Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-26 / 17. szám

A szakszerű borjűnevelés alapelvei A borjú szakszerű felnevelése a vemhes tehén gondos ápolásával és megfelelő takarmányozásával kezdődik. Ezért a vemhesség utolsó hónapjaiban a tehene­ket bőségesen takarmányozzuk, gondosan ápoljuk és mérsékelt mozgási lehetőséget nyújtunk nekik a szabad levegőn. így megteremtjük a fiatal szervezet fejlő­déséhez szükséges előfeltételeket anél­kül, hogy az anyaállat egészsége azt meg­­sínylené. Nagyüzemi tehenészetekben, mihelyt észleljük a tehénen a közelgő ellés jeleit, helyezzük azt el az ellető istállóban. Az újszülött borjút nagy gonddal ápol­juk. Közvetlenül áz ellés után a borjú orrnyílásaiból és szájüregéből eltávolít­­jük a nyálkaanyagot s köldökcsonkját jódtinktúrában vagy kreolínba áztatva fertőtlenítjük. Az anyaállat lenyalt vagy szárazra törölt borját aztán egye­di borjúboxba helyezzük és 1 — 2 óra el­teltével anyja tejével megitatjuk. Gyakran felvetődik a kérdés, hogy ezoptatásos vagy itatásos borjúnevelést válasszunk-e? Ma már nem vitás, hogy az itatásos bor­júnevelés előnyei olyan sokrétűek, bogy a szoptatásos borjúnevelés csak ott ajánlható, ahol a tejitatással kapcsolatos a higiénia követelményeinek betartására nincsen meg a kellő biztosíték. Nagyobb tehenészetekben a szoptatást ún. dajka­­tehenekkel oldják: meg. A dajkatehenekkel való csoportos bor­júnevelés előnyéül tudják be, hogy ily módon nehezen fejhető, de jó tejelő te­henek megfelelően hasznosíthatók, hogy jelentősen csökkenthető a borjúnevelés­ben szükséges emberi munka és végül, hogy a felnevelés zökkenésmentes. Hát­ránya, hogy a felnevelés során nem lehet az olcsóbb lefölözött tej adagolásának előnyét kihasználni. Dajkatehenekkel való borjúnevelés esetén a teheneket a szo­pósborjúkkal közös istállóban helyezzük el. Sok tejet adó dajkatehenek alá egy­szerre 2—4 borjút is adhatunk. Ily módon egy dajkatehén évente 8 — 14 borjút is felnevelhet. A dajkatehenek mellé ügyes gondozót kell állítani, aki jól ellátja a borjaknak meghatározott csecsbimbóhoz hozzászoktatását és a borjak megfelelő irányítását. A borjak szoptatási időszaka rendsze­rint 8 hétig tart. A borjak a föcstejtáp­­lálást követően, napi 6 liter tejet, a ha­todik és hetedik héten 4 — 4 liter, és a nyolcadik héten 2 liter tejet fogyaszta­nak. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a takarmányadagból hiányzik a le­fölözött tej. Ezért az abrakkeveréket (lehet 75 % zab-árpadara, 20 % búza­korpa, 3 % takarmánymész, 2 °/o takar­mánysó) fehérjedús takarmánnyal egé­szítjük ki. Tejpor hiánya esetén szója­­lisztet, lenmagpogácsát vagy hasonló fehérjedús koncentrált takarmányt éte­tünk. Ha a borjak a takarmányok rosz­­szabb minősége miatt elmaradnak a nö­vekedésben, a szoptatási időszakot meg­hosszabbítjuk. Szakszerűen vezetett tenyészetekben mindenképpen az itatásos borjúnevelést részesítjük előnyben, mégpedig azt a módját, amikor a borjút megszületése után már az első ízben is itatják. Ennek előnyei nagyon sokrétűek. A tehén tej­termelése mintegy 200 - 300 kg tejjel több. A borjú tejadagja ellenőrizhető és a felnevelés céljának megfelelően szabá­lyozható. Az anya nem fertőzheti borját, mert egészséges tehenek teje itatható. Nagy mennyiségű teljes tej takarítható meg, mert a teljes tejről könnyű az át­térés a lefölözött tej itatására. Végül könnyű az elválasztás. A föcstej a borjú első, mással nem helyettesíthető tápláléka. Nagy fehérje­­tartalmán kívül a növekedési A-vitamin­­ból és a csontnövesztő D-vitaminból is sokkal többet tartalmaz a föcstej a ren­des tejnél. Élettani szempontból a föcs­­tejnek legfontosabb az a tulajdonsága, hogy hashajtó hatása révén, megtisztítja a borjú béléit a bélszuroktól. Föcstejből a borjú étvágyának megfelelő mennyisé­get fogyaszthat, amely az első héten 4-8 kg között mozog. A föcstejet a borjúnak természetes, tőgymeleg (32 — 37° C) álla­potban adjuk, gumiszopókás itatóedény­ből. Nem lehet felforralni, azért még ha a tehén gümőkóros vagy brucellózissal fertőzött is, kénytelenek vagyunk az első 5—7 napon keresztül az anya (esetleg azonos időben ellett más tehén) tejét a fejés után nyersen adni. Az itatásos borjúnevelés során egyik főtörekvésünk, hogy jelentősen csökkent­sük az ez idő szerint ugyancsak számot­tevő emberi munkaerő-szükségletet. Ma már — különösen munkamegtakarítási szempontból — helyesebbnek tartják a borjakat az első 4 — 5 héten háromszor, később naponta kétszer itatni. Ez utóbbi módszernek semmi különösebb hátrányát nem tapasztalták (Magyar Állattenyész­tési Kutató Intézet). Az itatások számá­nak eldöntésében alkalmazkodnunk kell a í13?'