Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-29 / 18. szám

Holnap márciust ír a naptár. Még ideig-óráig uralkodhat a fagyos szél, a kikelet mégis feltartóztat­hatatlanul közeledik. Hamarosan tiojti szél száguld végig a rónán, szárítva a barázdaormokat. A tavalyitól nagyon eltérő az idei tavaszelő. Kelet-Szlovákia kivéte­lével nem volt számottevő téli hó­takaró. Ez elővigyázatosságra int. Ha az elmúlt években szükség mu­tatkozott a talajnedvesség megőr­zésére, úgy idén ez kétszeresen fontos. Tehát ha megindul a munka a határban, nemcsak a kora tava-' sziak vetését kell szorgalmaznunk, de a legrövidebb időn belül az ösz­­szes üresen álló földterületen si­mítózással elejét kell vennünk a vízveszteségeknek. További fontos teendő az ősziek ápolása. Bár az ősz kedvező volt a vetések fejlő­désére, bokrosodására a télről nem mondhatjuk el ugyanezt. Különö­sen az utóbbi hetekben bekövetke­zett változékony időjárás, a tél­utói erős száraz fagyok megvisel­ték a zsendülésnek induló növé­nyeket. Tennivaló ezernyi akad, akárcsak az év bármelyik időszakában. Mé­gis, hogy mennyit terem a föld milyen ütemben fejlődik az állat­­tenyésztés, mennyi árut értékesít a gazdaság, s mennyire növekszik a közös vagyon, a kiosztható jöve­delem, az jórészt a kezdéstől, a tavaszi munkáktól függ. Vitathatatlan, idén szervezetteb­ben, gyorsabban haladhatunk a munkában, hiszen számos szövet­kezet tizenötéves tapasztalattal rendelkezik, hatalmas géppark és szakemberek serege áll munkára készen. Nagy ütőerővel rendelke­zik az az 1885 komplexbrigád, melynek keretében mintegy 40 000 ember dolgozik. A brigádok sikeres munkáját elősegíti az is, hogy idén 4000 traktorral többet kap a mező­­gazdaság, mint tavaly. Tehát már a tavaszon több gép indulhat a munkába, s mód van a talajelőké­szítést, a vetést, valamint az ősziek ápolását is a legkedvezőbb időben elvégezni. Több a szövetkezet rendelkezé­sére álló műtrágya is. Míg tavaly 87 kg, idén 104 kg műtrágyát kap­nak mezőgazdasági üzemeink hek­táronként. Ugyancsak kedvezőek a tavaszi talajmunka kilátásai is. Az elmúlt ősszel majdnem teljes egészében elvégeztük a mélyszántást, 'míg a megelőző évben 100 000 hektár föld maradt szántatlanul. Most ettől a munkától mentesek vagyunk, tehát alapvetően kevesebb a talajmunka, mint tavaly ilyenkor. Az elmondottakat figyelembe vé­ve, minden előfeltétel megvan ar­ra, hogy mezőgazdasági üzemeink az agrotechnikából eredő követel­ményeket betartsák. Reméljük, a dolgozók jó munkája mellett az időjárás is hozzájárul majd a si­kerhez. Sajnos, tavaly csak március utol­só napjaiban léphettünk a földre, s ez rányomta bélyegét a termés­re. A későn vetett árpa, a június utolsó napjaiban beköszöntött for­róság hatására megszorult. Emiatt bizony az elmúlt évben nem di­csekedhettünk magas árpa hektár­­hozammal. Szolgáljon ez tanulságul arra nézve, amint a föld megen­gedi, lássunk munkához, mert nincs még egy olyan termésfokozó agrotechnikai tényező; mint a ko­rai vetés. A tények azt mutatják, erre nem is kell biztatni a föld művelőit. Hi­szen két héttel ezelőtt, amikor a tavasz egy-egy délután bemutat­kozó látogatást tett, Csallóköz né­hány szövetkezetében máris meg­mozdultak a szántóvetők. A szapi EFSZ dolgozói például már vető­­géppel is kivonultak a földekre. A mezőgazdasági termelés sorsa — bármilyen kedvezően alakulnak is a gazdálkodás technikai feltéte­lei — mégis az