Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-12-08 / 98. szám
3o legelő - egészséges állatállomány A csehországi szövetkezetekben meggyőződtünk arról, hogy egyre jobban igyekeznek kihasználni a legeltetés adta lehetőségeket, előnyöket. Szemléltető példaként a kojetini szövetkezetei említhetjük, ahol 1030 hektár mezőgazdasági területből 200 hektár a rét és 115 hektár a legelő. A legelő területét két részre osztották. Huszonöt hektárt a koratavaszi időszakra, 90-et pedig a nyári és őszi legeltetésre kerítettek körül fakorláttal. A legelőt rendszeresen ápolják és öntözik trágyalével. Az állatok számára mélyalmos nyári istállókat építettek. Ezek az istállók fából készültek, olcsók és praktikusak. Belőlük a trágyát csak a legeltetési időszak letelte után hordják ki. Az istállók mellett helyezték el a trágyahígító berendezést. Ennek segítségével az alommentes trágyát vízzel hígítják Eav ellenőrzés nyomában A trebisovi járásban az a hír, — melyet egyébként az ellenőrző-bizottság tagjai is megerősítettet: — hogy a polyányi szövetkezet eredményeit az őrösi EFSZ már jóval túlhaladta, lepipálta. — Igaz ez? — tettük fel a kérdést Matyi és Csontos elvtársnak, a két szövetkezet elnökének. — Hát bizony, ez a valóság — mondja kissé leverten Matyi elvtárs, a polyányi szövetkezet elnöke. * * * Az őrösi szövetkezet állattenyésztésében kifogástalan a rend. Csupán egy hiányosság említhető, de ez sem a szövetkezet, hanem az építővállalat hibájából ered. Ugyanis már több mint háromnegyed éve tető nélkül áll az egyik istálló, s ennek következtében 42 fiatal borjút nem tudnak elhelyezni. Az ellenőrző bizottság jelentése szerint az állati termékek eladási tervét már csaknem minden vonalon teljesítették. Kivétel a tejtermelés, de ebben is jobban állnak a pólyániaknál és megvan rá a lehetőségük, hogy év ..végéig teljesítik. Marhahúsból jóval többet adtak el a tervezettnél és a tojáseladási tervet 150 %-ra teljesítik. — Minden a szervezéstől és az irányítástól függ — fejtették ki nézetüket a bizottság tagjai — jók az eredmények, mert jól gazdálkodnak. Az idén legnagyobb gondot a zöldségtermesztés okozta. Szárazság miatt úgy állt a dolog, hogy a tervezett 300 000 koronának a felét sem tudják kitermelni. Ezért vettek egy öntözőberendezést- és — a zöldségfélék újra kizöldültek, fejlődésnek indultak. A kertészet csaknem 400 000 korona bevételt eredményezett. Ha hozzászámoljuk, hogy 10 hektár lucernát is öntöztek, látjuk a berendezésért adott pénzösszeg többszörösen megtérül. Az őrösi szövetkezetesek jelszava: mindent időben! Ez készteti őket arra, hogy gyors és jó munkát végezzenek. A nagy szorgalomnak köszönhető az őszi munkák idejében való elvégzése is. A falu határában több tavat találtatunk, például a Kis- és Nagykarcsa, Bábato, Szelesto stb. Ilyen hatarban nem egyszerű a gazdálkodás. — Mi mindent megteszünk a jobb termés elérése érdekében — mondta Nagy József mezőgazdász. — Lecsapolásokat végzünk és különböző meliorációs intézkedéseket alkalmazunk. Ha több meliorációs gépünk volna, jövőre még szebb eredményekről adhatnánk számot. Az említett bizottság mechanizátorokból álló csoportja a szövetkezet traktorosbrigádját ellenőrizte. — Sehol nem találtunk még ilyen rendet, mint itt. — Ez volt a véleményük. Calgán András brigádvezető büszke is arra, hogy brigádjában odaadó traktorosok vannak, akik fáradságot nem ismerve dolgoznak és szeretik a rendet. Azokat a gépeket, melyeket már nem használnak, leolajozva tető alá tették és alátámasztották. Amelyek nem fértek el a tető alatt, azokat letakarták. A raktárban szintén kifogástalan a rend. Minden alkatrészt külön nyilvántartási lapon vezetnek. A megtakarított alkatrészek és üzemanyagok értékének 10 °/o-át minden negyedévben prémiumként osztják szét a brigád tagjainak. — Engem is meglepett a nagy rend és tisztaság — jelentette ki a polyányi szövetkezet elnöke. — Nálunk is megkíséreljük ezt betartani. A bizottság felmérte a takarmánykészletet is és megállapította, hogy ha gazdaságosan bánnak vele, tavaszig bőven elég lesz. A több kazal széna mellett 1200 mázsa szemeskukoricájuk, 26 vagon takarmányrépájuk és 400 mázsa burgonyájuk van. Hosszú tél várható, a tavaszi munkákra azonban már most megkezdték a pontos munkaterv kidolgozását. Az őrösieknek több mint 100 mázsa árpa, 100 mázsa zab, 13 mázsa lóheremag és csaknem 400 mázsa burgonya áil rendelkezésükre a vetéshez. A bizottság tagjai sok hasznos tapasztalattal gyarapodva, elégedetten indultak haza. Azzal búcsúztak a helyi vezetőktől, hogy az itt látottakat és hallottakat, amennyire lehetséges, a saját és más szövetkezetekben is érvényesíteni fogják. Horosz Árpád (Őrös) 1:5 arányban. A berendezés 190 000 koronába került. A legelő területét 3,5 hektáros parcellákra osztották. Ezek egy részét rendszeresen kaszálják, hogy meggátolják a füvek elöregedését. Általában a sávos legeltetési módot alkalmazzák. A villanypásztort naponta kétszer 8 méterrel viszik tovább. Az idén 160 fiatal borjút tartottak tavasztól őszig, kint a legelőn. Az állatok, tekintettel a legelő füveinek jó minőségére, takarmánykiegészítésre nem szorultak. Az intenzív legelőgazdálkodás eredménye, hogy a kojetini szövetkezet szarvasmarha-állománya szép, egészséges egyedekböl tevődik össze. A szomszédos szövetkezetek is szívesen vásárolnak tőlük üszőket. Az idén például 19-et adtak el továbbtenyésztésre, 20-at pedig mint haszonállatot. A tenyészállatvásárra vitt 19 üszőt kettő kivételével az Elit csoportba sorolták. A kojetini szövetkezet egészséges, nagyhasznosságú marhaállománya bizonyíték arra, hogy a legelőn történő borjúnevelés nagy jelentőségű mind a tenyész-, mind a haszonállatok nevelése szempontjából. „Annyi éves az ember, ahánynak érzi magát“. Eá a szólás-mondás jutott eszembe, amikor Nagykaposon Eszterhai Istvánt megismertem. Furfangos észjárása, szellemes humora, nevetésre késztette a társaságot. Hatvanöt évét tekintve, Pista bácsinak szólították az otthoniak, de magatartásából ítélve „örökifjúnak“ is nevezhető. Tréfacsináló, versfaragó, szavaló egyszemélyben. Nem kell sok bíztatás, máris elmondja legutóbb szerkesztett rigmusát. A brigádnak sok a dolga Későn fekszik, korán kel. Ezer állat az istállóban Almozni, takarítani kell. A rigmust a munka lázában fundálta Pista bácsi. Ugyanis Vályi Pál és Balogh József traktorosokkal szeptemberben elszegődött trágyakezelőnek. A három tagból álló csoport vállalta: rendbeteszik a gazdasági udvart, naponta kihordják a trágyát, s a munka végeztével komposztot készítenek. Egyszóval, felelnek a tiszta udvarért, a „zsírozó“ sorsáért, kihordástól a leszántásig. A szerződés megkötése után nyomban nekiláttak a vállalt munka teljesítésének, A gazdasági udvar tele volt gazzal, trágyával. Két traktorral, négy pótkocsival fuvarozták az almot kora reggeltől késő estig. Egy hónaf sem múlott el, amikor felseperték az udvar minden zugát, de rendbetették a: egész környéket. Sőt összehordták és komposztolták i határban található kazalmaradványokat, különböző növényi hulladékokat, s mindent, amiből komposzt készíthető. Háromszáz köbméter komposzt előállítására vállalkoztak, de Pista bácsi szerin háromszor annyit is készíthetnek. Mindez csupán a: Tisztaság, rend a gazdasági udvarban Szokavatötiság, jó vetőmag a bőséges hozamok alapja abonabetakarítás után számos szövetkezetben úgymond évente felmerül a kérdés: miért van az, hogy nem termett elegendő mennyiségű gabonaféle? Ilyenkor