Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-23 / 85. szám

Ämi falusi munkahelyen sem mellőzhető

Gerencséri hírek

• Mint más községekben, Nyitragerencsáren is megnyílt szeptember 1-én az Óvoda kapuja. Nagy gondot okozott azonban a HNB-nak és az óvónőnek, hogy a 61 beíratott gyermek helyett csak 31-nek jutott hely a teremben. Az épület falai és a tetőzet még a tavasszal elkészült. A járási építő vállalat azonban bizonyos költségek hiányában beszüntette a munkát. Most a HNB kezdeményezésére a falu népe társadalmi munkával, kőművesek, festők munkások, valamint a 9-éves iskola tanltői és tanulói hozzájárulásával nagyobbítják az új óvo'dát és minden remény megvan rá, hogy a legközelebbi hetekben mind a 61 gyermek helyet kap már.

• A Gerencsér határát átszelő betonút mellett sok a szilvafa és jó termés is mutatkozott rajtuk. Az állami utak igazgatósága meghívta a gerencséri 9-éves iskola tanulóit szilvaszedésre. A tanulók Pista József igazgató vezetésével 18 mázsa szilvát/szüreteltek. Sebők A.

Ősz a vásárok időszaka. Dél-Szlovákiában a leghagyományosabb a Sirnon- Juda vásár. Habár manapság már minden nagyobb községben vannak különböző üzletek, Párkány vidékének dolgozói mégis ezeken a napokon vásárolnak úgy ruhaneműt, mint más vásárfiát. Három napon keresztül olyan volt Párkány főutcája, mint a nyüzsgő hangyaboly. A kereskedelmünk dolgozói is kitettek magukért, mert a díszes sátrakban sok jó minőségű áruval lepte meg a vásárló közönséget. Friss cigány, pecsenye, hurka, kolbász volt bőven, amelyre jól csúszott a finom bor.

Szocializmusunk egyik legszebb, mondhatnánk fennkölt jelszava „Az ember — mindenekelőtt!" És mégis, hányszor voltunk tanúi annak — különösen a személyi kultusz korszakában —, hogyan éltek vissza e gyönyörű jelmondat kifejezte elvekkel, hatalmi érdekekből vádolva és meghurcolva ártatlan embereket.

Sokszor azonban nem is a rosszindulat szüli, hogy dolgozó emberek, sőt egész kollektívák nélkülözik azt a megbecsülést, amit az idézett jelmondat alatt értünk. Lehet például, hogy az illetékes tényezők egyszerűen megfeledkeznek vagy nem gondolnak arra, hogy. ma már minden munkahelyen, ipari vagy mezőgazdasági üzemben egyaránt, bizonyos higiéniai berendezések nélkülözhetetlenek, és ezek hiánya sok esetben komoly népegészségi problémákat okozhat és okoz is. Nem gondolnak arra, mert részükre talán mindennél fontosabb az eredményes munka, a termelékenység fokozása: pedig mindez elsősorban a dolgozó emberek ügye.

Hangoztatjuk azt is nagyon gyakran, hogy mezőgazdaságunknak 1970- ig el kell érnie az ipar színvonalát és a falusi lakosság életstandardjának ki kell egyenlítődnie a városiéval. Népgazdasági fejlődésünk irányítói sohasem tapasztalt beruházásokkal igyekeznek Is elősegíteni e célok megvalósítását. De míg egy korszerű új fparüzemben egészen magától értetődőnek tartjuk, hogy a technikai felszerelések mellett a dolgozók higiéniai követelményeiről sem szabad megfeledkezni, a mezőgazdasági invesztíciók, főleg az állattenyésztési építkezések esetében a tervezők, vagy azok, akik a terveket megrendelik és jóváhagyják, mintha abból indulnának ki, hogy a parasztnak nincs szüksége tisztaságra.

