Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)

1964-02-22 / 16. szám

A DDT és társai Igen régen történt, még 1874-ben, hogy Otmar Zeidler doktori disszer­tációjában arról írt, miként készített benzol klórozása útján diklór-difenil­­trikloretánt. 65 éven át senki sem törődött ezzel a felfedezéssel, még maga Zeidler sem, aki Bécsben gyógyszertárt vásárolt, 1911-ben be­következő haláléig ott készítette a recepteket. Paul Müller, svájci kutatómérnök a harmincas években molyirtó sze­rekkel kísérletezett. Ekkor akadt ke­zébe Zeidler disszertációja. Ennek segítségével megtalálta az új moly­irtó szert, a Globolt, azután tovább kísérletezett és néhány év múlva megszületett az az anyag, amely for­­radalmosította a kártevő rovarok ir­tását. Ezt az anyagot úgy hívták, hogy diklor-difenil-trikloretán, vagyis a vegyület kezdőbetűi után rövidítve DDX. Ennek az új szernek megjele­néséig nagyobbára csak a rovarok Tudja-e, hogy... ... Angliában elektronikus sztetosz­kópot készítettek, amely hét csator­náján át egy időben hét, akár más­más helyen tartózkodó orvos tűiéhez is elviszi a szívzörejek hangját? A zö­rejeket tetszés szerint halkítani, vagy erősíteni lehet. ...Európában a lóhere beporzását a dongó végzi, az almafát pedig a mé­hek termékenyítik meg? Hogyha eze­ket a növényeket Ausztráliába szállít­juk, ahol nem él sem dongó, sem méh, nem hoznak termést. ... a Szovjetunióban 21 ezer, száz éven felüli ember él? ... a Déli Sarkon dolgozó szovjet tudósok megállapították, hogy a ping­vin a saját zsírjából előállított tejsze­­rü anyagokat tartalmazó masszával táplálja fiókáit? Ezt a masszát a ping­vin egyik mirigye állítja elő. ... az ausztráliai eukaliptusz a vi­lág legmagasabb fája, elérheti a 160 métert, koronája 100 méteren felül kezdődik ? tápcsatornájába vagy a légutakba jut­tatott mérgekkel pusztították a kár­tevőket. A DDT-vel elérkezett az ún. kontakt-mérgek korszaka. Azaz, a ro­varnak nem kell lenyelnie vagy fel­szívnia a mérget, elég ha valamelyik nem védett része — csápja, izületi csuklója — érintkezésbe kerül vele. Hamarosan tonnaszámra kezdték gyártani a DDT rovarirtót. A háború aiatt a szenegáli Dakarban, a hadi­fontosságú afrikai légikikötőben, majd Kairóban pestis tört ki A DDT el­pusztította a patkányok pestist ter­jesztő bolháit és a rettenetes kórt megfékezték. Számos országban a DDT segítségével irtották ki a tetve­­ket és törték le vagy akadályozták meg a tífuszjárványt. A háború után a maláriát terjesztő anophélesz szú­nyogfajta ellen használták a rovar­irtót és az ENSZ egészségügyi szer­vezete egyik jelentésében, a DDT használatával megmentett emberi életnek számát öt millióra becsülte. Indokoltan ítélték tehát a szer fel­fedezőjének, Müllernek 1948-ban az orvosi Nobel-díjat. A DDT diadalútjának már első évei­ben sokhelyütt megkezdték a kuta­tást, még a DDT-nél is jobb rovar­irtó szereket kerestek. Sokféle új szert fedeztek fel és valamilyen vo­natkozásban mindegyikük jobb volt a DDT-nél. Az egyik ártalmatlan volt a hasznos méhekre, a másik azonnal elpusztította a legyet, vagy poloskát, míg a DDT csak órák múlva hatott. A DDT és társai, tehát az érintő idegmérgek