. feJése!< számához is, mert a több­szöri itatás munkatöbblete igen számot­tevő (fejés, tejkezelés, edény tisztítás, felmelegítés, itatás stb.). Itatáskor szabályos időközökben, pon­tosan kimért tejadagokat adunk a bor­jaknak. Minél fiatalabb a borjú, annál jobban hasznosítja a tejet. Az 1-2 he­tes borjú 5 — 6 kg, a 6 — 8 hetes viszont már csak 10—12 kg tejből állít elő 1 kg élősúlyt. A teljes tej azonban rendkívül drága takarmány. Ezért törekedjünk a borjak táplálásához szükséges teljes tej mennyiségének a csökkentésére. A napi tejadagot teljes tejből 8 liter fölé emelni semmiképpen nem ajánlatos. A borjú itatására használhatunk nyitott vödröt, melynek előnye a könnyű tisztíthatóság. Célszerűbb szopókávai ellátott itatóedé­nyeket használni, mert így elkerülhető a mohó ivás. Az itatóedényeket, szopó­­kákat és egyéb tejtároló edényeket min­den itatás után súroljuk ki 40 C° hőmér­sékletű szódás vízzel. A föcstejes időszak (7 — 12 nap) el­múltával egészséges tehenek tejével itat­juk a borjakat. Ha ilyen tej nin s, akkor a tejet pasztőrözni kell. A pasztőrözést úgy hajtjuk végre, hogy a tejeskannát 30 percre 65° C fokos vizet tartalmazó dézsába állítjuk vagy ún. pillanathevítő­vei 85 — 90 C fokra felmelegítjük. A tejet végig tögymelegen kell itatni. A hideg tej itatása hasmenést okoz, amely néha olyan erős, hogy a borjak elhullanak. A borjúnevelésben igen fontos tudni, hogy mely takarmányokat és milyen arányban etethetjük a fejlődésben levő borjakkal. A borjak takarmányadagjainak összeállításakor figyelembe kell venni, hogy a bikaborjak mintegy 20 %-kal több tejet fogyasztanak mint az üszőborjak. A bikabörjak általában féléves korig 430 liter teljes tejet, 850 liter fölözött tejét fogyasztanak el. A kevesebb tejet (350 liter teljes és 700 liter lefölözött) fo­gyasztó üszőborjak takarmányszükséglete 6 hónapos korig 180 kg abrakkeverék, 190 kg kapástakarmány, 120 kg szilázs és 250 kg széna. A továbbtartásra szánt üszőborjakat az első hat hónapban a következőképpen takarmányozzuk: Az első hónapban csak napi 5—8 liter teljes tejet és 1 — 3 liter lefölözött tejet adagolunk. A második hónap elején a napi takarmánymennyiség 7 liter teljes tej, 2,5 liter lefölözött tej, 10 dkg abrakkeverék és 10 dkg széna. A hónap végén a teljes tej napi adagja 2,5 liter, a lefölözött tejé 6,1 liter, az ab­rak és a széna adagja mintegy 0,5 kg. A harmadik hónapban a teljes tejet fo­kozatosan lefölözött tejjel pótoljuk. Eb­ben az időszakban az üszőborjú 1 liter teljes tejet, 8,1 liter lefölözött tejet, 1 kg abrakot, 1 kg takarmány vagy murok­­répát és 1,5 kg szénát fogyaszt. A további időszakban fokozatosan csökkentett le­fölözött tej mennyiségét szilárd takar­mányokkal pótoljuk. Az ötödik hónapban a napi takarmánymennyiség 2 liter le­fölözött tej, 1,8 kg abrak, 2,5 kg kapás­takarmány, 1,5 kg szilázs és 2,5 kg széna. A 6 hónapos üszőborjú napi takarmány­­szükséglete mintegy 2 kg abrak, 2 kg kapás takarmány, 5 kg széna és 2,5 kg szilázs. Az így nevelt üszőborjak a tej­táplálás időszakában kedvezően fejlőd­nek és a hatodik hónap végén 180 — 200 kg élősúlyt érnek el. A lefölözött tejet tőgymelegen, egészen friss állapotban vagy pedig — különösen a nyári hónapokban — megalvasztva itassuk. Ezzel számottevően csökkenthe­tők az emésztőszervi megbetegedések. Minthogy a borjú eleinte idegenkedik az aludttejtől, ezért édestejjel keverve, fo­kozatosan szoktassuk annak fogyasztá­sára. Később 8 — 10 hetes korban már ki­zárólag megalvadt tejet itathatunk. Le­fölözött tejjel való borjúnevelés esetén ne feledkezzünk meg a borjak fejlődé­séhez és növekedésükhöz fontos antibio­­tikum-vitaminos Galacid vagy német gyártmányú Kelpan nevű készítmény ada­golásáról. Mihelyt a napi tejadaggal fel­vett folyadék mennyisége 9—10 liter alá csökken, fokozatosan vízivásra kell szok­tatni a borjakat. Az itatásos borjúnevelést alkalmazó gazdaságokban az utóbbi időben sikerrel folyik a borjak 2 % zsírtartalmú egalizált tejjel történő itatiása. Egalizált tejjel

Next

/
Thumbnails
Contents