emberek szorgal­mától, munkához való viszonyától függ elsősorban. Ha az akaratot megtoldjuk anyagiakkal, semmi kétség nem fér ahhoz, hogy min­den munkát a maga idejében el­végezünk. Azonban kell, hogy a múlt év tapasztalatai figyelmez­tessenek; az idényprémiumnak el­sőként az elvégzett munka minő­ségét, csak azután a mennyiségét keli szolgálnia. A parasztbecsület kötelez. Saját és nemzetgazdaságunk érdeke, hogy a VI. szövetkezeti kongresz­­szus évében államunk sokoldalú segítsége mellett már a tavasz líezdetén szívvel-lélekkel lássunk Hozzá a közelmúltban kidolgozott és jóváhagyott tervek valóraváltá­­sahoz. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. február 29. Ara: 40 fillér XIV. évfolyam 18. szám Az új lakbérek megszabása A legutolsó statisztikai kimutatá­sok szerint hazánkban mintegy 133 ezer két- vagy többgyermekes család lakik egy szobából, illetve csak szoba­konyhából álló lakásokban. Ezzel szemben viszont körülbelül 250 000 gyermektelen házaspár két-, három-, sőt többszobás lakást használ, ame­lyekből mintegy 140 700 az I. és II. minősítésű lakások közé tartozik. Már ezek az országos adatok is arról ta­núskodnak, hogy a lakásalap elosz­tása nem nagyon igazságos. A lakás­­gazdálkodással és a lakbérek rende­zésével foglalkozó új törvény rendel­kezései éppen ezeknek az aránytalan­ságoknak a kiküszöbölése érdekében váltak szükségessé. Ezek szerint, ha valaki a törvény által meghatározott nagyságú lakásnál nagyobbat óhajt, a házbéren kívül pótdíj fizetésére is köteles lesz. Ha erre nem hajlandó vagy képtelen lenne, a nemzeti bi­zottság segítségével lakást cserélhet. Mely lakás nagy vagy túlméretezett? Nagy lakásnak tekintendő, ha ab­ban a bérlőre és háztartásának vala­mennyi tagjára a lakott helyiségek (tehát lakószobák) teljes padlózatának több mint 12 m2 jut személyenként. A tavaszra készülnek A trebisovi járásban 1721 kere­kes, 267 lánctalpas traktor közép- és főjavítását, 234 kultivátor. 314 műtrágyaszóró, 443 vetőgép, 160 trágyarakodó stb. javítását kell elvégezni tavaszig. A Királyhelmeci Állami Gazdaság gépesítője. Illés Sándor, örömmel újságolja, hogy a javítóműhely. 11 gépésze szocialista munkaversenyt folytat. Vállalták, hogy február vé­géig üzemképessé teszik a még javításra váró gépeket és szerszá­mokat. Eddig az 59 traktorból 42-t javítottak meg. A szerszámok ja­vítása is jól, az ütemterv szerint halad. A kistárkányi „Szabadság" szö­vetkezet agronómusa, Fuló László elégedett az időjárással. Vidékükön nem voltak hófúvások, s a vetést mindenütt egyenletes takaró bo­rítja. Amint a hőmérő plusz négy fokot mutat, megkezdik az ősziek nitratációját. A tavaszi gabonave­tésre a magvakat már előkészítet­ték. Lucerna, kukorica és vetőbur­gonya szükségletüket saját termé­sükből biztosították. A műhelyek dolgozói és a szövetkezet tagsága bízik benne, hogy február végéig az összes gépek és szerszámok ki­javítva, indulásra készek lesznek. M. S Ha a lakásban annak bérlőjén kívül legalább 1 családtag él, e lakótérség terjedeJméhez még 6 m2-t számítunk. Ez tehát nem túlméretezett lakás. Túlméretezettnek . tekintendő az esetben, ha a lakásban a bérlőre és a háztartás minden tagjára több mint 18 m2 jut. E mérethez hozzá­számítunk még 6 m2-t, amennyiben a bérlőn kívül még legalább 1 sze­mély él a háztartásban. Az ilyen túlméretezett lakásból a bérlőt a Nemzeti Bizottság más la­kásba költöztetheti. A pótdíj