Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-11-06 / 89. szám
Mit kell tudnunk a növényi serkentőanyagokról ezen anyagok gyakorlati felhasználásának lehetőségeit is, főleg pedig a gyümölcstermesztés, valamint a virág- és konyhakertészetben. A NÖVÉNYI HORMONOK ALKALMAZÁSA KÖVETKEZTÉBEN ELÉRHETŐ: ■ 1. a magvak csírázóképességének növelése, | 2. a növény fejlődésének gyorsítása és erőteljesebbé tétele, ■ 3. a virágzás korai megindítása, ■ 4. a növénybetegségek gyógyítása, | 5. a növény által termelt szárazanyag mennyiségének növelése, Mezőgazdasági növényeink termésének mennyisége nemcsak a rendelkezésre álló tápanya"ok mennyiségétől és arányától függ, hanem az egyes növények növekedési érélyétől (intenzitásától) is. A növények növekedési erélyét a bizonyos kis mennyiségben jelenlevő szerves vegyületek, a növekedési hormonok nagymértekben befolyásolják. Hiányuk esetén a növények növekedése lassúbbá válik vagy teljesen megáll. Rendes körülmények között a növekedési hormonokat a növények saját maguk állítják elő, azonban napjainkban már mesterségesen előállított növekedési hormonokat is ismerünk, amelyek segítségével a csírázást és a sejtosztódást, továbbá a virág- és magképződést meg tudjuk gyorsítani. A mesterséges növekedési hormonok közül egyesek nagybbb töménységben mérgező hatást fejtenek ki a növényekre'. Ez a mérgező hatás néha egészen sajátos csakis és a növekedési hormonokról radicsomot, szőlőt, epret, stb., előállítani. Fán termő gyümölcsök esetében ezidáig még nem sikerült hasonló eredményeket elérni, elvi nehézségek azonban e téren nincsenek. A GYÜMÖLCSÉRÉS BEFOLYÁSOLÁSA Már régen ismeretes, hogy némely érett gyümölcs etiléngázt termel. Az etilén a gyümölcs érését elősegíti és ma már ipari eljárásokként történik oly gyümölcsök etilénnel való mesterséges érlelése, amely gyümölcsféléket nagy romlandóságuk miatt éretlen állapotban kell leszedni és szállítani (például banán és más déli gyümölcsfélék). A mesterséges növényi hormonok hatásának vizsgálata közben nyilvánvalóvá vált, hogy magas töménység (0,05 százalék) érielőleg, alacsony töménység (0,001 százalék) gátlőlag hatnak az éretlen gyümölcsre. Érdekes lenne megvizsgálni, hogy a gátló hatás fennáll-e érett gyümölcs tárolhatóságának fokozására is. OLTÄS ÉS NEMESÍTÉS Az oltás sikerének előfeltétele az ú. n. seb-kallusz bőséges képződése, melynek segítségével a metszési felületek összenövése történik. E folyamat hormontevékenység következménye. Mesterséges hormonok alkalmazásával sikerült az öszszeforrást szőlő és egyes kerti dísznövények esetében elősegíteni, a sikeres oltások számát pedig növelni, az összeforradás folyamatát gyorsítani és az oltványokat erőteljesebbé tenni. Hasonló eredményeket értek el gyümölcsfák oltásában is. GYÖKÉRKÉPZÖDÉS DUGVÁNYOKON A növényi hormonok alkalmazásának ez a legsikeresebb területe. Az e téren eddig elért eredményeket a következőkben foglalják össze: nehezen gyökerező fajták gyökérképződését elősegítették, a gyökérfejlesztési százalékot általában növelték, a gyökerezési folyamatot meggyorsították. A legjobb eredményeket 50 milligramm indolilecet, illetve-vajsav, valamint naftilecetsav literenkénti töménység biztosítja. Nem lenne teljes beszámolónk, ha nem emlékeznénk meg a gibberellinekről, melyek szintén a növekedési hormonokhoz sorolhatók. A giberellineket az antibiotikumok előállításához használt eljárásokkal a Giberella fujikoroi gombatenyészetekből különítik el. Az általuk előidézett legfontosabb hatások a következők: ■ 1. a növények negymérvű megnyúlása, ■ 2. a nyugalmi időszak megrövidítése, ■ 3. egyes növények virágzásának gyorsítása vagy késleltetése, másoknál a beérési idő csökkentése, ■ 4. a gyökérfejlődés gátlása, ■ 5. a csírázás meggyorsítása és ■ 6. a levélfelület növelése. Az említett hatások különböző növényeknél különböző mértékben lépnek fel. Bózner Miklós vegyész, a Piesíany-i Növénytermesztési Kutatóintézet Hurbanovo-Szeszélyesi állomásának dolgozója egyes növényféleségeknél érvényesül. Ez lehetővé teszi alkalmazásukat a gyomirtásban. Nagyobb mennyiségben történő alkalmazásuk esetén a növekedési hormonok á növények fejlődését gátolják, sőt azokat el is pusztítják. Épp ezen hatásuk folytán ma már nagy mennyiségben készítenek olyan hatásos gyomirtó szereket, amelyek a termelt növényt megkímélik és csak a gyomokat pusztítják el. A természetes növekedési hormonokat az auxin-A-t és auxin B-t legtöbbször emberi vizeletből és kukoricacsíra-olajból állították elő, később a vizeletben találtak egy harmadik hormonhatású vegyűlölet is, melyről kiderült, hogy teljesen azonos egy már régen ismert és mesterségesen is könnyen előállítható szerves vegyülettel: a béta-indolil-ecetsavval. Az elméleti bevezetés után nézzük meg 1963. november 6. ■ 6. gyökérképződés a dugványokon. Ami pedig a gyümölcstermesztés szúkebb területét illeti, e téren a következő kérdések megoldása időszerű: • a) magnéküli gyümölcsök termesztése, • b) a gyümölcsérés befolyásolása, • c) oltás és nemesítés, • d) gyökérképződés a dugványokon. MAGNÉLKÜLI GYÜMÜLCS Ismeretes, hogy a gyümölcsképződés a magháznak növekedési hormonok által vezérelt növési folyamata. A természetben a növekedési hormonokat a hímpor szolgáltatja, a hímpornak tehát a petesejt megterVnékenyítésén kívül még ilyen feladata is van. Ha a bibét és a porzót eltávolítjuk és a magházat mesterségesen előállított növényi hormonanyaggal (pl. a heteroauxinnal) kezeljük, úgy a gyümölcs, vagy a termés kifejlődik, a magképződés azonban természetesen elmarad. Ilymódon sikerült már magtalan pa■ I C | •O tO o I ti > ® N o X w Sá •0 2“ I to Q ■M <D . •£ N ^ <D éf* Sis *20 « 2 o fi N C B1 u ,<u 'S * S >, eö o> Cft- S-jj .2 :o fi O) >i'0> '£ O £ o n •“ </í '4» CQ w £ *3 aj [J* > . c •r—i J. — Q Q Íí G a> ' fi C 3 « ® •C o C ^ o* 6 —■ D ~ OJ <U > E
