Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-22 / 16. szám
A DDT és társai Igen régen történt, még 1874-ben, hogy Otmar Zeidler doktori disszertációjában arról írt, miként készített benzol klórozása útján diklór-difeniltrikloretánt. 65 éven át senki sem törődött ezzel a felfedezéssel, még maga Zeidler sem, aki Bécsben gyógyszertárt vásárolt, 1911-ben bekövetkező haláléig ott készítette a recepteket. Paul Müller, svájci kutatómérnök a harmincas években molyirtó szerekkel kísérletezett. Ekkor akadt kezébe Zeidler disszertációja. Ennek segítségével megtalálta az új molyirtó szert, a Globolt, azután tovább kísérletezett és néhány év múlva megszületett az az anyag, amely forradalmosította a kártevő rovarok irtását. Ezt az anyagot úgy hívták, hogy diklor-difenil-trikloretán, vagyis a vegyület kezdőbetűi után rövidítve DDX. Ennek az új szernek megjelenéséig nagyobbára csak a rovarok Tudja-e, hogy... ... Angliában elektronikus sztetoszkópot készítettek, amely hét csatornáján át egy időben hét, akár másmás helyen tartózkodó orvos tűiéhez is elviszi a szívzörejek hangját? A zörejeket tetszés szerint halkítani, vagy erősíteni lehet. ...Európában a lóhere beporzását a dongó végzi, az almafát pedig a méhek termékenyítik meg? Hogyha ezeket a növényeket Ausztráliába szállítjuk, ahol nem él sem dongó, sem méh, nem hoznak termést. ... a Szovjetunióban 21 ezer, száz éven felüli ember él? ... a Déli Sarkon dolgozó szovjet tudósok megállapították, hogy a pingvin a saját zsírjából előállított tejszerü anyagokat tartalmazó masszával táplálja fiókáit? Ezt a masszát a pingvin egyik mirigye állítja elő. ... az ausztráliai eukaliptusz a világ legmagasabb fája, elérheti a 160 métert, koronája 100 méteren felül kezdődik ? tápcsatornájába vagy a légutakba juttatott mérgekkel pusztították a kártevőket. A DDT-vel elérkezett az ún. kontakt-mérgek korszaka. Azaz, a rovarnak nem kell lenyelnie vagy felszívnia a mérget, elég ha valamelyik nem védett része — csápja, izületi csuklója — érintkezésbe kerül vele. Hamarosan tonnaszámra kezdték gyártani a DDT rovarirtót. A háború aiatt a szenegáli Dakarban, a hadifontosságú afrikai légikikötőben, majd Kairóban pestis tört ki A DDT elpusztította a patkányok pestist terjesztő bolháit és a rettenetes kórt megfékezték. Számos országban a DDT segítségével irtották ki a tetveket és törték le vagy akadályozták meg a tífuszjárványt. A háború után a maláriát terjesztő anophélesz szúnyogfajta ellen használták a rovarirtót és az ENSZ egészségügyi szervezete egyik jelentésében, a DDT használatával megmentett emberi életnek számát öt millióra becsülte. Indokoltan ítélték tehát a szer felfedezőjének, Müllernek 1948-ban az orvosi Nobel-díjat. A DDT diadalútjának már első éveiben sokhelyütt megkezdték a kutatást, még a DDT-nél is jobb rovarirtó szereket kerestek. Sokféle új szert fedeztek fel és valamilyen vonatkozásban mindegyikük jobb volt a DDT-nél. Az egyik ártalmatlan volt a hasznos méhekre, a másik azonnal elpusztította a legyet, vagy poloskát, míg a DDT csak órák múlva hatott. A DDT és társai, tehát az érintő idegmérgek kiterjedt alkalmazása nyomán azonban új jelenségre figyeltek fel a tudósok. A méreggel szembeni rezisztenciára. A rovarölő szerekkel szembeni ellenállás úgy fejlődik ki, hogy mindig akad néhány rovar, amely túléli az irtást, ellenállóképességét átöröklik utódai is. Több nemzedék után olyan nagy fokú rezisztencia alakulhat ki, hogy a rovar a normális adagnak sokszorosát is elviseli. Ezért állandóan új rovarirtó szerekre van szükség. tFDN) Két gyümölcstermelő fordult az utóbbi napokban szerkesztőségünkhöz az alábbi kérdésekkel: KÉRDÉS: Hol lehetne beszerezni lugasnak való gyökeres szőlővesszőt, nemesített ribizke és egresbokrot, valamint gyümölcsfa-csemetéket (sárgabarack, meggy, körte, alma). VÁLASZ: Ez ügyben forduljon a Zdruzenie síachtitefskych a semenárskych podnikov, Bratislava, Suvorovová 