Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-03-04 / 19. szám

Bratislava, 1964, március 4. • Ära: 40 Fillér • XIV. évfolyam 19. szám A választások időpontja 1964. június 14 Köztársaságunk alkotmányának negyedik bekezdése 60. cikkelye alap­ján a választásokat a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba vasárnap, 1964. június 14-én tartjuk meg. A bíró­választásokat a bíróságok szervezéséről és a járásbíróságok bíróinak vá­lasztásairól szóló Zb. 36/1964 sz. törvény értelmében szintén vasárnap, 1964. június 14-én bonyolítjuk le. A Nemzetgyűlés elnöksége, a nemzetgyűlésbe és nemzeti bizottságokba való választásokról szóló Zb. 34/1964. számú törvény alapján meghatározta a nemzetgyűlési választások választókörzeteit. Ez év júniusában járnak le a Nem­zetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok valamennyi fokozatai tagjainak négyéves mandá­tumai, A választók újra az urnák elé lépnek, hogy az új választási törvény szellemében megválasszák képviselői­ket a Nemzetgyűlésbe, a Szlovák Nem­zeti Tanácsba ,és a nemzeti bizottsá­gokba, Ugyanakkor kerül sor a járás­bíróságok bíróinak megválasztására is. Az új választási törvény, amelyet Nemzetgyűlésünk és a Szlovák Nem­zeti Tanács az elmúlt napokban ha­gyott jóvá, közéletünk további demo­kratizálódást segíti elő. Minden vá­lasztási kerületben ugyanis lehetősé­get nyújt a választók részére, hogy több jelöltet javasolhassanak. Ezáltal Hétfőn reggel telefon­­beszélgetés útján meg­tudtuk, hogy a 160 hek­tárnyi árpából 10 hek­tárt vetettek. Minden előfeltételük megvan arra, hogy az üzemképes 22 kerekes és 3 lánctalpas traktor bevetésével, az emberek igyekezete révén á ki­tűzött feladatot telje­sítik. Idejében földbe kerül az árpa — ha az éjszakai fagyok nem erősödnek. (ko) dolgozóink aktivitása és kezdeménye­zése erőteljesebben bontakozhat ki, s egyidejűleg felelősségi érzésük is fokozódik a választási munkáikkal megbízott testületek tevékenysége iránt. Választási rendszerünknek ez az elmélyülése kihatással lesz az elő­készületekre, amelyek három sza­kaszra tagozódnak. A most kezdődő első szakaszban, amely március 25-én végződik, a jelöltek kiválasztására és ajánlására kerül sor. Március 25-től május 14-ig a választók nyilvános gyűléseken és összejöveteleken meg­­áilapodnak abban, hogy a javasolt személyek közül kit jelöljenek hiva­talosan. Egyidejűleg a Nemzeti Front választási bizottságai is kibontakoz­tatják tevékenységüket. E bizottságok a választásoknak ebben az előkészítő szakaszában regisztrálják a jelölte­ket. Az előkészítés harmadik szakaszá­ban, amely május 14-én kezdődik és június 12-én fejeződik be, a válasz­tók nyilvános gyűlésein mutatkoznak be a bejegyzett jelöltek. A Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választá­sok körzeteit oly módon határozták meg, hogy egy körzetre mintegy 46 400 lakos jusson. Mivel Szlovákiá­ban a népszaporulat nagyobb, a Nem­zetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba megválasztandó 85 — 85 kép­viselő helyett mindkét törvényhozó testületbe 92 személyt választunk. Vetik az árpát öt nap alatt földbe szeretnék tehni az ár­pát a felbári s'zövetke­­zetesek. A múlt hét utolsó napjaiban 36 hek­tárnyi ! területet