Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-13 / 82. szám

IPOLYMENTI „KUKOMCXSOK« .

Takarmányfélékből önellátók

Várakozáson fölüli bő termést nyújtott idén a szakszerűen megmunkált talaj az ipolyszakállosi szövetkezetben. S z m o 1 k a gépesítő gondterhelten jár-kel az agronőmussal együtt. Több gépre lenne szükség, pedig van itt elegendő, csakhát minden egyszerre szakadt a nyakukba. A cukorrépabetakarítás, silözás, talajelőkészítés, vetés és ki tudja még mi minden.

A szövetkezet vezetősége már évekkel ezelőtt célul tűzte ki a saját takarmányalap megteremtését. Évente egyre merészebb tervet tűztek maguk elé. Tavaly például speciális silóból 37 vagonnal tartósítottak, idén pedig 70-nel készítenek, mert tavaly jól bevált. Szövetkezetük 833 hektárnyi szántójából 245 hektárt tesz ki a kukorica, amelyből kereken 100 hektár a viaszérésű silókukorica.- Olyan kukoricatermésünk lesz — jegyzi meg Gombos György elvtárs, az EFSZ elnöke —, hogy hektárja megadja a 45 mázsás átlagos szemtermést.

Valóban kitűnő eredmény lesz ez. Látszik, hogy a termelők gondos munkát végeztek. A silókukorica is szép — 500-600 mázsa — -átlagtermést ígér. Ezek szerint 500-600 vagon' silótömegre van kilátás, s ehhez hozzájön még a speciális siló, amelyet a következő keverékből állítanak össze: 55 % puha kukoricacső, 30 % leveles cukorrépa és 15 °/o szecskázott zsenge lucerna. S most nézzük meg közelebbről, milyen takarmányértéket rejt magában ez a keverék: Hetven vagon speciális siló, mintegy 79 000 kg keményítőegységet és 7800 kg emészthető fehérjét tartalmaz. Igazi értékét azonban csak úgy tudjuk szemléltetően bemutatni, ha tejben vagy húsban fejezzük ki. Például 1000 liter tej előállításához 4000 kg keményítöegység és 90 kg emészhető fehérje, 100 mázsa sertéshús előállításához pedig 30 000 kg keményítő egység és 3000 kg emészthető fehérje szükséges. Ez persze csupán csak példa. A tej és a sertéshús előállításához más takarmányfélékre is szükség van. Csak korlátozott mennyiségben lehetséges a speciális siló etetése.

Az ipolyszakállosi EFSZ-ben a 40 kg-on felüli hízósertéseknek naponta darabonként 3 kg, az alacsonyabb súlycsoportba tartozóknak pedig 1 — 1,5 kg speciális silót kevernek az eleségükhöz. A hízómarhák napi adagja pedig 5 — 6 kg-ot tesz ki a többi takarmányokon kívül.

Abraktakarmányokból, amelynek legnagyobb részét az ipolysági takarmánykeverőből szerzik be, 74 vagon a szükséglet. Készletük azonban 80 vagonnal is több, de ha úgy vesszük, a speciális siló leginkább abrakpótló. Ezekután a tartalékalapra is jut a szemesekből bőségesen. Előre nem látható

meglepetések így nem érhetik a szövetkezetei. Silótakarmányból a szükséglet mindössze 360 vagonra .tehető, s hacsak 500 vagonnal számolunk — de ettől jóval több lesz nekik —, úgy is 140 vagon fölösleg mutatkozik.

Ezenkívül 150 vagon répafej és 180 vagon szelet is rendelkezésükre áll, a tavalyi silókukoricából pedig 400 köbmétert meg sem kezdtek. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy 100 vagon silókukoricát bármelyik takarmányhiánynyal küzdő mezőgazdasági üzem rendelkezésére tudnának bocsátani.

Mivel bőséges a takarmányalap, a szemeskukorica után maradt kórót nem silőzzák le, hanem fölszecskázzák, a javát takarmányszalma helyett etetik majd télen, durvább részét pedig aljazónak, trágya előállítására használják fel, mivel a szövetkezet a következő esztendőben a szántó 25-30 °/o-át istállótrágyával trágyázza meg. Ez is azt bizonyítja, hogy a termelést nem bízzák a véletlenre. Az említett takarmányokon kívül — főleg a szarvasmarháknak — szálastakarmányokra is szükségük van. Ebből a szövetkezet állatállományának 80 vagonnal kell újig, de a készlet 95 vagont tesz ki, amelyből a magas tápértékű lucernaszéna 30 vagont képvisel. Számosállatonként nyugodtan adhatnak a 200 takarmányozási napon — minden napon — 7 kg értékes szálastakarmányt és 30 kg silókukoricát (azért van itt szó 200 takarmányozási napról, mivel az állatok a hátralevő időt legelőn töltik).

