Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-30 / 87. szám
Szlovákia szikes talajairól A száraz vidékeken alacsonyak a terméshozamok. Ezek a tájak a talaj specifikus tulajdonságaival tűnnek ki, melyek közül számunkra a legfontosabb és a legnagyobb nehézségeket az okozza, hogy nagy mennyiségű vízben oldódó sókat tartalmaznak. Sokhelyütt oly nagymértékben szikesedett el a talaj, hogy lehetetlenné válik a növények rendes fejlődése és növekedése. A nagyobb töménységű sók, főlgg nátriumsók hosszabb tartamú tevékenysége depresszíven hat a termények fejlődésére. Azok a talajok tehát, amelyek a nátriumsókat nagyobb töménységben tartalmazzák, kevésbé alkalmasak a mezőgazdasági termények termesztésére. A talaj elszikesedése észrevétlenül megy végbe. A földművest erre a káros folyamatra semmi sem figyelmezteti, bár a növények már nem fejlődnek jól, érzik a fölös menniségű sók káros hatását, s terméshozamuk csökken. Ha a szikes talajt besoroljuk a szokásos vetésforgóba, tekintet nélkül arra, hogy a tábla talaja teljes egészében vagy akár csak részben elszikesedett, s a terményt, amely nem tűri a sók tömény oldásét, ugyanolyan agrotechnikával és ugyanolyan költségekkel termesztjük, mint az egészséges talajon vetetteket, a károk sokkal nagyobbak, mintha a szikes talajt a szokásos vetésforgón kívül a megkívánt agrotechnikával műveljük. A vetésforgóba sorolt szikes talaj terméketlensége folytán megzavarja a mezőgazdasági üzem technikai, termelési és pénzügyi tervét, és lehetetlenné teszi a termelési terv teljesítését. Ezért a szikes talajokat pontosan el kell határolnunk, s ha az elszikesedés kisebb terjedelmű és fokú is, abban az esetben, ha a meliorációs munkálatok elvégzése nem áll módunkban, ki kell őket rekesztenünk a vetésforgóból. A megfelelő agrotechnikát ezek után a talaj tulajdonságaitól függően határozzuk meg. így alacsonyabb költségekkel nagyobb termést érhetünk el. Szlovákia száraz vidékein, Dél-Szlovákiában és a Kelet-Szlovákiai Alföldön nagy kiterjedésű szikesek terülnek el, amelyek alacsony termést adnak, nehezítik a talajművelést, és csak kevéssé termékeny legelőkként hasznosulnak. Ezeken a száraz vidékeken fokozott ' gondot kell fordítanunk az öntözésre. Am a mezőgazdasági talajok öntözése ezeken a vidékeken további talajok elszikesedéséhez is vezethet, ezért ismernünk kell a talajok elszikesedésének okát és a helyes meliorációs intézkedések érvényesítését. Bizonyos körülmények közt öntözéssel a már meglévő szikes talajainkat is újra termékennyé tehetjük. A szikes talajok osztályozása A szikeseket túlnyomórészt Sigmónd és Hilgard szovjet kutatók rendszere alapján osztályozzuk. A talajok elszikesedésének okai igen különbözők, ezért az okok meghatározása eléggé körülményes. A szikesek osztályozásának legnagyobb akadálya az, hogy különböző talajtípusokon keletkeztek, és az elszikesedés foka is eltérő. A Szovjetunióban a szikeseket 3 fő csoportba osztják: ■ 1. szoloncsákok, ■ 2. szolonyeeek, ■ 3. degradált szolonyeeek (szologyok). Szlovákia szikes talajai a genetikus talajosztályozás szerint két fő típusra oszthatók: ■ 1. Szerkezet nélküli szikes talajok (szoloncsákok). A felső talajszintekben nagy mennyiségű könnyen oldódó sók haimozandók fel. A legtöbb belőlük a legfelső szintekben vagy a felszínen található fehér lepedők alakjában. Az elszikesedést a nátrium Na^Oj, NaCl és Na2S04 sói okozzák. Ez a talajtípus két további altípusra osztható, mégpedig: • a] karbonátos szoloncsákokra, amelyek a talajszelvény felsőbb rétegeiben nagy mennyiségű mészkarbonátot tartalmaznak, • b) karbonát nélküli szoloncsákokra, amelyek a felső talajszintekben mészkarbonátot nem tartalmaznak. ■ 2. Szerkezetes szikes talajok (szolonyecek). Ezek a szoloncsáktól való kilúgozás során jöttek létre olyképpen, hogy a sók a talaj alsóbb rétegeibe mosódtak. Adszorpciós komplexusuk nagy mennyiségű nátriumot tartalmaz. A szikes talajok jellemzése ■ 1. Szoloncsákok. A szerkezet nélküli szikes talajok fokozott mennyiségű vízben oldódó sókat tartalmaznak, melyeknek túlnyomó része a felső talajszintekben halmozódnak fel, s néha fehér lepedék alakjában kikristályosodik. A sók közül főleg a kloridok, szulfátok