16. cím alatt működő szövetséghez. A rendelést ide küldje be, nemcsak a kérdező Csepregi Ernőné, kéméndi lakós, hanem mindazok, akik gyümölcsfa-csemetéket akarnak vásárolni. KÉRDÉS: Hol lehet a gyümölcstermelő egyesületek tagjainak és a kistermelőknek az övezetek szerint megnevezett gyümölcsfa-fajtákat beszerezni? A Növénynemesítő és Magtermelő Vállalatok Szövetsége a megrendelt facsemetéket darabszám és nyári, őszi, téli alma, körte megnevezés szerint jelzi, saját tetszése szerint küldi. A megrendelők csak az első termés után tudják meg, milyen fajta gyümölcsfát kaptak. Nem-e lehetne a fajtát is feltüntetni? VÁLASZ: Csepregi Ernőnének adott válasz vonatkozik Kelecsényi János csatai olvasónk kérdésének első részére is, ami a beszerzést illeti. Nehezményezi, hogy a fajta nincs feltüntetve. Valamennyi facsemete fajtája kell, hogy fel legyen tüntetve. A szavatolás 5 évig szól, ha a szükséges adatok hiányosak, a szállítmányt visszaküldheti. Bővebb tájékozódás végett forduljon a fenti címhez. PADDY-ASZTAL (válogató asztal). Összetett szerkezetű magtisztító gépekbe (szelektorokba) néha beépítenek oldalra lejtő olyan asztalt, amelynek belsejében lemezboritású, zeg-zűgos falú csatornák vannak. A paddy-asztalt a csatornák irányára keresztben lengetik. A csatornák közepén felülről leszórt magvak az asztalrázás hatására fajsúly és rugalmasság alapján elkülönülnek. Magtisztító telepeken, malmokban használják, a körülbelül azonos méretű és viszonylag kis súlykülönbségű magvak szétválasztására. PAMUTKREPIN = vaddohány. PALACKÄLLÖSÄG. Palackállónak akkor nevezzük a bort, ha az lskolázökezeléseket szakszerűen befejeztük, s a borban a további tárolás során újabb kiválások nem észlelhetők. A palackállóságot levegőztetéssel, hidegmeleg próbával és rázópróbával vizsgáljuk. A levegőztetés! vizsgálatnál néhány palackot Vi részig megtöltünk a palackozandó borral, majd erősen összerázzuk, vattadugóval lezárjuk, s 10 napig szobahőmérsékleten naptól védett helyen tartjuk. A hideg-meleg próba során a szabályosan megtöltött és lezárt mintapalackok közül egyet —2 és +5 C fok között, egy másikat 30—35 C fok között (termosztátban) tartanak 10 napig. A rázópróbánál a minta palackot vízszintes mozgást végző rázókészülékbe helyezzük, s 6—8 órán át rázatjuk. PANARATIUM = juhok büdössántasága PAPAGÁJKOR, vírus okozta madárbetegség, amelyben megbetegedhet az ember is. madarak közül előfordul a szobai díszmadárként tartott hullámos, vagy bábapapagályban, a kanárimadárban, azonkívül a szelíd—és vadgalambokban, tyúkokban és pulykákban is. A bántalom igen gyakran észrevétlenül zajlik le, az átvészelt, egészségesnek látszó madarak azonban sokáig vlrusürítők maradnak, s így ugyanolyan veszélyesek környezetükre, mint a nyilvánvalóan betegek. A betegek szomorkodók, aluszékonyak, hasmenésük van és nehezen lélegzenek, néhány napi betegség után elhullanak. Az emberben — ha a fertőzés klinikailag felismerhető bánfáimat okoz — tüdőgyulladás szokott jelentkezni, amely antibiotikumokkal gyógyítható. V édekezés: a betegség behurcolásának megakadályozása és a fertőzött madarak leölése. ■■nrannBMHSfi'aBf'BissaRE&KSüffiiflsiagMBMi Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják: a levegő hőmérséklete alig éri el árnyékban a plusz 4—5 fokot, a méhek máris hozzálátnak a kaptár aljának tisztogatásához, kihordják hulláikat a röpnyílások elé és felkészülnek a tisztuló repülésre. Amint a levegő 8—10 fokra felmelegszik, derűs időben azután kiröppénnek a kaptárból. Fontos, hogy a méhész figyelemmel kísérje a tisztuló repülés lefolyását. Ilyenkor áttekintést nyerhet az egyes méhcsaládokról, feljegyzéseket készíthet, amelyekből azután esetről esetre megállapíthatja a szükséges tennivalókat. A tisztuló repülések alkalmával elég gyakran éhség veszélye léphet fel, aszerint, milyen készletekkel láttuk el a családokat a téli időszakot illetően. Régi bevált gyakorlat