Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-08-04 / 62. szám

Előrelátó, tudatos szervezőmunkával Tudvalevő, hogy a körültekintő, jó szervezés nem jön csak úgy magától. Kell hogy megelőzze a falusi szervek alaposan megfontolt, szoros együtt­működése. Nem bólogatásról, hanem a dolgok szenvedélyes megvitatásáról van szó. Különben nem beszélhetünk hatékony üzemszervezésről, s még ke­vésbé jó együttműködésről. Ha igazán jó összmunkát akarsz látni, menj Damásdra A szövetkezet, a pártszervezet és a nemzeti bizottság itt valóban példá­san együttműködik. Az emberekkel való mindennapi foglalkozást ebben a faluban elsőrendűnek tekintik. A köz­ség vezetői szünet nélkül az emberek közt tevékenykednek. A szövetkeze­­tesek ezt a gondoskodást azzal viszo­nozzák, hogy a rájuk bízott feladato­kat becsülettel, jő minőségben elvég­zik. így volt ez az idei aratásnál is. A betakarítás előtt falusi vezetői szin­ten aprólékos tervet dolgoztak ki a nyári munkák tervszerű befejezésé­ről. Az ütemterv 18 napig feltételezte a 232 hektár gabona learatását, de az emberek alkotó kezdeményezése, be­csületes munkája révén 13 napra csökkentették a munkálatokat. Per­sze, nem csupán a gabona learatásáról volt szó, hanem annak kicsépléséről, a szalma bekazlazásáról, a tarlőhántás befejezéséről, a másodnövények elve­téséről és a szerződéses eladás telje­sítéséről is. Járási méretben elsők — Micsoda munkatempó vglt itt! — emlékeznek vissza Antal László elnök és Mádéi József agronómus. Szavaikból megtudom, hogy a siker érdekében mindenki emberfeletti munkát fejtett ki. Ezt pedig meg kell ünnepelni, meg bizony! A kombájnosok, Hrncsiar János és Németh Vilmos már a környező szö­vetkezetek valamelyikében segédkez­nek. Oda irányítják őket, ahol a szük­ség kívánja. Hrncsiár Pál, Hrncsiár András és Tóth János szalmapréseik­kel ugyancsak otthonról távol vannak. Jelenleg Kukucinovoban segédkeznek, s mintegy 150 hektár szalma beprése­­lése vár rájuk. Ebből is látható, hogy a damásdi EFSZ tagsága nem pihen a babérokon, hanem támogatja a gyengébbeket, se­­segítséget nyújt a lemaradozőknak. De vajon hogyan is történt, hogy ki­vívták az elsősé­get? Egyszerűen úgy, hogy az em­ber gépével össze­forrottan küzdött a cél érdekében, a jó gépek hozzáértő kezelőkre találtak. S ezeknek a na­poknak főhőse az új technológiát a termelés szolgála­tába állító ember, összesen 204 hek­tár gabonát taka­rítottak be kétme­­netesen és a többi gépeket is szerve­zetten, okosan ki­használták. Ez si­kerüknek titka — semmi más. Ebben az esztendőben ez is jó ered­ménynek számít. Tavaszi árpából per­sze jobb eredményeink vannak, mivel vetés előtt igen gondos munkát vé­geztünk. Ezeknél az elővetemény cu­korrépa és kukorica volt. Megfigyel­tem, hogy kukorica után jobb árpát nyertünk, mint a répaföldön. Aztán megtudom tőle, hogy az elő­vetemény betakarítása után őszön aszerint, melyik táblán milyen volt a termőréteg, 28—30 cm-es szántást alkalmaztak. Tavasszal, amint lehető­ség kínálkozott, simítoztak, majd fo­­gasoltak. A műtrágyázást a taiajelem­parcelláról 44,80, a másik 33 hektáros tábláról pedig 43 mázsás hektárhoza­mot takarítottak be. Itt persze nem tett kárt a jég. Jövedelmező termelés A szövetkezetesek még javában arattak, amikor az utolsó gabonaszál-Az ünnepeléshez hús is kell ám ... és itt bizony van elegendő. tenyésztési, takarmányozási szempont­ból is fontos. Idén például 75 hektárnyi az