Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-29 / 18. szám

Jobb feltételek ai ifjúság számára „Elmennék mezőgazdasági szak­tanintézetbe, ha a mezőgazdaság­ban ugyanolyan feltételek lennének, mint más gazdasági ágazatban.“ (Ifjú olvasó) A sajtóban gyakran került már ez a fontos kérdés napirendre. Pártunk Központi Bizottságának legutóbbi ülé­se után, amely az életszínvonal és a nbmzeti jövedelem új felosztásával 'foglalkozott, újból sok hír és magya­rázat látott napvilágot. Azt hiszem, nem lesz mellékes, különösen ifjú ol­vasóink számára, ha a jelentős új intézkedéseket most összegezve tár­juk eléjük. / Az utóbbi években nem kis gondot fordítottunk a fiatalság meggyőzésére, hogy a kötelező iskolai évek után lép­jen tanulóviszonyba a mezőgazdaság­ban. Valljuk be őszintén, több volt a szó, mint a tény, sőt sok helyütt a szocialista emberhez nem méltó ad­minisztratív módszer, a kényszerítés is. Az volt a jelszó: az apádnak földje volt, tehát a falun kell maradnod! És mi történt? Éppen az ellenkezője, mint amit akartunk. Sok fiatal, akinek jó viszonya volt a mezőgazdasághoz, otthagyta a falut, mivel az ipar jobb lehetőségekkel kecsegtette. A vég­eredmény pedig: évről évre képtele­nek voltunk biztosítani a kellő számú ífetalt a mezőgazdaság számára. Nos, fiatal barátaim, most lényeges változás történt. Az uj Iskolai évtől kezdve a mezőgazdasági-gépesítői szak tanulóviszonyát egyenlő színvonalra állítjuk a legkivételezettebb gazdasági ágak, a bányászat és a kohászat ha­sonló iskolázásával. Biztosítjuk az in­gyenes lakást és étkezést, sőt az in-Irta: Dr. RUBlK IMRE, Prága gyenes ruha-juttatást is, körülbelül 520 korona értékben már a belépés­nél. Többek közt meleg ruhát és két pár cipőt. Semmilyen más ágazatban a tanulók ilyen kedvezményekben nem részesülnek. Felmerül azonban a jogos kérdés: Vajon a mezőgazdaság más ágazataira vonatkoznak-e ezek az előnyök, pél­­pául a gépjavítókra, kovácsokra stb. ? Nem! Éppen úgy, mint az iparban, a mezőgazdaságban is az egyes hivatá­sok kisebb-nagyobb kedvezmények a mezőgazdasági tanulók több mint két­harmadára vonatkoznak. Felmerül itt azonban a gyakran fel­tett kérdés: mi lesz az iskola elvég­zése után? Mint traktorosnak lesz-e annyi fizetésem a mezőgazdaságban, mint pl. ugyanazért a munkáért a szállításnál vagy az építőiparban? Elismerjük, hogy ez mindenekfolett jogos kérdés. Meg is adjuk a választ. Pártunk Központi Rizottsága ja­nuári ülésén úgy döntött, hogy a trak­toros és a gépjavító fizetését a gép­állomáson, az állami gazdaságban és más állami szocialista szektorban a legrövidebb időn belül a többi nép­­gazdasági ágazatban dolgozó trakto­rosok és gépjavítók színvonalára keli emelni. Továbbá a gépállomások 5000 fiatal traktorost vesznek fel, akikből komplex brigádokat szerveznek a szö­vetkezetek megsegítése céljából. En­nek az intézkedésnek nemcsak a szö­vetkezetek szempontjából van nagy jelentősége — amelyeknek nem kell majd új gépeket vásárolniuk — de a fiatalok számára is. Hiszen jól tud­játok mit jelent a brigád — a szó pozitív értelmében. A fiatalok sokszor azért húzódoztak a szövetkezettől, mert féltek a magánytól, a társtalan­­ságtól. Most a gépállomásokon lévő környezet vonzóbb lesz az ifjúság számára. Egyébként a jól gazdálkodó szövetkezetekben ez a probléma csak kisebb mértékben nyilvánult meg. Köztársaságunk elnöke, Novotny elvtárs az észak-csehországi kerület­ben tett látogatása alkalmával kije­lentette, hogy