szerint a készletek súlyának nem szabad 5—6 kiló alá süllyedni, különben éhezés állhat be. Ennek többféleképp vehetjük elejét. Egyik módja: tartalék lépesméz adagolása, amelyet előzőleg meleg helyiségben kissé felmelegítünk. Azután részben felkarcoljuk a fedelezést és a méhfürt mellé helyezzük. Mi a teendő, ha nincs mézeskeretünk? Ilyenkor is_ találunk megoldást: kristályos mézet pergamentpapirba csomagolunk, amelynek alját átlyukasztjuk és a telelőfürt mellé helyezzük. Hasonló módon cukorlepényt is alkalmazhatunk, amellyel ugyancsak elháríthatjuk az éhezés veszélyét. És még egy lehetőség: amennyiben Hová küldjük a A méhminták laboratóriumi kivizsgálásának jelentőségét nem szükséges bővebben magyarázni. Minden méhész tudja, hogy a méhcsaládok egészségi állapotának felülvizsgálását, az esetleges fertőzés kipuhatolását célozza, amelynek alapján intézkedések foganatosíthatók a ragály terjedésének megakadályozására. Kevesebbet tudnak azonban arról, hová kell a méhmintákat beküldeni? Ezért közöljük a méhészekkel, hogy a mintákat az Állategészségügyi Központ kerületi kirendeltségeihez küldjék. A nyugat-szlovákiai kerület méhészei ekképpen címezik meg küldeményüket: Üstredny státny veterinárny ústav — pobocka, odbor speciálnej diagnostiky, Bratislava, pri botanickej záhrade, c. 3. A közép-szlovákiai kerületnek losonci, rimaszombati és zólyomi járáa méhcsalád készletek nélkül marad, cukoroldatot öntünk a lépbe, arra az oldalra, amely közelebb esik a méhfürthöz. Ha a levegő felmelegszik, etetők segítségével pótolhatjuk a hiányzó készleteket. Kétségtelen, hogy egyes méhészeknél kisebb-nagyobb eltéréseket észlelhetünk a módszerek alkalmazása terén, mert ki-ki saját jól bevált „receptje" szerint jár el. Lényegében az a fontos, hogy a tartalékok ebben az időszakban sose süllyedjenek a rendes mennyiség alá, másrészt azonban túlsók se legyen belőlük, mivel ebben az esetben a fiasítás korlátozásának veszélye is fenyegethet. méhmintákat? saiból az Üstredny státny veterinárny ústav, stanica laboratórnej diagnostiky, Zvolen, Hronská ulica, c. 4. címre, a többi járásból pedig az Üstredny státny veterinárny ústav — pobocka Banská Bystrica, stanica laboratórnej diagnostiky v Ziline, Jilemnického ulica, c. 11. címre kell beküldeni a méhmintákat. A kelet-szlovákiai kerületben a pfesovi, bardejovi, humennéi és michalovcei járások számára az Üstredny státny veterinárny ústav — pobocka Kosice, stanica laboratórnej diagnostiky v Preäove, a többi járás számára pedig ugyanaz az intézet, de a stanica laboratórnej diagnostiky Kosice, Kovácska ulica, c. 17. illetékes. Felújították a viasz felvásárlását- TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK - TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK -. ,.az állatok amikor nem találnak táplálékra, elhasználják belső tartalékaikat és így hosszú ideig bírják az éhezést? A pióca és az óriáskígyó kilenc hónapig is elél táplálék nélkül, míg a varangyos béka egy évig. ... a kukorica 300 fajtáját termesztik, 400 szójafajtát, 1000 primula és tulipánfajtát, 2000 földieper, burgonya és rizsfajtát, 4000 rózsafajtát, valamint 30 ezer búzafajtát ismernek? ... a vér, a halál beállta után is több óráig steril marad, sőt egyes tulajdonságait is megtartja, ami vérátömlesztésre kiválóan alkalmassá teszi? ... a kígyóhoz hasonló, fekete színű angolna az európai folyókban él, amíg az ivarérettség korába jut, ekkor hoszszú útra indul? A tengerbe érve elúszik az Atlanti-óceánig, majd a Szargasszumi tengerbe jutva nagy mélységben lerakja petéit. A kicsi átlátszó halak hasonlítanak egykorú haltársaikra, de egyáltalán nem hasonlítanak az angolnára Az ifjú nemzedék három évig tartózkodik itt, majd elindul Európa felé. ... a szerves világban a leghosszabb életűek a növények? Évezredekig is elélnek. így például egyes tölgyfák 2000 évesek, a baobab 5000 évig, a Szovjetunióban, a szocsí botanikus kertben