Korunk ipari dolgozója munkahelyére érkezve mindenekelőtt átöltözik, munka után pedig, mielőtt haza tér, megmosakszik, esetleg lezuhanyozza magát, majd felveszi utcai öltözetét, és csak azután távozik munkahelyéről. Ezzel szemben egy állattenyésztési dolgozó — fejőgulyás, fejőnő, vagy állatgondozó — ha bemegy az istállóba, rendszerint ugyanabban a ruhában végzi munkáját, amelyben otthon tartózkodik családja körében. A mezőgazdasági dolgozók nagy része még kezet sem mos munka után — hanyagságból vagy egyszerűen azért, mert folyó víz nem áll a rendelkezésére. Tudjuk azt is, hogy a mezőgazdasági üzemek állatgondozói, fejőnői — tisztelet a kivételnek — csak akkor öltik magukra hirtelenében a fehér munkaköpenyt, ha valami ellenőrzés érkezik vagy valamelyik képeslap, esetleg a televízió számára készül róluk felvétel munka közben. Nem szeretnénk itt általánosítani, de valljuk be őszintén, az esetek többségében így van ez. Mindennapi élelmiszereinket áldozatos munkával előállító mezőgazdasági dolgozóink azonban bizonyára több gondot fordítanának személyi tisztaságukra, ha e célra megfelelő lehetőségek állnának rendelkezésükre.

Valamelyik szövetkezetben például hatalmas négysoros tehénistálló épül és ez a beruházás több mint 800 ezer koronába kerül. (Hogy minden eset-Kettős tatarozás ?

A londoni Downing Street 10 szám alatt csak nemrég szedték le a tatarozáshoz felállított állványokat, hogy lakója, Macmillan visszaköltözhessen a miniszterelnöki palotába. Ekkor még aligha gondolt valaki Angliában arra, hogy ilyen hamar gazdát is cserél a kicsinosított márványépület. Nos, amit előző számunkban csak sejtettünk, most már valóság is: lord Home, volt külügyminiszter javára dőlt el a páratlan tory-harc, amely még Macmillan betegágyára is rávetette árnyékát.

Mindjárt az elején le kell szegeznünk, hogy lord Home győzelme mindenkit meglepett, hiszen Butler, Hailsham és Maudling nevei között csupán gyönge lehetőségként szerepelt a jelöltek névsorában. Éppen ezzel kapcsolatban politikai megfigyelők véleménye szerint az egész „Macmillan műve", mert Hőmet senki sem támogatta, csupán a királynő, aki az íratlan angol törvények szerint csak tudomásul szokta venni az uralkodó párt döntését.

Nem csoda tehát, hogy a befolyásos Daily Mirror „felelőtlen lépésnek" nevezi Home kinevezését, a Times pedig „politikai hazárdirozásról“ ír. A Munkáspárt egyik vezetője „a nemzet meggyalázásának“ nevezi Home miniszterelnökké való kinevezését.

Figyelemre méltó a TASfcSZ szovjet hírügynökség londoni tudósítójának megjegyzése, amely szerint Home fellépésével jobbratolódás várható az angol belpolitikában, de külpolitikai téren nem várható változás.

Az új angol miniszterelnök személye körüli találgatás helyett sokkal fontosabb az a tény, amely az egész belharcra jellemző volt: teljes mér-, tékben bebizonyosodott, hogy a konzervatív párt válságos napokat él. Egyelőre maguk a toryk sem tudják, hogy Home személyében új pártvezért vagy miniszterelnököt választottak-e. Mert, hogy a közelgő angol választásokon a konzervatívok veresége elkerülhetetlen, abban ma igen kevesen kételkednek Angliában.

összegezve tehát, a Downing Street 10 frissen mázolt falai közt levő miniszterelnöki bársonyszék is végső tatarozásra vár, olyan gazdára, aki méltó az angol nép bizalmára. -fg-2 rimífutr

1963. október 23.

Czép őszi idő volt, estefelé szürkület borult a tájra. Az utcákon és a házakban kigyulladt a villanyfény. Az emberek a napi munkájuk után hazafelé igyekeztek.

Ivan Chmelár húszéves fiatalember is hazafelé tartott. Mivel más dolga is akadt, így a nap számára még nem ért véget. Szemével, kezével a motorkerékpárját simogatta és az volt a vágya, hogy a masina jól működjön. Az este még Galántára akart menni.

Dolná Stredáről Galántára csak egy ugrás, s Ivan Chmelár az utat jő! ismerte. Nem is csoda, hisz naponta járt arra.