kiterjedt alkalmazása nyomán azonban új jelenségre figyel­tek fel a tudósok. A méreggel szem­beni rezisztenciára. A rovarölő sze­rekkel szembeni ellenállás úgy fej­lődik ki, hogy mindig akad néhány rovar, amely túléli az irtást, ellen­állóképességét átöröklik utódai is. Több nemzedék után olyan nagy fokú rezisztencia alakulhat ki, hogy a rovar a normális adagnak sokszorosát is elviseli. Ezért állandóan új rovarirtó szerekre van szükség. tFDN) Két gyümölcstermelő fordult az utóbbi napokban szerkesztőségünkhöz az alábbi kérdésekkel: KÉRDÉS: Hol lehetne beszerezni lugasnak való gyökeres szőlővesszőt, nemesített ribizke és egresbokrot, valamint gyümölcsfa-csemetéket (sárgabarack, meggy, körte, alma). VÁLASZ: Ez ügyben forduljon a Zdruzenie síachtitefskych a semenár­­skych podnikov, Bratislava, Suvoro­­vová 16. cím alatt működő szövetség­hez. A rendelést ide küldje be, nem­csak a kérdező Csepregi Ernőné, ké­­méndi lakós, hanem mindazok, akik gyümölcsfa-csemetéket akarnak vá­sárolni. KÉRDÉS: Hol lehet a gyümölcster­melő egyesületek tagjainak és a kis­termelőknek az övezetek szerint megnevezett gyümölcsfa-fajtákat be­szerezni? A Növénynemesítő és Mag­termelő Vállalatok Szövetsége a meg­rendelt facsemetéket darabszám és nyári, őszi, téli alma, körte megne­vezés szerint jelzi, saját tetszése szerint küldi. A megrendelők csak az első termés után tudják meg, milyen fajta gyümölcsfát kaptak. Nem-e le­hetne a fajtát is feltüntetni? VÁLASZ: Csepregi Ernőnének adott válasz vonatkozik Kelecsényi János csatai olvasónk kérdésének első ré­szére is, ami a beszerzést illeti. Nehezményezi, hogy a fajta nincs feltüntetve. Valamennyi facsemete fajtája kell, hogy fel legyen tüntetve. A szavatolás 5 évig szól, ha a szük­séges adatok hiányosak, a szállít­mányt visszaküldheti. Bővebb tájé­kozódás végett forduljon a fenti címhez. PADDY-ASZTAL (válogató asztal). Összetett szerkezetű magtisztító gépekbe (szelektorokba) néha beépítenek oldalra lejtő olyan asztalt, amelynek belsejében le­­mezboritású, zeg-zűgos falú csatornák vannak. A pad­­dy-asztalt a csatornák irányára keresztben lengetik. A csatornák közepén felülről leszórt magvak az asz­talrázás hatására fajsúly és rugalmasság alapján el­különülnek. Magtisztító telepeken, malmokban hasz­nálják, a körülbelül azonos méretű és viszonylag kis súlykülönbségű magvak szétválasztására. PAMUTKREPIN = vaddohány. PALACKÄLLÖSÄG. Palackállónak akkor nevezzük a bort, ha az lskolázökezeléseket szakszerűen befejeztük, s a borban a további tárolás során újabb kiválások nem észlelhetők. A palackállóságot levegőztetéssel, hideg­meleg próbával és rázópróbával vizsgáljuk. A leve­gőztetés! vizsgálatnál néhány palackot Vi részig meg­töltünk a palackozandó borral, majd erősen összeráz­zuk, vattadugóval lezárjuk, s 10 napig szobahőmér­sékleten naptól védett helyen tartjuk. A hideg-meleg próba során a szabályosan megtöltött és lezárt min­­tapalackok közül egyet —2 és +5 C fok között, egy másikat 30—35 C fok között (termosztátban) tartanak 10 napig. A rázópróbánál a minta palackot vízszintes mozgást végző rázókészülékbe helyezzük, s 6—8 órán át rázatjuk. PANARATIUM = juhok