a szövetkezeti lakásépí­tést a falun kiterjesztik, a járási ter­melési igazgatóságok és a szövetkeze­tek keretében építő-szövetkezetek alakulnak, hogy a fiatal tagoknak, akik tartósan a mezőgazdaságban akarnak maradni, az állam külön anyagi eszközöket biztosít lakásuk felépítésére. Harminc-negyven száza­lékos kamat nélküli kölcsönről van szó, amelynek egy részét a mezőgaz­daságban eltöltött bizonyos időszak (kb. 10 év) utfln részben, a további évek után pedig teljesen leírják, va­gyis elengedik. A szociális intézkedések rendszeré­hez tartozik továbbá a főiskolát, szak­iskolát vagy más tanintézetet végzet­tek számára betegségi táppénz jutta­tása, amennyiben EFSZ tagokká vál­tak. Ezenkívül a szövetkezetes család­ja épp olyan gyermekpótlékot kap, mint a munkások és az alkalmazottak. Tehát a nemzeti jövedelem elosztásá­ban létrejött változások sok előnyt hoznak a mezőgazdaságban dolgozó ifjúságnak. Ez a dolog egyik oldala, a fényesebb. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a falu számára juttatott több anyagi eszköz — többek közt a tejeladás túl­teljesítéséért prémiumként kifizeten­dő negyedmilliárd korona — nagy erő­feszítést követel meg nemzetgazdasá­gunktól. Ez majdnem több, mint amennyit a termelés mai bonyolult helyzetében megengedhetünk magunk­nak. Pártunk mégis így döntött. A fia­talok kérdése a mezőgazdaságban oly komollyá vált, hogy csak a fokozott anyagi' érdekeltség és a magasabb szociális biztosítás hozhatja meg a kívánt eredményt — a mezőgazdasági munka vonzóerejének növekedését. Láthatjuk ebben a mezőgazdasági mupka magas társadalmi értékelését Is. Ebből láthatod, fiatal barátom, hogy fokozatosan törekszünk a mezőgaz­dasági dolgozók számára hasonló élet­­feltételeket teremteni, mint a többi nemzetgazdasági ágakban fönnállnak. Reméljük, ez serkenteni fogja ifjúsá­gunkat a mezőgazdaságban való elhe­lyezkedésre. ^3/ /v&vnscLA+ir 0 A naszvadi szövetkezetben már egy éve adagolják abraktakarmányba keverve a húgylevet 3 %-os mennyi­ségben. Élesztősített takarmányból 8-10 litert itatnak egy tehénnel na­ponta. Növendékállatokná! háromhó­napos korig jól bevált a Galacid, s tavaly az év második felében egyet­len elhullás sem volt. Újabban beve­zették az Aureovit takarmányozását is. (Keszi János, Naszvad) 0 A galántai járás tavaly több mint 1000 mázsa baromfihúst adott a közellátásnak. Kilátásaik az idén még kedvezőbbek. Januárban 35 000 csir­két és a szezon végéig pedig 300 000 kiscsirkét keltetnek még. (Krajcsovics Ferdinánd, Galánta) 0 A rimaszombati járásban eddig a mezőgazdasági gépeknek 80 °/o-át kijavították. A pálfai, bejei, hanvái, klenoveci, spanéi, polei és a várgedei szövetkezetek már befejezték a javí­tást, ellenben a Lehota nad Rimavi­­cou-i szövetkezetben eddig még egyet­len gépet sem javítottak ki. sőt egész télen el sem raktározták őket. (Kovács Zoltán, Rimaszombat) 0 A marcellházi EFSZ csibegondo­­zői Marcinkó Istvánná és Habara Bri­gitta már négy éve, mióta a baromfi­­telepen dolgoznak, tervüket mindig teljesítették. Az idén 7500 klscsibét nevelnek. Jbnovics Kálmán és Jano­­vics Istvánné tyúkgondozók február 10-ig 46 630 tojást adtak a Gőzellátás­nak. Tehát jól haladnak az idei ter­vek teljesítésével. (Kádek Gábor, Ipolyság) Kint még zimankói az idő. A szódói szövetkezet üvegházában azonban már szorgoskodnak a kerté­szet asszonyai. A lerakott „cseréptengerben" több mint 30 ezer karfiolt pa­lántáinak. Ezt a munkát még a régi üvegházban végzik, de még e hónap folyamán befejezik a két korszerű üvegház belső munkálatait és akkor még többet hoz a konyhára az eddig is kiváló eredmé­nyeket elért kertészeti csoport. Alig akad EFSZ a losonci járásban, amely olyan gyenge eredményeket 'ért volna el, mint a haraszti. Az 1952-ben alakult szövetkezet 314 hektár terü­lettel rendelkezik, amelyből a szántó 232 hektár. 