magassága A házbérek új rendezése azonban a nagy és túlméretezett lakások bé­rére vonatkozólag nem hoz eltérő rendelkezéseket. A nagy lakások pót­díját a lakószobák területe és a ház­tartáshoz tartozó személyek száma alapján számítjuk ki. Az előírások azonban tekintetbe veszik a beteg személyeket is (TfeC-ben vagy más komoly betegségben szenvedők). Példa: Egygyermekes házaspár I. osztályú háromszobás lakásban. A három lakószoba padlózatának ki­terjedése 57 m2. A törvény alapján a háztartás részére előírt lakóterület 3X12 m2, tehát 36 m2, amelyhez még a család után 6 m2-t hozzászámítunk. A kiszámítási alap tehát 42 m2. Az a terület, amelyből ez esetben a pótdíj kiszámítandó, 15 m2 (57—42), azaz 35,7 °/o. A lakott helyiség után fize­tendő tehát évente 1482 korona (57 m2X26 Kcs), s ehhez hozzászá­mítunk még 35,7 %-ot, vagyis 529,10 koronát. A házbér tehát — természe­tesen a mellékhelyiségek (előszoba, konyha, fürdőszoba, illemhely, stb.) és a beépített berendezések haszná­lati díján kívül — 2011,10. A fakóvezekényi EFSZ-ben a gépek készen állnak a tavaszi bevetésre. Foto: Miro Vojtek Hogy madárlátta kenyeret ehessünk Aesopus egyik példaadó állatmesé­jében a hálás kisegér úgy szabadítja ki jótevőjét, a hálóba került orosz­lánt, hogy fokozatosan elrágja annak kenderkóc-köteleit. A hatalmas fene­vad nem győzött eléggé csodálkozni azon, hogy a parányi rágcsáló meg­menti életét. Valahogyan mi is így vagyunk a kis rovarévá madarakkal. El-elnézzük őket, hogyan csipegetik a levéltetve­­ket, hernyókat, kukacokat, de bizony gyakran nem tudatosítjuk, hogy sok kicsi sokra megy. Több ízben rámu­tattunk a féreg- és rovarirtó vegy­szerek alkalmazásának fontosságára, de nincs olyan permetezés, amely fel­érne éneklő madaraink falánkságával és az általuk elpusztított kártevők mennyiségével. De a zeneileg kevésbé tehetséges foglyok sem maradnak el dalos társaik mögött: sok ezer mázsa burgonyabogártól tisztítják meg éven­ként földjeinket. Vagy ki hinné, hogy a pöttömnyi cinkéknek egyetlen csa­ládja naponta átlag 1 kilogramm sú­lyú kártékony rovart fogdos össze? Ugyancsak hálával tartozunk a bag­lyok különböző fajtáinak, ha furcsa külsejükkel nem is nyerik meg tet­szésünket. Amíg az ember az igazak álmát alussza, éjjeli portyára indulnak a derék fülesek és garmadaszámra ki­­végzik azokat a rágcsáló állatokat, amelyek a sötétség leple alatt sze­mesterményeinket dézsmálják Vajon ki végezné el helyettük ezt a felbe­csülhetetlen munkát? Az okos, tapasztalt gazda kellően értékeli a mérhetetlen hasznot, ame­lyet a madárvilág hajt ingyen és bér­mentesen a mezőgazdaságnak. Védi, oltalmazza, eteti a kis tollas jószágo­kat, amelyek ilyenkor még az ember segítségére szorulnak. Nem tűri, hogy rosszul nevelt gyerekek csupa paj­­kosságból vagy unalomból kirabolják éneklő madaraink fészkeit, hanem ki­oktatja őket csínyjük káros következ­ményéről. £s fokozott mértékben gondoljunk ebbeli kötelességünkre ma, március 1-én, amelyet a világ jóindu­latúi, állatbarát népei a Madarak Nap­jaként ünnepelnek, ha nem is szerepel piros betűsen a kalendáriumban. K. E. Jóváhagyták az új törvényeket Szerdán délelőtt 10 órakor összeült a Nemzetgyűlés 24. ülésszaka. Az ülés napirendjén többek között a Nemzetgyűlésbe és a nemzeti bizott­ságokba való választások, az új pol­gári törvénykönyv, valamint a lakás­­gazdálkodás új törvényjavaslata sze­repelt. Az ülésen a párt