Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-12-01 / 96. szám

Lehet tőlük tanulni I Két kerület hét járásából negyven levelezőnket invitáltuk meg három­­: napos észak-, illetve délmorvaországi tanulmányútra, november harmadik ; hetében. Jól gazdálkodó szövetkezeteket, állami gazdaságot és kutatóinté­­• zetet látogattunk meg, azzal a szándékkal, hogy értékes tapasztalatokat S gyújtsunk, s azt a sajátos viszonyainkra vonatkoztatva hasznosítsuk. Z Erről a nagyon értékes tanulmányúiról számolunk be dióhéjban. Első állomás: 2alkovice Okostekintetü nő lép föl az autó­buszra, hogy a vendéglátók nevében köszöntse az érkezőket. Mindjárt a sertéshizlaldához kísér, ahol talpra­esetten, hozzáértéssel válaszolgat a fe­léje áradó kérdésekre. Azt hinné az ember, hogy a szövetkezet elnöke, — olyannyira tájékozott a közös gazdaság dolgaiban, ökonómus, a javából. Elmagyarázza, hogy két hónappal ez­előtt tértek át a száraz takarmányo­zásról a nedvesré. Az ok: az előbbi ete­tési módszer nem hozta meg a várt eredményt. Drágán termelték a húst. — Itt láthatják a moslékgyárunkat — . szól S. B r a d a, a 240 hízósertés gondozója. Az egész berendezés egyszerű, s mé­gis nagyszerű. Villanymotoros szivaty­­tyú segítségével jut a híg sertéseledel a fémcsövekbe, s rajtuk keresztül a vályúkba. — Miből készül a moslék? - kíván­csiskodnak az emberek. — Takarmányrépát pépesítünk ezzel a géppel, darát adunk hozzá és ‘tej­savót, amit a tejüzemtől kapunk. — A súlygyarapodási átlag? — Negyvenhét dekát szednek ma­gukra naponta. Ha az egyes falkákat nézzük — 30 — 90 kilósak —, a felhízás kielégítő. Jól hasznosítják a sertések a már említett ivóst. No meg a tejnek olyan mellék­­terméke használódik föl, amihez a szlovákiai szövetkezeteink bizony nem­igen férnek hoZzá. Kun mérnököt,'a somorjai EFSZ zoo. technikusát nagyon érdekli az egész takarmányozási technológia. Meg is kérdezi nyomban, vajon a csöveket mi­vel tisztítják. — Nagyon egyszerű: a csöveket tej­savóval öblítjük. Az eddigi tapasztalat amellett szól, hogy bevált ez a tisztí­tási mód — hangzik imigyen a válasz. Kamatozó barátság A falu közelében lévő gazdasági ud­varban már Ladislav Korycán, a szövetkezet elnöke is velünk tart. Szüntelenül ostromolják öt a különféle kérdésekkel. — Bár kertész vagyok, amellett a burgonya silózása is érdekel. Elnök elvtárs, szeretném, ha röviden tájé­koztatna, hány hektáron termesztenek burgonyát, ebből mennyit silőznak le? - tudakolja az udvardi M a c z k ó Fe­renc, aki hosszú évtizedek tapasztala­tait itt is gazdagítani akarja. Az elnök készségesen tájékoztat: — Harminc hektáron termesztünk burgonyát. Míg az átlaghozam 172 má­zsa volt — a Kraszava nagyon lerom­lott —, addig a Bintje kiváló termést adott, 240 mázsát hektáronként. Megtudjuk, hogy 8 — 9 óra alatt 150 mázsát silóznak burgonyából. A bur­gonya silózása jóval olcsóbb, mint a szárítása. A sertések és baromfiak fo­gyasztják. Itt a géprengetegben találkozik Ko­­ricsán elnök Matyasovszky Ist­vánnal, a taksonyi szövetkezet tehené­szével. Menten felhasználta az alkal­mat arra, hogy a barátság szálait — amely e két szövetkezetei összekap­csolja — tovább erősítse. — Említették, hogy