Fogta a motorkerékpárját, begyújtotta a motort, és ráült.

A fénycsőva végigpásztázta az ismerős utat. Nem is nagyon erőltette a szemét, hiszen minden fordulót jól ismert. Növelte a sebességet s nem is sejtette, milyen veszély vár a motorosokra ilyen esetben. Lelki szeme előtt már megjelent a leány, őhozzá igyekezett. Elgondolkodott, s nem vette észre a kivilágítatlan pótkocsit, amely az úton állt. Későn reagált, nem volt ideje fékezni, rárohant a pótkocsira. Zörgött a hideg fémtest, tört a csont és Ivan Chmelár élettelenül zuhant az úttestre.

Gáli József 27 éves és nincs hajtási engedélye. Ilyen korban az embernek már felelősséget kell éreznie önmagáért és másokért is. Nála a felelősség azonban ismeretlen fogalom volt. ö a Dolná Stredai szövetkezet dolgozója. A tragikus estén jogtalanul vitte el a szövetkezet traktorát a pótkocsival. Magáncélra vitt homokot Nagymácsédra. Neki nem számított, hogy sem a traktoron, sem a pótkocsin nincs világítás, s az sem, hogy a tízkilométeres utat sötétben kell megtennie.

Dolná Streda és Nebojsa község között az út mellett kukoricatábla terül el. Gáli Józsefnek ez megtetszett, ha sötét volt is.

Miért ne törjön belőle, hisz az kö-Határtalan felelőtlenség

zös — gondolta, s a traktorral megállt az út szélén.

Már éppen törni akarta a kukoricát, amikor az úton a sötétből fénycsőva bukkant elő, gyorsan közeledett, hallotta a motor egyre erősödő búgásét is.

És aztán megtörtént...

Minden összeesküdött az emberi élet ellen, az, hogy Ivan Chmelár nem nagyon figyelte az utat, a gyenge látási viszonyok mellett gyorsan hajtott, és főleg a megvilágítatlan akadály.

A súlyosan megsérült Ivan Chmelárt mentőautóba tették és a trnavai kórházba szállították. Az orvosok már nem tudtak rajta segíteni s a sérülésébe másnap belehalt.

Egy virágzó emberélet idő előtt kialudt.

Mégis, hogyan történhetett meg, hogy Gáli József ilyen felelőtlenül útnak indult a traktorral.

Erre Jozef Vidovié, a Dolná Streda-i szövetkezet elnöke válaszolt. Megemlíti, hogy a szövetkezetben nincs termelési szervező, aki rendben tartaná a gépeket, irányítaná a munkát. Ezért a traktorosok azt tesznek, amit akarnak, s odamennek, ahová nekik tetszik. Munkájukat senki nem irányítja, s nem ellenőrzi. Elképzelhető, hogy ebben a szövetkezetben milyen a munkaszervezés.

Gáli Józsefnek nem volt hajtási engedélye, s ezt a szövetkezet elnöke tudta. Valószínűleg sem őt, sem a szövetkezet többi vezetőjét nem érdekelte, hogyan jut ki Gáli József a szövetkezet telepéről a határba. Valószínűleg azt is tudták, hogy Gáli József a traktorral olyan úton megy majd, ahol a motoros jármüvek vezetőinek ismerniük kell a közlekedési előírásokat és szabályokat, s azt is tudhatták, hogy Gáli Józsefnek minderre nincs képesítése.

Mindezt tudták, s Gáli József tervébe, hogy traktorral homokot vigyen Nagymácsédra, hallgatólagosan mégis beleegyeztek.

Szinte megdöbbentő az a felelőtlenség a szövetkezet vezetői részéről,

amikor a közlekedésben a helyzet válságos, s a balesetek egyre szaporodnak.

A fent említett eset a szabályok

megcsúfolása. Vajon a szövetkezet vezetőinek a bűntényért való felelősségre vonásán kívül nem lesz-e lelkiismeretfurdalása Ivan Chmelár haláláért?

Hisszük, hogy ez a tragikus eset felelősségre ösztönzi nemcsak a Dolná Streda-i szövetkezet vezetőségét, hanem mindazokat, ahol hasonló rendetlenség van.