1962-ben egy munkaegy­ség értéke összesen 3,2 korona volt, s az előző években sem emelkedett 5 korona fölé. Siket Jánosné, az egyik szövetkezeti tag így jellemezte az ak­kori helyzetet: — A szövetkezet sorsa nem érde­kelt nálunk senkit. Igazi Csáky szal­mája volt. Mindenki vitt, amit tu­dott ... De a haraszti EFSZ-re talán a leg­jellemzőbb, hogy az elmúlt 10 év alatt 12 elnöke és 13 kópyvélője volt. Bi­zony, a vezetőknek ez a gyors, egész­ségtelen váltakozása, nem szolgálta a szövetkezet javulását. — Pedig az emberek nálunk azelőtt is dolgoztak — állapította meg Gallo János, a szövetkezet fiatal könyvelője — de nem volt irányító, tapasztala­tokkal, szakértelemmel rendelkező egyén a szövetkezet élén és más fon­tos munkakörben. Azért mondom mindezt múlt időben, mivel már meg­találtuk azt, aki a legjobban alkalmas szövetkezetünk vezetésére. ,1963 márciusában Csery Gábor, a volt kővári elnök vette át a haraszti szö­vetkezet elnöki tisztségét. A 60 éves tapasztalt ember jó szervezéssel, a tagsággal együttműködve bebizonyí­totta, hogy lehet Harasztin eredmé­nyesen gazdálkodni. — Könnyű volt Csery Gábornak Kő­váron jó eredményt elérni, ott sok a jó, bőségesen termő rét, volt elég ta­karmány — mondogatták annak idején a környék „mindentudói“ és irigyei. — De mutassa meg Harasztiban, hogy mit tud. ÉS CSERY GÁBOR MEGMUTATTA... Az 54 hektár rossz, savanyú rétből 30 hektárt felszántatott és lóherét ve­tett bele. Nagymennyiségű silókuko­ricát termeltek, és télre összesen 11 ezer mázsa silőtakarmányt készítet­tek. A jó takarmányozásnak köszönhető, hogy tavaly a tejeladási tervet 20 000 Helyzetkép szakoktatásról Szüntelen hangoztatjuk, hogy a me­zőgazdasági termelés feladatainak si­keres teljesítése szorosan összefügg mindazoknak az embereknek a szak­mai-politikai felkészültségével, akik az eredmények elérését biztosítani hi­vatottak. Ezt a célt szolgálják a szö­vetkezeti és az üzemi munkaiskolák, a szaktanfolyamok, a mezőgazdasági népi akadémiák, a nagy hozamok mestereinek iskolái — s természete­sen, a mezőgazdasági szakiskolák. Ez utóbbit kivéve, a felsorolt szak­­oktatási formákat szükségképpen egész éven át, de mindenekelőtt a téli hónapokban juttatják érvényre, kisebb-nagyobb eredménnyel. Az említett szakoktatási formák kö­zül a szövetkezeti és üzemi munka­iskoláknak nevelői tevékenységüket főleg a mezőgazdasági üzemek alap­vető hiányosságai kiküszöbölésére kell irányítaniuk, amelyek a termelés elmaradottságát okozzák. A szakokta­tás keretében az új technológia és a gyakorlatilag jól bevált termelési módszerek ismereteinek elsajátítására különös gond fordítandó. Jelenleg a szövetkezeti munkaisko­lák egyikg legfontosabb tananyag­témája , A KONGRESSZUSI ANYAG beható tanulmányozása legyen. A já­rások legjobb szövetkezeteinek érté­kes tapasztalatait használják fel a vita sikere, a levont következtetések gyakorlati hasznosítása érdekében. Az iskoláztatás sikere a tanerőkön is múlik. E téren jól beválnak a me­zőgazdasági üzemek vezetői, valamint a járásbeli szakemberek, akik sok-sok gyakorlati tapasztalattal, s