nagy szükségük lenne víztoronyhoz gépezetre. Ha to­vábbra is esedékes, táviratban értesít­senek bennünket. Hát, ilyen az igazi barátság: lépten­­nyomon kamatozik. Kellemes meglepetés Alcímül, tömören így is megfogal­mazhatnánk: ami tetszett mindenki­nek. A négysoros tehénistállóban két műszakban végzik a munkát. Hajnali négy órától fél nyolcig, tizenegytől fél­kettőig az egyik parti, délután félöt­től este félnyolcig a másik parti dol­gozik. A délutánosok másnap délelőtt sorosak — és fordítva. A 168 tehenet naponta háromszor fejik. Természete­sen, géppel. Az automata fejőrendszer segítségével a tej teljesen zárt úton, minden szennyeződés nélkül jut a tej­házba, ahol a gázzal működő hűtőszer­kezet kellő fokra lehűti. Három éjjeliőrük 12 óránként váltja egymást, s 24 órájuk szabad. Bóbisko­­lásra, alvásra nem jut idő: az őrködés mellett feladatuk a trágya lehúzása is, a szállítószerkezetre. A takarmányt két pár lóval vontat­ják be az istállóba az épület közvetlen közeléből a fogatosok, s a vályúkba is rakják. Mostanában tértek át a téli takar­mányozásra. A tehenenkénti fejési átlag naponta 7 és fél liter. Annak el­lenére, hogy több zootechnikus a ta­karmányadag összetételét kifogásolta, egyoldalúsága miatt. Sőt olyanféle vé­lemény is elhangzott, hogy a répasze­­letsiló egycésze romlott. Annál kellemesebb meglepetés tük­röződött a zootechnikusok, fejők és valamennyi részvevő arcán, amikor az istállóból kilépve a szociális helyiség­ben körülhordozták tekintetüket. Mit láthattak? Az emberről, a dolgozó em­berről való messzemenő gondoskodás iskolapéldáját. Fűtött helyiséget, asz­tallal, székekkel, könyvszekrénnyel — televíziót a napokban vásárolnak —, mosdóval, zuhanyozóval. Külön kis helyiség szolgált a ruha- és lábbeli­váltásra. Többen meg is jegyezték: addig nem nyugszunk, míg nálunk is meg nem yalósítjuk. Minden jó, ha a vége jó! A gazdasági épületek és a közös ál­latállomány megtekintése után sokat­­érő vita bontakozott ki, helybéliek és vendégek között. Mindjárt elöljáróban megtudtuk, hogy a járásban ők kezde­ményezték a háztáji föld közös műve­lését. _M a g y a r i c s István, a vásárút-fel­­sővámosi „Oj Irány“ szövetkezet zoo­­technikusa megkérdezte (automata­fejőberendezésük van), hogy s mint jutalmazzák a fejőket. '■*— Száz liter tej után 54 korona jár nekik. Ide kívánkozik még, hogy egy nor­mára 20 koronát fizetnek. — Milyen az állatsűrűség? — érdek-Répaszelet-siló szemlélése közben ... lődik Sztraka Vince, az érsekújvári járás mezőgazdasági termelési igazga­tóságának körzeti instruktora. A válasz meglepő: a 440 hektáros szövétkezetnek 426 szarvasmarhája van, amelyből 197 a tehén. Hatszázöt­ven sertésből 57 anyakoca. Baromfi pedig 860 darab. P e t r i k József, a muzslai szövet­kezet elnöke arra volt kíváncsi a többi között, törlesztik-e a tagok által be­adott leltári tárgyak értékét. — Évente 36 ezer koronát fizetünk ki, a tagok szociális viszonyait figye­­lembevéve — feleli az elnök. Béres István, a vámosladányi szö­vetkezet kertésze a vendéglátó szövet­kezet kormányosától afelől érdeklődött, hogyan törődnek az alapok feltölté­sével. — Az oszthatatlan alapra 16 száza­lékát, a