Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-03-04 / 19. szám
Egyed Hektárhozam (q) 27 472 56 27 574 58,5 28 050 61,9 30124 72 A táblázatból látható, hogy az egyedek növekvő száma milyen kedvezően hat ki a hektárhozamra. Az egyedek száma mellett nagyon fontos a hibridek cserélése is. Az ifjúságfalvi szövetkezetben pl. ugyanaz a hibridfajta az első évben 87, a második évben pedig 67 mázsa csöveskukoricát adott hektáronként. Járásunkban akadnak még olyan szövetkezetek — mint például a dunaradványi —, amelyek azt állítják, hogy a kukoricatermesztés koldusbotra Juttatja őket. Az értekezleten az ilyen nézeteket természetesen elítélték a felszólalók. Ahol 14—18 mázsás hektárhozamot érnek el, tényleg nem érdemes kukoricát termeszteni. De vajon miért nem termelnek annyit, mint Gyulamajoron, Ifjúságfalván vagy Szitáson? Ha minden üzemben megadják a kukoricának ami jár, jó eredményeket fognak elérni. Hasznos növény a kukorica, de nem lehet becsapni, mert akkor megbosszulja magát. Kása Mihály (Nemesócsa) A kukoricát nem lehet becsapni A komáromi járásban a mezőgazdasági üzemek szemeskukoricából 31 mázsás, silókukoricából pedig 260 mázsás hektárhozamot értek el. Ezzel az eredménnyel nem lehetünk megelégedve. Már azért sem, hogy a jól gazdálkodó szövetkezetek igen magas hektárhozamot értek el. A Gyulamajori Állami Gazdaság 126 hektáron vegyszeres gyomirtás mellett 100 q csöveskukoricát termelt hektáronként. Ifjúságfalva 53 mázsás szemeskukorica hektárhozammal dicsekedhet. Ezzel szemben Hetényen, ahol nem alkalmaztak vegyszert az első kapálást későn, a másodikat pedig egyáltalán nem végezték el hektáronként csak 14 mázsa szemeskukoricát termeltek. A silókukorica termesztésében is hasonló különbségek vannak. A violíni szövetkezet 530 mázsát termelt hektáronként, az újgyallai viszont csak 133 mázsát. A közelmúltban lezajlott értekezlet beszámolója rámutatott arra is, hogy az alacsony hektárhozam okát nemcsak a talajösszetételben, hanem a növényápolásban kell keresni. Nagyon fontos a kukorica kívánt sűrűségének betartása. Járásunkban 40 — 48 000 egyed kívánatos egy hektárra. A korai érésű kukoricáknál 50 ezer egyedet is hagyhatunk, a későbbieknél pedig 40 ezret. A növénysűrűség természetesen függ a talajerőtől Is. Több mezőgazdasági üzemben a rossz kikelés és a férgek kártevése miatt 25 — 28 ezerre csökkent az egyedszám. Az egyedek helyes sűrűségét a karvai EFSZ kísérletei is igazolják: A kukoricatermesztés tízparancsolata Országos kukoricatermesztési tanácskozás Szolnokon Tudományos kutatók, nemesítők legjobb kukoricatermesztők országo: tanácskozást tartottak Szolnokon hogy megvitassák a kukorica terméshozamok gyorsütemű növelésének lehetőségeit, a legfejlettebb agrotechnikai módszereket. A bevezető előadást Keserű János, földművelésügy miniszterhelyettes tartotta. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az évről évre növekvő állatállomány takarmánygondjainak megoldásában legfontosabb növényünk a kukorica. A kukorica holdankénti átlagtermésének fokozására területnövelés útján Magyarországon nincs lehetőség. Egyetlen járható út a termésátlagok növelése. A tanácskozás elfogadta a kukorica korszerű agrotechnikájának 10 legfőbb szabályát, tízparancsolatát, s javasolta, hogy valamennyi termelőszövetkezet, állami gazdaság, háztáji termelő azokat a helyi viszonyoknak megfelelően mindenütt alkalmazza. 