Jozef Melichercík, Gaiánta

ben megfelelnek-e ezek az istállók rendeltetésüknek, jól átgondolt tervek alapján épültek-e, az más lapra tartozik.) Az EFSZ tejgazdasági dolgozói igyekeznek is ebben az új istállóban minél jobb eredményekkel fokozni a tejtermelést. Ellátják az állatokat a korszerű technológia utasításai szerint, mindent megtesznek egészséges fejlődésük, a jó tejhozam érdekében, de mivel az épület tervezői és a terv jóváhagyói nem gondoltak az új istállóban dolgozó emberek higiéniai szükségleteire, azok, bármenynyire is éreznék szükségét, nem tisztálkodhatnak és nem öltözhetnek át munkahelyükön. Nincsen hol és nincs mivel.

Ismert tény, hogy szarvasmarhaállományunkat még mindig vámolja a TBC és a brucellózis és hogy e két annyi gondot okozó betegség ellen minden mezőgazdasági üzemben elkeseredett harc folyik. A Szabad Földműves 8-1. számában Fóti János levelezőnk részletesen foglalkozik a brucellózissal és többek közt megemlíti a fertőzés veszélyeit azokra a dolgozókra nézve, akik az állatokkal rendszeresen kapcsolatba kerülnek. A betegség megelőzéséről írva, a szerző hangsúlyozza a személyi higiénia betartásának elengedhetetlen feltételét. A fejés előtti és utáni kézmosás azonban nemcsak a brucellózis-fertőzés megelőzésének egyik fegyvere és nemcsak a brucellózis ellen védekezünk azzal, hogy a munkaruhát a munkahelyen hagyjuk. Ezek a higiéniai szabályok egyaránt vonatkoznak m i nd e n betegség megelőzésére, legyen az akár a tuberkulózis, a tífusz, merevgörcs vagy bármilyen nyavalya. Az utolsó, évek higiéniai viszonyait idézve a mezőgazdaságban, még rágondolni is rossz, milyen következményekkel kellett volna számolnunk, ha a háborút követő évek alatt nem fejlőddött volna annyira az orvostudomány és különösen a TBC elleni védelem.

Bármennyire is ellenőrzés alatt áll szarvasmarha-állományunk. — mégis megtörténhet, hogy egy állat két ellenőrzés folyamán is egészségesnek mutatkozik és csak a harmadik próbája pozitív. Előzőleg pedig fertőzést okozhatott csak azért, mert a gondozója nem tartja be a higiéniai szabályokat. Nem mos kezet, de esetleg nem is a kezén, hanem egyik ruhadarabján hordja magával a Koch-bacillust; ő maga talán meg sem betegszik, de otthon az egyik családtagja kap tuberkulózist.

A mezőgazdasági üzem kész tervek

alapján veszi át az új gazdasági épületet és azon nem igen változtathat. A nagyüzemi gazdálkodásnak ilyen munkahelyein ezért nem is vádolhatjuk mezőgazdasági dolgozóinkat azért, ha megfelelő módon nem tesznek eleget a higiéniai előírásoknak. Ma már népegészségi követelmény, hogy nagyüzemi mezőgazdaságunk minden épületében és különösen a,nagy istállókban fellelhetők legyenek a higiéniai berendezések, melyek használata mindenesetre nagy mértékben csökkenti a betegségek elterjedését gazdasági állatok, elsősorban pedig a dolgozó emberek között. Somlói Miklós

Döntő szakszába lépett hazánk legkorszerűbb cukorgyárának építése

De Gaulle elnök felszólította a Citroen és a Peugeot .autógyárak tervező mérnökeit, nyújtsanak be neki modelleket egy új elnöki gépkocsiról. A főfeltétel: az autóba oly ülés szerelendő, amely gombnyomásra emelkedik magasabbra. A hetvenkét esztendős francia köztársasági elnök ezt azért követeli, hogy ne kelljen felállnia a kocsiban, ha országlátogatása közben az éljenező tömeget kívánja majd széttárt karokkal üdvözölni. Mindenesetre különös, hogy De Gaullenak ez a gondolat most jutott eszébe, miután az utolsó vidéki látogató kőrútján nem nagyon volt alkalma éljenező tömegekkel találkoznia az országutakon és nem nagyon kényeztették el rajongással a városokban sem.