büdössántasága PAPAGÁJKOR, vírus okozta madárbetegség, amelyben megbetegedhet az ember is. madarak közül előfordul a szobai díszmadárként tartott hullámos, vagy bába­­papagályban, a kanárimadárban, azonkívül a szelíd—és vadgalambokban, tyúkokban és pulykákban is. A bán­­talom igen gyakran észrevétlenül zajlik le, az átvé­szelt, egészségesnek látszó madarak azonban sokáig vlrusürítők maradnak, s így ugyanolyan veszélyesek környezetükre, mint a nyilvánvalóan betegek. A bete­gek szomorkodók, aluszékonyak, hasmenésük van és nehezen lélegzenek, néhány napi betegség után elhul­lanak. Az emberben — ha a fertőzés klinikailag felis­merhető bánfáimat okoz — tüdőgyulladás szokott jelentkezni, amely antibiotikumokkal gyógyítható. V é­­dekezés: a betegség behurcolásának megakadályo­zása és a fertőzött madarak leölése. ■■nrannBMHSfi'aBf'BissaRE&KSüffiiflsiagMBMi Gyakorlati tapasztalatok bizonyít­ják: a levegő hőmérséklete alig éri el árnyékban a plusz 4—5 fokot, a mé­hek máris hozzálátnak a kaptár aljá­nak tisztogatásához, kihordják hullái­kat a röpnyílások elé és felkészülnek a tisztuló repülésre. Amint a levegő 8—10 fokra felmelegszik, derűs idő­ben azután kiröppénnek a kaptárból. Fontos, hogy a méhész figyelemmel kísérje a tisztuló repülés lefolyását. Ilyenkor áttekintést nyerhet az egyes méhcsaládokról, feljegyzéseket ké­szíthet, amelyekből azután esetről esetre megállapíthatja a szükséges tennivalókat. A tisztuló repülések alkalmával elég gyakran éhség veszélye léphet fel, aszerint, milyen készletekkel lát­tuk el a családokat a téli időszakot illetően. Régi bevált gyakorlat sze­rint a készletek súlyának nem szabad 5—6 kiló alá süllyedni, különben éhe­zés állhat be. Ennek többféleképp vehetjük elejét. Egyik módja: tartalék lépesméz adagolása, amelyet előzőleg meleg helyiségben kissé felmelegítünk. Az­után részben felkarcoljuk a fedele­­zést és a méhfürt mellé helyezzük. Mi a teendő, ha nincs mézeskere­tünk? Ilyenkor is_ találunk megoldást: kristályos mézet pergamentpapirba csomagolunk, amelynek alját átlyu­kasztjuk és a telelőfürt mellé he­lyezzük. Hasonló módon cukorlepényt is alkalmazhatunk, amellyel ugyan­csak elháríthatjuk az éhezés veszé­lyét. És még egy lehetőség: amennyiben Hová küldjük a A méhminták laboratóriumi kivizs­gálásának jelentőségét nem szüksé­ges bővebben magyarázni. Minden méhész tudja, hogy a méhcsaládok egészségi állapotának felülvizsgálását, az esetleges fertőzés kipuhatolását célozza, amelynek alapján intézkedé­sek foganatosíthatók a ragály terje­désének megakadályozására. Keveseb­bet tudnak azonban arról, hová kell a méhmintákat beküldeni? Ezért közöljük a méhészekkel, hogy a mintákat az Állategészségügyi Köz­pont kerületi kirendeltségeihez küld­jék. A nyugat-szlovákiai kerület méhé­szei ekképpen címezik meg küldemé­nyüket: Üstredny státny veterinárny ústav — pobocka, odbor speciálnej diagnostiky, Bratislava, pri botanickej záhrade, c. 3. A közép-szlovákiai kerületnek lo­sonci, rimaszombati és zólyomi járá­a méhcsalád készletek nélkül marad, cukoroldatot öntünk a lépbe, arra az oldalra, amely közelebb esik a méh­­fürthöz. Ha a levegő felmelegszik, etetők segítségével