Szabad Földműves, 1964. január-július (15. évfolyam, 1-53. szám)
1964-02-15 / 14. szám
A nyitrai járásban lévő bacalai baromfifarmon már 30 ezer csibe csipog. Ebben az évben még további 8 ezer darabbal gyarapítják az állományt, amelyet már az új csibenevelöben helyeznek el. (Foto: V. Taskár, (Mojmírovce) A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1964. február 15. Ára: 40 fillér XIV. évfolyam, 14. szám. Szakembereket az öntözéshez A ma egyik legfőbb feladata a talaj termőképességének mielőbbi fokozása. Köztársaságunk lakosságának növekedése és az életszínvonal emelkedése folytán társadalmunk természetes igényt támaszthat erre a követelményre. Köztudomású, hogy a dolgozó embernek 3000—3500 akár növényi akár állati eredetű kg/kalóriára van szüksége energiakifejtés céljából. Azt is tudjuk, hogy mindkét termék mezőgazdasági jellegű. Mindenki előtt világos, hogy Csehszlovákia földalapja széliében nem terjeszkedhet. Egyedüli lehetőségünk abban rejlik, hogy országszerte kihasználjuk a még meg nem művelt, elhanyagolt vagy parlagon heverő mezőgazdasági földterületeket. Ennek felkutatásával a CSISZ Központi Bizottsága is foglalkozik a Fényszórómozgalom keretén belül, amelynek szemfüles tagjai már is dicséretreméltö eredményeket értek el. Az említett kalóriamennyiség termelésére 0,6—1,6 hektár mezőgazdasági földterületre volna szüksége minden lakosnak, földalapunk kiterjedése szerint azonban csupán 0,36—0,50 hektár esik egy-egy lakosra, ami semmiképpen sem elegendő. Behozatalra szorulunk tehát külföldről. Olyan kérdés megoldása előtt állunk, amely tőlünk függ: a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatában a lehető legnagyobb mértékben kell szorgalmaznunk a növények terméshozamának növelését. A termőképesség fokozásának egyik legfontosabb tényezője az öntözéses gazdálkodás. Szocialista mezőgazdasági termelésünk eredményeit tervgazdálkodási jellegénél fogva nem tehetjük függővé a véletlen esőzésektől vagy az időjárás szeszélyeitől. Fejlődésük döntő szakaszában van a legnagyobb szükségük a növényeknek a vízre. Elegendő talajnedvessség megteremtésével sokszorosára növelhetjük a terméshozamot. A termőképesség fokozását szolgáló öntözéses gazdálkodás Csehszlovákiában még fiatal módszer és még nem kielégítő módon honosodott meg. Kormányunk azonban tervszerűen gondoskodik nagyobb és kisebb kiterjedésű öntözőrendszerek kiépítéséről és fejlesztéséről. E cél elérése érdekében nagy teljesítményű öntözőtelepeket gyártunk és napról napra tökéletesítjük hatékonyságukat. Megvan tehát az anyagi és gépi felkészültség. Az öntözéses gazdálkodás sikeres megvalósításához azonban mindez nem elég; hiány mutatkozik képesített szakemberekben. A szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói számára egy- és kétnapos iskoláztatást rendeztek, de az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos feladatok sokkal bonyolultabbak, semhogy azoknak minden csinját-bínját valaki egy-két nap alatt elsajátítsa és sikeresen megvalósítsa. A gépek, a talaj, a növényzet szaktudást igényelnek. Ilyen rövid idő alatt tehát még az öntözőberendezésekre vonatkozó legelemibb ismeretekre sem tehet szert valaki. A nyugat-szlovákiai kerület, illetve a Nyugat-szlovákiai Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság kezdeményezően avatkozott az ügybe és a Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Főosztályával, az Öntözési Kutatóintézettel és a mezőgazdasági talajjavító vállalatokkal folytatott tanácskozások után az első szerv lesz Csehszlovákiában, amely háromhetes tanfolyamokat rendez négy váltásban. Idén tehát mintegy 160 szakembert képezünk ki a nyugat-szlovákiai kerület részére. A tanfolyam résztvevői az EFSZ- ekből és állami gazdaságokból kerülnek ki. Kiválogatásuknál arra ügyelnek, hogy tehetséges, lelkiismeretes és főleg olyan dolgozókat iskoláztassanak, akik a röghöz