1A kukoricatermesztés egyik • fontos feltétele a jó talajelőkészítés, Két esztendővel ezelőtt a szövetkezetekben végzett széleskörű vizsgálatok alapján megállapították, hogy az őszi szántásba vetett kukorica 30 - 50 %-kal több termést hozott, mint a tavaszi szántásban. Az őszi szántást a vetéshez elsősorban simltőval, kultivátorral, s csak erős gyomosodás esetén készítsük elő tárcsával. Az újbői való szántás feltétlenül káros. 2 A kukorica szereti és jól érté• kesíti az ősszel leszántott istállótrágyát. Ahol az őszi istállótrágyázás valamilyen ok miatt elmaradt, tavaszszal csak érett istállőtrágyát használjanak, azt is legfeljebb csapadékos időjárás mellett, laza szerkezetű földekéin. Kötött talajon a tavaszi istállőtrágyázás nem ajánlatos, mert terméscsökkenést eredményezhet. 3 A hazai és a nemzetközi ta* pasztalatok azt igazolják, hogy a kukorica elsősorban a nagyadagú műtrágyázást hálálja meg. Holdanként 5 mázsa (hektáronként 8—9 mázsa) vegyes műtrágya átlagos körülmények között 40-50 %-os terméstöbbletet eredményezhet. Öntözéssel még biztosabb a nagyadagú műtrágyázás hatása. Holdankénti 150 kg (250 kg/ha) vagy ennél kisebb adagú műtrágya használata hatástalan. A nitrogén műtrágyát vetés előtt, vagy vetéssel egyidejűleg célszerű kiszórni. 4 A tanácskozás figyelmeztette • a résztvevőket arra, hogy a nagyobb termelési szint elérése érdekében szükség van az állati kártevők (drótférgek, mocskospajor stb.) elleni fokozottabb védekezésre, mégpedig ta'ajfertőtlenítéssel. Ha akkor HCH tartalmú vegyszeres, vagy aldrinos szuperfoszfáttal kezeljük a kukoricatáblát, nyomban forgassuk azt a talajba. 5 A sikeres kukoricatermesztés • fontos szabálya a jó hibridvetőmag használata. Az idén az ország összes kukoricaterületére elegendő hibridvetőmag áll rendelkezésre, amelyből a háztáji gazdaságok szükségletét is ki tudják elégíteni. A fajtaválaszték is megnövekedett. mivel vannak olyan rövidtenyészidejű hibridfajták is, amelyeket az északi csapadékosabb dombos vidékeken is sikerrel termeszthetünk. A Igen sok múlik az optimális vetési idő betartásán. A legnagyobb hibát a megkésett vetéssel szokták elkövetni. A legkedvezőbb eredményeket az áprilisban elvetett nyári fattyazására, mivel a fattyazis inkább káros, mint hasznos, s ezenkívül költséges is a nagyüzemben, 4 ;. A kukorica termesztése öntö• zéssel a legbiztonságosabb. Az öntözés azonban összetett tevékeny-* ség, amelynek során a fokozott tápanyagellátás, a nagyadagú műtrágyázás a legkritikusabb időszakban há-—A KUKORICA------LE6HA52NOSAB3 KULTURNÖVftN VEINK' EGYIKG -kukorica adja. Ilyenkor a talaj hőmérséklete 8—10 C fok. Ekkor virágzig a kökény is. Éppen ezért a tanácskozás felhívta az ország valamennyi kukoricatermesztőjének figyelmét, hogy a vizenyős, vízállásos területek kivételével, az idén áprilisban vessék el a kukoricát. 