pótolhatjuk a hiányzó készleteket. Kétségtelen, hogy egyes méhészek­nél kisebb-nagyobb eltéréseket ész­lelhetünk a módszerek alkalmazása terén, mert ki-ki saját jól bevált „receptje" szerint jár el. Lényegében az a fontos, hogy a tartalékok ebben az időszakban sose süllyedjenek a rendes mennyiség alá, másrészt azon­ban túlsók se legyen belőlük, mivel ebben az esetben a fiasítás korláto­zásának veszélye is fenyegethet. méhmintákat? saiból az Üstredny státny veterinárny ústav, stanica laboratórnej diagnos­tiky, Zvolen, Hronská ulica, c. 4. címre, a többi járásból pedig az Üstredny státny veterinárny ústav — pobocka Banská Bystrica, stanica la­boratórnej diagnostiky v Ziline, Ji­­lemnického ulica, c. 11. címre kell beküldeni a méhmintákat. A kelet-szlovákiai kerületben a pfe­­sovi, bardejovi, humennéi és micha­­lovcei járások számára az Üstredny státny veterinárny ústav — pobocka Kosice, stanica laboratórnej diag­nostiky v Preäove, a többi járás szá­mára pedig ugyanaz az intézet, de a stanica laboratórnej diagnostiky Ko­sice, Kovácska ulica, c. 17. illetékes. Felújították a viasz felvásárlását- TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK - TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK -. ,.az állatok amikor nem találnak táplálékra, elhasználják belső tartalé­kaikat és így hosszú ideig bírják az éhezést? A pióca és az óriáskígyó kilenc hónapig is elél táplálék nélkül, míg a varangyos béka egy évig. ... a kukorica 300 fajtáját termesz­tik, 400 szójafajtát, 1000 primula és tulipánfajtát, 2000 földieper, burgonya és rizsfajtát, 4000 rózsafajtát, vala­mint 30 ezer búzafajtát ismernek? ... a vér, a halál beállta után is több óráig steril marad, sőt egyes tulaj­donságait is megtartja, ami vérátöm­lesztésre kiválóan alkalmassá teszi? ... a kígyóhoz hasonló, fekete színű angolna az európai folyókban él, amíg az ivarérettség korába jut, ekkor hosz­­szú útra indul? A tengerbe érve el­úszik az Atlanti-óceánig, majd a Szargasszumi tengerbe jutva nagy mélységben lerakja petéit. A kicsi át­látszó halak hasonlítanak egykorú haltársaikra, de egyáltalán nem ha­sonlítanak az angolnára Az ifjú nem­zedék három évig tartózkodik itt, majd elindul Európa felé. ... a szerves világban a leghosszabb életűek a növények? Évezredekig is elélnek. így például egyes tölgyfák 2000 évesek, a baobab 5000 évig, a Szovjetunióban, a szocsí botanikus kertben élő mammutszekvoja fa körül­belül 6000 évig is elél. A talaj nedvességtartalmának mérése A mezőgazdaság gépesítésének és villamosításának kérdéseivel foglal­kozó Alma-Ata-i Tudományos Kuta­tóintézetben (Szovjetunió) rádióktív izotópokkal működő, hordozható ké­szülékeket szerkesztettek a talaj kö­töttségének és nedvességének a mé­résére. A készülék, a hozzátartozó villamos fúrószerkezettel együtt nagyméretű tehergépkocsira van sze­relve. A hordozható higrométer pontos adatokat szolgáltat a talaj nedves­ségéről, a növények fejlődésének egész tartama alatt. Az izotópos módszer sokkal hatékonyabb az erre a célra használt más módszereknél. A tej zsírtartalmának növelése A Bukaresti Állattenyésztési Kuta­tóintézet munkatársai érdekes kísér­leteket végeznek a szarvasmarha faj­ták javítása és hozamuk fokozása irányában. így például borzderes, vö­rös és szürke alföldi tehenek és Jer­sey bikák infúzió útján való keresz­tezésével sikerült lényegesen fokozni a tej zsíradéktartalmát. A kereszte­zett tehenek tejének zsírtartalma 25—30 százalékkal nagyobb volt, mint az összehasonlító egyedeké. Termésfokozó ibolyántúli sugarak Az össz-szövetségi Mezőgazdaság­villamosítási Intézet záporozsjei fiók­ja egyszerű berendezést szerkesztett a vetőmag besugárzására. A készü­lék különösen a kukoricánál ért el igen jó eredményt. A silókukorica termesztésére használt vetőmag ibo­lyántúli sugarakkal való; kezelése nyomán 20 százalékkal megnöveke­dett a terméshozam s ugyanakkor javult a zöldtömeg minősége is. Ezüstfehér színű bor a divat A divat változásai nemcsak a hasz­nálati tárgyakra, hanem a borokra is kiterjednek. Néhány évvel ezelőtt például az aranylóan sárga bor volt a legkeresettebb, ma azonban a zöl­des, ezüstfehér borok iránt mutatko­zik a legnagyobb érdeklődés a nem­zetközi piacon. A Magyar Népköztársaság Borászati Kutató Intézetének laboratóriumában, hosszas kísérletezés után, olyan el- ; járást dolgoztak ki, amellyel meg- * oldják a fogas kérdést. Forralás he- : lyett csaknem fagypontig hűtik a « mustot, s a jégkristályokat centrifu- ■ gá,val eltávolítják. Így nyernek nagy : cukortartalmú sűrített mustot. A ka- ; ramellizálódást ily módon elkerülik, ■ s a borok a nemzetközi igényeknek ! megfelelően zöld és ezüstfehér színt £ nyernek. Biostimulátorok a méhészetben A biostimulátorok igen hatékony £ eszközöknek bizonyultak a méhek ; fertőző betegségeinek megelőzésére ! és leküzdésére. A biostimulátorok 5 cukorszörppel keverve meggyógyítják ; a beteg méheket. Tekintettel arra, hogy a biostimu- I látorok a gyógyhatásúk mellett a £ méhcsaládok tavaszi fejlődéséhez i szükséges fehérje szerű anyagokat is • tartalmaznak, alkalmazásuk a méz- ; és viaszhozam növekedését eredmé- j nyezi. A romániai méhészegyesület a 5 múlt évben több mint 1700 tonna £ biostimulátort osztott szét a mező- jj gazdasági nagyüzemek és az amatőr- £ méhészek között, s az idén pedig több £ mint 2500 tonna kerül szétosztásra. Méhész-olvasóink az utóbbi idő­ben gyakran tudakozódtak szer­kesztőségünkben, mit kezdjenek a viasszal. A viasz felvásárlását ugyanis beszüntették, ami nemegy méhésznek gondot okozott. Hogyan került erre sor? Emlékezzünk csak vissza, az elmúlt tél alaposan meg­dézsmálta méheseinket. De az elő­ző évek telei is sok kárt okoztak méhállományunkban. A Csehszlovák Méhészeti Szö­vetség központi bizottsága titkárá­nak, Stanislav Kodon elvtársnak szavai szerint az utolsó három év alatt 94 ezerrel csökkent hazánk­ban a méhcsaládok száma. Ezzel magyarázható a szokatlanul nagy viasz-kínálat. A viaszkészletek felhalmozódása ezt követően oda vezetett, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek Köz­pontja átmenetileg beszüntette a méhviasz behozatalát külföldről, s megtette a szükséges intézke­déseket, hogy a kozmetikai és gyógyszeripar részére hazai ter­melésből biztosítsa a viasz felvá­sárlását. Hogy a méhek ne éhezzenek

Next

/
Thumbnails
Contents