szociális alapra 2,5 °/o-át, a művelődési alapra 1 %-át fordítjuk az összbevételnek. Egy korona jövedelemre 0,59 korona kiadás jut. P e s k ó László, az ipolyszalkai szö­vetkezet főkönyvelője, aki mindvégig a legszorgalmasabban jegyezgetett, azt firtatta, mennyi az alapeszközök ér­téke. — Hét millió korona. Hozzáfűzik még, hogy a szövetkezet másfélmillió korona hosszúlejáratú köl­csönét évente 300 000 koronájával tör­leszti. Idei pénzügyi tervük 3 639 000 korona bevétellel számol. Százezer ko­ronát fordítanak premizálásra. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a tej literét 1,62 korona önköltségi áron, a sertés­hús kilóját 7,17, a tojást 0,59 korona költséggel állítják elő. Röviden ennyit a zalkovcei szövet­kezetről, amelyben élénk észjárású, hozzáértő emberek dolgoznak és kor­mányoznak, s ami a legfőbb: nem riadnak meg nehézségektől. Segítenek magukon I A z Olomouci Zöldségtermesztő Ku­tatóintézet slavoníni telepén Kvasnicka Stanislav mérnök a világ minden tájáról származó 4000 zöld­ségfajtából (amelyek fönntartó ter­mesztését végzik) csupán néhány tél­álló fajta bemutatására szorítkozott, ami ilyenkor az idényen kívüli idő­szakban természetes. A Szabad Föld­műves tanulmányutat végző csoportja láthatta a „Brokolice vitamina“ vagyis a Brokkoli csehszlovák nemesítésű téli, karfiol-szerű zöldségfajtát, amely szabadföldi termesztésben a mínusz 12 C foknál nagyobb hideget is káro­sodás nélkül elviseli. A „Kaderávek“ (magyarul Leveles kel) alacsony nö­vésű, zöld színű és a magasabb lilába játszó változatát termesztik, mely a mínusz 15 C fokos hideget is károso­dás nélkül elviseli. Az utóbbi magját a Szovjetunióból szerezték be. Jelleg­zetessége, hogy háromszor nagyobb a vitamintartalma, mint a kelkáposztáé. Keresztezéssel félmagas fajtát kíván­nék elérni, amely ha télen hó födi még magtermesztésre is egész télen át vermelés nélkül a szabad földben hagyható. Szétszedhető hollandágy, tömlőfűtés, emeletes üvegház, komposztpároló borona A MELEGÁGYI TALAJOK felújítása­kor eddig a földet szükségszerűen mindenütt kézierővel szedték ki a hollandágyból. Ezt a felesleges mun­kát könnyíti meg a kutatók egy olyan újítása, miszerint a hollandágy két hosszanti végén lévő üvegezett fém­keret és zárófal kiemelhető és az ab­lakokat tartó ráma könnyen alkatré­szeire szedhető szét s így a talaj gépi­erővel művelhető. Az ablak keretét egyébként a nyeregtetős szerkezet tartógerendelyén elhelyezett kampók­ra akasztják, s ezzel megakadályozzák az ablakok lecsúszását és esetleges összetörését. LEPEL VÉKONY PVC MŰANYAGBÓL készült, körülbelül 10 cm átmérőjű Folyamatos zöldségellátást főliatömlőn keresetül folyik a közeli ipari üzemből a felhasználás közben felmelegedett víz egészen a szaporí­tóházak asztalára. Ezzel a módszerrel vezetik végig fűtés céljából a meleg vizet a termesztőházak talaján, vagy kora tavasszal és ősszel a szabadföldi növények között. Egy másik módszer szerint az üvegház fűtésére villany­árammal fejlesztett meleglevegőt fű­­jatnak, ugyancsak főliatömlőkön ke­resztül a kinti hidegtől elszigetelt, zárt térségbe. Az üvegház csúcsa alatt vezetett légtömjők átmérője körül­belül 50 cm, s a bennük