■i Pakisztánban reformálták a házassági törvényt. Ezentúl a férj többé nem cserélheti el feleségét tehénért, vagy más jószágért. Ha pedig elvál a feleségétől, köteles tartásdíjat fizetni. Alkalmazkodva a Korán előírásaihoz, az új törvény is négy feleséget engedélyez egy férfi számára, akiket azonban nem szabad elhanyagolnia.

Jobban mint bármikor, előtérbe lép fehér aranyunknak, a cukornak jelentősége, mivel döntő szakaszában van a termelés alapnyersanyagának, a cukorrépának begyűjtése. A cukorrépát e vidékről jelenleg még a morvaországi cukorgyárakba, Hulínba és Valasské Meziriőíbe szállítják. Természetesen vasúton s ezzel is megterhelodik a vasúti forgalom. Tudjuk, hogy hazánk gyorsütemű ipari fejlődése a vasútat amúgyis nehéz feladatok elé állítja.

Ezért, hogy ezen is segítsünk, kormányunk elhatározta, ott építjük fel a cukorgyárat, ahol erre az előfeltételek a legkedvezőbbek. Az alapnyersanyag a rimaszombati járásban a legmegfelelőbb s ezért helyes volt az az intézkedés, hogy a cukorgyár e járás területén legyen.

A terveket tett követte és hozzáláttak a munkához.

Ma már látjuk, hogy az építkezés lényeges része készen van. Helyén áll a vaskonstrukció s a száz méter magas kémény befejezéséhez már nem egészen 15 méter magasságú rész hiányzik. Az építkezést 1966-ig fejezik be. A cukorgyártást 1965-ben kezdik meg. A cukorrépát ekkor már nem kell vasúton több mint 400 kilométerre szállítani, s ily módon hétezer vasúti kocsi szabadul fel más célokra.

Mivel nem csak cukorgyár, hanem egy élelmiszer-kombinát építéséről

van szó, az építkezést szakaszonként

folytatják. A malátarészleg 1965-re,

a cukorgyár szintén ez időre, s a sörgyár 1966-ra készül el. A cukorrépaidény ekkor már Rimaszombatban zajlik le. Ezt a hatalmas élelmiszeriparikombinátot 262 millió korona költséggel építik.

Ez lesz hazánk legkorszerűbb cukorgyára, amely 24 óra alatt 250 vagon cukorrépát dolgoz fel. 1965-ben már a próbaüzemeltetés is megkezdődik, körülbelül 7000 vagon cukorrépa feldolgozásával. Az üzem 1966-ban már teljes kapacitással fog dolgozni, s nem csak a rimaszombati és a losonci járásban termelt cukorrépát dolgozza fel, hanem a környékbeliekét is, s ilymódon 1966-ban az előzetes számítások szerint 18 750 vagon cukorrépát dolgoz fel.

Ha számításba vesszük, hogy egy mázsa cukorrépából 15 kiló cukor készül, látjuk, hogy a rimaszombati cukorgyár 1966-ban 3000 vagon kristálycukrot gyárt. Természetes, hogy ez kivitelünk szempontjából is előnyös.

Kormányunk most azon igyekszik, hogy a földalap, s főleg a cukorrépa termelői területe egyre növekedjen. Hazánkban már ez idén is 3 százalékkal több cukrot tervezünk termelni, mint tavaly.

Ezért jó lenne, ha a rimaszombati járás mezőgazdasági dolgozói is növelnék a cukorrépa hektárhozamát. Főleg a szántásról és a trágyakihordásról ne feledkezzenek meg. Sajnos, a rimaszombati járásban a cukorrépa alá való trágyának még a felét sem hordták ki.

A rimaszombati cukorgyár építése

döntő szakaszába lépett, s hogy az építkezésre fordított 262 millió korona költség minél előbb megtérülhessen, ez jó részt a járás mezőgazdasági dolgozóitól függ.

Stevo Kovác, Rimaszombat