Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-07-31 / 61. szám
Mit kell tenni nyírástól nyírásig a több ás jobb gyapjútermelés érdekében A juh gyapjútermése fokozható az állomány minőségének javításával szelekció útján, de nagymértékben fokozható a takarmányozás megjavításával is. A gyapjútermelés szelekció útján való fokozása' hosszabb időt, több évet igénybevevő módszer. Egyik év nyírási időszakától a másik évi nyírásig viszont az eddiginél célszerűbb takarmányozással is elérhetjük a gyapjú mennyiségének növekedését. Ne gondoljunk itt természetesen olyan takarmányféleségekre, melyek drágák és melyeket más állatfajokkal gazdaságosabban értékesíthetünk, inkább fontoljuk .meg azokat a lehetőségeket, melyek a juhtartást és így a gyapjú termelését olcsóbbá teszik és mégis megfelelő mennyiségű gyapjút biztosítanak. A fésűsmerinő átlagosan 4—6 kg gyapjút ad. Ez 1,5—2 kg tiszta, vagyis az ipar számára már felhasználható gyapjúnak felel meg. Nézzük meg most, melyek azok a lehetőségek, melyekkel gyapjútermelésünket gazdaságosabbá tehetjük. MINDENEVŐ“ JUH A juh majdnem minden olyan takarmányt értékesíteni tud, amit más állat nem fogyaszt el. Gazdasági állataink közül a juh eszi meg a legtöbb gyomnövényt, mivel a zöldnövények ízanyagára a legkevésbé igényes. A gabonafélék és a hüvelyesek szalmáit jobban értékesíti, mint a szarvasmarha, mert. a finomabb levélrészeket is le tudja szedegetni a szárról. Ezzel szemben a szarvasmarha kénytelen a durvább szárrészeket is megenni, mert nem tudja szétválogatni őket. Ezeknek a durvább szárrészeknek megemésztésére természetesen több energiát használ fel, így a felvett takarmányból kevesebbet tud értékesíteni. — Ugyancsak lelegelik a juhok a szarvasmarhák és lovak legelőjén a bélsárlepények környékén levő bujafoltok növényzetét is. Jól értékesítik az útszélek, szérűskertek, dűlőutak, árokpartok gyepét is. Az anyaszéna lekaszálása után a rétet is jő megjáratni a juhnyájjal, mert az esetleg itt visszamaradt fúcsomókat, frissen felburjánző gyomnövényeket (katáng, acat stb.) is lelegelik. A gyümölcsösök gyepét szintén lelegelik anélkül, hogy a gyümölcsfákban a legkisebb kárt is tennék. Nagyon alkalmasak a nyáj táplálására a hüvelyes- és gabonatarlók, a vetett takarmányok tarlói, zöldséges kertek tarlói, a burgonya-, kukorica- és répatarlók is. Az igazán jó juhász akkor tesz jó szolgálatot saját nyájának és a gazdaságnak egyaránt, ha a legeltetési idényben 2—3 naponként bejárja a határt és felkutatja, hol van — juhásznyelven — „harapni való“. MESTERSÉGES LEGELŐ — TÉLEN IS Ha annyi a természetes legelőn nincs, hogy a juhoknak is jusson, mesterséges legelőt kell számukra létesítenünk. Nagyon alkalmas erre a célra a baltacím vagy egyes fűkeverékek, mint pl. a réti kamócsin, réti ecsetpázsit, csomós ebír, tarackos tippan, stb. Nagy szárazságtűrő képességénél fogva hazai, sokszor igen száraz, aszályos nyaraink mellett a szudánifú júliustól szeptemberig kitűnő legelőt nyújt. Meszes homoktalajainkon a rozs és szöszösbükköny-keverékek, illetve tarlóik, savanyú homokon szöszösbükköny, csillagfürt, rozs ad táplálékot a nyájnak. Mivel a juh legelőt kedvelő állat, téli idényben is legjobb, ha megfelelő legelési lehetőséget tudunk számára biztosítani. Ez azért is fontos, mert így a juhok télen is megfelelő mennyiségben jutnak vitaminhoz, fehérjéhez, kapnak elegendő íz- és zamatanyagot. Ugyan e cél elérése érdekében a buja őszi vetéseket is megjárathatjuk a nyájjal. Természetesen, arra nagyon kell ügyelni, hogy a talaj elég száraz legyen, mert ha nedves, a juhok körmei túlságosan lesüppednek, és a növényzetet károsítják. Fontos az is, hogy ne kiéhezve