áramló meleg levegő kívánt legalacsonyabb és leg­magasabb hőfoka az önműködő ter­mosztáton előre beállítható. AZ EMELETES ÜVEGHÄZ öt méter magas. Legfontosabb felhasználási le­hetőségeinek egyike a rendkívül apró­levelű, hosszú indájú üvegházi hajta­tásra alkalmas uborkafajták termesz­tése, melyek nevelésének optimális hőfoka 25 C°. Aránylag kevés fény esetén is virágzanak, ezért a téli haj­tatásra megfelelőek. Más felhasználási változat szerint a földszinti növény­asztalok rekeszeiben szokásos üveg­házi módszerrel történik majd a zöld­ségtermesztés, körülbelül 2—2,5 méter magasságban pedig feketére festett, üvegfalú, hosszúkás alakú edényekbe vízkultúrák (hidroponiák) kerülnek. Az emeletes üvegház fűtését a nö­vényasztalok alá beépített fémcsövek­ben vezetett melegvíz segítségével oldják meg. Az emeletes elrendezés lényege, hogy mezőgazdasági talajt takarít meg, továbbá nagyobb fény­mennyiséget nyújt, ami télen igen fontos. TALAJPÄROLÖ BORONÄVAL, ame­lyet az NDK-bői hoztak be, gyorsan megszüntethető a talajúntság, illetve a 2 cm átmérőjű csőszerű boronafo­gak perforált lyukacsain keresztül a komposztba hatoló forró gőz a gomba­betegségek csíráit, a gyommagvakat és az egyéb káros hatású tényezőket teszi tönkre. A látogató érdeklődését felkelti továbbá a 15 m széles futó­szalaggal és zöldségládákat szállító platóval ellátott terményösszegyűjtő berendezés, meg a bolgárgyárttnányú palántaültetőgép. Univerzális és görgőkön mozgó üvegház, hidroponiák, folyamatos zöldségellátás A HOLICEI TELEP volt a következő állomásunk, ahol Moravec J. mérnök igazgatóhelyettes, valamint Mareqek telepvezető kalauzolta az érkezőket. Éppen itt tartózkodott Cech J. mérnök a roudnicei Agrostroj décíni üvegház készítő és építő üzemének tervező­­mérnöke, aki ugyancsak számos fel­világosítással szolgált. ÜVEGHÁZAK TETEJÉRE Holicén újabban csak nyersüveget tesznek, s a különlegesen erős fényáteresztéssel bíró Helios kertészeti üveggel, amely az ultraibolya sugarakat is átbocsátja, csupán az üvegházak álló üvegezését végzi. A legújabb üvegház-tipusokon a nyeregkéményes, valamint a ventil­­látoros szellőztető-rendszereket alkal­mazzák és tartják figyelemmel. Egy most épülő s jövőre már sorozatban gyártott blokktípus érdekessége, hogy minden fémrésze cínezett, tehát rozs­damentes, ami fölöslegessé teszi a gyakori védőfestést. Ez az univerzális termesztő- és előnevelő üvegház-típus előregyártóit elemekből készült, és összeszerelését a közeljövőben már a mezőgazdasági üzemek saját dol­gozói végezhetik egyetlen képzett szakember irányításával. GÖRGŐKÖN AZ EGYHAJÖS ÜVEG­HÁZ kézicsörlő igénybevételével köny­­nyen áthelyezhető. Hossza 25 m, szé­lessége pedig 6 m. Míg az egyik nö­vényféleség az Uvegház alatt szedés­re, érik, a másik alá előkészíthető a taiaj, sőt időjárástól függően kiültet­hető a palánta. Azután már csak per­cek alatt továbbkerül az egész üveg­ház, és így késedelem nélküli folya­matban néhány termés takarítható be évente néhány termés takarítható be sonló célt szolgál a 13 m széles, 25 m hosszú háromhajós változat is. HIDROPONIA A VlZKULTÜRÁK gyakorlati alkalmazása. Üveg vagy be­tonmedencékben néhány konyhakerti