Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-08-07 / 63. szám

Száz éves a Matica slovenská Alexander Dubcek elvtárs beszéde Pártunk és kormányunk küldöttsége a martini ünnepségek keretében koszo­rúkat helyezett el a Matica slovenská egykori vezetőinek sírján. Jozef Lenárt elvtárs beszéde 1963. augusztus 7. a Matica már nem az, aminek régen, a régi mostoha rendszerben lennie kellett. Már nem az, amikor a szlová­koknak a mindent jelentette. Már nem az ami volt, mert ma már Szlovákia sem az, ami volt. Szlovákia már nem a nyomor, a kivándorlók és a kleriká­lis sötétség hazája. Ez már végleg el­múlt. Arra csak büszkék lehetünk, hogy a Matica eredeti küldetését ma mér a társadalom, a nép, társadalma vette át. A világon nehezen találnánk egy tókés országot, ahol négymilliós nép a második világháború óta annyi ipari üzemet létesített volna, mint nálunk, ahol annyi lakást, annyi könyvtárat, színházat, mozit épített volna a nép, mint nálunk. Hiszen Szlovákia ipari termelése 1937-hez viszonyítva 12- szeresére emelkedett. Azon a Vág fo­lyón, ahol régebben csak tutajosokat láthattunk, ma egész sor vízierőmü­­ben gyönyörködhetünk, amelyek az ipari üzemek tucatjainak szolgáltat­ják az áramot. Ezekben az ipari üze­mekben a szlovák nép korszerű be­rendezéseket, gépeket, műszereket gyárt. Szlovákia mezőgazdasága is je­lentős fejlődésen ment keresztül a fel­­szabadulás utáni években. A gazdasági eredményekkel párhu­zamban emelkedik a nép életszínvo­nala is. 1948-tól napjainkig mintegy 325 ezer új lakást épített az ország, és egyik-másik élelmiszer fogyasztá­sában a legfejlettebb tőkés országo­­gat is magunk mögött hagytuk. Tizen­hét főiskolánkon ma mér több mint 44 ezer főiskolás tanul, és ma annak a nemzetnek á nyelvén, amelynek az elnyomás éveiben mindössze két-há­­rom középiskolája volt, több száz kül­földi diák tanul az egész világból. Hasonló eredményeket értünk el a kultúra terén is. Tízszeresére emel­kedett a színjátszó együttesek, meg­sokszorozódott a mozik és a népmű­velési intézmények száma. Jelentős eredményeket érnek el művészeink az irodalmi alkotások és a zenei élet terén is. A szlovák nemzeti kultúra fejlesz­tésében és a műveltség emelésében fontos helyet foglal el ma is a Matica slovenská, mint nemzeti könyvtár. A Matica összpontosítja és hozzáférhe­tővé teszi nemzeti múltunk irodalmi emlékeit, de egyúttal a gazdasági, tu­dományos és kulturális fejlődést is szolgálja. Ezt a célt szolgálja majd az újonnan épülő Matica is, melynek alapkövét ma rakjuk le. Elvtársak, ma, amikor a Matica slovenská szá­zadik évfordulójáról emlékezünk, ami­kor egész népünkkel együtt kiemeljük az intézmény demokratikus, népi és hazafias hagyományait, nem tesszük ezt azért, hogy mindenáron ünnepel­jünk, vagy hogy eleget tegyünk egy kötelességnek. Mi ezt az örökséget mint haladó, élő hagyományt értékel­jük, melyet szocialista céljainkkal összhangban egész népünk javára to­vább fejlesztünk. Emlékezzünk itt meg arról is, hogy az eddig elért ered­mények elsősorban annak köszönhe­tők, hogy népünk élén mint a társa­dalom vezetője a munkásosztály és annak kommunista pártja áll. Feladatainkat teljesítve Csehszlo­vákia népe egységére, mint erős pil­lérre, támaszkodunk. A mi hazaflsá­­gunk forrása a csehek, szlovákok, ma­gyarok, lengyelek és ukrán nemzeti­ségű dolgozóink mély szeretete a kö­zös szocialista haza