Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-11-13 / 91. szám

Bratislava, 1965. november 13. • Ára 30 fillér • XIII. évfolyam 91. szám. Szakképzett munkaerőket a mezőgazdaságba A XII. kongresszus a mezőgazdaság színvonalának emelését és a mezőgaz­dasági termelésben foglalkoztatott szakemberek számának növelését tűz­te ki feladatul. Eszerint 1970-ig min­den 500 hektárnyi mezőgazdasági földterületre egy főiskolai képzettség­gel rendelkező és minden 200 hek­tárra egy középiskolai szakképesítés­sel bíró dolgozónak kell jutnia. Hogy ezeket a feladatokat teljesíthessük, sokat, nagyon sokat kell még tennünk. Beigazolódott ez az október 25-én lezajlott sajtoertekezleten, amelyet a Szlovákia Kommunista Pártjának Ke­rületi Bizottsága rendezett. Ezzel kapcsolatban érdemes néhány számadatot felsorolni. A nyugatszlo­vákiai kerületben 847 EFSZ és 24 ÁG működik összesen vagy 139 ezer ál­landó dolgozóval, akik közül csak 279-en végeztek főiskolát, 1476-an érettségiztek középiskolákon és 1241 vezetőnek még érettségi vizsgája sincs. A szövetkezeti elnökök közül 41-en végeztek csak főiskolát és több 9 példák követésre várnak Népgazdaságunk minden szakaszán gyökeret ereszt az üzemen belüli ön­álló elszámolás (hozraszcsot). Talál­kozunk vele a bányászatban, a gyá­rakban és lassan otthonra talál a mezőgazdaságban is. Elterjedése nem véletlen. Maga az élet kényszeríti ki a gazdaság vezetésének és szervezé­sének ezt a haladó és igen hatékony módszerét. De annak ellenére, hogy a mezőgazdaság szakaszán már van­nak ezen a téren némi eredményeink, egész mezőgazdaságunk szempontjá­ból ez még jelentéktelen. Önkéntelenül felvetődik a kérdés, miért ez a húzódozás az új módszer­től? Talán földművelőink nem akar­nak olcsóbban termelni? Ez nem va­lószínű, hiszen akkor saját érdekeik ellen cselekednének. Máshol lesz a hiba. Az üzemen belüli önálló elszá­molás bevezetése ugyanis alapos elő­készítést kíván, tehát valamivel több fáradságot, mint amihez szövetkeze­teinkben a gazdasági vezetés szaka­szán általában szokva vannak. Milyen előnyöket hoz az új mód­szer? Az üzemen belüli önálló elszámolás a gyakorlatban azt jelenti, hogy hó­naponként szinte a tenyerünkön lát­juk a termelési eredményeket. Ez aztán lehetővé teszi, hogy azonnal reagáljunk és intézkedéseket tegyünk minden nem kívánatos jelenség fel­számolására. A trnavai járásban eddig hat szö­vetkezetben vezették be az üzemen belüli önálló elszámolást és Dolná Krupá-n, valamint Voderadyn már három éve ezzel a módszerrel irá­nyítják a szövetkezet gazdálkodását. És mi az eredmény? Voderadyn ebben a kedvezőtlen évben is, az alapok bő feltöltése mellett, 23 koronát fizetnek ki szilárd jutalmazásként. A drahov­­cei EFSZ pedig amely tavaly még nagyon sántikált, nem egészen kilenc hónap alatt a hozraszcsot segítségé­vel az élre tört. És ezek nem egyedül­álló jelenségek. Találunk hasonlókat Hronské Kosihy-n, Podluzanyban, a lévai járás más szövetkezeteiben, a Nyitra-környéki Nemcinanyban és a Kosice melletti Vajkovcén. A szövetkezetek elsőrangú érdeke pmpllptt iprmpwptpwin nrcvápnc lriÍ7. érdek, hogy a gazdasági irányításnak ez a módszere még sokkal gyorsabban terjedjen. Nem fontos azonban, hogy egyszerre minden termelési szakaszon bevezessük. Ez sok esetben nehézsé­geket okozna. Ott kell kezdeni, ahol a termelésben bajok vannak, ahol a gazdasági mutatók és főleg az árvi­szonyok kedvezőtlenek. Itt elsősorban a tehéntartás és a szarvasmarha hiz­lalásra gondolunk. A növénytermesz­tésben elsősorban a komplexbrigá­doknál indokolt a hozraszcsot beve­zetése. Egész sor példát sorolhatnánk fel olyan üzemekből, ahol a komplex­brigádok a munkateljesítmény és az anyagi eredmények tekintetében tel­jes fordulatot értek el. A köbölkúti, az ipolyszakállasi, az úszori és sok más komplexbrigád eredményei kéz­zelfogható bizonyítékok. * De nézzünk csak utána, mi gátolja sok mezőgazdasági üzemünkben az üzemen belüli önálló elszámolás be­vezetését. Elsősorban a félelem olyan új és talán nem könnyen megvaló­sítható dologtól, mint a pontos nyil­vántartás, főképpen az elsődleges nyilvántartás. De talán nem kellene ennek szinte magától értetődő elem­nek lennie minden mezőgazdasági üzemben? Sorrendben mindjárt ez­után következik a munka mennyiség és minőség szerinti jutalmazása, még­pedig olymódon, hogy a béralap teljes összegének 10—15 %-a prémiumként legyen felhasználva. Ezzel természe­tesen szorosan összefügg a rend be­vezetése a normázásba. Mert hiába minden, helyes normák nélkül — az egyik szakaszon lágy, a másikon ke­mény normákkal — nem lehet teljes érdekeltséget elérni a termelésben. Rendkívül fontos feltétel ennek a módszernek a bevezetésénél a reális évi termelési-pénzügyi terv is. Földműveseinknek e téren segítsé­get kell nyújtani. Minden új dolog bevezetésénél problémák és nehézsé­gek merülnek fel. A járási termelési bizottságoknak tehát most, az új ter­melési év kezdetén munkához kell látniuk és ki kell választaniuk a megfelelő üzemtípusokat ezeknél irányt venni a hozraszcsot bevezeté­sére, az új módszer megvalósítására. G. Penkovsky mint 450 elnöknek semmilyen mező­­gazdasági szakképzettsége sincs. Az agronómusok, zootechnikusok, ökonó­­musok és gépesitők teendőit ugyan gyakorlattal, de semmiféle szakképe­sítéssel nem rendelkező emberek lát­ják el. Az EFSZ-eknek és AG-oljnak ebben a kerületben legalább 750—800 niezögazdasági szakmunkaerőre van szükségük azonnali hatállyal, vagyis 156 szövetkezeti elnökre, 127 agronó­­musra, 145 zootechnikusra, csaknem ugyanannyi ökonómusra és gépesítőre. De honnan teremtsük elő őket? Az üzemi és helyi bizottságok által meg­ejtett kutatások szerint 700 üzemben, hivatalban és egyéb intézményben ezernél több olyan alkalmazottra buk­kantak, akik mezőgazdasági szakkép­zettséggel rendelkeznek. A sajtóértekezleten éppen azok szó­laltak fel, akik már átálltak és elhe­lyezkedtek a mezőgazdaságban: Fe- 1 i x zootechnikus Horvátgurabról, Petrán szövetkezeti elnök Stefa­­nováról, P o d o b a szövetkezeti gé­pesítő Rybanyról, Gyarmati szö­vetkezeti elnök Andódról és mások. Valamennyien kijelentették, hogy egykönnyen ugyan nem határozták el magukat, de amikor gyakorlatilag is munkához láttak és meggyőződtek tevékenységük közérdekű jellegéről, nem bánták meg tettüket és végül is örömüket lelik új munkabeosztásuk­ban. (pr-ke) A sárói szövetkezet tágas kifutóiban