emberis­merettel bírnak, ugyanakkor szervező­készségük is van. Mivel a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének fokozása a jelen időszakban elsőrendű feladat, a mos­tani helyzettel nem elégedhetünk meg. Különösen vonatkozik ez a meg­állapítás a szövetkezeti munkaisko­lákra. Igaz ugyan, hogy van jónéhány kifogástalanul működő szövetkezeti munkaiskolánk, mint például a vere­­bélyi, antoli, nagybábi, kosoi, uninai, stb., ám számottevő azoknak a szö­vetkezeteknek a száma, amelyekben már néhány éve szünete! az iskoláz­tatás, sőt ebben az évben sem vette kezdetét. Közép-Szlovákia 689 szövetkezete közül csak 217-ben folyik'téli szak­oktatás; az 54 682 EFSZ-tag közül csupán 9681 gyarapítja szaktudását. Járási viszonylatban legtevékenyebbek a privigyei járás szövetkezeti munka­iskolái: a 24 szövetkezet közül 18-ban folyik ezirányú tanítás. Ezzel szemben a nyitrai járás 99 szövetkezetéből csupán 9 szövetkezetben törődnek a tagok szakoktatásával. Ennél kedvezőbb a helyzet a szak­­tanfolyamok működésével kapcsolato­san, amelyeken a szövetkezetek ve­zetői gazdagodnak szaktudás tekinte­tében. Ezeket a szaktanfolyamokat a járási mezőgazdasági termelési igaz­gatóságok szervezik, s fedezik az anyagi kiadásokat. Mindmáig számos szövetkezetben képtelenek felismerni a nevelés, más­részt a termelés főbb politikai, gazda­sági, műszaki-szervezési kérdései kö­zötti összefüggéseket. Emiatt sokszor éppen azoktól az emberektől függetle­nül oldják meg a kérdéseket, akikre tartoznak. A szövetkezeti munkaisko­lát nem ^segítőtársnak, de szükséges rossznak tekintik. Olyan megjegyzé­sek is elhangzanak, hogy a szövetke­zeti munkaiskola azért nem működik, mert a szövetkezeteseket nem érdekli, no meg szakelőadókat sem tudnak biztosítani. De, ha közelebbről vizsgáljuk a dol­got, könnyen megállapíthatjuk: ... A VALÓDI OK EGÉSZEN MÁS A szövetkezetek vezetőiben nemegy­szer a funkcióféltés „ördöge“ ágasko­dik. Az ilyen vezetők rendszerint le­becsülik a tagságot, tehát nem is szor­galmazzák, hogy szakképzett legyen, világosan lásson. Az ilyen saját ma­gukkal eltelt vezetőket a tagság elöbb-utóbb „leszállítja a magas ló­ról“. Ha érdektelenség mutatkozik a tag­ság részéről, ez rendszerint az okta­tás elavult módszereiben keresendő. Végre fel kell hagyni az általános módszerekkel! Ha az egyes termelési részlegek, ágazatok legidőszerűbb kérdéseinek alapos, átgondolt, s terv­szerű megoldására irányítják a szö­vetkezeti munkaiskolák tevékenységü­ket, az iskoláztatás sikere nem marad el. Előfordul olyan eset is, hogy mező­­gazdasági népi akadémiák helyette­sítik a szövetkezeti munkaiskolákat, ahogyan az a tapolcsányi, rimaszom­bati, stb. járásban történik. Ez az el­járás helytelen, mert más a mezőgaz­dasági népi akadémiák rendeltetése, s nem is képesek biztosítani vala­mennyi szövetkezetes szakképzettsé­gének gyarapítását. A mezőgazdasági dolgozók tömeges szakképesítésére a szövetkezeti és üzemi munkaiskolák hivatottak. E. VIEST literrel túlteljesítette^ es januaman a 4730 liter helyett 5200 litert adtak el, bár sok a vemhes tehenük. A mar­hahúseladási tervet is teljesítették. 1964 januárjában 43 mázsát adtak el, amely azt jelenti, hogy az első ne­gyedévi tervüket 3 mázsával máris túlteljesítették. A sertéstenyésztésben a múlt évben nem sikerült minden hibát kiküszö­bölni. Az idén azonban gondoskodtak az eladási terv teljesítéséről. 