7 Az elmúlt években nagy viták • folytak arról, hogy mekkora a legkedvezőbb holdankénti (hektáronkénti) növényszám. A tanácskozás leszögezte: nem az a döntő, hogy sorban vagy négyzetben vetjük a kukoricát, hanem az, hogy a víz és a tápanyag-ellátással összhangban legyen a növényszám. Hazai viszonyaink között országos átlagban a holdankénti 17 — 18 ezres (hektáronként 30 — 31 ezer) növényszám látszik a legmegfelelőbbnek. A csapadékosabb vidékeken jó tápanyagellátás mellett azonban a holdankénti 24 — 26 ezres (42 — 44 ezer/ha) tőszám is meghagyható. 8 A kukorica legnagyobb ellen• sége a gyom. Kártétele tudományos mérések szerint közepes gyomosodás esetén egy holdra számítva 5 — 6, hektárra számítva pedig 8 mázsa szemeskukorica terméstől vonja el a vizet, a tápanyagot a talajból. A gyomosodás ellen az utóbbi években egyre eredményesebben veszik fel a küzdelmet a szövetkezetekben. Kívánatos, hogy anyagilag ösztönző módszer nélkül egyetlen szövetkezetben, állami gazdaságban sem termeljenek kukoricát. Legkedveltebb a munkaegység jóváírása, kiegészítve premizálással, ami az össztermésnek 10 — 20 %-át jelenti a jóváírt munkaegység számától függően. 1963-ban 380 000 holdra (220 ezer hektár) elegendő magyar gyártmányú szuperszelektív vegyszer, úgynevezett Hungazin állt rendelkezésre, amelynek használatával feleslegessé vált a kukorica kapálása, kultivátorozása. A hungazinozást alkalmazó szövetkezetekben a vegyszerezett kukorica törésre, szárának betakarítására a jóváírt munkaegységen felül az össztermésből való 6—8 % premizálással ösztönzik a tagokat. Q Tudományos megfigyelések sze* • rint nincs szükség a kukorica 1964. március 4. romszor, 60—60 mm-nyi csapadéknak megfelelő vfz kiöntözése, szuperszelektív vegyszeres gyomirtás együttesen eredményezi a legjobb hatást. A tanácskozás végül hangsúlyozta, hogy a nagyüzemi kukoricatermesztés fejlesztésével együtt nagy gondot kell fordítani, a háztáji kukoricatermesztésre is, mivel jelenleg itt termelik a kukoricának mintegy 30 %-át. A kisparcellás lehetőségekhez mérten a kukoricatermesztés ismertetett főbb agrotechnikai szabályai itt is sikerrel alkalmazhatók. Fehér Gyula (Budapest) A szarvasmarha értékmérő tulajdonságainak fejlesztése hazánkban Senki sem vitatja azt a tényt, hogy a szarvasmarhával szemben — gazdasági állataink közül — a legnagyobb követelményt támasztjuk. Ez nemcsak századunk első felében volt így, de ma még fokozódik. Érdekes ebből a szempontból az 1961. évi hamburgi nemzetközi állattenyésztési kongreszszuson kialakult előrejelzéssel foglalkozni. Eszerint az állati termékek iránti kereslet 1975-ig előreláthatólag a következőképpen alakul: Nagy mértékben növekvő a baromfihús és tojás. Növekvő a marhahús, mérsékelten növekvő a sertéshús, vaj, tejszín, sajt, tejpor. A baromfi és sertéshús termelésében nagy jelentőséggel bír a lefölözött tej, a tejpor, s ezért a szarvasmarhatenyésztés, s ennek keretén belül a tejtermelés döntő szerepet játszik . Annak érdekében, hogy a vegyes hasznosítású marháink termelése gazdaságos, az igényeknek megfelelő, egyben a világpiacon is versenyképes legyen, a vele szemben támasztott igényeket is a következőkben körvonalazzuk. A jő vegyeshasznositású tehén termeljen évente 4000—6000 kg, 3,8—4 százalékos zsírtartalmú tejet. Az évente termelt tejmennyiség érje el élősúlyának 6—10-szeresét. Ugyanakkor kívánatos, hogy a tehén hasznos élettartama 8—10 évre terjedjen. Évenként 1 életképes