Ha figyelembe vesszük, hogy honnan indult el az ipolyszakállosi szövetkezet és a mai napig hová jutott el, azt kell mondanunk, hogy hatalmas fejlődésről van szó. Elég csak

„öreg ember nem

vén ember“ - tartja a közmondás. Jgy igaz ez Ipolyszakálloson is.

A képen látható speciális silót előállító 4-tagú komplexcsoport tagjai Gyürky István, Kőién István, Kovács István és Szabó Pál együttesen 277 évet képviselnek. Születésük óta sok víz lefolyt az Ipoly medrében. Fiatalos lendületű munkájukkal elégedett a szövetkezet elnöke. Ahol csak segíteni kell, mindenütt ott látni őket. Most éppen siióznak, hogy a szövetkezet állatai számára bőséges takarmányalapot létesítsenek.

annyit megemlíteni, hogy évekkel ezelőtt a leggyengébbek közt emlegeti ték őket. Segítségre szorultak. Ma pedig ők tudják segíteni a gyengébbeket. Igazán szorgalmas és hozzáértő emberek ezek a szakállasiak. Utolérik, és amint a jelek mutatják, lassan, de biztos léptekkel haladva, túlszárnyalják a környék legnevesebb szövetkezeteit is. Hoksza István

javult, de még nem jó

A Nyugatszlovákiai Tejüzemekben az utóbbi időben tej, vaj, sajt és egyéb tejtermékek készítése tekintetében némi javulás tapasztalható. Csökkent a fogyasztók panaszainak száma is. A javuláshoz lényegesen hozzájárultak szállítóink, a szövetkezetek és állami gazdaságok, sőt a kistermelők is. Megjavult a tej minősége, zsírtartalma, higiéniája, ami közvetlenül összefügg a tej helyes gondozásának növekedésével a mezőgazdasági üzemekben.

Ha azonban kormányunk határozatának eleget akarunk tenni, nem elégedhetünk még meg a felvásárolt tej minőségével. A nyitrai, galántai, tapolcsányi és érsekújvári járásban megejtett ellenőrzés bebizonyította, hogy még sok munka és erőfeszítés szükséges a tej kellő minőségének eléréséhez. Ezt legjobban a következő példa világítja meg: a tej minőségének értékelése során az említett járásoknak 553 mezőgazdasági üzeme közül csak kettőt soroltak az első osztályú tejet-szállító üzemek közé, 15-öt a második és 536 üzemet a harmadik minőségi osztályba. A felülvizsgálás folyamán továbbá kitűnt, hogy a felvásárolt 2 133 130 liternyi tej 7 %-a savanyú volt. Az egész felülvizsgált tejmennyiség 61 %-a vizezve volt.

Mindebből kitűnik, hogy a bánovcei tejüzemek figyelmeztetése helyénvaló volt, mert ennek nyomán a podluzanyi EFSZ-nél 27 %, a rajcanyi szövetkezetnél 20, a skacanyl EFSZ-nél 23 és a nedasovcei szövetkezetnél 17 % vizet találtak a tejben. A nyári hónapokban a tejüzemekben 40 000 liter savanyú tejet állapítottak meg a beszállított menynyiségből, ami lényeges nehézségeket okozott az üzemeltetésben, mert savanyú tejet nem lehet pasztörizálni.

Rendet kell teremteni végre a mezőgazdasági üzemek hűtőberendezéseinek javítása körül. A 870 hűtőberendezés közül augusztus 1-ig csupán 632 volt üzemben, amíg 258 javításra várt. Fel kell használni azonban a medencéket is és majd nem áll elő azután olyan eset, mint Chynoranyban történt, hogy a betonmedencében meszet oltottak.

Mindezek a hiányosságok és fonákságok persze károsan befolyásolják a tejüzemi dolgozók és a vezetőség munkalendületét, amikor jó minőségű termékek előállítását követelik tőlük. A nehézségek emberektől függnek, tehát legyűrhetők.