iránt. Népeink összekapcsolták sorsukat, jövőjüket a szocializmussal, ezért a mi hazafisá­­gunk elválaszthatatlanul kapcsolódik a proletár nemzetköziséghez, a Szov­jetunióhoz és a többi szocialista or­szághoz, valamint az egész világ ha­ladó emberiségéhez. Ez alkalommal is gondolkozzunk el afölött, milyen döntő tényező volt a múltban testvérnépeink egysége. Az egymáshoz tartozás mély érzését ta­núsították népeink az elnyomás évei­ben, a monarchia nagy börtönében, a fasizmus elleni harcban, a két testvér­nemzet erőszakos elválasztásakor és a Szlovák Nemzeti Felkelés idején. A szocialista építés csak hatványozta ezt az együvétartozást. Az elmúlt 19 esztendő sikerei azt mutatják, hogy a gyors gazdasági és kulturális fel­emelkedés csak a szocializmus, az egységes tevékenység, a haladó gon­dolatok istápolása alapján lehetséges. Szilárd a csehek, szlovákok és a többi nemzetiség egysége a mi köztársa­ságunkban, mert ennek az elvtársias­­ság és a proletár nemzetköziség az alapja. Hazafiságunk szerves része a többi szocialista országgal és a világ haladó erőivel való égyüvétartozás érzése. A szocialista tábor országaival és a világ haladó erőivel közös érdekek fűznek össze, elsősorban a béke meg­őrzése és a szocializmus, á demokrácia győzelmének eszméje az egész vilá­gon. Azokkal a népekkel is rokonszen­vezünk, akik még ma is a gyarmati igában sínylődnek, akik igazságos har­cukat vívják elnyomóik ellen. A szo­cialista tábor egységének szilárdítását hazafias kötelességünknek tartjuk. Az ehhez vezető egyik legfontosabb út a nemzetközi szocialista munka­­megosztás. Melyikünk ne lenne büsz­ke, valahányszor végignéz az épülő Keletszlovákiai Vasműveken. De tu­datosítsuk azt is, hogy az ehhez ha­sonló létesítményeket a szocialista országok baráti segítsége nélkül nem tudnánk megvalósítani. Ilyen módon értelmezzük mi a hazafiságot — har­monikus egységben a proletár nem­zetköziséggel. Hazafiságunk, a mély érzés és tár­sadalmi álláspont mellett a legnagyobb mértékben aktív, termékeny és tevé­keny erő. Természetes része ennek az érzésnek az olyan, első tekintetre szürkének, mindennapinak tűnő érzés is, mint a becsületes munka elvégzé­sének vágya, a magasabb képesítés, műveltség és kulturáltság utáni vágy. Szocialista társadalmunk láthatóan megváltoztatta a mai ember erkölcsi arculatát is. A szlovák emberre már rég nem jellemző a visszavonultság, a nemzeti alacsonyabbrendűség érzé­se és hasonló többi tulajdonság. De viszont továbbra is mindent el kell követnünk, hogy a hazafiság érzése magas fokú igényességgel párosuljon a társadalom minden egyes tagjánál, és ne csak szavakban, hanem a min­dennapi munkában — tettekben is nyilvánuljon meg. Ily módon gondolva jelenünkre, a jövőbe nézve emlékezünk most a Ma­tica slovenská százéves tevékenysé­gére. Váljanak számunkra ezek az ünnep­ségek elhatározássá, hogy becsülete­sen teljesítjük azokat a feladatokat, melyeket a kor követel tőlünk. Pár­tunk — Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével építsük boldog ha­zánkat — a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. • Az USA szenátusa felhívást inté­zett a nyilvánossághoz és javaslatokat kér arra vonatkozólag, miként lehetne csökkenteni az gnnyira elburjánzott közigazgatást. Egyidejűleg már meg Is tették az első lépést az állami hivatal­nokok számának csökkentése felé, amennyiben minden