50 ser­tést hizlalnak, melyeket márciusban adnak át a felvásárló üzemnek. A baromfiállományt betegség miatt felszámolták, így egyetlen tyúkja sincs a szövetkezetnek. Ennek ellenére vállalták, hogy ez évben 20 000 tojást adnak el. A szövetkezet tagjaira és a lakosságra fejenként 250 tojás ela­dását Írták elő. A szövetkezet minden 100, terven felül eladott tojás után 15 kg szemest ad a tagságnak. Tavaly a korai burgonyából 145 q, az őszi burgonyából pedig 215 q volt a hektárhozam. Cukorrépából 149 má­zsás terméshozamot értek el. Terven felül létesítettek egy másfél hektáros kertészetet, amely — öntözőberende­zés nélkül - 73 000 korona bevételt hozott a szövetkezetnek. De nehézségeik is vannak. Múlt év decemberében adták át a 250 férő­helyes önetetős sertésőlat, amelyben a januári nagy hideg miatt befagy­tak a vízvezeték csapjai. De a vezető­ség gyorsan intézkedett. A sertésólra dupla mennyezetet készíttetett. A két mennyezet közé pelyvát raktak, mely­­lyel kellő meleget teremtett az óiban és elhárították a fagyveszélyt. NEHÉZSÉGET OKOZ A MUNKAERŐHIÁNY Kár, hogy ezt nem látja be a járási termelési igazgatóság. Ugyanis a ta­valyi 11 hektár helyett 20 hektár cu­korrépa termesztését Írták elő a szö­vetkezetnek, ezt a területet pedig munkaerő hiányában nem tudják majd kellően megművelni. Pedig a harasztiaknak csak egy kis megértésre és segítségre lenne szük­ségük, hogy ez évben még jobb ered­ményeket érjenek' el, mint tavaly. S. L. KIS szövetkezet NAGY gondjai Helytálló, jogos bírálat Hatékonyabb együttműködést A Keletszlovákiai Kerületi Pártbi­zottság mezőgazdasági szakbizottsága és a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság sajtóértekezletet tartott az állattenyésztés jelenlegi állapotá­ról, az állati termékek felvásárlásának helyzetéről, az idei termelési és pénz­ügyi terv elkészítéséről, a mezőgazda­­sági termelés körül felmerülő prob­lémákról, valamint az EFSZ-ek VI. országos kongresszusára való felké­szülésről. Záhoran elvtárs, a kerületi mező­­gazdasági termelési igazgatóság ve­zetője hangoztatta, hogy a kelet-szlo­vákiai kerület mezőgazdasági üzemei állati termékekből nem teljesítik ela­dási tervüket. Főleg a tejeladásban maradtak el. Fontos tényezőnek számít az új teljesítménynormák gyakorlati kidol­gozása. sajnos, — auapuona meg — számos szövetkezetben sablonosán értelmezték, s gyakorlati alkalmazását elavult módszerek szerint valósították meg. Lemaradás mutatkozott az elsőd­leges nyilvántartásban is. Egyes szö­vetkezetekben nem törődtek rendsze­res vezetésével. Emiatt hiányos a szö­vetkezetek múlt évi mérlege, és így sokhelyen nem fizették ki a munka­egységek teljes értékét. A prémium­alapot sem töltötték fel a követelmé­nyek szerint. Ezáltal a dolgozók anya­gilag nem voltak kellően érdekelve a termelésben. Elhanyagolták a szövet­kezeti munkaiskolákat, a népi akadé­miákat és a termelési értekezleteket is. Több helyütt nem tartották érde­mesnek a haladó termelési módszerek bevezetését és emiatt lemaradtak. Szövetkezeteink gazdálkodásának továbbfejlesztése szempontjából fon­tos követelmény az EFSZ-ek VI. kong­resszusa anyagának megvitatása, mely minden tekintetben lényeges változá­sokat hoz a szövetkezet és a tagság életében. Az lenne helyes, ha a szö­vetkezetek a lényegesebb problémá­kat a tagsággal közösen tárgyalnák meg, s így közismertté válna az, és így a jövőben a szövetkezeti termelés növelésének hajtóereje lenne. Jablonci Lajos 5 1964. február 29.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents