Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-06 / 89. szám
komplex gépesítése A gazdaság összes mechanizmusának és berendezésének központosított vezérlése az állatfarm közepén lévő kabinban elhelyezett vezérlőasztalról történik. A „Zvenigorodszkij“ szovhoz gazdaságában 91 tehén van. Ilyen állománynál a dolgozók számának jelentékeny csökkenését nehezen lehet elérni és a gépesítés hatásosságát nehezen lehet kimutatni. A fejőnők munkájukat két műszakban végzik (műszakonként két fejőnővel). Az első műszak 5 órától 15 óráig kétórás megszakítással dolgozik, a második műszak pedig 15 órától 23 óráig tart. Az állatgondozók 3 műszakban dolgoznak. A takarmányok beszállítását egy takarmányos látja el. A tej átvételét, hűtését és elirányítását a gazdaság zootechnikusa végzi, távollétében pedig erre a munkára külön személyt kell kijelölni. A vízmelegítésre szolgáló kazánt a kazánfűtő kezeli, aki egyidejűleg a gazdaság egyéb épületeiben elhelyezett katlanokat is kezeli. A komplex gépesítés gazdasági hatásosságának megállapítása végett a berendezés kipróbálása mindegyik művelet munkaidejét időmérővel állapítottuk meg, éspedig mind a komplex gépesítéshez tartozó összes eszközök igénybevételekor, mind a munkák részleges gépesítésekor: a DA —3 jelű fejőkészülékkel közvetlenül a fejőállásban és takarmányszétosztáskor. Komplex gépesítés esetén az összes fejőnők napi átlagos munkárafordítása 25,8 normál-munkaórát, a részleges gépesítéskor pedig 34,8 normál-munkaórát tesz ki. Az állatgondozók fizikai munkaráfordítása 24 óránként komplex gépesítés esetén 15,2 normál-munkaórát, részleges gépesítéskor pedig 21,2 normál-munkaórát tett ki. Az állatgondozók ügyeleti ideje a tehénistállóban egész napos volt. A fejőnők munkaráfordításának csökkenését a komplex gépesítéssel főképpen a tehenek fejésénél érik el, (6,2 normál-munkaórát). A fejőtérségen végzett munka közben a fejőnő a fejőssel kapcsolatos összes műveletet ritmikusan végzi, ezeket nem szakítja félbe, mentesül az állásból állásba való átjárástól és az előkészítő műveletekre fordított idő is rövidebb lesz. A tehenek fejése idején ezeket az állatgondozó oldja el és köti vissza. Amennyiben a trágya eltakarításához kaparóberendezés áll rendelkezésre, az álA tehéncsoportok eloldására szolgáló szerkezet vázrajza: 1 — a teher; 2 — csigasorok; 3 — reteszek; 4 — a drótkötél; 5 — merevítő betét; 6 — emelőkar; 7. ■— istállóállás-keret; 8. — lemezek; 9 — bekötőláncok. ••••••••••••••••••••• latgondozó nem fárad el és elég ideje marad ennek a munkának az elvégzéséhez egyidejűleg az állások kitakarításával a tehénistállónak azon a részén, ahonnan a tehenek a fejőshez mentek el. A takarmányok szétosztásánál az 1 normál-munkaórát kitevő munkamegtakarítást azzal érik el, hogy a takormányoknak a tartályos-rakodókocsik által történő széthordásakor az egész tehéncsoport részére egyetlen rakomány elegendő. Amikor a takarmányokat kézi targoncákkal hordták széjjel, akkor a fejőnőjének ugyanazon tehéncsoport takarmányozásakor a targoncát jó néhányszor a helyére kellett igazítani. A tehenek gondozásával kapcsolatos munkaráfordtás — a csoportos eloldó berendezés alkalmazása következtében — 1,8 normál-munkaórával csökken. Ugyanekkor az összes tehén eloldására mindössze 30 — 40 másodpercet fordítanak. Az állatgondozóknak a trágya eltávolításával kapcsolatos munkaráfordítása a kaparókészülék használata folytán naponként 6 normál-munkaórával csökken. Ebben az esetben a trágyának a tehénistállóból történő eltávolításával kapcsolatban a fizikai munka- és időráfordítás teljesen elmaradt, minthogy a berendezés gombnyomásra kapcsolódik és a munkára nem kell figyelni. A tejeskannák felrakásához használt futómacskakészülék az időráfordítást nem csökkenti, viszont ehelyett mentesít a fizikai munkától. Az 1 q tejre eső munkaráfordítás komplex gépesítésekor 4,4 normál-munkaórát a részleges gépesítéskor pedig 5 normál-munkaórát tesz ki. Az állattenyésztő farmok felszerelése a gépesítés ismertetett eszközeivel a munkaráfordítás csökkentésével együtt az állattartás egészségügyi és higiéniai feltételeinek megjavítását is lehetővé teszi. A megfigyelések igazolták, hogy a gazdaság részleges gépesítése esetén 9 dolgozó nem biztosította minden munka esetén a kellő időben történő változást és a fejőnők munkaideje naponta 12 órát is kitett. Nagyobb gazdaságokban a teljes gépesítés bevezetése még jobban észrevehető gazdasági eredménnyel jár. Rüszova, A. — Rüszov, Sz. (Technika V Szelsz'kom Hozjajsztve) Kocák nem kielégítő tejtermelésének okai Elsőnek említhető a kocák nem kielégítő táplálása a vemhesség utolsó négy hetében. A kis súllyal született malacok is okozói lehetnek a kocák nem kielégítő tejtermelésének, amíg ugyanis 1,5—1,9 kg-os malacok minden szopás alkal- (• mával 60 — 80 g tejet szopnak ki, addig az 1 kg-osak csak 20 — 40 g-ot. A ki nem (. szopott tej már 18 — 36 óra múlva a tejmirigy működésének a csökkenését idézi , > elő. A kocák kis tejtermelésének további okozója lehet a mastitis és a hormon- (I zavarok. Ez utóbbi rendszerint csak a 2 —4 napon vehető észre, amikor a mala- I1 cok a szopás után még éhesek maradnak. Lehalászás elektromos hálóval Nagyon alacsony frekvenciájú impulzus áramot vezetnek az elektromos hálóba, így halakat terelnek a 200 m-es hálóval. Az egész halászathoz 3 ember szükséges. A kísérletekben a fogás 390 kg-ig terjedt. Az áramforrás 0,15-0,20 kW teljesítményű agregátor, illetőleg hálózati áram. A szerző által szerkesztett impulzátor maximális terhelése 1000 A-ig terjed. Mind az impulzus frekvencia, mind a feszültség szabályozható. (Práce CSAZV-VUR Vodnany) Hősugárzó lámpák alkalmazása a borjúnevelésben Hösugárzó lámpákkal felszerelt ketrecekben a beton és a gumipadozat egyaránt \ bevált, a gumipadozat valamivel jobbnak mutatkozott. A borjú nyolchetes idősza- |l| kon túl hőkielégítést már nem igényel. A hősugárzásra 150 wattos, vetítőernyővel (• felszerelt izzók alkalmasabbak, mint a 300 wattos, de a sugrakat nagyobb terű- J, leire vetítő égők. (Hoard’s Dairyman) i 1963. november 6.