hivatalban egy új alkalmazottat vettek fel, akinek fel­adata lesz, hogy lebonyolítsa a nyilvá­nossággal a felhívással kapcsolatos le­velezést. • PERON, Argentína egykori korr látlan hatalmú diktátora 50 000 dollárt ígér annak a látnoknak vagy spiritisz­tának, aki a túlvilággal való összeköt­tetése révén megállapítaná a diktátor elhunyt felesége bankszámlájának a számát. Elfelejtette ugyanis a 24 mil­lió dolláros bankbetét számát. A lát­nokok azonban hidegen visszautasítot­ták az ajánlatot, mivel túlságosan ke­vésnek tartják a felajánlott összeget; legalább 10%-át követelik a bankbe­tétnek. • FINFIELD kaliforniai farmer a múlt napokban a megdöbbenéstől tátva maradt szájjal figyelte a következő szemtelenséget: Ültetvénye közepén egy helikopter szállt le, kilépett a pi­lóta és a legnagyobb nyugalommal levágott három gyönyörű dinnyét, majd köszönés nélkül beszállt és elle­begett a fellegekbe. (Befejezés az 1. oldalröl.) hagyományok ápolásának problémái­val foglalkozott. A nyomor, az éhség, melyen ellen a Matica slovenská mindig harcolt, ma már végleg a múlté. Ezt mutatja az, hogy a legmagasabb burzsoá konjuktúra idejével összehasonlítva is megötszöröződött Szlovákiában az iparban foglalkoztatottak száma. Beszéde következő részében DubCek elvtárs Szlovákia gazdasági fejlődé­sével foglalkozott. Rámutatott, hogy 1948 és Í962 között Szlovákiában nem kevesebb mint 250 új ipari üzem lé­tesült és kétszázat korszerűsítettek; bővítették termelési kapacitását. Szlo­vákiát ma olyan ipari létesítmények jellemzik, mint a Vágón épült vízierő­müvek, a Keletszlovákiai Vasmű, az új bányák egész sora és a korszerű gyárak tucatjai. Iparunk ma Szlová­kiában olyan műszakilag igényes gyártmányokat készít, mint pl. a go­lyóscsapágyak, hatalmas gőzkazánok, hajók, vegyipari, gépi berendezések, elektromos mérőműszerek, hűtőszek­rények, TV-készülékek, stb. Olyan vegyipari üzemeket létesítettünk, mint a bratislavai Slovnaft, a púchovi gumi­gyár, vagy a vágsellyei nitrogén-mű­vek. Az utóbbi években lényegesen fejlődött Szlovákiában a szintétikus anyagok gyártása. Ezenkívül építet­tünk élelmiszeripari üzemeket, köz­szükségleti cikkeket gyártó vállalato­kat és jelentősen növeltük a gyógy­szergyártást. Szlovákia fejlődésének szép példája a Matica slovenská székhelyének — Martinnak a fejlődése az utóbbi évek­ben. A régi, jelentéktelen kisváros a szocialista építés idején fejlett ipar­ral rendelkező korszerű várossá vált. Ezek után Dubcek elvtárs Szlovákia mezőgazdaságának a felszabadulás óta elért fejlődésével foglalkozott. Rámu­tatott, hogy a szocialista termelési viszonyok győzelme, a korszerű mező­­gazdasági gépek és a magasabb kép­zettség lehetővé tette, hogy 1937-hez viszonyítva 1962-ben csaknem 40 szá­zalékkal növekedett Szlovákia mező­­gazdasági fejlődése. Ez a sokoldalú gazdasági gyarapodás dolgozóink élet­­színvonalának emelkedését és kultú­rába fejlődését tette lehetővé, A szo­cializmus olyan feltéleteket teremtett, amelyekről a nemzetébresztő elődök álmodni sem mertek volna. Szlovákiá­ban az utóbbi években százával épül­tek az alapiskolák, szakiskolák és egyetemek. Képtárakat, múzeumokat, tudományos kutató intézeteket, szín­házakat és művelődési otthonokat lé­tesítettünk, melyekben új szocialista értelmiség nevelkedett mér fel. Ily módon már az ifjúság előtt is nyitva áll az érvényesülés útja. A főiskolák számát illetően Szlovákia százezer la­kosára ebben az évben több mint ezer főiskolás jut. Franciaországban, Bel­giumban vagy Angliában százezer la­kosra mindössze csupán 250—50Ö egye­temi hallgató esik. Szakiskoláinkon is hasonló a helyzet. A Matica sloéenská megalapítói' — emlékezett Dubéek elvtárs — arról álmodoztak, bárcsak minden szlovák kezébe könyv kerülne. A kommunista párt vezette nép ezt a régi álmot is valóra váltotta. 