Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-24 / 94. szám
Bratislava, 1963. november 24. • Ära: 40 fillér • XIII. évfolyam 94. szám Milliók milliárdja Vésztjelző sziréna bugására százak, ezrek mozdulnak városon és falun. A szeptember 10-1 párthatározat milliókat eszméltetett, sarkallt milliárdos értékek felderítésére, megmentésére. Arra, hogy sokkal jobban sáfárkodjunk a mezőgazdaság fő termelőeszközével — a földdel. A mostoha és kíméletlen földdelbánás következménye, hogy a háborúelőtti évekhez viszonyítva 520 ezer hektárral csökkent a mezőgazdasági földterület. Annál komolyabb a helyzet, hogy például csupán a múlt évben a mezőgazdasági föld 58 451 hektárral, a szántó pedig 11337 hektárral kevesbedett. Ha csak a dél-morvaországj kerület termőföld-pazarlását vesszük — 1955-től huszonegyezer hektárral kisebbedett a mezőgazdasági- és a szántóterület —, kitűnik, hogy a kerület mezőgazdasági üzemei évente mintegy 40 millió koronával kevesebb jövedelemre tesznek szert. Még aggasztóbb kép tárul elénk, ha áttekintést kapunk a köztársaság mezőgazdasági talajviszonyairól. Több, mint nyolcszázezer hektár föld talajvizes, másfél millió hektárnyi aszályos éven nagyon szűkösen fizet; közel ötmillió hektárnyi föld savanyú kémhatású, csaknem két és fél millió hektárnyi kötött, rossz szerkezetű talaj. A nedvességet és tápanyagot rosszul tároló homoktalajok területe mintegy kétszázharmincöt-ezer hektárra tehető; kétszázezer hektár gyen. ge termőerejű, vagy egészen terméketlen; negyvenezer hektárnyi szikes talaj, s több mint hárommillió hektárt pedig talajpusztulás fenyeget. Tehát, ha szabad folyást engednénk a termőföld-pazarlásnak, nem gondoskodnánk a talaj termőerejének komplex fokozásáról, elkopna alólunk, mint a sokat használt lábbeli talpa. Átvitt értelemben véve, szinte már körmünkre égett a „talpalás“. Hogy mily nagy jelentőségű a fentemlített párthatározat, bizonyítja, hogy a szakbizottságok köztársaságszerte már eddig 115 ezer hektárnyi kellően ki nem használt, vagy kihasználatlan föld felderítéséről adtak számot. Ebbpl eddig csak 25 ezer hektárnyit szántottak föl, s hétezer hektáron talajfelújítást végeztek. Ám a szakbizottságok még sikeresebb munkát végezhetnének — ezt bizonyítják a tapasztalatok —, ha több segítséget nyújtanának nekik a járások vezetői, a szakszervezeti és ifjúsági szervezetek, a gépáliomások, valamint a talajjavító szövetkezetek. Minden fáradozás kárbavész, ha a szakbizottságok megrekednek a formaiságok kátyújában, ha nem jutnak tovább a kihasználatlan területek számbavételénél. Munkájuk ezzel nem fejeződik be. Rendszeresen kísérjék figyelemmel, miként váltják valóra a mezőgazdasági üzemek a földhasznosításra vonatkozó megállapodásokat. Ezekről a megállapodásokról tájékoztassák a falu lakosságát, mert a.nyilvánosság ellenőrzése nagy szerepet játszik az ezirányú feladatok teljesítésében. Az évi termelési tervbe is beágyazott megállapodások és a talaj termőerejének komplex fokozására hozott intézkedések személyekhez, kollektívákhoz kötöttsége is záloga annak, hogy az életfontosságú, sürgős tennivalók testet öltsenek. A földek termőerejének nagymérvű fokozására nem nézhetünk napellenzővel. Vegyük számításba, hogy a talaj humuszszükségletének fedezésére — köztársasági méretben — évente közel 56 millió tonna istállótrágya lenne elegendő. De csupán 42,6 millió tonna istállótrágyát tudunk csak előállítani. Ebből a mennyiségből a szakszerűtlen kezelés következtében mint. egy 15 millió tonna tönkremegy, ami 35 százalék. Nincs más hátra, minthogy a hiányt komposzttal és zöldtrágyával pótoljuk. Nos, e téren sokat segíthetne az ifjúsági „szemfüles“ mozgalom a szakbizottságoknak. Az ifjúságnak eme őrszemei már eddig is megmutatták életképességüket, s számottevő értékek elkallódására hívták föl a figyelmet az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Ugyanakkor a falusi CSISZ szervezetek, valamint a mezőgazdasági üzemek ifjúsági közösségei jelentős részt vállaltak a talaj termőerejének gazdagításából. Például a klatovyi járás CSISZ-tagjai 19 000 köbméter komposzt készítését, 630 hektár rét és legelő javítását, 37 hektárnyi vizenyős terület lecsapolását, s 1440 folyóméter árok megtisztítását vállalták. Egy nagyobb talajjavítási létesítmény fölött vállaltak védnökséget, amit 11 000 óra ledolgozásával támasztottak alá. Az ilyen segítség nyújtásával méltó módon hozzájárulnak a hektárhozamok emeléséhez. Az említett járás mezőgazdasági üzemei brigádosok segítségével 1959 óta csaknem egymillió köbméter komposztot készítettek és használtak föl. Körülbelül 6000 hektár földet meszeztek; az 1700 hektárra terjedő réteken 154 km hosszú árkot és csatornát hoztak rendbe, további 1000 hektárnyi rétet feljavítottak, megtrágyáztak. Például az opálkai szövetkezetben a rétek feljavítása után a szénahozam már az első évben 30 mázsáról 40 mázsára, a következő évben pedig 60 mázsára emelkedett. Mezőgazdasági földterületünknek körülbelül egynegyede rét- és legelő. Ezek kedvezőtlen állapota megköveteli, hogy sokkal jobban törődjünk termékennyé-tételével. A háború előtti évekhez képest átlagban 1,6 millió tonnával kevesebb szénát takarítunk be. Ez a mennyiség elegendő lenne a téli hónapokban mintegy másfél millió szarvasmarhának. A legfőbb termények hozamai számottevő különbséget mutatnak, ha azokat öntözik. Például az ifjúságfalvi szövetkezetben tavaly 514 mázsa cukorrépát takarítottak be átlagban az öntözött területről. Az ellenőrző parcellán, ahol nem öntöztek, a hozam csupán 289 mázsa volt hektáronként. Az öntözött cukorrépa mázsájának termelési költsége 16 koronát, az öntözetlené 22 koronát tett ki. Számos egyéb példa is az öntözés jövedelmezősége mellett szól, feltéve, ha gondos talajelőkészítéssel, a legalkalmasabb növények és fajták megválasztásával egészül ki, s a trágyázás legmegfelelőbb módszere érvényesül. A leghatékonyabb terménynek a kapástakarmányokat, .a szálastakarmányokat és a közteseket tartjuk — öntözés esetén. Az öntözött terület egy hektáraként legalább 3000 koronával fokozhatjuk a tiszta jövedelmet, ami azt jelenti, hogy az öntözéssel megbízott 4—5 dolgozó munkája négy-öt hónap alatt 300 000 koronás értékkel emelheti a mezőgazdasági üzem tiszta jövedelmét. Tehát okvetlenül megéri a fáradságot, hogy az öntözőműveket az egész tenyészidőben folyamatosan kihasználjuk (ezt bizonyítja a Nagymegyeri Nagyhizlalda jánosteleki gazdaságának ez idei tapasztalata is!). A kutatóintézetek és a Peter Bezruc Vasművek jelenleg az öntözés gépesítésének legsürgősebb részletfeladatait oldják meg, hogy a lehető legrövidebb időn belül a mezőgazdasági üzemek a legkisebb munkaerőszükséglet mellett rendszeresíthessék az öntözést. Kevés a földünk. Ezért annál inkább kell a földet becsülnünk, annál inkább kell róla gondoskodnunk. Tehá^ érvényesítsünk minden intézkedést, amelyek lehetővé teszik a talqj ésszerű felhasználását, a termőerő gazdagítását, hogy a mezőgazdasági üzemek mezsgyétlen határa a termékek és termények lehető legnagyobb hozamát adja. így hozhat csak a párthatározat millióknak milliárdos értékeket! Nem gyerekjáték „cipőt“ húzni a több métermázsa súlyú lánctalpasra. De Németh László, Kropitz István és Üregi István, a balázsfai EFSZ lánctalpasának vezetői könnyűszerrel elbántak az acélőriással, amikor „talpalni“ kellett. (Foto: Vi. Balazic) Ősszel permetezzük ki a gyomirtó vegyszert A vegyszeres gyomirtás, mint a kukorica kezelésének leghaladóbb és leggazdaságosabb módszere, már meghonosodott mezőgazdasági üzemeinkben. Gyakran hallani azonban bíráló megjegyzéseket is, amelyek a legtöbb esetben kedvezőtlen tapasztalatok alapján születnek. A tények egész sora azonban azt igazolja, hogy a hiba nem a vegyszeres gyomirtásban, tehát nem a kukorica ápolásának ebben az új módszerében van, hanem azokban, akik azt helytelenül alkalmazzák. Ugyanis a legtöbb gazdaságban — megszokásból-e vagy talán azért, mert nem áll rendelkezésükre hamarabb gyomirtó vegyszer — a vetéssel egyidőben, vagy a kukoricanövény fejlődésének első szakaszában permetezik ki a vízzel vegyített Simazint, Atrazint vagy a hazai gyártmányú Zeazint. Az utóbbi években azt tapasztaltuk, hogy május hónap és június első fele általában csapadékszegény. Ennek természetes következményeként a gyomirtó vegyszer nem mosódhatott be a talaj termőrétegébe és így nem gátolhatta meg a gyomnövények fejlődését. A kukorica vegyszeres kezelésénél tehát akkor járunk el helyesen, ha tudomásul vesszük, hogy a Simazin és az Atrazin, de ugyanúgy a hazai gyártmányú Zeazin is a gyomnövények gyökérzetére hat, illetve a gyökérzeten keresztül fejti ki pusztító hatását. S ha ennek a ténynek tudatában olyan időpontban permetezzük ki, amikor nagyobb mennyiségű csapadékkal számolhatunk. A kukorica vegyszeres kezelésével folytatott kísérletek, amelyeket különösen a szomszédos Magyar Népköztársaságban szorgalmaznak, azt bizonyítják, hogy a gyomirtó vegyszert — elsősorban is a kötött talajokra — előnyösebb ősszel, a talaj előkészítése után kipermetezni. Előnyös mégpedig azért, mert az őszi, a téli és a kora tavaszi időszakban nagyobb mennyiségű csapadékkal számolhatunk és ez biztosíték arra, hogy a gyomirtó vegyszer a talaj termőrétegébe kerül. Minden esetre nagyon fontos, hogy a talajt a veoyszer kipermetezése előtt elmunkáljuk, 3—4 cm m .ységben kultivátorozzuk. Majd az elmunkált kötött talaj minden hektárjára 1000 liter vízzel 7—8 kg Simazint, Atrazint vagy Zeazint, tehát gyomirtó vegyszert használjunk fel. Természetesen a lazább talajokra előnyösebb a gyomirtó vegyszert kora tavasszal kipermetezni. Mégpedig azért, mert az őszi, a téli és a kora tavaszi nagymenynyiségű csapadék nem kívánt mélységbe juttatná a vegyszert — mivelhogy a lazább talajba könnyebben bemosódik — s így csak a mélyebb gyökérzetű gyomnövényekre gyakorolna megsemmisítő hatást, s így nem gátolná meg a talaj elgyomosodását. Dél-Szlovákig szövetkezetei és állami gazdaságai általában nehezebb, nem pedig könnyű, homokos szántóföldekkel rendelkeznek. Ezért csak javasolni lehet, hogy ott, ahol a lehetőségek megvannak már most, tehát az ősz folyamán teremtsék meg az előfeltételeket a kukorica sikeresebb vegyszeres kezeléséhez. Pathó Károly Hét esztendeje a tehenészetben A damásdi szövetkezetben mindig nagy gondot fordítottak a tejtermelésre. Az állatokat születésüktől kezdve a tehénsorba állításig jól előkészítik, szem előtt tartva elődeik haszonhozamát. Persze, ez még nem elégendő. A termeléshez hozzáértő emberekre és elegendő minőségileg kifogástalan takarmányra is szükség van. Nos, hát náluk e téren nincs hiány. Teheneik bőven visszatérítik a példás gondoskodást. Ha a háromnegyed évi tervteljesítést nézzük, megállapíthatjuk, hogy hektáronként 358,2 liter tejet adtak közellátási célokra. Ugyanerre az időre a tehenenkénti tejeladás 1556 literre rúg, ami már jő eredménynek számít. A szövetkezetben folyó szocialista munkaverseny kiértékelésénél kitűnt, hogy év elejétől szeptember utoljáig a 26 éves Fecske Anna érte el a, legjobb eredményt a tejtermelés terén. A rábízott 12 tehéntől 21236, azaz tehenenként 1769 liter tejet juttatott piacra. így járási méretben elnyerte a második helyezést. Sokan kérdezhetnék, mi a titka gazdag eredményeinek? Egyszerűen az, hogy már hetedik esztendeje fejőnő s a mostani állománynál már negyedik esztendeje dolgozik. Ismeri a rábízott anyagot. Ez pedig nagy előny. Szinte már azt is tudja, hogy egy-egy tehén tőgynegyede hány „sugár“ tejet ad. Szakmai .téren jelentős segítséget nyújt számára Németh István zootechnikus, de az is sokat jelent, hogy éppen ezen a standon etető Antal József, a szövetkezet egyik legjobb tehéngondozója. Szerinte és miszerintünk is nagyon fontos, hogy az állatok körüli munkaműveletek mindig ugyanabban az időben történjenek. A rendszerbe szabott munka igen fontos a tejtermelésben. A jó takarmányozás mellett ez is befolyásolja a hasznosságot. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a környező szövetkezetek vezetői, ahol az egy hektárra eső tejeladás meglehetősen alacsony, mint például Nagyölveden, Farnadon, Léván, Zselízen és másutt, ellátogassanak Damásdra és ellessék hogyan termelik ott a tejet. Lényegében a tejtermelés emelése nem csupán egyes szövetkezetek, hanem a járási mezőgazdasági irányítószervek érdeke és feladata. Népszerűsíteniük kell a legjobbak eredményeit és a gyengébbeket rá kell vezetni a termelés hogyanjára. -hai-A fiatal fejőnő alaposan elgondolkozott. Binyára a további jó eredmények lehetőségét latolgatja. A zootechnikus mosolyog. Talán éppen az új létesítményekre gondol. Rövidesen kibővítik a tej. tároló helyiséget és mellé fürdőt is építenek. Vándorzászló és pénzjutalom a legjobbaknak A lévai járásban már gyökeret vert az egyes szövetkezetek közötti szocialista verseny. Negyedévenként rendszeresen megtartott értékelésének köszönhető, hogy a járás szövetkezetesei egyre örvendetesebb eredményeket mutatnak fel. A harmadik negyedév eredményeinek értékelése során a legnagyobb sikert a nagysallói szövetkezetben érték el. Első helyre küzdötték fel magukat a járásban, amidőn mezőgazdasági földterület hektáronként 138 kg húst, 435.6 liter tejet, 423,2 tojást adtak el és 121,6 százalékra teljesítették a gabonaeladási tervüket. Teljesítményükért a novemberi taggyűlésen nemcsak a járási vándorzászló, hanem 4000 korona jutalom is jár nekik. Szép eredményeket értek el ugyancsak a versenyben az ipolysági, a drzenicei, a felső- és az alsószecsei szövetkezetek. A lévai járásban egyúttal értékelték az egyéni és kollektív versenyek eredményét a fejés, a szarvasmarha-hizlalás, a kocánként! malacelválasztás, a tojástermelés és a sertéshizlalás terén. Első helyen végzett a kissallói négytagú fejőcsoport Vezekén y i István vezetése mellett, továbbá Ferenc János Málasról, Ján Báláz Podluzianról, Ondrej S a j b a n Garamgyörgyről és Ale- * xander Párák Málasról. A tag- < gyűléseken nevezettek dicséretben * és 500 korona pénzjutalomban ré- ' szesülnek. 1 J. SAIMER ( Gyors lakásépítés • Az utóbbi öt évben a Szovjet unióban 50 millió ember költözött ú lakásba. 1962 őszén például Moszkv; Cserjomuski kerületében, amely m: már város a városban, kísérleti telepet avattak fel. Itt öt nap alatt előregyártott lakásokból (ezek súlya 18- 28 tonna — autókkal szállítják a: építkezés színhelyére) egy négyemeletes tömbházat húztak fel az építők A MEZÜGAZDASÄGI DOLGOZÓK LAPJA A szocialista mezögozdosógér