képviselői, a kormány illetékes tárcáinak vezetői, valamint az üzemek é^ földművesszö­vetkezetek képviselői vettek részt. A kormány mindkét törvényjavas­latát dr. Václav Skoda, a Nemzetgyű­lés alelnöke ismertette. Skoda elvtárs hangsúlyozta, hogy az új választási törvényt szocialista társadalmunk fejlődése követeli meg. A törvény­­javaslat hangsúlyozza, hogy a politi­kailag és szakmailag legfejlettebb dolgozókat kell a képviseleti szer­vekbe beválasztani, mert <jk tudják egész dolgozó népünk alkotó erejét összefogni a fejlett szocialista társa­dalom építésének minden területén. A törvényjavaslat azt is leszögezi, hogy a választókerületek több képvi­selőjelöltet is javasolhatnak. Az eddig érvényben lévő választási törvénnyel szemben az új törvényjavaslat ki­emeli a Nemzeti Front szerveinek szerepét. A Nemzetgyűlés mindkét törvény­­javaslatot egyhangúlag jóváhagyta. A vitafelszólalások meghallgatása után a Nemzetgyűlés. egyhangúlag megszavazta az új polgári törvény­­könyvről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat fő célkitűzései: — a lakások igazságosabb elosztásá­nak megoldása; — a sokgyermekes és kisebb fizetésű családok lakásproblémája meg­oldásának elősegítése; — a lakáselosztási sorrend fő krité­riumainak megállapítása; — a nemzeti bizottságok jogkörének rögzítése a lakáselosztásban, va­lamint a lakás használati jogának felmondásában; — törvényerőre emelni a kulcsfon­tosságú iparágazatok lakáspoliti­káját tekintettel az alkalmazottak letelepítésére; — az ideiglenes lakások, az ideigle­nes elszállásolás kérdéseinek meg­vizsgálása. Lesz vetőmag és ültetőburgonya Interjú a kerületi elosztó­üzem vezetőjével — Mennyi a készlet ültetőburgo­nyából? — Idén kerületi méretben 31530 hektár burgonyát ültetünk, s erre 8652 vagon készlet van. Legjobban a Spisská Nová Ves-i járás áll, ahol minden hektárra 35 mázsa ültető­anyagot raktároztak. Ha a készletből levonjuk a raktározási veszteséget, 870 vagon hiány mutatkozik. — Honnan fedezik a hiányt? — Azok a szövetkezetek és állami gazdaságok, amelyeknek fölöslegük van, átadják a többi üzemeknek, a többit pedig külföldi behozatallal pó­toljuk. Jablonci Lajos Néhány kérdést tettünk fel' Hyben elvtársnak, a Kelet-szlovákiai Felvá­sárlóüzem vezetőjének a vetőmag és ültetőanyag-ellátásról. — Hogyan vannak ellátva vetőmag­gal a mezőgazdasági üzemek? — A kelet-szlovákiai kerület me­zőgazdasági üzemeit eléggé sújtotta a múlt évi aszály, de ennek ellenére — néhány kivételével — igyekeztek elegendő mennyiségű vetőmagot tar­talékolni. Kevés szövetkezet szorul közvetlen támogatásra. Csupán itt­­ott, ahol a magvak csíraképessége nem haladja meg a kívánt százalékot, szükséges csere útján biztosítani a jó vetőmagot. — Miből pótolják a hiányt? — Az állami juttatási alapból kerül szétosztásra 290 vagon árpa, 40 vagon zab, 10 vagon tavaszi búza és 325 vagon kukorica. Ez a mennyiség az igénylésnek megfelelően fedezi a szükségletet. — Tartalékkal is számoltak? — Igen. Ezzel minden évben szá­molunk, mert ha esetleg az ősziekből ki kell szántani, legyen mit vetni helyébe. Ide főleg árpát és kukoricát vetnek, ha ez szükséges lesz. Számol­tunk továbbá azzal is, hogy azokba az újonnan feltárt földekbe, melyet e tavaszon vonnak be a termelésbe, legyen mit vetni. Erre a célra kér­tük, hogy újabb mennyiséget bocsás­sanak rendelkezésünkre. A szocialista mezógazdoságért

Next

/
Thumbnails
Contents