1937-ben Szlovákiában mindössze 693 könyvet adtak ki, átlag 2000 példányszámban, a múlt eszten­dőben pedig 1692 könyv jelent meg összesen 12 millió példányban. E té­ren is több tőkés országot hagytunk el. Könyvtárainkban milliónyi könyv között válogathat a lakosság minden rétege. Szlovákiában majdnem 500 féle folyóirat jelenik meg évi 400 millió példányban és 9 napilap napi hétszáz­ezer példányban. Ma már gyakorlati­ig minden családban van rádió, és minden ötödik családban TV-készülék. A mozik számát tekirttve is az elsők között vagyunk a világon. Beszéde kővetkező részében a szó­nok az értelmiség fejlődésével foglal­kozott. Rámutatott, hogy ezen a téren is óriási változásoknak lehetünk tanúi az utóbbi években. 1955-ben ezer al­kalmazottra kb .száz főiskolát végzett szakember jutott Ma már ez a szám 170-re emelkedett. A továbbiakban Dubcek elvtárs rá­mutatott, hogy mindezek az eredmé­nyek lehetővé teszik Szlovákia még intenzívebb fejlődését. A politikai, gazdasági és szociális változásokkal párhuzamosan változnak a Matica slovenská munkájának fel­tételei is. A megalakulása utáni első években főleg a nemzet ébredésére, az irodalmi nyelv ápolására, a kultu­rális élet és az irodalom fellendítésé­re kellett helyezni a hangsúlyt. Ma, amikor már a szlovák nép sokoldalúan fejlett szocialista társadalomban él, közös feladatunkká vált, hogy dolgo­zóinkat ne csak a nemzeti büszkeségre neveljük, hanem mindent meg kell tennünk nemzeteink állandó kölcsö­nös közeledéséért is. Napjainkban a szocialista nemzetköziség és a haza­­szeretet ápolására kell nagy gondot fordítani. A cseh és szlovák nép ba­rátságának ápolása teljes összhang­ban van Matica slovenská eredeti cél­kitűzéseivel és hagyományaival. Az intézmény fennállása óta mindig szo­ros kapcsolatot tartott fenn a haladó szellemű cseh intézményekkel és ha­zafiakkal. Az új körülmények között azt a te­­; vékenységet, melyet régebben a Ma­tica slovenská végzett, ma a Szlovák Tudományos Akadémia, tudományos kutatóintézetek, kulturális és népmű­velő intézmények, a színházak és más , szervezetek végzik, mert a megnöve­­. kedett feladatokkal a Matica már egyedül nem bírna megbirkózni. A mai kulturális élet már messze túlhaladta a Matica megalapítóinak elképzeléseit, célkitűzéseit. Ez azonban semmivel sem kisebbíti a neves intézmény je­lentőségét. , Szocialista társadalmunkban a Ma­tica slovenská új, fontos küldetést kapott: nemzeti könyvtárrá vált, je­lentős bibliográfiai intézettel rendel­kezik, melynek működéséhez társadal­munk minden támogatást megad. A Matica slovenská gondja, hogy könyvtárainkban, az olvasók kezébe jó könyv kerüljön, ami voltaképpen a Matica eredeti küldetésének folyta­tását jelenti. Dubcek elvtárs ezután a világvi­szonylatban harcoló két ideológia megbékélhetetlenségéről beszélt. Ugyanakkor — mondotta —. mikor gazdasági téren békés úton akarunk versenyezni, ideológiai vonalon nem létezik békés egymás mellett