Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-03 / 53. szám

Új ember, új szellem ■iBisiniHiuaaiiaiiflniBiHiRBiniiiiiiiiiiBiiii A lekéri szövetkezet dolgozói az elmúlt év augusztusában eredmé­nyeikről nyílt levélben számoltak be Köztársaságunk elnökének. Hogyan is érték el a lekérjek ezt a változást, hiszen nem titok, hogy ebben a szö­vetkezetben négy-öt évvel ezelőtt a munkaerkölcs gyenge volt, a szövet­kezet nem tudta teljesíteni tervét és a leggyengébbek közé tartozott. Először is új elnök és új vezetőség került a szövetkezet élére. Az új el­nök liatal, 26 éves. A községből ment iskolába, hogy négy éven át tanuljon a mezőgazdasági technikumban. Muzs­­lai elvtárs már három éve elnöke a szövetkezetnek az új vezetőséggel, akik valamennyien fiatalok. Ma már a lekéri szövetkezetben minden ember tudja, ha jól dolgozik, annak saját maga is hasznát veszi. Mikor megkér­deztük az elnököt, hogyan sikerült ezt létrehoznia, elérnie, mosolyogva válaszolt: „Kommunista voltam már akkor, amikor a szövetkezet élére kerültem és éreztem, hogy a párttag­ság bízik bennem és tőlem várják a változást. A változás megtörtént, de ez nem az én érdemem, hanem mind­nyájunké, mert a tagság megértése és szorgalma nélkül én és a vezetőség kevesek lettünk volna. Igaz, az em­bereket nevelni kell, de a nevelésnek egyik hatékony formája a fegyelem és a felelősség megkövetelése. Sokat segített nekünk, hogy sikerült a szi­lárd jutalmazást bevezetni, mellyel sikerült az anyagi érdekeltséget még jobban fokozni. Ezen kívül még meg­említem, hogy azok a szövetkezeti dolgozók, akik termelési feladataikat teljesítették, prémiumban is része­sülnek. Így sikerült az új elnöknek a vezetőség és a tagság segítségével Ha ehhez még hozzátesszük, hogy június 19-én és 20-án beadtak 70 da­rab 1 mázsás sertést és az év végéig még 250 darab 1 mázsás sertést, 30 darab 5—6 mázsás bikát; bizonyos, hogy a szövetkezet ebben az évben is túlteljesíti tervét. Természetesen az elért eredmények mögött látni kell azt is, hogy a szövetkezetben igen sokat adnak a gépesítésre, mert enél­­kül nehezen tudnák megvalósítani termelési feladataikat. Csiling János, a géppark fiatal vezetője, büszkén jelentette ki, hogy a lekéri szövetke­zet minden téren gépesítve van és hogy a járás egyik legjobban gépesí­tett szövetkezete az övéké. Mivel Csiling elvtárs felelős az ara­tási munkálatok zavartalan meneté­ért, megkérdeztük, hogyan vannak felkészülve az aratásra. — Teljesen készen vagyunk az elő­készületekkel, a gépek rendben van­nak és kétmenetes aratással végezzük majd el a munkálatokat. Amint a gabona beérik, máris teljes ütemben megindul a munka. Az aratással 8 nap alatt akarunk végezni. Kombájnosalnk versenyezni fognak. Csudái Vilmos társaival vállalta, hogy 80 hektáron 5 nap alatt végzi el a munkálatokat leküzdenie a nehézségeket és a gyen­ge szövétkezetből a járás egyik leg­jobb szövetkezetét létrehozni. Hogy ez így van, tanúsítják a szövetkezet 1963. évi eladási eredményei, vala­mint a tavaszi munkálatok menete és az aratás előkészületei. napi 13,5 ha teljesítménnyel. Luky Béla és Téglás József kombájnosok CK—3-as kombájnnal napi 10 ha el­végzését tervezik. A lekériek árpából jó termésre számítanak. Az agronó­­mus szerint hektáronként elérik a 40—45 mázsát. Búzából már gyen­gébb lesz a termés 25—27 mázsa kö­zött. Ezután megkérdeztem az agronó­­must, hogy hogyan állnak a kapások munkálataival és a takarmány beta­karításával. — Mind a répa, mind a kukorica munkálataival időben végzünk, hisz mindkét növényt már kétszer beka­páltuk. A takarmányunk 58 hektár. Az első kaszálás már régen kazalban van és már készülünk a másodikra. Közben Csiling elvtárs megszólalt és kért, hogy sietnie kell, csak azt szeretné, ha az. újságon át tolmácsol­nám az illetékeseknek, egy kérését. — Társaim és saját nevemben ké­rem az illetékeseket, hogy mikor mi hajnaltól késő estig dolgozunk a tűző napon, ne feledkezzenek meg rólunk és lássanak el bennünket elegendő frissítő itallal, nem úgy, mint az el­múlt nyáron. (A kéréshez mi is csat­lakozunk. Szerk.) TÖTH KÁROLY Évi beadási tervük Beadva június 17-ig Tej .................................... 