Helyén való lenne tehát, ha a szövetkezetek vezetői, az állami gazdaságok igazgatói és a tejüzemek dolgozói ellenőriznék a tejtermékek minősége javítására irányuló kormányintézkedések betartását.

Jedinák Mihály (Bratislava)

■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■MB

■■ ■ —■■■■»■ i "I»1 ■— ■

Négyszáznegyvenegy hektáros a bajtai szövetkezet dimbos-dombos határa, amely az első pillanatra nem látszik alkalmasnak nagyüzemi gazdálkodásra.

Erről beszélgetünk a szövetkezet ökonómusával, Juhász elvtárssal és a közben megérkező fiatal elnökkel.

— Idén általában gyengébbek voltak a gabonáink, pedig mindent megadtunk a földnek, agrotechnikai határidőn belül végeztük el a munkákat, s azok minősége körül sem volt hiba. Kukoricából csövesen 80 mázsás hektárhozam mutatkozik. Ebből sokkal jobb a termés, mint gabonafélékből — rpondja Hegedűs Dénes, az elnök.

A pénzügyi terv teljesítésének hiányosságát az ökonómus a kertészeti termékek fel nem vásárlásában látja.

— A Zelenina nem volt hajlandó szerződést kötni a termékeinkre. Az Oroszkai Cukorgyárral is baj volt: olyan csekély mennyiségű áru átvételét irányozta elő, hogy a kitermelt cukorrépa több mint fele a nyakunkon maradt volna ... így az előirányzott 200 000 koronából csak 110 ezret sikerült bevételezni. A hiányzó összeget heremagból igyekszünk pótolni, amelyből 3 mázsa termett hektáronként. A tervezett 14 mázsa helyett alighanem 22 mázsát tudunk eladni.

Az elnök a továbbiakban arról beszél, hogy az állattenyésztésben jobbak az eredményeik.

— Tóth Gézának és Benkó Istvánnénak érdeme, hogy a sertéshústermelési tervünket mintegy 60 mázsával túlteljesítjük. Benkó Márton állatgondozó 1,26 kiló súlygyarapodást ér el a reá bízott hízómarhák darabjaként, naponta. Jól jövedelmez a Tóth Andrásné gondozta kacsa, állomány. S Haraszti Emerencia is minden bizonnyal túlszárnyalja a tavalyi 114 darabos tojáshozamot tyúkonként. Augusztus végéig már 9000 darabbal többet adtunk el a tervezettnél.

Előhozakodik az ökonómus azzal, hogy a tejtermelésük nem kielégítő, annak ellenére, hogy a tehén-BBBHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB

Törekvő bajtaiak

állomány egészséges, a takarmány is elegendő, s az állatok gondozása is elég jő. Az év eleje óta négy liter az átlagos tejhozam.

— Reméljük, hogy a tejtermelés fokozásának titkát is megtaláljuk.

Nem nehéz rájönni a tejtermelés fokozásának nyitjára. A teheneket hasznosságuk szerint kell takarmányozni, s a prémiumra szánt 42 ezer koronából a tehenészeknek is jut, ha javítanak a takarmányozás technikáján.

Igaz, hogy a párkányi tejüzem is nehézségeket okozott nekik, s csak erélyes intézkedés után volt hajlandó a nyári hónapokban naponta kétszer elszállítani a tejet. De ha hűtőberendezésről gondoskodnak, akkor megelőzhetők az efféle összekoccanások.

Meg kell még mondani, hogy elsősorban a tagok szorgalma, becsületessége a titka, hogy a környékbeli szövetkezetekhez mérten viszonylag jobb eredményeket érnek el.

A lopás náluk ismeretlen fogalom. Bőven van munkaerejük. Sőt felmerül a téli foglalkoztatás kérdése: csakis termelési mellékágazatok létesítése segít ezen a bajon. Ideje lenne még a tél beállta előtt ezzel a kérdéssel foglalkozniuk.

Jóleső megelégedéssel távoztunk a bajtai szövetkezetből. Abból a közös gazdaságból, amelyben a tagok teljes egészében magukénak tudják, s gyarapítják szorgalmas munkájukkal a szövetkezeti tulajdont. Jó nekik! Az év végi zárszámadáskor nem kell majd elmaradt osztalék fölött vitatkozniuk, nem lesz kit hibáztatniuk. Mert nem lesz miért!