élés. Pártunk rendíthetetlenül a marxista­­leninista ideológia álláspontján áll, ebből a szemszögből ítéli meg mindig a helyzetet. A Matica slovenská megalapításá­nak 100. évfordulóját legméltóbban azzal ünnepeljük meg, ha minden erőnket a fejlett szocialista társada­lom anyagi-műszaki bázisának kiépí­tésére, az új ember nevelésére össz­pontosítjuk. Dubcek elvtárs ezután a Matica slo­­venská vezetőségének a CSKP és a kormány megbízásából átadta a Köz­­társasági Érdemrendet, melyet a kor­mány javaslatára Antonín Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke adományozott az intézménynek száz esztendő alatt kifejtett tevékeny­sége elismeréséül. Tisztelt elvtársak í Mit jelentett a szlovákoknak a núltban és mit jelent ma a Matica, ízt talán a legjobban az az elnevezés Jizonyitja, ahogy apáink emlegették ízt az első szlovák intézményt. A múlt század ötvenes éveiben, a «fejezetien polgári forradalom után j szlovák nemzet nehéz helyzetbe ke­­■ült az akkori Osztrák-Magyar Mo­­larchiában. Igaz, a jobbágyságot el­­:örölték, de a szlovák paraszt tulaj­donába csak a föld mintegy 20 száza­léka jutott. Ettől kezdve ezer és ezer szlovák volt kénytelen elhagyni hazá­ját, hogy idegenben keresse'meg ke­nyerét. A nép nyomorát az erős nem­zetiségi elnyomás még csak hatvá­nyozta. A nemzet nem rendelkezett i legelemibb politikai eszközökkel, kulturális, iskolaügyi, szociális intéz­ményekkel. A nemzet legjobbjai ezekben a ne­héz napokban sem szűntek meg 5a­­fárik nyomdokain haladni, aki már a huszas években hangoztatta a Matica slovenská megalapításának szükséges­ségét. A szlovák nemzeti tettrekész­­»égnek bizonyítékaként 1861-ben Mar­tinban összegyűltek a nép legjobbjai. Az itt kiadott emlékezetes kiáltvány­ban a szlovák hazafiak nemzeti ön­állóságot, a hivatalokban a szlovák nyelv elismerését és használatát, szlo­vák iskolák alapítását és más intéz­mények megalakítását követelték. A mozgalom gyengeségére vallott azon­­>an. hogy a nemzeti követeléseket nem kötötték össze a szociális és demokra­tikus követelésekkel. Az viszont a ha­talmon levők, a jóakarat hiányára val­lott, hogy a kiáltványban lefektetett szerény program sem valósulhatott meg. A kiáltványnak mindössze egyet­len pontja — a Matica slovenská meg­alapítása vált valóra. A Matica tehát a nép egyetlen reménysége maradt; ezért is forrott össze a további évek­ben annyira a nemzettel. Ezért adták oda a szlovákok az utolsó krajcárju­kat is a Matica alapjára. A nemzet egyetlen intézménye már működése első éveiben is jelentős segítséget nyújtott a nemzeti kultúra fejleszté­sében, összpontosította az irodalom színejavát, lerakta a szlovák tudo­mány alapjait, könyvkiadói tevékeny­ségével ápolta a szlovák öntudatot, a szlovák irodalmi nyelvet. Nagyra értékeljük az akkori Mati­­cában folytatott jelentős népművelő tevékenységet. Tisztelettel adózunk a névtelen hazafiaknak, akik a legne­hezebb időkben is a nép kulturális és gazdasági felemelésével foglalkoz­tak. A legjobbak — mint például Jár Lieb — már akkor rámutattak, hogj a népet a nyomorból nem lehet csak puszta tanítással felemelni. De viszoni már ebben az időben is megmutatko­zott a szlovák burzsoázia rövidlátása Az akkori Matica-vezetők reális gon­dolkodására jellemző, hogy már ők is tudatosították: a kulturális felemel­kedés a nép anyagi helyzetétől függ Az évfordulón nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a Matica sloven­ská működése a csehek és a szlová­kok testvéri kapcsolatainak történe­tében is nagy jelentőségű. A szlovák nemzeti mozgalom ebben az Időbér figyelemreméltó szellemi és anyag támogatásra talált a cseh nemzet mozgalom részéről. A cseh közvéle­mény, a cseh folyóiratok érdeklődés­sel figyelték a Matica tevékenységét. Cseh hazafiak tagjai lettek ebben az időben a Maticának, és fordítva — szlovákok jelentkeztek tagokként a cseh kulturális egyesületekbe. A szlo­vák nép intézményével szemben csak fokozódott a szolidaritás, amikor a Matica tevékenységét erőszakosan megszüntették és a szlovák gimná­ziumokat bezárták. Cseh testvéreink gyűjtéseket szerveztek a szlovák gim­náziumok újralétesítése érdekében és lehetővé tették a szlovák tanulását a cseh iskolákon. Negyven esztendei elnyomás után nagy reményekkel lépett a szlovák nép az 1918-ban megalakult Csehszlovák Köztársaságba. Meg kell itt azonban arról is emlékeznünk, mennyire össze­függ az új állam keletkezése és a szlovák nemzetnek a további elnyo­mástól való megmentése a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalommal, amely a monarchia bukását is előidézte. Ezért a történelmi valóságnak meg­felelően kell értékelnünk, ki kell emelnünk mindent, ami haladó volt, ami elősegítette ebben az országban a szlovák nép nemzeti fejlődését. Ezek az évek jobb működési lehetőséget biztosítottak a Maticának, lehetővé vált a szlovák klasszikusok műveinek kiadása stb. Azt is meg kell azonban mondani, hogy a Matica a tőkés társadalom el­lentmondásos feltételek között műkö­dött, amikor nem jutott kenyér a nép­nek, amikor a burzsoázia voltaképpen az önálló szlovák nemzetet sem is­merte el. A cseh és szlovák burzsoázia megmérgezte a két testvérnép viszo­nyát. A burzsoázia magánérdekeinek szolgálatába akarta állítani nemegy­szer a Matica slovenskát is. A burzsoá állam állásfoglalását tükrözi, milyen csekély, alamizsnaszerű összeggel já­rult hozzá a Matica fenntartásához. A szlovák nemzetnek át kellett még élnie a szlovák és a cseh burzsoázia szégyenteljes árulását és annak kö­vetkezményeit is — az úgynevezett szlovák államot. A fasiszták minden eszközzel meg akarták nyerni céljaik­nak a Maticát is, de a vezetőség és a tagság döntő többsége a nemzeti és demokratikus hagyományokra támasz­kodva, nem volt hajlandó egy tálból cseresznyézni a fasisztákkal. Ez az állásfoglalás legkiemelkedőbben a Szlovák Nemzeti Felkelésben mutat­kozott meg. Természetes, hogy a nép szociális harca a Matica tevékenységében belső ellentéteket hozott létre. Ez főleg egyes tévedésekben és határozatlan­ságban nyilvánult meg némely eset­ben. Egész százéves története azon­ban arról tanúskodik, hogy elsősorban a szlovák kultúra fejlődését szolgálta. A felszabadulás, de még inkább 1948 februárja után a Matica slovenská helyzete is megváltozott. A Matica tu­dományos népszerűsítő tevékenységét a Szlovák Tudományos Akadémia, a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság folytatta. Könyv­kiadás! tevékenységre pedig az ország néhány könyvkiadója vállalkozott. Az új körülmények között a Matica slo­venská saját kezdeményezésére tudo­mányos intézménnyé változott. Külföldről egyes úriemberek azt hangoztatják, hogy ma a szlovákok számára a Matica sem az, ami valaha volt, mert „hatását korlátozták“. Igen,

Next

/
Thumbnails
Contents