aláve­tésük. Ez arra vall. hogy évről évre fölújítják a takarmánytermesztő te­rületet. A borsószalmát az árpapolyvát és az árpaszalma egy részét megdarálják és az anyasertéseknél, valamint az előhizlaldában a takarmányok közé keverten adagolják. Anyakocánként 20 dkg őrölt szalmát és 20 dkg őrölt herét kevernek az abrak közé. Az elő-A június 20-a tá­ján elvetett siló­­kukorica is szépen fejlődik. Hrncsiár György csoportve­zető nézegeti a nö­vényt. Egyik-másik már a címert dob­ja. a zés szerint végezték, 5—6 mázsát ad­tak minden hektárra. Ebből 2,5—3 q szuperfoszfátot, 1,5—2 q 40 °/o-os ká­lisót és 1 mázsa 20 °/o-os nitrogént kénsavas ammónia formájában. Ezt követőleg 8—10 cm mélyen kultivá­­toroztak, utána boronáltak és hektá­ronként 180 kg Valticei árpát vetettek a gondosan előkészített magágyba. A növényzet kizöldellése után a fejtrá­gyázást repülőről végezték. Hektáron­ként 1 mázsa szuperfoszfátot és 20 kg 40 %-os kálisót szórtak ki. Gyomirtást csupán 20 hektáron kellett alkalmaz­niuk, mivel földjeiket amúgy is tisz­tán tartják. Ez igen előnyös és fontos, hiszen vetőmagot termesztenek, ahol nagyon kell ügyelni a talaj tisztasá­gára. Ilyen agrotechnika mellett tavaszi árpából 125 hektáron 38,60 mázsa át­lagos hozamot értek el. Ha azonban közvetlenül aratás előtt egyik 26 hek­táros árpatáblájukat el nem veri a jég, ma gazdagabb eredménnyel dicseked­hetnének. De így is egy 36 hektáros lítmányt beküldték az állami raktár­ba. A vetőmagárpáért szép pénz áll a házhoz. Szerződéses eladásra be­­küldtek 1700 mázsa árpát, amiért 288 400, az 500 mázsa búzáért 92 000, a 150 mázsa kölesért 47 250 és a 26 mázsa borsóért pedig 19 500 korona bevétellel számolnak. Természetesen ezen összegeket terheli még a terme­lésre ráfordított munka és egyéb költ­ség, de már ebből is látható, hogy ebben a szövetkezetben idén nem lesz pénzhiány. Mindent a maga módján, maga idejében Máris hozzáláttak az istállótrágya kifuvarozásához, hogy jövőre még gazdagabb termést eredményezzen a damásdi humuszos föld. Rövidesen megkezdik a szántást is. Az a lénye­ges, hogy mindig kijöjjön a lépés. Egyik növény kiegészítse a másikat. Ez nemcsak pénzügyi, hanem állat­hizlaldában tartott süldőknek dara­bonként 15 dkg szalma-, valamint 15 dkg herelisztet kevernek napi elesé­­gükbe. Oj módszer ez, amelyet nem ártana, ha a környező szövetkezetek­ben is alkalmaznának-Az utóbbi időben arra törekednek, hogy földterületüknek bizonyos részé­ről két termést takarítsanak be. Idén például a keverékek lekerülése utón június 20-a táján 9 hektáron silóku­koricát vetettek, 4 hektáron peaig burgonyát ültették. A növényt növe­kedése időszakában két ízben meg­öntözték, s igen szépen fejlődik. Ez­zel is bővítik a takarmányalapot. Mit mutat a félévi mérleg? A félévi terv értékelésénél kitűnt, hogy jól gazdálkodtak a kollektív va­gyonnal. A terv termelési és pénz­ügyi részét túlszárnyalták. Húsból 53 mázsával, tejből 37 000 literrel, tojás­ból pedig 31 640 darabbal teljesítették túl a szerződéses eladást, a pénzügyi tervet pedig 476 000 koronával toldot­ták meg. Az önköltség egységmutatók is kedvezően árulkodnak. Az első félév­ben egy liter tejet 1,77, egy kiló mar­hahúst 7,85, egy kg sertéshúst 5,68, egy kg süldőt 24,36 és egy darab to­jást 0,66 korona önköltséggel termel­tek ki. Mindez a jó összmunkából, az előrelátó tudatos szervezésből ered. Hoksza István A mezőgazdasági termelés fejlődését