borjút elljen. A tőgy mind a gépi, mind a kézi fejősre alkalmas, könnyen fejhető legyen. Szükséges a megfelelő ivari koraérés, hogy első ellése 25—27 hőnapos korában történjék és első laktációja is számottevő termelőképességről tanúskodjék. Fontos ezenfelül, hogy étvágya, emésztőszervei, takarmányfelvevő képessége, legelő-készsége nagy mennyiségű takarmány elfogyasztására képesítse az állatokat. Ezeken felül mint vegyes hasznosítású fajtától megköveteljük azt is, hogy bár kisebb testtömeggel megfelelő hízási hajlamot mutasson. Nyilvánvaló, hogy a felsorolt követelménynek csak akkor felelhet meg az állat, ha a gazdasági szempontból fontos tulajdonságok kialakításában résztvevő szervei, testrészei egészségesek, harmonikusan és teljes kapacitással működnek. A tenyészirányok megállapítása során különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tenyészkiválasztás azoknak a tulajdonságoknak a fejlesztésére irányuljon, melyek a termelés önköltségét, a termék jellegét és minőségét a leghatározottabban befolyásolják. Sohasem szabad szem elől téveszteni, hogy a gazdasági állatok tenyésztésének egyedüli és kizárólag az ember szükségleteinek közvetlen vagy közvetett kielégítésére, valamint a termelés gazdaságosságára kell irányulnia. Ha ettől az elvtől eltérünk, a káros formalizmus veszélye fenyeget. Bizonyos formalista megnyilatkozás sokszor jeles tenyésztők körében is előfordulhat. A külső testalakulás nem mindig reális értékelése sajnálatos kontraszelekciós folyamatokhoz is vezethet. így a durva csont, a nehéz ellések egyik okozója. A borjú nagy születési súlyára való törekvés is ilyen hatással járhat. A termelékenységnek bizonyos Irreális értékeléséhez vezet az is, amipl. azt a tejmennyiséget, amit egy 800 kg-os tehén termel, szemben azzal a tehénnel, amelynek súlya csak 400 kg. Sohasem tévesszük szem elől, hogy 100 kg élősúly fenntartásához évente mintegy 160 kg keményítőértéket igényel a szervezet. Ebből a takarmányból 600—700 kg tejet lehetne előállítani évente. Felvetődik végül, hogy milyen módszerekkel lehet az állattenyésztésben a formalizmus különböző megnyilvánulásaival szemben védekezni, és a tenyészkiválasztást ezáltal hatékonyabbá tenni. E végből célszerű fokozott mértékben a tenyészkiválasztás munkáját a nagyobb termelékenységet jelentő tulajdonságokra összpontosítani. A tenyészállatoknál is azt az elvet ajánlatos érvényesíteni, hogy a legkisebb takarmányozási, gondozási, istállőzási költséggel a legtöbb terméket szolgáltató egyedek kerüljenek kiválasztásra. A formalizmus elkerülésének legfontosabb eszköze, hogy céltudatosan törekedjünk a gazdaságilag hasznos és biológiai szempontból fontos tulajdonságok kialakítására, és valóban ezeket állítsuk a tenyésztési törekvések homlokterébe. Olyan értékmérő tulajdonságokban, amelyeket az állati test alakulása is híven tükröz, vagy amelyeknek örökölhetőségi értéke magas, a legeredményesebb a fenotipus alapján való kiválasztás. Ahol viszont az örökölhetőségi értékek alacsonyak, ott sokkal inkább kell támaszkodni a származásra, az oldalági rokonok minőségére, és főleg az ivadék vizsgálatra. Olyan tulajdonságok fejlesztésében, amelyek komplikált kölcsönhatások eredményeképpen jönnek