nőttek és kedvezően viszonyulnak a gépekhez. A tanfolyam elvégzése után szakképesített dolgozóknak nyilvánítják őket és az öntözőcsapatok vezetői lesznek. A tanfolyam február elején kezdődött a Trencín melletti Opatová nad Váhom-ban, a vágújhelyi GTÄ tulajdonát képező turistaházban. A tanterv előadásokból és szemináriumokból áll és 140 órát ölel fel, amelyeken a hallgatók megismerkednek az öntözéses gazdálkodás technikájával, agrotechnikájával, ökonómiájával és szervezésével. Az előadók az olomouci Péter Bezruc Vasművek szakértői, a többi tantárgy oktatására előadók az Öntözési Kutató Intézet tudományos dolgozói közül kerülnek ki, valamint a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság és a talajjavító vállalat szakembereiből. A kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság dolgozói megértették a munkaerők fokozott szakképesítésének szükségességét, ami a CSKP XII. kongresszusa határozatának elsőrendű célkitűzése. Legyűrték az eléjük tornyosuló akadályokat s így az öntözőgazdálkodás mesterei iskoláztatásának úttörőivé váltak. Merész lépésük helyénvaló és az iskoláztatásba fektetett beruházás többszörösen megtérül, mert a dolgozók szakképesítését növeli. De maga a költségmegtérülés is további távlatokkal kecsegtet. Köztudomású, hogy kormányunk milliárdos összeget áldoz az öntözőrendszerek kiépítésére. Ezeket a létesítményeket azonban fontosságuk felismerésének hiányában nem használjuk ki elegendő mértékben. Hiányzott a szaktudás és a jövedelmezőség felmérésének nem tulajdonítottak jelentőséget. Az ilyen nemtörődömséggel nemcsak az államot, hanem saját magunkat is megkárosítjuk. Minden igyekezetünkkel azon kell tehát lennünk, hogy a költséges és célszerű beruházásokat gazdaságosan kihasználjuk, hogy a befektetett töke haszonhozamával együtt megtérüljön. Meggyőződésünk, hogy köztársaságunk többi kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóságai is azon lesznek, hogy az öntözéses gazdálkodás számára szükséges szakkádereket kiképezzék. De vigyázzunk! Ma még van időnk a szükséges lépés megtételéhez. Aki pedig elmulasztja a határidőt, az öntözéses gazdálkodásból eredő terméshozam-többlettel rövidíti meg saját magát és népgazdaságunkat. Eugen Mestan, az Öntözési Kutató Intézet dolgozója Felsőszecse vezet a mtratálásban A lévai járás mező.azdasági üzemei 15 000 hektár búzát nitrátéinak. Jól jártak azon szövetkezetek és állami gazdaságok, amelyek fagyra szórták a műtrágyát, mert ahol elkéstek, most sok nehézséggel küzdenek. Az olvadás miatt ugyanis csak a reggeli órákban Szórhatják a műtrágyát. Jól igyekeztek a felsőszecsei szövetkezetesek, a műtrágyát még január végén elszórták. Ezek után, ha valamilyen elemi csapás nem éri gabonájukat, magas hektárhozamot várhatnak és az eddigi 35 koronás munkaegység még magasabbra emelkedhet. Bukoven Pavel, a járási termelési igazgatóság főagronómusa elmondja, hogy a vegyszeres gyomirtásra is jól felkészültek. Összesen 10 000 hektár gabonafélére, 8000 hektár kukoricára, 400 hektár cukorrépára és 4Q0 hektár lenre permeteznek majd gyomirtószért. Figyelembe veszik az időjárás-okozta nehézségeket is és ezért két repülőgépet rendeltek. Az egyik a napokban érkezik Zselízre és mintegy 3000 hektárra szórja el a mtűrágyát. A másik repülőgépet gyomirtószerek perme.tezésére állítják be. A szövetkezetek és állami gazdaságok nagy érdeklődéssle várják a repülőgépeket, hisz ezek lényegesen megkönnyítik munkájukat. A gabonafélék fejtrágyázását.például az olvadásos napokon is zavartalanul végezhetik a repülőgépek. A főagronómus szerint a búza, repce nagyszerűen áttelelt és alig várják a szárazabb időjárást, hogy idejében elvethessenek még 384 hektár tavaszi búzát. Átgondolt tervek Több segítséget a tervek előkészítésében A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági osztálya mellett a téli kampány irányítására alakult bizottság