hajtsuk oda a nyájat és ne hagyjuk hosszasabban egy helyben megállni, mert akkor félő, hogy esetleg bizonyos foltokban tövig lerágják a növényeket. Leghelyesebb, ha a téli időszakra is mesterséges legelőről gondoskodunk juhaink számára. Erre a célra legalkalmasabb a télen is jól járható repce, rozs vagy őszi árpa, bíborhere, szőrös-, illetve pannonbükköny legelő. De keverékeket is vethetünk a felsorolt növények különböző összeállításával. Általában mesterséges legelőn 1 hektárra mintegy 35 juhot számítunk. SZILÁZS, SZÉNA, SZALMA Természetesen a téli idényben a legeltetés sohasem lehet olyan nagymérvű, mint nyáron, mivel azt az időjárás sem teszi lehetővé. A téli legeltetésre, mint fő takarmányozási lehetőségre építeni nem lehet, csak célszerű és hasznos kiegészítőnek tekinthető. A nyáj téli táplálására igen alkalmasak a szilázsok. Ezek legtöbb helyen csak silókukoricából készülnek, ezért fehérjében szegények. Ha azonban pillangós takarmányfélével egésztíjük ki (lucerna, vöröshere, csillagfürt, somkóró stb.), megfelelő lesz fehérje-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk is. Egy kifejlődött juh naponta 5—6 kg szilázst is szívesen elfogyaszt. A nedvdús takarmányok közül a cukorrépát, takarmányrépát, burgonyát, csicsókát fogyasztják a juhok szívesen. Ezek a takarmányok különösen a tejelő anyák számára fontosak. Szénát csak akkor adjunk, ha valami oknál fogva nem tudunk szilázst adni, és a téli legelő sem áll rendelkezésre. Legjobb a here-, lucerna-, baltacimszéna. Fontos azonban, hogy a széna jó minőségű legyen, mert csak abban az esetben tudja az állat anyagszükségletét fedezni belőle. Hogy a juh jóllakottságot érezzen, táplálásának olcsósága érdekében szükség van a szalmákra is. Leginkább borsószalmát etetünk, de felhasználhatók a gabonaszalmák, repce, pohánkaszalma stb., különösen akkor, ha ezekből kiválogathatják a finomabb részeket. Ha a felsorolt, olcsón előállítható takarmányféleségekből kellő mennyiségben és megfelelő összeállításban tudjuk juhaink táplálóanyag-szükségletét fedezni, akkor az abrakfélék etetését az üres anyáknál és idősebb növendékeknél mellőzhetjük és a tejelő anyáknál is legcsekélyebbre csökkenthetjük. így redukáljuk a juhtartás költségeit. A JUHOK ELHELYEZÉSE A juhok elhelyezésére 10 hónapos koruktól legalkalmasabbak a nyitott, ún. fészaraklok. Ezeknek egyik hosszanti és két végfala zárt, a másik (lehetőleg délre néző) hosszanti oldal pedig nyitott legyen. Ha azonban télen nagy hideg van, célszerű ezeket is szalmával, deszkával berakni. Az ilyen akolban mindig kellően friss a levegő, nem kell félni az állatok megizzadásátől, megfázásától és a menynyezetről lecsepegő pára sem sárgítja meg bundájukat. A mi fésüsmerinónkat azonban nem lehet az ilyen fészerakolban elletni, mivel a kisbárányok 3—4 hetes korukig kényesek és nagyobb téli hidegben megfagynak. Ezek részére célszerű zárt aklot biztosítani, ahol 12—15 C fok között van a hőmérséklet. A bárányok 4—5 hetes koruk után áttelepíthetek a nyitott akolba. Az elmondottakkal is hangsúlyozni kívántam, azt a köztudomású tényt, hogy a juh alkalmi és olcsó takarmányokon jól eltartható, elhelyezésére is van célszerű és olcsó megoldás. Ha az itt felsorolt olcsóbb takarmányozási és tartási lehetőségeket igyekszünk kihasználni és a juhokat megfelelő, szellős istállóban tartjuk, minden reményünk meglehet arra, hogy állataink több és jobb minőségű gyapjút termelnek. Dr. Berek Gézán é, Állattenyésztési Kutatóintézet A juhállomány fejlesztése sok kihasználatlan alkalmi legelő hasz no sí fisát teszi lehetővé, ezért e kérdésnek minden mezőgazdasági üzemben fokozott figyelmet kell szentelni. -ksz— <