aztán rendszerint a mellébeszélések következnek. Nemegyszer előfordul, hogy hasonló termelési feltételek mellett gazdálkodó EFSZ-ek gabonahozamában negyonis eltérő a végeredmény. Mondanunk sem kell, hogy az okot az agrotechnikai eljárások különbözőségében kell keresnünk. Az agrotechnikának egységes egészet kell képeznie a termelésben. Egyik vagy másik művelet elhagyása föltétlenül a növény rovására történik, s rendszerint itt van a hiba. Mi következik azután? A módszerek laikus, indokolatlan ócsárlása. Kétségtelen, hogy az elmúlt tél erősen megviselte az őszi búzavetéseket. Szlovákiában alig akadt mezőgazdasági üzem, ahol ne panaszkodtak volna a fagykárokra. A károk azonban aszerint ingadoztak, amilyen munkát végeztek az illetékes mezőgazdasági üzemben őszön és amilyen vetőmagot alkalmaztak talajviszonyaiknak megfelelően. Szakszerű munkát végző, bőtermő fajtákat alkalmazó szövetkezetekben persze kisebb veszteséggel gazdálkodtak. Néhány nappal ezelőtt két egymással szomszédos, hasonló körülmények közt gazdálkodó EFSZ-be látogattunk, hogy magyarázatot keressünk a miért-re, s főleg a hogyanra. Az vezetett bennünket, hogy olvasóinknak elmondhassuk, mit tettek az ipolyságiak a maximális búzahozam elérésére, és mit tettek Pereszlényben. Lássuk hát a tényeket. Az ipolyságiak 1962 őszén a munkaműveleteket agrotechnikai határidőn belül megkezdték. A búza előveteménye nagyrészt takarmánykeverék és kisebb arányban pedig mák volt. Az alapműtrágyázást két szakaszban, szántáskor, és közvetlenül a vetés előtt végezték. A szántással 4,5 mázsa P2Oä-t, 2,25 mázsa K20-t és 1,5 mázsa lassan ható N-t juttattak a talajba kénsavas ammónia formájában. A vetés előtti, adag pedig 2 mázsa P20.-, és 1,5 mázsa K20 volt, amelyet boronával dolgoztak a talajba. Vetésnél a K—2-es termelőkörzetre jellegzetes és a sági talajon már előzőleg kikísérletezett igen jól bevált nagyhozamú búzafajtákat alkalmazták. Ilyenek voltak például a Pavlovicei 198-es és az osztrák nemesítésü Charachweizen. Persze idő kérdése volt, amíg a megfigyelések eredményre vezettek, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a törekvés meghozta a várt eredményt. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy az elhúzódó zord tél folytán a növény vegetációja is eltolódott. Mindennek ellenére a nitratálást már március elején megkezdték. Első adagként a talaj hektárjára 50 kg Lovosicei salétromot szórtak ki. A következő adagot, ugyancsak 50 kg-ot, április első napjaiban juttatták a vetésre, majd ezt követően a búzát meghengerelték. Ennek következtében a növény rohamos fejlődésnek indult. Paulovics István agronómus állandóan szemmel tartotta a vetést és örömmel állapította meg, hogy május 10-ig a búza már szárba szökött. Május 11-én azonban bekövetkezett a második elemi csapás. A hatalmas jégzápor pillanatok alatt tönkrezúzta a növény föld fölötti részét. Szikszai elnöknek és Paulovics agronómusnak az volt a véleménye, hogy pár napot várnak, majd megvizsgálták a gyökérzetet. Egészséges volt. Ojabb 50 kg Lovosicei salétromot dolgoztak könnyűboronával a talajba hektáronként. Ez május 15-e körül történt, s hogy a gyomok el ne szaporodjanak, Dikotexszel megpermetezték az egész területet. A búza hamarosan életrekelt és fejlődésnek indult. Átlagban egy-egy gyökér 4—8 teljesen új sarjat hajtott. Ezek adták a tulajdonképpeni termést. A fontiekből is látható, hogy a szövetkezet szakemberei nem hamarkodták el a dolgot, hanem a józan észre hallgattak és a növénynek szakszerű ápolást nyújtottak. Leküzdötték a természetokozta károkat. A növény meghálálta a ráfordított gondoskodást és hektárja 24,3 mázsa termést adott betakarításkor. Ennyi elemi csapás után az idén ez az eredmény országos