jól érzik magukat az állatok. (Foto: -gs-) Súlyos szerencsétlenségek Japánban Japánban két nap leforgása alatt három borzalmas szerencsétlenség történt. Kyushu Japán legdélibb szigetén Fukuoku mellett szénpor robbanása következtében beomlott a bánya fő­bejárata, ahol 1221 bányász dolgozott. Hivatalos japán hírügynökségek je­lentései szerint a szörnyű katasztrófa Merre tart Görögország Papandreu új görög miniszterelnök visszautasította az Egyesült Demok­ratikus Baloldali Párt (EDA) támogatását, amely bejelentette, hogy a par­lamentben a szavazáson hajlandó támogatni a Centrum Unió új kormá­nyát, hogy megszerezze a szavazatok többségét. A Centrum Unió, amelynek 140 mandátuma van a parlamentben, a november 3-i választások után ki­sebbségi kormányt alakított, s mindent megtesz azért, hogy Karamanlisz Nemzeti Radikális Uniójának ne legyen lehetősége azzal vádolni őt, hogy a baloldal támogatásától függ. Papandreu tehát abban bízik, hogy a december 11-i parlamenti bizalmi szavazáson Karamanlisz pártjának megalkuvó képviselőitől szerzi meg a szükséges szavazatok számát. Más szóval, Papandreu a reakciótól vár támo­gatást. során összesen 447 bányász vesztett* életét. A másik szerencsétlenség a Tokio— Yokohama vasútvonalon történt, amelyben a jelentések szerint 164 utas esett áldozatul. A Kjodo japán hírügynökség köz­lése szerint a hétfőre virradó éjszaka Hirosima közelében egy express sze­mélyvonat teljes gyorsasággal bele­ütközött egy előtte veszteglő vonatba. A halálos áldozatok számáról eddig még nem érkezett jelentés. Szerte a világban mély megrendü­léssel fogadták a japán bányaszeren­csétlenség hírét. A földkerekség min­den részéről részvéttáviratok érkez­nek Tokióba a Japán Bányászok Szö­vetségéhez és a japán kormányhoz. A Csehszlovák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa ugyancsak részvéttáv­iratot küldött a japán szakszerveze­tekhez. Új rovat indulása elé Olvasóink, szinte naponta tucatnyi kérdéssel fordulnak a Szabad Föld­műves szerkesztőségéhez. Kérdéseik többnyire közhasznúik, társadalmi jellegűek, de nem egyszer a saját ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez kérnek segítséget, útbaigazítást, ta­nácsot. Leveleiket nagyra értékeljük, merthiszen a lap iránti bizalom cseng ki belőlük. Nemrégiben mérlegeltük szécsénkei olvasónk, Kiss Sándor iskolaigazgató kérelmét, aki alaposan átgondolt, s megindokolt javaslattal lepett meg bennünket. Szilárd meggyőződése, hogy nagyméretű tapasztalatcsere bontakozhatna ki a mezőgazdasági dolgozók körében, ha lapunk szer­kesztősége erre lehetőséget nyújtana. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 46. évfordulója alkalmából rende­zett bratislavai dol­gozók manifesztá­­ciója a testvéri szovjet néppel való megbonthatatlan barátság jegyében zajlott le. Felvéte­lünkön a Szlovák Nemzeti Felkelés­terén rendezett ma. nifesztáció dísz­emelvénye látható, amelyen pártunk és kormányunk képvi­selői és kiváló dol­gozók voltak jelen. (Foto: CTK) Örömmel nyugtázzuk Kiss elvtárs bátor kezdeményezését, s köszönjük az ezirányban kifejtett fáradozását. Javaslatát csak helyeselhetjük; meg­érdemli, hogy az új rovatot formába öntsük, megszületését