létre, mind nagyobb szerephez jut a párosítás különleges lebonyolítása és fokozottan érvényesül a meghatározott külső és belső tulajdonságokkal rendelkező, egymás tulajdonságait kiegészítő vérvonalak és családok céltudatos keresztezése, ami a leggyorsabb és a legjobb eredményt adja. Áttérve a szarvasmarhatenyésztés néhány legfontosabb értékmérő tulajdonságának jelentőségére, elsősorban is foglalkozni kell a tejtermelés jellegével. A tejtermelés önköltségét vitán felül a tejtermelés színvonala befolyásolja a legdöntőbben. Évi 3000 kg körüli tejtermelés esetében a takarmányozási költségnek közel 50 %-a az életfenntartáshoz esik. Minél nagyobb tehát az egységnyi élősúlyra eső tejtermelés, annál kisebb az 1 kg tejre eső takarmányozási költség. így ha egy tehén évente 2000 kg tejet termel és a létfenntartó szükséglet mintegy 1000 kg keményltőérték, akkor 500 gr keményítőérték terhelheti 1 kg tej előállítását. Ez a szükséglet 4000 kg tej termelése esetén (1000 :4000) 250 gr-ra, 6000 kg tej esetén pedig (1000:600 =) 167 gr. keményítőértékre csökken. Természetesen, ehhez hozzá kell adni a literenként szükséges 250—260 gr keményítőértéket és 50—60 gr emészthető fehérjét. Mindenképpen gazdaságos tehát a nagyobb termelésre törekedni. Viszont, ha a rendelkezésre álló takar-Elsted Button H 4078, ayrshire bika, amely elsőként került hazánkba. A felvétel 11 éves korában készült. kor csak az állatonként elért abszo- mány mennyisége nem növelhető, aklút termelési adatokat veszik figye- kor gazdaságosabb a kevesebb tehenet lembe anélkül, hogy a termelési költ- jól etetni, mint nagyobb számú egyeségeket értékelnék. így közel kétsze- det nem kielégítő módon ellátni, rés takarmányozási költség terheli , Molnár F. Hirdessen a Szabad Földművesben! Elfogadunk és közlünk: adás-vétellel, cserével, munkaerő- és álláskereséssel kapcsolatos hirdetéseket! Hirdetési Illeték: Apró hirdetés Hirdetését küldje az alább! címre: soronként 3,50 Kös. Terjedel- Redakcia, Szabad Földműves, mesebb önálló hirdetés 1 cm5 Bratislava, Suvorovova 16 3,50 Kés. A + Kísérletképpen egy ausztranai pókból egyetlen alkalommal több mint 300 méternyi szálat húztak ki, anélkül, hogy tartalékai észrevehetően kimerültek volna. Vannak pókok, amelyek havonta közel három kilométernyi szálat képesek produkálni. + A nemeslazac évente a tengerből az északi folyókba vándorol, hogy itt rakja le petéit. Két-három évig élnek itt a fiatal halak, majd a tengerbe úsznak, s ott laknak öt esztendeig, ivarérésükkor visszaúsznak a folyókba, lerakják tojásaikat, s ezután elpusztulnak. 4- Időmérésünk (óráink) 12-es számbeosztása a föníciaiaktól ered, akik a napot is 12 egységre osztották fel.-4 Az énekesmadarak közül egyesek annyi legyet, álcát, bogarat pusztítanak el naponta, mint a saját testsúlyuk 70, sőt 100 százaléka. Egyes énekesmadarak éhenpusztulnak, ha csak egyetlen napig hiányzik a táplálékuk. 4- A csokoládé víztartalma elenyészően csekély s ezért 100 gramm 530—550 kalóriát ad, vagyis sokkal többet, mint a cukor — körülbelül annyit, mint a sertésoldalas! Ez jelentős zsíradéktartalmának köszönhető, a csokoládé ugyanis egyes fajtái szerint 30, sőt 46 százalék zsiradékot is tartalmaz. Cukortartalma 50—60 százalék.