236 000 liter 121619 liter Tojás.................................... 80 000 darab 64 681 darab Hús sertés............................. 480 q 293 q Marhahús.............................. 310 q 250 q Hektáronként majdnem két szarvasmarha Á Banská Bystrlca-i Szlovák Nem­zeti Felkelés szövetkezetének král'ovai gazdasági részlege ésszerűen s nagyon gazdaságosan használja fel a trágyát. Egy csepp sem megy belőle tönkre s az értékéből sem veszít. Ezidén 80 darab növendékállatot helyeztek el az istállóban. Az istálló egyik oldalán betonozott kifutó van, hogy télen, mikor az állatok a hó miatt nem mehetnek ki, itt legyenek pár órán át a szabad levegőn. A beton kifutó nem felelt meg a követelmé­nyeknek, mert télen hideg, s az álla­tok könnyen felfázhatnak. A vezető­ség érré «Sak a felépítés után jött rá, amikor már nem lehetett rajta vál­toztatni. A közeljövőben azonban aszfalttal váltják fel a betont. Ez a kis alakítás kifizetődő lesz számukra. A másik oldalon van a trágyafel­fogó medence, és keverő, majd kissé távolabb a 40 hektáros rét. Tavasztól őszig, vagyis 150 legelte­tési napon az állatok csak éjjel vannak az istállóban. Aljazva egyáltalán nincs alájuk. Az éjjel felgyülemlő trágyát vízzel tisztítják le. így a hígított trá­gya lefolyik egy 80 m3-es tartályba. Az istálló mellett gépház áll, melyben különböző gépek vannak elhelyezve. Ezek segítségével a tartályban meg­keverik és szükség esetén még hígít­ják a trágyát. Itt a trágya még 4—5 nap érik, majd szivattyúk segítségé­vel kinyomatják a rétekre. A meden­céből kivezető csövek a föld alatt vannak elhelyezve. Percenként 700 litert nyomatnak 100 méter távolságra vagy 500 litert 150 méter távolságra. A trágyaleves gazdálkodásnak nagy jelentősége van. Minden veszteség nélkül kerül ki a trágya a rétre. Egy­részt nincs szükség aljazóra, más­részt pedig öntözésével sokkal na­gyobb hektárhozamot érnek el a lege­lőn. Ezáltal emelhetik az egy hektárra eső szarvasmarha számát. Az állatokat villanypásztorral őrzik. Szakaszos legeltetés folyik, s a vil­lanyvezetékeket szakaszonként rakják tovább, öt hónap alatt a legelő teljes ellátást biztosít az állatoknak. A 40 hektár rétből 22 hektárt kaszálnak, s csak a felmaradó részen legeltet­nek. A szénát öt ventillátorral szárít­ják. A veszteség ennél is a legkeve­sebb. A szövetkezetnek itt kevés munkaerőre van szüksége, mert vil­lany, s az új technológia felhasználá­sával dolgoznak. A trágyaleves gazdálkodást a szö­vetkezet 1960-ban kezdte. Azóta mint azt az alábbi táblázat is mutatja, ál­landóan emelkedett mind az állatállo­mány, mind a rét hektárhozama. Ez azt bizonyítja, hogy jól bevált ez a módszer — a szövetkezet nem fizet rá. Egy kg húst 6,50 koronából ter­melnek ki. Megnevezés 1960 1961 1962 1963 Az állatok száma (db) . , , , 30 60 53 80 Hektár......................................................... 36 32 32 40 Átlag súlygyarapodás darabonként • naponta (dkg)................................ 54 68 54 1 kg élősúlyra fogyasztott takar­mány (kg).................................... 64,8 58,8 73,1 Átlagos hektárhozam zöldtakar­mányból (q) 1 ... 