házasság fel- ■ bontásával, de a bíróság a házasság ' tartama alatt is megszüntetheti az * osztatlanságot, ha például a házas- s felek egyike a család, esetleg a kis- 1 korú gyermekek rovására gazdálkodik J a vagyonnal. A TELEKSPEKULÁCIÓ ALKONYA j Hogy gátat vessen a mezőgazdasági ( földterület folyamatos csökkenésének | és, a telkekkel történő üzérkedésnek, ) az új törvény kimondja: a jövőben , polgári személynek sem eladni, sem j használatra kiutalni nem szabad me- ] zőgazdasági földterületet. Családi ház , építésére legfeljebb 800, víkendház j létesítésére 400 négyzetméternél na- t gyobb telek használatát nem engedé- t lyezik és garázs számára is csak a \ ragályos betegség elterjedése szem­pontjából. A csevicét legutóbb vegyelemezték s megállapították, hogy ivásra közve­szélyes. A helyben lakó körorvos, a helyi nemzeti bizottság tanácsa, s a szövetkezet vezetősége is tudja ezt, sőt lehet, hogy még a járási egész­ségügyi felügyelő is. A megállapításon kívül azonban évek óta semmi sem történt. Ügy látszik, hogy legtöbb­ször az előforduló betegségeket gyó­gyítjuk, de keveset törődünk azok megelőzésével. Hrnciarské Zaluzanyban van a járás legjobb, a leggazdagabb szövetkezete. Van ott kőműves és szakember, aki ért a vasmunkához is. Talán másra nem is lenne szükség, csak a helyi nemzeti bizottság irodájától a szö­vetkezet irodájáig „megrövidíteni“ az utat, s az ügyet egykönnyen el lehetne intézni. Hiszen csak a csevice-kút tetejét kell lebetonozni, vízvezeték­csövet és csapot kell rászerelni. S mindezt azért, Hogy ne kerülhessen edény a kútba. Es ezzel minden meg­oldódna, még az előírás is. Ügy tudjuk, hogy a helyi nemzeti bizottságok felelősek a nép egészsé­géért, s ezért elvárható Hrnélarské Zaluzanyban, Vel'ká Suchán, Pondelo­­kon és másutt, hogy az említett eset­hez hasonló fogyatékosságokat eltá­volítsák. STEVO KOVAC (Rimaszombat)

Next

/
Thumbnails
Contents