szolgálják Szegedi Máriának is nagy része van abban, hogy a szö­vetkezet túlteljesí­tette félévi tejela­dási tervét. Egyedül maga 1475 literrel toldotta meg a tervből ráeső részt. • Könnyelműség. Június elsejéig Kelet-Szlovákiában 5322 hektárnyi parlagon heverő földet tartottak nyil­ván, holott az állam több millió koro­nát fordít a termőföld gyarapítására. A keletszlovákiai KNB legutóbbi ülé­sén foglalkozott a megműveletlen föl­dek kérdésével és intézkedéseket ho­zott a parlagföldek megművelésére. (Bohus Nemcek, Kassa) • Tudósítás Inámból. Közel ötven­ezer fej káposztát adtak piacra az inámi szövetkezet kertészeti csoport­jának tagjai, mintegy 35 000 korona értékben. Szorgos munka eredménye ez, amelyért elismerés jár Bugyi Ist­vánnak, Buris Erzsébetnek, Zachar Margitnak, Plevo Évának, Lénárt Mar­gitnak, akik nagy odaadással végzik munkájukat a zöldségtermesztésben. (Bolgár Rozália, Inám) Szocialista társadalmunk fejlődése és a megoldásra váró bonyolult fel­adatok állandóan növelik a minden egyes dolgozóval szemben támasztott igényeket. A jelenlegi időszakban pártunk a komoly gazdasági kérdések megoldására fordítja a legnagyobb figyelmet, mivel a döntő tényezőt a termelés fejlődése képviseli. A nép­nevelői munkának is hozzá kell já­rulnia az említett feladatok megoldá­sához. Szem előtt kell tartani azon­ban, hogy népnevelői és ismeretter­jesztői munkásságunk csak akkor hoz­za meg a várt eredményeket, ha az adott időszakban a legfőbb feladatok­ra irányul és ha konkrétan reagál a felmerülő kérdésekre. Számtalan pél­dát hozhatnánk fel ennek bizonyítá­sára. Ott. ahol a népnevelői munka a felmerülő kérdésekre reagál, nem maradnak el az eredmények sem. A népnevelői munka szakaszán nagy jelentőséggel bír a mezőgazdasági propagáció kabinettjeinek megalakí­tása Szlovákia néhány kultúrháza mel­lett. Ezek a kabinettek a mezőgazda­­sági termelés feladatainak megoldá­sában nyújtanak segítséget. A kabi­nettek dolgozóinak magas szaktudása és a kabinettek munkájának szerve­zési módja lehetőséget nyújt arra, hogy a mezőgazdasági feladatokat a lehető legjobb hozzáértéssel és szak­tudással oldják meg a népnevelői munka szakaszán. A szakosított kabinettek létesítése egyike azoknak az új intézkedések­nek, amelyek arra irányulnak, hogy a népnevelői munka minél sikeresebben segítse gazdaságunk legfőbb felada­tainak teljesítését. így Trnavában a cukorrépatermesztésre, Dunaszerda­­helyen a kukoricatermesztésre, Zvo­­lenban a takarmányfélék termeszté­sére, Poprádon pedig a burgonyater­mesztésre szakosították a mezőgazda­sági propagáció kabinettjének mun­káját. SZAKSZERŰSÉG ÉS CÉLTUDATOSSÁG Habár a kabinettek csak az elmúlt év szeptemberében kezdték meg mű­ködésüket, eddig már egész sor kez­deményező intézkedést tettek. így például Poprádon és Trnavában meg­rendezték a burgonya és a cukorrépa új betakarítási technikájának napja­it. A mezőgazdasági üzemek képvi­selői megismerkedhettek a használat­ban levő gépekkel és megnézhették a gyártásra kerülő új gépek gyakorlati bemutatóját. A zvoleni kabineti szám­talan lépést tett a takarmánytermelés biztosításának érdekében. Többek kö­zött Sliacon és Dacov Lom község­ben vitaestet rendezett a takarmá- i nyok ízesítéséről. Hasonlóképpen be- i szélgetéseket szervezett a takarmány­félék ízesítéséről Ostrá Lúka, Cerov, Krnisov, Lukavica és több más köz­ségben is, amelyeken részt vettek a helyi mezőgazdasági üzemek