85 * 99 165,6 Egy hektárra eső szarvasmarha (db) 0,83 1,87 1,65 A szövetkezet csak az év végén 1963-as évre még nem tudják kimu­­számítja ki az egyes tételeket, így az tatni az eredményeket. Tervszerű előkészületek Az aratási munkák megkezdése előtt élénk tevékenység folyik Izsán az agltációs központban. Tervet készítettek a munkák sikeres elvég­zése érdekében. A terv­­készítésbe bekapcsoló­dott a szövetkezet, a helyi nemzeti bizottság vezetősége, valamint a helyi népművelésügy szervei is. Tóth Béla, iskolaigazgató, az agi­­tációs központ vezetője a megbeszélések alap­ján összeállította az egész nyári tervet az agitátorok részére. Az agitációs munkát több mint 35 személy fogja végezni, akik majd tá­jékoztatják a lakossá­got a nyári munkák menetéről. A szövetke­zeti dolgozók 20 napra tervezték 230 hektár búza, 135 hektár árpa, 55 hektár borsó és tíz hektár zab aratását. Az említett területek húsz százalékán kétmenetes, 72 %-án pedig kombájn aartást terveznek. A növények agrotech­nikai gondozásáról az aratási munkák ideje alatt sem feledkeznek meg. Állandó munka fo­lyik a 20 hektáros ker­tészetben, 7 hektár do­hány, 4 hektár szőlő, valamint 6 hektár gyü­mölcsös területén. A nyári munkák sike­res elvégzésének érde­kében a szövetkezet dől. gozói között szocialista munkaversenyt szervez­tek. A versenyfelétele­­ket valamennyi munka­­szakaszra kidolgozták, amely főleg a munka minőségére és mennyi­ségére irányul. Az érté­kelés a munkák elvég­zése után azonnal meg­történik, egyben a pénz­beli jutalmazás is. A helyi Jednota ven­déglátó üzem gondosko­dik majd a dolgozók élelmezéséről, mely már a múlt évben is finom és ízletes ételeket ké­szített a dolgozóknak. A helyi népművelésügyi vezetősége filmeket mu­tat be, valamint külön­féle szórakozási lehető­ségeket biztosít a nyári munkák ideje alatt. Kurucz Nándorné, Izsa Krnác Ivan, a gazdaság vezetője a trágyakeverőt kapcsolja be. Az állatok egészséges életmódja, szabad levegőn való tartózkodása elő­segítette a tiszta TBC-mentes állat­­állomány kialakulását. A szövetkezet büszke a trágyaleves gazdálkodással elért eredményeire. Zsebik Sarolta K-e-s«z-e-n-l-e-i-b-e-n A csécsei szövetkezetesek tiszta lelkiismerettel várják az ara­tást. Befejezték a növényápolást és betakarították a szálastakarmányokat. A szövetkezet agronómusa már a ga­bonatengert figyeli, mikor érik be, a mechanizátor pedig a gépjavítókkal próbaüzemeltetést végez. Minden szükséges gép készenlétben várja az indulást. Szakemberük van elegendő. Az aratást négy komplexcsapat végzi majd. Minden csappthoz beosztottak 10 tagú gyalogos munkacsoportot. A terv szerint 592 hektárról kell a termést betakarítani. Ebből 500 hek­táron alkalmazzák a kétmenetes mód­szert. Az aratási rpunkálatok tervét kidol­gozták és megbeszélték a brigád tag­jaival. A múlt évben 12 nap alatt vé­geztek az aratással. Egy kombájn napi teljesítménye átlagosan 10—12 hektár volt. Nagyon elégedettek a kétmenetes betakarítási módszerrel. A betakarítás sikere érdekébén verseny indult a brigádok között és a győztesek jutalomban részesülnek. Az aratási munkákat az anyagi érde­keltség alapján szervezték, vagyis a munka mennyisége és minősége után minden dolgozó prémiumhoz juthat. A munka közben adódó esetleges üzemzavar gyors eltávolításáról Szűcs János, Péter István, Dienes Ferenc és Ragályi István gondoskodik. Az ara-Á szakosítás első eredményei a koüicei járásban Járásunkban eddig is sokat hangoz­tattuk, hogy az előttünk álló felada­tok teljesítése megkívánja a gépesí­tést és a termelés szakosítását. Ami­lyen gyakran beszéltünk azonban a szakosítás szükségéről, olyan lassan kezdtünk hozzá gyakorlatilag ezt megvalósítani. Mindig valami akadály állott előttünk, mindig akadtak „ob­jektív“ nehézségek. Tavaly az évi termelési és pénzügyi tervek összeállításánál a szavakat mar tettek is követték. Az áttörés az állat­termelési szakaszon történt, a tojás­termelésben, Azelőtt akár a hegyi körzetben, akár kukoricakörzetben, minden szövetkezet tartott tojótyúko­kat, minden szövetkezetnek tervében szerepelt a tojástermelés és ennek eladása. Pedig sokszor még a szüksé­ges férőhelyek sem voltak meg és sok helyen a szövetkezet csak úgy tudott némi tojást eladni,' ha a tagok a ház­tájiból adták az EFSZ-nek. Az első lépés tehát megtörtént. A szövetkezetekkel való megegyezés után járási méretben 24 szövetkezet nem foglalta tervébe erre az évre a tojástermelést. A meglévő tyúkállo­mánnyal, amelyek alkalmasak voltak továbbtartásra, azon szövetkezetek állomását tölthették fel, ahol a to­jástermelés továbbra is megmaradt, a továbbtartásra nem alkalmas tyú­kokat pedig húsra adták el. E 24 szö­vetkezet, köztük Blazice, Bohdanovce, Hyl’ov, Mudrovce és mások — majd mind a hegyi körzetbe tartozó szö­vetkezetek. Most termelésüket külö­nösen a szarvasmarhatenyésztésre fektetik, elsősorban a növendékmarha nevelésére. Bizonyára sokan tudják, hogy a ko­­áicei járás a múlt években nem tudott megbirkózni a tojástermeléssel és az eladási terv teljesítésével. Igaz, tavaly rendkívül jó eredmények voltak a takarmány termesztésében, ez nagy­ban kihat a termelésre, de főként a megkezdett szakosításnak köszönhet­jük, hogy jelenleg a tojáseladási ter­vünket is folyamatosan tudjuk telje­síteni. Május végéig az előírt 6 076 000 adtunk el s a tervet továbbra is fo­lyamatosan fogjuk teljesíteni. Érdemes megemlíteni, hogy a szö­vetkezetek mindig lemaradtak a to­jáseladással, de ebben az évben ezt 111,5 %-ra teljesítik. Hasonlóan jó a teljesítés az állami gazdaságok ré­széről is, egyedül a magánszektor maradt le. Tervét 70,3 °/o-ra teljesíti s hátraléka 80 000 darab tojás. Látjuk tehát, hogy a szakosítás első lépése eredményekre vezetett. Jelen­leg a legjobb szövetkezeteink közé Beniakovce, Bidovce, Budulov, Caka­­novce, Zizatice, Öurkov, Janik, Ko­peké Olsany, Trstné pri Hornáde, va­lamint a Valaliky-i Állami Gazdaság tartozik, amelyek évi tervüket a to­jáseladás terén teljesítették. Jelenleg Sacán, Színén és Abaszép­­lakon ketreces tyúknevelés van, több szövetkezetben és állami gazdaságban — Trsené pri Hornádom-on, Tornán és egyebütt — viszont mélyalmozáson nevelik a tyúkokat. Az új nevelési módszerek beváltak és ezeket gyor­san ki kell szélesíteni. Persze még sok kérdés nincsen tisztázva, hiszen a csirkék nevelése, az utánpótlás kérdése a ketreces ne­velésben még nincsen tisztázva. De a jelek azt mutatják, hogy az első lé­pések az új úton helyesek voltak. Bátrabban kell ezért a jövő évben hozzálátni a termelés szakosításához a többi termelési ágakban is. Vonat­kozik ez különösen a tejtermelésre, a növendékmarha nevelésére, a ma­lacok nevelésére és a hízósertésekre. De változtatni kell a szakosítást ille­tően a növénytermesztésen is úgy, hogy évről évre egyes üzemek mindig kevesebb növényfajtát termesszenek. Hiszen ezzel párhuzamosan javul a termelés gépesítése, a kétműszakos munkabeosztás, de kialakul a dolgo­zók jobb bérezése is, ami nagy kiha­tással lesz a termelés további emelé­sére, a mezőgazdasági termelésnek ipari szintre való emelésére. Iván Sándor, Kassa Ha javulna a takarmányok mérlege... Kicsind község szövetkezetében gondoskodnak a talajerőnek öntözés útján való növelésével. A községet szegélyező dombok vizét a talajjavító szövetkezet segítségével levezették a rét közepén húzódó főcsatornába. Ezt kimélyítették, és szükség esetén a Garant vizét is könnyen átemelhetik bele. Most