már vetésre előkészítettek. Erről Kosa Tibor, a szö­vetkezet agronómusa tájékoztatott bennün­ket. — Nap. mint nap les­tük a föld pirkadását, s közben teljes erővel műtrágyáztunk. Ha min­den jól megy, s az idő engedi, vasárnap vetni szeretnénk az árpát — ez a múlt hét péntekén hangzott el az agronő­­mus szájából. S mi a helyzet most? Az idei tél csaknem egész Európá­ban kitartóan hideg, fagyos időjárás jegyében állott. Szlovákia területén ennek ellenére a fagy nem ért el csúcsteljesítményeket. A legalacso­nyabb hőmérsékletet, mínusz 28° Cel­siust Osti nad Oravou-ban és Orlov Plavec-ben mértek, jóllehet kemény tél idején mínusz 35 fok alá is süly­­lyed nálunk az éjszakai hőmérséklet. Az idei tél további sajátossága a fe­lette nagymérvű nedvességhiányban nyilvánult meg. Decemberben a csa­padékmennyiség ■csupán 20—30 szá­zalékát érte el Szlovákiában a sokévi átlagnak, januárban annál is keve­sebbet. A csapadékhiány a hótakaró vastagságában is megmutatkozott, amely nemcsak a sík területeken, hanem a Tátrában is rendkívül vé­kony volt január végéig. Nagyobb hő­mennyiség csak .február elején esett Szlovákia északi, középső és keleti részének hegyi körzeteiben. Maga február hónapja, már valamivel gaz­dagabb volt csapadékban, ami viszont nem pótolta az előző hónapok téli nedvességhiányát. Mindent egybe­vetve tehát megállapíthatjuk, hogy Szlovákiában az idei tél aránylag fe­lette száraz vplt: A TAVASZI IDŐJÁRÁS SZESZÉLYEI A meteorológiában március elsején kezdődik a tavasz. A mérsékelt ég­hajlatú vidékeken ez az évszak a leg­változékonyabb szokott lenni. Az idő­járás tavaszi ingadozása összefügg a hanyatló hideg és az előretörő meleg időjárás gyors váltakozásával. A me­leg hőmérséklet ilyenkor fokozatosan emelkedik, de emelkedő irányzatát átmenetileg korlátozza a hidegebb éghajlatú vidékekről Közép-Európába áramló hidegebb levegő. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a mi széles­ségi körünktől északabbra fekvő tá­jakon tovább tart a hideg, téli idő­járás, mint nálunk. A tavaszi hónapokban az időjárás szeszélye a csapadékmennyiségben és a szeles-viharos kitörésekben is meg­nyilvánul. Kiadós esőzések légnyo­más-zavarokat idéznek elő Közép- Európában, amelyek gyakran erős vi­harok kíséretében észlelhetők. Egyes években forgószéllé is fajulnak a viharok. A tavaszi változékony idő­járást néha tartósabb idő is felváltja, amikor a levegő felmelegedése vár­ható. MÁRCIUS JELLEGZETESSÉGE Március elején már meglehetősen hosszúak a nappalok. Elsején 6,36 órakor kél a Nap Bratislavában, 6,20- kor pedig Kassán. 17,32-kor nyugszik Bratislavában, 17,16-kor Kassán. Te­kintettel a nappalok növekvő hosszú­ságára és a Nap egyre magasabb ál­lására a látóhatár fölött a levegő hőmérséklete is lényegesen emelkedik februárhoz viszonyítva. A hőmérsék-ict uavi auaya a uciaiua ivuiui Szlovákia síkságain, a nappalok azon­ban jóval melegebbek. Bratislavában az elmúlt 113 év alatt 23,7 fok Cel­siusra is felszökött a hőmérő, mégpe­dig 1955 március 30-án. Ezzel szem­ben ugyanezen időszak alatt 1929. március 1-én mérték a legalacso­nyabb hőmérsékletet, azaz mínusz 15,4° Celsiust. Az ilyen szélsőségek azonban ritkán fordulnak elő mife­lénk. A március havi nedvességátlag 40—50 mm-t tesz ki Szlovákia sík területein. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS A KÖVETKEZŐ KÉT HÉTRE A sokévi tapasztalatokon nyugvó előrejelzés szerint, az idei március csapadékmennyiség és meleg tekin­tetében átlagos lesz. Március 1-től 9-ig többnyire felhős időjárás várható 6 és 8° Celsius közötti hőmérséklet­tel, éjszaka azonban a fagypontig is süllyed a hőmérő higanyoszlopa. Már­cius 10-e és 15-e között ismét válto­zékony lesz az időjárás, záporesők és hófúvások is várhatók. A nappali hő­mérséklet felette ingadozónak, több­nyire 4 és 8° Celsius közöttinek ígér­kezik. Az éjszakák hőmérséklete mí­nusz 5° Celsiusra is leszáll. Dr. Peter Forgác A brigád érdeme A dióspatonyi EFSZ telje­sen felkészült a tavaszi mun­kákra. Az emberek, gépek, vetőmagvak készen ' várják azt a pillanatot, amikor megkezdhetik a mezőn a muifkát. A legnagyobb érde­me ebben a komplexbrigád­nak' van, amely a „XII. kong­resszus brigádja“ büszke cí­met viseli. Ezekben a napok­ban már csak alkatrészeket gyártanak — a kép 1 is ezt ábrázolja -, és átvizsgálják a raktáron levő gépeket, hogy a ■ nyárti munkáknál ne légyen . annyi probléma és zavaró körülmény, mint az elmúlt években. Képünkön Molnár Edmund, Ambrus Já­nos és Pongrácz Mihály al­katrész készítés közben. Foto: R. Noga A könyv: leheiőség Alkalomszerűen minden könyvhó­napban megjelennek írások, amelyek az írókat, az olvasókat s különböző szerveket egyaránt megszólaltatják, párhuzamot vonnak a régi helyzet s a mostani lehetőségek között, mér­legelik a különbséget, de nagyobbára csak statisztikai szinten. Pedig a könyv, az írott szó hatását semmi­nemű statisztika nem mutatja ki, mert a szellemi értékekről nem lehet sta­tisztikát készíteni. A könyv évezredes kultúrák, népek, nemzetek, korok összegezője, szellem terméke. A tudomány s a tudás lehe­tőségének közkincse, az emberiség haladásának leghatalmasabb velejáró­ja. És nálunk egy egész hónapot, már­ciust, a könyv hónapjaként tartjuk számon. De valójában a könyv hó­napja-e március? A kérdésre nem egykönnyü választ adni. Általában ab­ban merül ki a könyvhónap, hogy az illetékesek megpróbálnak minél több könyvet eladni, ami a könyvhónap lé­nyegét és küldetését kereskedelmi akcióvá redukálja. Ez pontosan ellenkezik a könyvhó­nap elvi céljával. A könyvhónap a könyv ünnepe, s kell hogy az ünnep méltó legyen az ünnepekhez: a könyv­höz, az írott igazsághoz, a harchoz, amelyet a könyv s az író vállalt teg­nap, s amit ma is és holnap is vállal. Szocialista társadalmunkban a könyv olyan szükséges, mint a kenyér. Min­dennapi szellemi táplálékunk, segítő­társunk megoldani a nehézségeket, a problémákat, amelyek nap mint nap várva, vagy váratlanul elénk bukkan­nak az ismeretlenségből. Ezért nem szabad, hogy a könyv­hónap csupán kereskedelmi szempon­tokat kövessen. A kiadók, a könyv­­kereskedések, a népművelési intéz­mények és más kulturális szervek készülnek az ünnepre, de annak si­kere nem csak ettől függ. Kell hozzá a könyv, a kultúra szeretete és sok­sok lelkes munka. Kell hozzá ember­ség és buzgalom, s nem utolsósorban hozzáértés, alapos könyvismeret. Mert nem mindegy, hogy mit és hogyan teszünk. A könyvhónapok sok író —olvasó ta­lálkozó lehetőségét adja, amely olva­sót és szerzőt egyaránt kötelez. Az ilyen találkozók kétirányú felkészü­lést igényelnek. Enélkül laposakká, semmitmondókká válnak, s anélkül, hogy felkeltenék az érdeklődést, a már meglévő jó kapcsolatokat is felbont­ják. Az író—olvasó találkozók kime­netele komoly szervezőmunkát igé­nyel, főleg falusi viszonylatban. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen esetekben sokkal bonyolultabb és sokrétűbb munkát kell végezni, mint más alkalmakkor. Ez mindig a helyi adottságokból következik. Mert míg mondjuk egy iskolában vagy in­tézetben rendezett vita előkészítése aránylag egyszerű, hisz a diákok, a tananyag kapcsán szinte naponta fog­lalkoznak irodalommal, vagy legalább­is foglalkozniuk kellene, addig falusi dolgozóink alkalomszerűen inkább csak a téli hónapokban jutnak a könyvhöz. Akkor is inkább a klasszi­kusokat olvassák. Így az élő magyar és világirodalom aránylag kis hánya­dát ismerik. Az irodalmi viták szer­vezőinek, főleg a falusi tanítóknak ezért már jó előre ismertetni kellene az olvasókkal, hogy a vitán melyik szerző lesz jelen, hogy milyen regény vagy verseskötetet ismertetnek és vi­tatnak meg. Ilymódon több a valószí­nűsége, hogy a résztvevők hozzá tud­nak szólni a műhöz, belekapcsolódnak a vitába, élmény és öröm válik a ta­lálkozóból, az író és az olvasó szá­mára egyaránt. Azt írtam, hogy a könyv lehetőség. Igen. Nagyszerű lehetőség, kiapadha­tatlan forrás, de csak azok számára, akik szeretik, s akik azt amit mond, amit tanít megértik, vagy legalább próbálják megérteni. De a könyv nem­csak lehetőség, hanem hatalom és erő is egyben mindazok számára, akik felismerik benne azt. Ehhez azonban rendszeres olvasás kell. A könyv, az olvasás csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha nem alkalomszerűen végezzük. Ma már a könyvtárainkon keresztül mindenki hozzájuthat a könyvhöz, bőven kielégítheti igényeit s ha rendszeresen olvas, a lehetőség tudássá, a tudás értékké nő. A licei öröm okai A licei EFSZ igen kedvező kö­rülmények mellett teljesítette 1963-as termelési tervét. Kereken 58 000 koronával szárnyaltuk túl a pénzügyi tervet. Érdemes meg­említeni, hogy húsból 117 mázsát, tejből 23 000 litert, tojásból pedig 7500-at adtunk el terven felül. Cukorrépából átlagosan 444 mázsás hektárhozamot értünk el. Nagy gondot fordítunk a te­nyészállatok nevelésére is. Tavaly 19 tenyészüszőt adtunk el 9000 ko­ronás darabonkénti átlagárban. A tagság örömmel vette tudomá­sul, hogy év végén az előlegként kifizetett 10 korona mellé 9 koro­nát osztunk munkaegységenként, így például Miklós István trakto­ros 17 000, Micski János 11000, Micski Zoltán 15 000, Berente Fe­renc fejőgulyás 11000, Miklós Jú­lia pedig 8000 koronát kapott. Szövetkezetünk alaposan felké­szült az 1964-es évre is. Időben kihordtuk az istállótrágyát; az őszi gabonafélékben pedig elvégeztük a fejtrágyázást. A tavaszi vetőmag a raktárakban kitisztítva, csávázva várja a vetés megkezdését. A licei EFSZ vezetősége A szociálist mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Milyen idő várható Az idei tél sajátosságai ■ Téli nedvesség hiánya ■ Miért vál­tozékony a tavaszi időjárás ■ Kilátások március első felére

Next

/
Thumbnails
Contents