elősegítsük. Készséggel vállaljuk a „bába“ szere­pét és a pesztrálást. Ám az „újszülött“ állandó követelőzéseit azoknak kell kielégíteni, akiknek’ „méhében fo­gant“ — vagyis a falvak, a mezőgaz­daság dolgozóinak. Az új rovat, amely a „Mezőgazda­­sági dolgozóink tapasztalatcseréje" nevet viseli majd, lehetőséget nyújt a szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások, mezőgazdasági kutató­­intézetek, nemzeti bizottságok veze­tőinek és dolgozóinak az értékes ta­pasztalatok kicserélésére, közkinccsé tételére. A mezőgazdaság dolgozói népszerűsíthetik újításaikat, talál­mányaikat, termelési eljárásaikat, amelyek jól beváltak a gyakorlatban, s lényegesen hozzájárultak az ered­mények eléréséhez. Ugyanakkor mó­dot, lehetőséget adunk arra is, hogy a tervezés, a termelés, szervezés problémáinak sűrűjében helyesen tá­jékozódjanak; égető kérdéseikre a legilletékesebbektől kapjanak választ. Mit várunk az agronómusoktól, zoo­­technikusoktól, üzemgazdászoktól, nö­vénytermesztőktől, állattenyésztők­től, traktorosoktól, gépkezelőktől, komplexbrigádok, növénytermesztő-, állattenyésztő csoportok vezetőitől, a szocialista munkabrigádoktól, stb.? Ne csak azt írják meg, hogy ilyen és ilyen sikereket értek el! Részletesen, konkrétan írják le azt is, hogyan, mi­lyen termelési és szervezési módsze­reket alkalmaztak, a jutalmazás mi­lyen formáját alkalmazták. A pré­mium összegét milyen feladatok tel­jesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez kötötték? Legyen ez az új rovat — átvitt ér­telemben — földszagú: fodrozzák benne az új paraszti élet problémájá­nak megannyi hulláma; buzogják a gazdag tapasztalatok kimeríthetetlen forrása; s járuljon hozzá mezőgazda­­sági termelésünk mennyiségi és minő­ségi fejlesztéséhez, az ipari szint né­hány éven belüli eléréséhez Szeptemberben az ér­sekújvári pártbizottság rendezésében körzeti termelési értekezletet tartottunk. Három ha­táridőt tűztek napi­rendre: október 5-ig — eladni a cukorrépát, október 15-ig — elvetni az őszi kalászosokat, november 1-ig betaka­rítani a kukoricát. A kiskeszi EFSZ-ben mindezeket időre elvé­geztük és október 8-ra az összes répafejet le­silóztuk. A szövetkezet életében először tör­tént, hogy az említett munkákat agrotechni­kai határidőben végez­tük el. Tagságunk okult a múlt hibáiból, s ez év­ben szorgalmasan dol­gozott a vetés, valamint a betakarítás sikeres elvégzéséért. Ez évi hektárhoza­mokkal ugyan nem di­csekedhetünk, mert földjeink 95 %-a csak (A szerkesztőség) tavasszal lett szántva, eszerint a tavaszi kalá­szosok és az összes ka­pások duplán szenved­tek a nyáreleji száraz­ságtól. Ez a szomorú tény gondolkodóba ejtette a tagságot és a vezető­séget egyaránt, s most minden erejét megfe­szítve igyekszik a hi­bákat kiküszöbölni. Jelszavunk: az összes trágyát a földekre, és egy talpalatnyi föld se maradjon szántatlan! Kétyi István, a fűri EFSZ elnöke A szocialista mezőgozdosógérl a nyuyaisziuvaKiai KermeineK suryus szunseye van ouu, szukiökului veyzenseyyei renueinczu dolgozóra • A tartalékok az üzemekben ülnek • Mit szólnak azok, akik már elhelyezkedtek? A MEZÖGAZDASÄGI DOLGOZOK lapja Három datum

Next

/
Thumbnails
Contents