tehát már nagyobb mér­tékben öntözhetik azt a 120 hektárnyi rétet, mely a 400 hektáros szövetke­zetben a takarmányalap kulcsa, már csak azért.is, mert az idén az évelő takarmányokból a szántóföld területé­nek csak 8 %-ára futotta. Persze, a talajjavító szövetkezet munkája még nem minden. Elegendő öntözőberen­dezést kell beszerezni és jó munka­­szervezéssel jól kihasználni. Helyén­való, hogy tápértékére vigyáznak, és ventillátor segítségével szárítják a lucernát. De amit a kazalozás tőszomszédsá­gában láttam, az nem éppen meg­nyugtató. A szabad ég alatt műtrágya­halmokat szárit, értéktelenít a nap­sütés. Kálisó, szuperfoszfát — olva­som a jobb sorsra érdemes anyaghal­mazokba szúrt cédulákat. Ez a sza­badtéri névjegy felvet egy kérdést — vajon a 120 hektár rét az Idén meg­kapta-e a műtrágyaadagját? Pedig érdemes volna gondosabban kezelni a takarmánytermelés ügyét. A szövetkezet egy régebbi gazdasági elemzésében olvasom, hogy a szövet­kezet az állattenyésztését, többek közt a tenyészszarvasmarhák tenyész­tésére szakosíthatná. Erre alapul szol­gál az egészséges, fajtiszta állomány és a nagy kiterjedésű rét jobb ki­használásának lehetősége. A sertéshizlalda eredményei is biz­tatók, a napi súlygyarapodás 50 dkg körül mozog, a beadások évi tervét az előjelek szerint legalább 20 %-kal túlszárnyalják. Viszont a termelés gazdaságosságát lerontja a vásárolt takarmányok túlméretezett költsége. Ha javulna a takarmányok mérlege, a hatékonyság vizsgálatából kiinduló javaslat könnyen valóra válhatna, és más intézkedésekkel együtt erősen befolyásolhatná e szövetkezet a ter­melését. S. J„ Érsekújvár tást követően 3 lánctalpas traktor végzi majd a tarlóhántást. Mintegjf 150 vagon gabonának a betakarításá­ról van szó — mondja Kuzder József agronómus. — Nem mindegy, hogyan vagyunk felkészülve. Tanultunk a múlt hibáiból eleget és most már a tavaly használt kétmenetes módszer alapján végezzük az aratást. Remél­jük, a siker nem marad el. azért is fontos, mert 50 hektár tarló­keverék vetését tervezik. A szövetkezet az esős időjárás miatt megkésett a munkákkal, de minden igyekezetük arra irányul, hogy a takarmányt mielőbb betakarítsák. Előreláthatólag az aratás csak július 10-e körül kezdődik, s addig behoz­zák a lemaradást. Jablonci Lajos A tornaújfalusi szövetkezetben 424 hektárról kell a gabonaféléket betakarítani. Ebből 300 hektárt két­­menetesen, a többit pedig kévekötő­géppel aratják. Itt meg kell jegyez­nünk, hogy a határ domborzati viszo­nyai miatt nem tudják alkalmazni teljesen az új technológiát. A terv szerint 12—14 nap alaflt végzik el az aratást. A munkatervet most dolgozzák ki. A feladatokat még nem beszélték meg a tagokkal, mivel a takarmány­­betakarítással vannak elfoglalva. A kétmenetes aratást három komplex­csapat végzi. Magtisztításra két csép­lőgépet állítottak be. A 3 darab SZK— 3-as kombájn javítja várja az indu­lást. A terv szerint 112 vagon ter­ményt kell betakarítaniuk. Minden kilátás megvan arra, hogy tervüket általánosságban elérik. Az aratással egyidőben végzik a tarlóhántást. Ez • A nyitrai járás szövetkezeteinek javarésze teljest!, illetve túlszárnyalta már az évi tojáseladási tervét. A nem­­cinanyi 133, az alsóköröskényi 120,4, a vozokanyi szövetkezet pedig 120 szá­zalékra tett eleget ezirányű feladatá­nak. (Czakó G., Nyitragerencsér) • ötvenezer tojást ír elő a gyerki szövetkezet eladási térve. Az első fél­évben már 47 000 darabot adott el. A jó tojáshozam elérését jórészt előse­gíti Bolgár Ilka, a szövetkezet baromfi, gondozója, .aki nagyon lelkiismerete­sen és hozzáértéssel látja el feladatát. (Szekeres László, Gyerk) 1963. július 3.

Next

/
Thumbnails
Contents