a szerdai ülésén a szövetkezetek idei termelési és pénzügyi terv előkészítésének kérdéseivel foglalkozott. Megállapították, hogy Szlovákiában eddig 800 szövetkezet készítette el a tervet. Bizonyos lemaradás mutatkozik ebben a munkában a dunaszerdahelyi, a trnavai és a preSovi járásban. A helyzet elemzése alapján, a bizottság felhívja a mezőgazdasági üzemek figyelmét, arra a káros jelenségre, amely a komáromi és a Banská Bystrica-i járásban előfordult, ahol a szövetkezetek túlértékelik termelésüket, ugyanakkor keveset törődnek az önköltségekkel. Még sok a tartalék Már csak napok választanak el a szocialista munkabrigádok országos konferenciájától. Ebből az alkalomból országszerte megbeszéléseket rendeznek a dolgozókkal. Ilyen összejövetelt tartottak a mezőgazdasági dolgozók Calántán is, ahol többek között szó esett a lehetőségeink jobb kihasználásáról, a mezőgazdaság fellendítéséről. Hogy tartalékaink még vannak, azt világosan bizonyítják azok az eredmények, amelyeket szövetkezeteink elértek. gezzük. Ellenkező esetben sok kárt is tehetünk. E néhány példából látható, hogy még sok a tartalék a mezőgazdaságban, melyek helyes kihasználásával biztosítani lehet a feladatok teljesítését, amelyek előttünk állnak. Csandal István, a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság dolgozója A körtvélyesi EFSZ, amely csak 280 hektár földdel rendelkezik, pénzügyi tervét 1500 000 koronával túllépte. Hektáronként több mint 10 000 korona értéket termeltek. Ez majdnem kétszerese a többi szövetkezetben elért termelésnek. A javorinkai szövetkezet kukoricából 52 mázsás átlagtermést ért el hektáronként. Az egész kukoricatermésüket kombájnnal takarították be. Tehát bebizonyosodott, hogy a gépi munka nem megy a hektárhozam rovására. Ezzel az eredményükkel a javorinkaiak az ország legjobbjai közé tartoznak és miniszteri kitüntetésben részesültek. A Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság jelentése Nagyok a tartalékok a gépek kihasználása körül is. A cukorrépa gépi betakarításának járási átlaga 8 hektár. Tóth Lajos, a Nagyfödémesi Állami Gazdaságban 50 hektárról takarította be a cukorrépát, s ezáltal hektáronként 500 koronával tette olcsóbbá a betakarítást. Ilyen szép eredmények voltak a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban is, ahol egy gépre 37 hektár felszedése jutott. Hasonlóan vélekedhetünk a kukoricakombájnról is. A szelőcei EFSZ például egy kombájnnal több mint 100 hektárról takarította le a kukoricát. Természetes a gépi munka csak akkor előnyös, ha azt idejében vé-FELVÄSÄKLÄSI HÍREK Február első tíz napjában Szlovákia mindhárom kerületében teljesítették a húsfelvásárlás tervét. Mezőgazdasági üzemeink az év kezdete óta 3147 tonna hússal teljesítették túl a húsfelvásárlást. A tejfelvásárlás szlovákiai méretben 103,4 °/o-ra teljesült, ami elsősorban annak köszönhető, hogy Nyugat-Szlovákia minden járásában túlszárnyalták az előírt mutatószámokat. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Szlovákiában a tejadósság újabb 270 000 literrel emelkedett. A népgazdaság 1063. évi fejlődése A CSKP XII. kongresszusa elemezte a népgazdaság helyzetét és fejlődését, s ebből következett az a feladat, hogy 1963. elejétől megteremtsük a feltételeket az aránytalanságok fokozatos kiegyenlítődésére a legközelebbi években. Az 1963. évi terv szerint az egyes ágazatoknak és szakaszoknak, valamint az egész népgazdaságnak abban az irányban kellett fejlődnie, még azon az áron is, hogy bizonyos mértékben lassúbbodott a társadalmi termelés növekedésének üteme. Mindjárt az év elején rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok befolyásolták a termelési feladatok teljesítését. Egyes ágazatok és szakaszok termelési és teljesítményi tervét módosítani és csökkenteni kellett. A CSKP XII. kongresszusa határozatának szellemében összpontosított figyelmet szenteltünk a mezőgazdaság fejlesztésének, s ennek eredményei nem maradtak el. Bár a mezőgazdasági teljes termelés még nem érte el az 1961. évi színvonalat, 1962-hez képest 6—7 százalékkal növekedett. Eredményesen folytak az őszi mezőgazdasági munkák. A CSKP XII. kongresszusának határozata alapján 1963-ban megkezdtük néhány hosszú tartamra szóló intézkedés megvalósítását, hogy a mezőgazdasági termelést fokozatosan az ipar színvonalára emeljük és megjavítsuk az irányító munkát. Az előzetes eredmények szerint a mezőgazdasági össztermelés 1962-höz viszonyítva 6, sőt 7 százalékkal növekedett, ebből a növénytermesztés mintegy 15 százalékkal, az állattenyésztési termelés viszont 1—2 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1962-ben. Az állattenyésztési termelésben a rendkívüli intézkedések egész sora ellenére sem sikerült teljesen kiküszöbölni az 1962. évi rossz termés okozta takarmányhiány kedvezőtlen következményeit. A mezőgazdasági üzemek 1963-ban további új gépeket és szerszámokat kaptak, például 12 881 traktort, 1163 gabonakombájnt, 3507 traktoros vetőgépet stb. Bizonyos javulás ellenére továbbra is hiány mutatkozott a pótalkatrész-ellátás terén. 1963-ban 53 200 hektáron épültek talajjavítási berendezések, ebből 35 900 hektáron vízlevezető és 17 300 hektáron öntözőberendezések, de a tervezett feladatokat nem teljesítettük. Az ifjúságnak a mezőgazdasági termelésbe való toborzása nem volt kielégítő, a toborzás tervét országos viszonylatban csak 87,6 százalékra teljesítettük. 1963-ban 42 630 fiút és lányt kellett megnyerni, a valóságban azonban csak 37 351 fiatal, ment a mezőgazdaságba dolgozni. A fő tanulási szakaszra, a mezőgazdasági gépesítő szakra 12 984 tanoncot nyertek meg, azaz a tervezett létszámnak csak 51,9 százalékát. 1963-ban csaknem valamennyi terményből nagyobb mennyiséget takarítottunk be, mint 1962-ben. Kivételt képezett a rozs, az árpa, a zab és a repce. A betakarítás a búzánál 6,3 százalékkal, a szemes kukoricánál 33,6 százalékkal, a burgonyánál 27,8 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. A burgonyatermesztésben rejlő tartalékokat legjobban a Havlickúv Brod-i mozgalom mutatja, ahol a legnagyobb hektárhozamokat érték el. A cukorrépa betakarítása is 33,1 százalékkal növekedett 1962-vel szemben. A cukorrépatermelés egyrészt a vetésterület bővítése, másrészt a hektárhozamok növelése következtében volt nagyobb. A répa cukortartalma 1962-höz viszonyítva csökkent. A tervezett hektárhozamokat azonban országos méretekben a legtöbb terménynél — a burgonya és az évelő takarmányok kivételével — nem teljesítették. Az aratási munkák késedelmessége megmutatkozott az őszi munkákban is, amelyek nagyobb mértékben felhalmozódtak, mint az előző években. A betakarítás lényegében a kormány által kitűzött határidőn belül valósult meg. A cukorrépa betakarítását így 10—15 nappal előbb fejezték be, mint az előző két évben. A kapásnövények betakarításánál általában nem használták fel kielégítően a gépeket, főként a gépszerelvényeket a cukorrépa többmenetes betakarítására, s egyes esetekben a burgonyakombájnokat. A gabonafelvásárlás tervét a keletszlovákiai és a nyugat-szlovákiai kerület kivételével, ahol az aszály követkeátében kisebb volt a termés, valamennyi kerületben túlszárnyalták. A hiányt a felvásárlási terv túlteljesítésével pótolta a többi kerület, úgyhogy a gabonafelvásárlás tervét országos viszonylatban 100,1 százalékra, ebből a búzáét 109,4 százalékra, a rozsét 96,0 százalékra, az árpáét 99,8 százalékra teljesítették. A szemes kukorica felvásárlása jelentősen késett, s egészben véve nem teljesír tették. A repce felvásárlását sem teljesítették, elsősorban a vetésterület nagyméretű csökkenése (40 százalék) következtében — amit a teleltetés okozott, és a gyenge hektárhozamok miatt. A burgonya tervezett felvásárlását (Folytatás a 2. oldalon.) A szociolisto mezógazdosógéfl