élő mammutszekvoja fa körülbelül 6000 évig is elél. A talaj nedvességtartalmának mérése A mezőgazdaság gépesítésének és villamosításának kérdéseivel foglalkozó Alma-Ata-i Tudományos Kutatóintézetben (Szovjetunió) rádióktív izotópokkal működő, hordozható készülékeket szerkesztettek a talaj kötöttségének és nedvességének a mérésére. A készülék, a hozzátartozó villamos fúrószerkezettel együtt nagyméretű tehergépkocsira van szerelve. A hordozható higrométer pontos adatokat szolgáltat a talaj nedvességéről, a növények fejlődésének egész tartama alatt. Az izotópos módszer sokkal hatékonyabb az erre a célra használt más módszereknél. A tej zsírtartalmának növelése A Bukaresti Állattenyésztési Kutatóintézet munkatársai érdekes kísérleteket végeznek a szarvasmarha fajták javítása és hozamuk fokozása irányában. így például borzderes, vörös és szürke alföldi tehenek és Jersey bikák infúzió útján való keresztezésével sikerült lényegesen fokozni a tej zsíradéktartalmát. A keresztezett tehenek tejének zsírtartalma 25—30 százalékkal nagyobb volt, mint az összehasonlító egyedeké. Termésfokozó ibolyántúli sugarak Az össz-szövetségi Mezőgazdaságvillamosítási Intézet záporozsjei fiókja egyszerű berendezést szerkesztett a vetőmag besugárzására. A készülék különösen a kukoricánál ért el igen jó eredményt. A silókukorica termesztésére használt vetőmag ibolyántúli sugarakkal való; kezelése nyomán 20 százalékkal megnövekedett a terméshozam s ugyanakkor javult a zöldtömeg minősége is. Ezüstfehér színű bor a divat A divat változásai nemcsak a használati tárgyakra, hanem a borokra is kiterjednek. Néhány évvel ezelőtt például az aranylóan sárga bor volt a legkeresettebb, ma azonban a zöldes, ezüstfehér borok iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés a nemzetközi piacon. A Magyar Népköztársaság Borászati Kutató Intézetének laboratóriumában, hosszas kísérletezés után, olyan el- ; járást dolgoztak ki, amellyel meg- * oldják a fogas kérdést. Forralás he- : lyett csaknem fagypontig hűtik a « mustot, s a jégkristályokat centrifu- ■ gá,val eltávolítják. Így nyernek nagy : cukortartalmú sűrített mustot. A ka- ; ramellizálódást ily módon elkerülik, ■ s a borok a nemzetközi igényeknek ! megfelelően zöld és ezüstfehér színt £ nyernek. Biostimulátorok a méhészetben A biostimulátorok igen hatékony £ eszközöknek bizonyultak a méhek ; fertőző betegségeinek megelőzésére ! és leküzdésére. A biostimulátorok 5 cukorszörppel keverve meggyógyítják ; a beteg méheket. Tekintettel arra, hogy a biostimu- I látorok a gyógyhatásúk mellett a £ méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez i szükséges fehérje szerű anyagokat is • tartalmaznak, alkalmazásuk a méz- ; és viaszhozam növekedését eredmé- j nyezi. A romániai méhészegyesület a 5 múlt évben több mint 1700 tonna £ biostimulátort osztott szét a mező- jj gazdasági nagyüzemek és az amatőr- £ méhészek között, s az idén pedig több £ mint 2500 tonna kerül szétosztásra. Méhész-olvasóink az utóbbi időben gyakran tudakozódtak szerkesztőségünkben, mit kezdjenek a viasszal. A viasz felvásárlását ugyanis beszüntették, ami nemegy méhésznek gondot okozott. Hogyan került erre sor? Emlékezzünk csak vissza, az elmúlt tél alaposan megdézsmálta méheseinket. De az előző évek telei is sok kárt okoztak méhállományunkban. A Csehszlovák Méhészeti Szövetség központi bizottsága titkárának, Stanislav Kodon elvtársnak szavai szerint az utolsó három év alatt 94 ezerrel csökkent hazánkban a méhcsaládok száma. Ezzel magyarázható a szokatlanul nagy viasz-kínálat. A viaszkészletek felhalmozódása ezt követően oda vezetett, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek Központja átmenetileg beszüntette a méhviasz behozatalát külföldről, s megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a kozmetikai és gyógyszeripar részére hazai termelésből biztosítsa a viasz felvásárlását. Hogy a méhek ne éhezzenek