novenyieieseg lapomat aaagoiasava; talaj nélkül igen jól nevelhető. Elő nye, hogy mivel termesztésekor hiány zik a talaj, szükségtelenné válik a ka pálás és a gyomlálás. Polcich mérnöl szerint, akinek a holicei hidroponiáka gondjaira bízták, három formája is meretes e termesztési módszernek mégpedig a vízkultúrás, továbbá a ka vicsos, homokos, salakos, bazaltköves tufás, Hletve téglaporos változata, vé gül pedig a gyökérpermetes módozati Ez utóbbi módszer esetében a szilon hálón tartott növények gyökerét alul ról permetezik tápoldattal, de e mód szer gyakorlati alkalmazásra túl költ séges. A paradicsommal folytatott ki sérleten kívül, amelyet megtekintet tünk, még a karalábé, az uborka és ; paprika hidroponiás egymás utáni kul túráit is figyelemmel kísérik. A para dicsőm a növényasztalokon feketér festett akvárium-szerű üvegfalú edé nyékben a legcsekélyebb talajmennyi ség néikül is szépen fejlődik. A nővé nyék átlag 1 cm-nyi nagyságúra aprí tott tufatörmelékben állnak. Napont kétszer kapnak tápoldatot. Ekko egyetlen gombnyomásra megindul légszivattyú, s a növényasztalok alat elhelyezett fémhordókból a légnyomá hatására a tápoldat gumicsöveken fel jut a tufatörmelék alá. Amikor a emelkedő tápoldat folyadékszintje kőféleség felszínétől 3—5 cm-nyi tá volságba jut, ezt az oldatot vissza szívatják a hordóba. A növény ezutá: abból az anyagból él és fejlődik, am megtapad a kövek felszínén. A tápol dat vízben feloldott salétromból, szu perfoszfátbó és reformkáliból áll, to vábbá növekedésserkentó nyomeleme két és egyéb szükséges anyagokat tar talmaz, mint például vasat, mangánt cint, rezet stb., melyeknek különbőz* mennyiség-kombinációit kísérik fi gyelemmel. A tápoldat hidrogén-ioi koncentrációját, vagyis pH értéké 5,5—6,5-re, tehát semleges körüli kém hatásúra szabályozzák egyszer heten te. Ilyen időközökben végzik a hordó töltést is. A felhasznált tápoldato szabadföldi öntözésre hasznosítják. A öt éven át folytatott kísérletek iga zolják, hogy a talajban történő ubor katermesztéssel szemben 50 %-os, ka ralábé esetén pedig 15 %-os termés többlet érhető el a hidroponiás mód szerrel. A tejgyárban A tanulmányút résztvevőinek több­sége koránkelő lélek, így nem csoda, ha reggel fél hatkor már a hluäovicei szövetkezet négysoros istállójában mustrálgatják a teheneket. A fejésre, a takarmányozásra kíváncsiak, de nem tudnak szabadulni a fényesszőrű, jó­állású tehenektől. Eláll az emberek szeme, szája, amikor tekintetük végig­­siklik a korszerűen gépesített istálló „lakóin“. Szlovákiában ilyen tehénállo­mány „lámpással sem található“. Egy szálig fajtatiszta, cseh vöröstarka. Minden állásban 28, összesen 112 állat van az istállóban. A jő kupéénak is fejtörést okozna ha választani akarna magának egyet a sok közül. A fejtábla talán segítene rajta, mert arról leol­vasná: Zsemlye 8 éves, napi tejelé­­kenysége 29 kiló. Tejzsír 4,5 %. Kiegyensúlyozottság jellemző az ál­lományra mind a szín, mind a nagyság, súly és testráma tekintetében. Okolenszky Lajosnak, a nagycsalo­­mijai szövetkezet zootechnikusának nem elég, hogy a szemét hizlalja. A földművesember szokása szerint egy pillanat alatt a tehenek között