állat­­gondozói. A takarmányfélék nagy ter­méshozamának elérését szolgálta a legjobb takarmányozókkal folytatott beszélgetés a zolnái, vigl'asi és a la­­dzany szövetkezetekben. A kabinettek egész sor vitaestet, beszélgetést és tapasztalatcserét va- i lósítottak meg a mezőgazdaság leg­időszerűbb kérdéseiről. Többek között a burgonya és a kukorica termeszté­séről, Gitalov szovjet gépesítő mun- i kamódszeréről, valamint a haladó me­zőgazdasági tapasztalatokról. Az itt felsorolt, szemléltető, hatásos és konkrét érvekkel alátámasztott ren­dezvényeken kívül a kabinettek kü­lönféle ismeretterjesztő anyagokkal is népszerűsítik az új technológiát és technikát. Még csak néhány hónap telt el a . kabinettek létesítése óta. Ennek elle­nére már most megmondhatjuk, hogy konkrét és céltudatos munkájukkal valóban segítséget nyújtanak a mező­­gazdasági termelés időszerű felada­tainak megoldásában. A kabinettek ál­tal szervezett rendezvények magas szakmai színvonalúak, mivel előké­szítésüket és megvalósításukat a leg­jobb mezőgazdasági szakemberekre A HELYSZÍNEN SEGÍTIK A TERMELÉST A sokrétű feladatok sikeres meg­oldása megköveteli, hogy a kabinet­tek munkájukban az eddiginél is na­gyobb mértékben támaszkodjanak í tapasztalt dolgozók széleskörű aktí­vájára. A népnevelői munka terét ebből a szempontból is minőségi át­alakulásnak lehetünk tanúi, mive sokkal nagyobb mértékben irányul < mezőgazdasági termelés és a falu fe­lé. A kabinettek körül önkéntes gya­korlati dolgozók aktívái alakulnak Olyan szakemberek tömörülnek a ka­binénak köré, akik tapasztalataikai egyenesen a mezőgazdasági munka­helyeken adják át a dolgozóknak, ! így a nagy hozamok mestereinek ta­pasztalatai a szövetkezeti dolgozói tömegeinek tapasztalataivá válnak. A jövőben is számolunk azzal, hogj a kultúrházak mellett szakosított ka­binetiek létesülnek, elsősorban a ga­bonatermesztés, a gyümölcstermesz­tés, valamint az állattenyésztési ter­melés legújabb módszereinek és ta­pasztalatainak terjesztésére. Az iti felsorolt, létesítésre váró kabinettek éppen úgy, mint a már működő négj szakosított kabjnett munkája kiter­jed egész Szlovákia területére. A mezőgazdasági propagáció kabi­nettjeinek megalapítása olyan népmű­velési dolgozók kezdeményezésének eredménye, akik igyekeznek minél na­gyobb segítséget nyújtani gazdasá­gunk fontos kérdéseinek megoldásá­ban. Minden kezdeményezés, amely a munka javítására irányul, támogatás­ra talál. Pártunk erőfeszítése ebben az esetben is visszhangra talált a népművelési dolgozók körében. OLDRICH TESAftlK, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának dől-Brigádosok Közép- és főiskoláink tanulói évről évre társadalmi munkával segítik a nyári szünidő alatt a mezógazdasagi és az ipari nagyüzemeket. így van ez a Bátkai Állami Gazdaságon is, ahol a Rimaszombati Közgazdasági Közép­iskola leánytanulói segítenek a nyári mezőgazdasági munkálatoknál. Július elejétől 19 lány egy tanító vezetésével állandóan ott segít, ahol szorgalmas kezük, munkájára a a legnagyobb szükség van. Az iskola tanulói, ahogy azt ók maguk is mond­ják — nagyon örülnek a nyári brigád­munkának, márcsak azért is, mert az egész évi szorgalmas tanulás után jól esik egy kis szellemi pihenés és ki­­kapcsolódás. Megérkezésük első nap­ján bizony nem minden fogadta őket a legnagyobb rendben. De az állami gazdaság vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy Bátkán rövid idő elteltével mindannyian otthonosan érezzék magukat. A lányok ezt két­szeres szorgalommal Igyekeznek meg­hálálni. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a dúlházai részleg kertészetében a lányok naponta 8—9 mázsa zöldba­bot szednek le és adnak közellátásunk céljaira. Mivel is töltik napjaikat a tanulók? Reggel hatkor már kelnek, s utána 10—15 perces reggeli torna, majd a tisztálkodás, utána reggeli követke­zik, s aztán napi hatórás munkaidő. Délután szabad foglalkozás. Van aki röplabdázik, mások olvasnak, napoz­nak és fürödnek. Este hatkor vacsora, utána pedig séta következik, majd kultúrszámok zárják a napi progra­mot. A háromhetes brigádból már több mint két hét telt el, s a búcsúzkodás talán mindnyájuk számára kicsit ne­héz lesz, mert közülük soknak Bátká­­hoz nőtt a szíve. Kusztván Katalin, Tóth Erzsébet, Zsélyi Marika, Odro­­bina Katalin, Erős Éva — hogy csak néhányat említsünk a sok közül — mindannyian elhatározták, hogy a há­romhetes brigádidő eltelte után, ha visszatérnek falujukba, az otthoni szövetkezetben olyan szorgalommal és lelkesedéssel dolgoznak majd, mint ahogy ezt Bátkán is tették. Ezért az elhatározásukért méltón érdemelnek dicséretet. (nagy) WWW 1963. augusztus 4. Szereti a gépét Az emoer, ha kinéz az országúton a száguldó autóbuszból a patasi szö­vetkezet búzatáblájára, a sárgára érett kalászok között egy piros kom­bájnt lát, ami messziről egészen ki­csinek tűnik. De hát mi van ezen kü­lönös, ma már az ember el sem tudná képzelni az aratást kombájn nélkül. Azonban, aki közelebbről is meg­nézi a gépet, azt látja, hogy a piros SZK—3-as gépen egy napbarnított fiatalember a tapasztaltabb kombáj­­nosoknak is dicséretére váló bizton­sággal vezeti a gépet. Horváth Béla, az EFSZ egyik legjobb kombájnosa 1961-ben fejezte be Galántán a mező­­gazdasági tanonciskolát és még abban az évben sikeresen végezte el a kom­­bájnos tanfolyamot. Többen állnak a parcella szélén, kí­váncsian várják, milyen lesz az idei búzatermés. Mikor egyet kerül a kom­bájn a gépről a fiatal kombájnos a gép zaját igyekszik túlkiabálni. — Hát elnök elvtárs, ez a búza meg sem közelíti a tavalyit. Egész kasza­szélességgel vágok és a gépem meg sem érzi, tavaly pedig vigyáznom kel­lett, hogy be ne fulladjon. Amikor a gép zaját már elnyeli a távolság, mindenki tesz hozzá egy-két megjegyzést. — Jó lesz, ha 15 mázsát ad hektá­ronként — mondja az elnök. A többiek csak bólintgatnak, majd az agronómus áttér más témára. — Olyan tarlót hagy, hogy bárme­lyik kézikaszásnak is dicséretére vál­na. Ügyes fiú, kár, hogy ősszel bevo­nul katonának. Hiába, az ilyen biztos­kezű sofőrökre a hadseregben is van szükség. Igaz, megígérte, hogy hacsak lehet, a jövő nyáron ő is arat, akkor szeretne hazajönni szabadságra, de ki tudja,, sikerül-e neki. — Kitűnő munkaerő, szereti a gé­pet — toldja meg az elnök az agro­nómus dicsérő szavait. Mikorra Horváth ismét visszatér, megtelik a tartály, megtörli izzadt homlokát, mosolyog és boldogan nézi a tartályból kifolyó magot. Csémy Zoltán (Patas) A termelés hogyanja Tudomásomra jutott, hogy a kedve­zőtlen tél és a kései tavasz ellenére is nagyszerű gabonatermést értek el. Hogyan, miért, milyen módon? Erről nyilatkozott szűkszavún, de sokat­­mondóan Mádéi agronómus. — Ismeretes, hogy az őszieket tönk­retette a szokatlan nagy tél, de mind­ennek ellenére búzából 81 hektáron 20,71 mázsás hektárátlagot értünk el. •

Next

/
Thumbnails
Contents