méretben is a legkiválőbbaknak számít. Egyáltalán nem a véletlen műve, hogy a sági EFSZ a lévai járásban 125 %-ra teljesítette gabonaeladási tervét. Ebben a járásban egyetlen szövetkezet sem tudott ilyen eredményt felmutatni, s ugyanakkor a gabonafélékből származó pénzbevételeiket is a tervnek megfelelően teljesítették, ami ezen a szakaszon dolgozó szövetkezetesek jó munkáját bizonyítja. Ezek után nézzünk a dolgok mélyére a pereszlényi EFSZ-ben is, ahol tavaly őszön a talajelőkészítést ugyancsak időben elvégezték az őszi gabonafélék alá. A búza előveteményei nagyon ideális növények, pillangósok, idejében lekerülő takarmánykeverékek és mustár voltak. Alaptrágyaként mindössze 4 mázsa műtrágyát adtak a szokott arányban, de egyszeri adagban vetés előtt a talajba bedolgozva. Álljunk meg itt egy pillanatra. Tudjuk, hogy a pillangósok búza alá nagyon kedvező állapotban hagyták a talajt..Lévén szó itt lucernáról, ami hektáronként egy mázsa nitrogént jelent tiszta tápanyagokban átszámítva, s ami mintegy 4 mázsa nitrogén-műtrágyának felel meg, de a többi terület föltétlenül megkövetelte volna a nagyobb műtrágya-adagot, hiszen 30 mázsa búza szemtermésénél és 60 mázsa szalmahozamnál a növény hektáronként 84 kg N-t, 35 kg P205-t, 60 kg K2Oj-t és 28 kg KaO-t von el a talajból tiszta tápanyagokban. Ezt csak példának hoztuk föl, hogy a továbbiakban rámutathassunk arra, amit lényegében keresünk; feleletet a miértre. Megjegyezzük, hogy a talajbajuttatott tápanyagmennyiség semmi esetre sem fedezte a növény szükségletét. Itt van hát a rejtély, miért nem volt a növény eléggé ellenálló a fagygyal szemben. További hiányosságnak számít az is, hogy, bár tavasszal hektáronként 150 kg N-t használtak el fejtrágyázásra, mégsem hozta meg a várt eredményt, mert egy adagban szórták ki. Tudvalévő, hogy a növény nem képes ilyen műtrágyaadag gyors értékesítésére. Mi lett a fölösleggel? Egyszerűen lemosódott az altalajba, amiből a szövetkezetnek semmi haszna nem származott. Meggyőződésünk, hogy a nitrogén két, esetleg három adagban kiszórva, jobb eredményt nyújtott volna. A pereszlényi szövetkezet búzájában a szakszerűtlen gyomirtás is jelentős károkat okozott, ami lényegében további szakmai hiba volt. Nyíltan meg kell mondanunk,-hogy számos szövetkezetben vannak a megosztott tápanyag ellátással kapcsolatban maradi nézeteket valló emberek, akik valami oknál fogva idegenkednek a haladó módszerektől. Csak saját régi „igazságaikat" ismerik el teljes értékűnek. Azonban a dolgokat fejlődésükben kell nézni. Ez a dialektika törvénye. így hát az agrotechnikára nézve sincs végleges sablonszerű keret, ahová egyesek begyömöszölhetnék saját igazságaikat. Nincs más hátra, tanulni kell, haladni a kornak megfelelő tudományokkal a mezőgazdaságban is. A pereszlényi EFSZ- gazdálkodása az utóbbi időben lényeges javuláson ment keresztül, de még mindig akadnak náluk érthetetlen dolgok. Ilyen például az is, hogy még mindig vannak olyan területek, amelyek csak 15 esztendővel ezelőtt kaptak istállótrágyát. Elképzelhetjük, hogy milyen lehet ott a humusztartalom és milyen a talajparányok működése. Ezek után nem véletlen, hogy ilyen kedvezőtlen helyzet alakult ki. Silány hektárátlagot értek el búzaféléből. (15,68 q/ha). Hisszük, hogy Pereszlényben okulnak az előző hibákból. Jóindulatú bírálatunkat pedig megszívlelik és az elkövetkező évben gazdagabb hozamokra tesznek majd szert, és úgy beszélhetünk róluk, mint a környék legjobbjairól. Erre az EFSZ-ben minden előfeltétel megvan. Szükséges azonban, hogy az elkövetkező években jobb üzemszervezést juttassanak érvénybe. Legalább két mezei munkacsoportot kell alakítaniuk, hogy egyes feladatokat szervezettebben elvégezhessenek. Ez alatt