és esetleg a karbonátok vannak jelen. Szoloncsákok ott képződnek, ahol a sókban gazdag talajvíz kapilláris vízemeléssel a felső szintekbe (száraz szoloncsákok) vagy a felszínre kerül. A sók fehér lepedéke némelykor néhány centiméter vastag réteget képez. ■ 2. Szolonyeeek. Túlnyomórészt a szoloncsákokból jönnek létre. Mivel a talajoldatban fokozódik a nátriumsók töménysége, a nátrium fokozatosan kiszorítja a meszet az adszorpciós komplexusból. A talaj elveszti eredeti szerkezetességét, a mikroaggregátumok felbomlanak, a talajkolloidok szétoszlanak. A szolonyeeek tipikus tulajdonsága, hogy a vizet nem eresztik át (szárazság idején megkeményednek, nedves időjárás esetén megduzzadnak, szétfolynak, növelik térfogatukat). Erősen képlékenyek, s így megnehezítik, sőt sok esetben teljesen lehetetlenné teszik a jó minőségű talajművelést. Csak igen rövid ideig alkalmasak művelésre, s a földművelésnek ezt az időpontot „ki kell fognia“. Rossz a vízháztartásuk, nehezen veszik fel a vizet, a víz nem szívódik be, hanem kiáztatja és megritkítja a veteményt. Az ilyen talajok természetesen nem képesek a vizet készletbe'1 felvenni, aminek igen kedvezőtlenek a következményei, főleg akkor, ha kevés a tavaszi csapadék, illetve csekély a téli vízkészlet; a növények vetés után nem kelnek ki vagy gyorsan elszáradnak. A szolonyeeek kedvezőtlen vegyi tulajdonságait a szóda okozza, amely rendkívül toxikus hatást gyakorol a növényekre. Már kis töménységben is megbontja a növényszövetet, s a gyökérnyak körül fekete szegélyt, ún. „gyökérnyakkorróziót“ okoz. Ez alatt a réteg alatt, nagyobb mélységben a karbonátok és a többi kilúgzott sók halmozódnak fel. ■ 3. Degradált szolonyeeek (szologyok). A szolonyeeek intenzív kilúgozása vagy a talajok árasztásos öntözése következtében keletkeznek. Kilúgozás által a nátrium kiszorítódik az adszorpciós komplexusból és helyét hidrogén foglalja el. Ezt a folyamatot, amely igen hasonlít a podzolosodáshoz, Gedroic „oszolodonyije-nek“ nevezte eL. A szologynak jellegzetes, kifejlődött A2 szintje van, iluviális szintje elvesztette eredeti szerkezetét. Szologyosodás során a szolonyeeek adszorpciós komplexusa teljesen felbomlik. Jellegzetes szologyokat köztársaságunkban eddig még nem találtak. A növények ellenállóképesságe a szikes talajokkal szemben A fokozott töménységű sók a talajoldatban kedvezőtlenül hatnak a növények növekedésére és fejlődésére. Az egyes sók toxlcitása igen különböző; némely növények jól bírják bizonyos sók nagyobb koncentrációját, mások viszont már a sók legcsekélyebb mennyiségére Is növekedésmaradással reagálnak, vagy elhalnak. A növények viszonya a szoloncsákokhoz A szoloncsákoknak nem nagy a pH értékük, ezért kémhatásuk nem árthat a mezőgazdasági terményeknek, és adszorbált nátriumot is csak igen kis mennyiségben tartalmaznak. A tömény sók toxikus hatása a talajoldatban tehát a következőkön alapul: • a) A sók közvetlen fizikai tevékenységükkel akadályozzák a növények vízfelvételét (fokozott ozmózisos nyomás)* • b) a sók vegyi hatása megzavarja a növények normális tápanyagellátását, • c) a sók közvetve megváltoztatják a talaj szerkezetét, vízáteresztő képességét és átszellőződését. A növények viszonya a szolonyecekhez A szolonyeeek kedvezőtlen hatása a növényekre a következőkben rejlik: • á) a talaj nagyfokú lúgosságában, • b) a nátriumkarbonát toxieitásában, • c) az adszorbeált nátrium tevékenységében, • d) a talaj igen rossz fizikai állapotában. A kedvezőtlen, magasfokú lúgos kémhatás abban nyilvánul meg, hogy feloldó hatást gyakorol mind a növények gyökérrendszerére, mind a talaj szerves anyagaira. A kémhatásnak azt az értékét, melynél toxikusán kezd hatni a növényekre, pontosan még nem állapították meg, de többnyire 8,5 pH-val jelölik. Annak ellenére, hogy ez idő szerint viszonylag kevés szikes talajunk van, nagy gondot kell fordítanunk a talajok javítására és a szántóföld területének kibővítésére. Nagy fontosságot tulajdonítunk ennek főleg azokon a vidékeken, ahol talajaink elszikesedtek és az öntözéses berendezések kiépítése vár reánk. Cervenka Ladislav mérnök, C. Se. a Bratislavai Pedológiai Laboratórium dolgozója xaua. oKiuuer au.