terem, végigsimít egynek a hátán, majd erő­sen belemarkol a háton domborodó hústömegbe. — Kövérek ezek a tehenek. Kövérek, ha mondom — ismétli a szót fenn­hangon, amikor észreveszi, többen nem osztják véleményét. — Nem kövérek — adja a kontrát tüstént Forró Géza,, a nyárasdi szö­vetkezet zootechnikusa. — Jó kondí­cióban vannak, ez igaz. Ilyen tehenek értékesítik tejre a takarmányt istem­­igazában! Bizony, a tízliteres tejátlag szak­szerű takarmányozást és igényes gon­dozást követel. Éppen ez kerül bonc­kés alá, amikor a küldöttek és a ven­déglátók szóba elegyednek. A' tehenek takarmányozásánál első­ként az itatás, illetve a moslékolás kerül szóba. Talán kissé furcsa, de Hlusoyicén a tehenek télen, nyáron egyaránt 30 — 50 liternyi meleg moslé­kot kapnak. Az ivós előkészítéséhez állatonként elhasználnak 0,5 kg darát, 0,15 kg szárított répaszeletet, 0,10 kg herepolyvát és 0,15 kg gyapotpogácsát. Mindezt vízzel leforrázzák, 3 — 4 óra elteltével 40 fokra hűtik, amikor da­rabonként 5-10 dkg élesztőt adnak hozzá. Az erjedésnek indult anyagot óránként keverik, szellőztetik. A mos­lékot adagolva, futószalag rendszerű automataberendezés szállítja a tehenek elé. A moslékon kívül az alaptakarmányt 6 — 8 liter tejre kapják a tehenek. Nyá­ron 50 — 60 kg zöldtakarmányt, 2 kg közepes minőségű szénát és 1-1,5 kg darakeveréket etetnek az állatokkal. Jelenleg 35-40 kg répafej, 10-15 kg répaszelet, 2 kg széna, 1 — 1,5 kg ab­rakkeverék a tehenek napi fejadagja. A 8 literen felül adó tehenek minden liter tej után külön-külön 0,40 kg pót­abrakot kapnak. A sok kérdés és felelet közepette ha­mar szalad az idő. Az állatgondozók befejezik reggeli munkájukat, így vég­re szóhoz juthat Jozef Trousil, a mun­kaérdemrenddel kitüntetett fejögulyás is. A jelenlevők részére kedves pilla­natnak számít megjelenése, hiszen ne­vét az egész ország ismeri. A kíván­csiság szinte kipattan az emberekből. Egyszerre többen is jelentkeznek a kérdéssel. — Miben rejlik a siker titka? Trousil mosolyog s egy mondatba sűríti válaszát. — Takarmány, lelkiismeretes gondo­zás. — Árulja el őszintén, használ-e va­lamit a tőgymasszázs? — hangzik az újabb kérdés. Néhányan felkuncognak, de Trousil válasza lecsillapítja a kedélyeket. — Ha szalmát etetünk, vizet itatunk, nincs értelme a masszírozásnak. Ha egész éven át tart a széna, zöldtakár­­mány és siló, szükséges a tőgymasszázs. A tejmirigyek működésére jótékony hatást gyakorol a masszázsszerű me­legvizes tőgymosás és a száraz ruhá­val történő letörlése. Ezzel tulajdon­képpen előkészítjük a tehenet és tő­­gyet a fejéshez. Az utánfejés még fontosabb követelmény, mert az utolsó csepp tej a legzsírosabb. Mi jórészt ennek is köszönhetjük, hogy gazdasá­gunkban a tej zsírtartalma eléri a 4,5 százalékot. Az utolsó szavak gondolkodóba ejtik az embereket. Pillanatnyi csend tá­mad, de Trousil megadja a „kegyelem­döfést“. — Mi szalmát nem etetünk! A tehe­nek alá hordjuk, hogy legyen elegendő trágyánk. Ha van trágyánk, van szé­nánk, s ahol egész éven át szénát etetnek, moslékot itatnak, ott tejben­­vajban fürödhet mindenki.---------------------------------------------------^ 1963. december L

Next

/
Thumbnails
Contents