elsősorban a munka minőségének javítását értjük. Azon kell lenniük, hogy a gazdálkodást a sági EFSZ színvonalára emeljék, s azután szó eshet majd arról is, hogy „összeházasodjanak“ egybeolvadjanak, hiszen ez is a dialektika törvénye. Hoksza István 1963. december 8. Pista bácsi November 23-án a Iával Oroszlánszállóban jöttek össze a helyi állami gazdaság dolgozói, hogy értékeljék eddigi sikereiket és elsőbbségüket a nyugat-szlovákiai kerület állami gazdaságainak versenyén, és hogy a bratislavai Magnemesítő Vállalat igazgatójától átvegyék a vándorzászlót. Az ünnepi gyűlést Adolf Kalovny elnök nyitotta meg, utána pedig Cipák elvtárs, az állami gazdaság igazgatója tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogyan sikerült a gazdaságnak első helyre felküzdenie magát a szlovákiai magtermesztő vállalatok versenyén, jóllehet nemrégen még a legrosszabbak közé tartozott. A siker titka — úgy mond — mindenekelőtt a példás munkafegyelmen és a kitűzött tervfeladatok teljesítésére irányuló elhatározáson alapult. Nem csekély szerepet játszott ugyancsak az egyes vállalatok közötti versengés és a versenyeredményekhez fűzött anyagi érdekeltség. Legékesebben a számok beszélnek; amíg például 1962-ben 5,2 liter átlagos fejéshozamot ért el a gazdaság ebben az évben már nbvember 9-ér teljesítette egész évi tej- és húseladási tervét. A gazdaság dolgozó egyúttal kötelezettséget vállaltak hogy az év végéig 180 000 liter tejet 370 mázsa húst és 10 000 tojást adna! el terven felül. E vállalások teljesítése folytán a következő helyzet alakul k Vándorzászlót kaptak a Lévai Állami Gazdaságban: minden hektár után a terv szerinti 647 liter tej helyett 760 litert, 208 kg helyett 226 kg húst és a betervezett 148 tojás helyett 153 darabot adnak el. Szép eredményeket értek el továbbá a növénytermesztés terén, ahol az összes meghatározott feladatokon kívül még 18 métermázsa uborkamagot, 70 mázsa hagymamagot és 2000 mázsa cukorrépadugványt adtak el. Külön ki kell emelnünk a fejők munkateljesítményét. Rigó Imre például 9,99 liter, Balogh János 9,97 liter. Ondrej Fjacan 9,69 liter és Kassai András 9,54 literes tejhozamot ért el tehenenként naponta. A gyűlés befejeztével Supcík elvtárs, a bratislavai magnemesítő vállalat igazgatója, valamint Sumerák elvtárs vörös vándorzászlót adtak át Kalovny elvtársnak, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsági elnökének. Egyúttal pénzjutalomban részesítették a legjobb egyéneket. A gyűlés résztvevői azzal a szilárd elhatározással hagyták el a permet, hogy valamennyi vállalt kötelezettségüket teljesítik és mindent elkövetnek, hogy jövőre még szebb és jobb eredményeket érjenek el. • J. Saimer ÍFord.: K. E.1 ügyességen múlik, mert nyersanyag az év minden időszakában akad bőviben. Az ügyesség, s akarat nem hiányzik, annál inkább, mert teljesítményüket pénzhez kötötte a vezetőség. A megállapított napi munkaegységen kívül keresetük 10 °/o-át kapják a gazdasági udvar tisztításáért, 10 százalékot ^ szántóföldeken elhelyezett szarvasok karbantartásáért. További prémium üti markukat, ha a tervezett komposztmennyiségnél többet készítenek. Három hónap nem nagy idő, de elég ahhoz, hogy a trágyakezelés terén „pálfordulás“ álljon be Nagykaposon. A trágya fél napot sem hever a gazdasági udvaron, a csillékből egyenesen a pótkocsikra, onnan a földekre jut. Amit nem szántanak le, az szarvasokba kerül, s szakszerű kezelésben részesüL ' Hát ilyen fába vágta fejszéjét Pista bácsi. Azt mond-ja: nincs annyi munka, amivel hármasban meg ne birkóznának. Jól döntött a szövetkezet vezetősége, amikor a trágya sorsát ezekre a dolgos, vígkedélyű emberekre bízta. Minden bizonnyal a termőföld évről évre hálás lesz a gondoskodásért. Sándor Gábor