Peskó László (Ipolyszalka)

ügyesség és leleményesség seregszem.

léje ez,

A kiállítás mezőgazdasági részén többek között Drahomíra Marková mérnöknővel, a Kerületi Mezőgazdasági Műszaki Vállalat dolgozójával találkoztam. Szívügye az újítási javaslatok és találmányok sorsa, hiszen a vállalatnál éppen az újításokkal és találmányokkal foglalkozó osztály vezetője. Ezért beszél olyan lelkesen a kiállítással kapcsolatos kérdésekről.

— Hogy mi a véleményem a kiállításról?... Szép és kezdeményező tett. Nagy szervezőmunka előzte meg. Igyekeztünk minden egyes üzemtől megszerezni a legértékesebb újítási javaslatot. Tudja, hogy a kiállítás területén az illetékes Kerületi Szakszervezeti Szövetségek összesen 12 aktívát szerveznek az egyes termelési ágazatok újítói, feltalálói és szakemberei számára? Sajnos, a mezőgazdasági aktíva jobban is sikerülhetett volna, ha az illetékes szakszervezet gondosabban végezte volna a szervezést. Kár, hiszen például az energetikai dolgozók aktíváján körülbelül 100 újítási javaslat cserélt gazdát. Pedig nézze, milyen hasznos és ötletes újítási javaslatok kerültek bemutatásra a mezőgazdasági termelésből is! Hogy melyeket tartom a legértékesebbnek? Nézze meg ezt az automatikus borjúitatókombájnt. Egyszerre 12 borjú „szophatja“ belőle a kellő hőmérsékletű tejet. Aki ismeri a gyakorlatban meghonosodott itatásos borjúnevelési módszert, annak nem kell magyaráznom, mennyi időt és munkaerőt kíván az eddigi egyedenkénti borjúitatás. Az itatókombájn Michal Stredák, a trnavai Május 9. Állami Gazdaság dolgozójának javaslata alapján készült. Száz borjú nevelése esetén évente két dolgozót szabadít fel és 38 000 korona bérmegtakarítást tesz lehetővé. Az állattenyésztésben felmerülő problémákat segíti megoldani Frantisek Sedlák, a krskanyi gépállomás dolgozója által benyújtott javaslat is, amely megoldja az istállók melegvíz-ellátásának kérdését. A Nyitrai Gépállomáson Michal Segeda és Kovács Miklós javaslata szerint burgonyamosógépet készítettek, amely a burgonyát mossa és egyúttal a füllesztőbe szállítja. Szalai Gáspár és Fiala Ignác, a récsei szövetkezet dolgozói átalakították az ftM— 42-es szecskázót. Az egész átalakítás összesen 120 koronába került, de annak teljesítménye az eredeti tízszere-A legtöbb vidéki kiállításlátogató a bratislavai Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetségének Házába irányítja lépteit. Főként műszaki dolgozókat, újítókat és feltalálókat láthatunk közöttük, akik hozzáértően és kíváncsian tanulmányozzák a Forradalmi Szakszervezet Kerületi Tanácsa, a Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaság, valamint a „Technické noviny" által megszervezett kiállítás anyagát. A nyugat-szlovákiai kerület ipari és mezógazdasági vállalatainak és üzemeinek dolgozói állították ki itt legértékesebb újításaikat és találmányaikat. Ötletes megoldások, emberi

A hüvelyesek betakarításának teljes gépesítését a kétmenetes betakarítás teszi lehetővé. Az első menetben az RS—09- es traktorra szerelt átalakított fűkaszával lekaszálják a termést. A második menetben átalakított gabonakombájnnal a rendekre kaszált termést felszedik és kicsépelik. Képünkön az átalakított fűkaszát látjuk, amelyet emelőberendezéssel ellátott rendválasztó kerékkel szereltek fel. 100 ha hüvelyes termesztése esetén az évi megtakarítás kb. 80 ezer korona. Az átalakítási munka kb. 1500 korcziába kerül.

Érdemes megnézni az ötlet.

ügyesség, leleményesség seregszemléjét

Borjúitató kombájn

sére növekedett. Mondanom sem kell milyen nagy jelentőségű ez, éppen most, a silózás idején. A növénytermesztés számára értékes segítséget jelent Krchftavy elvtárs, az Oponicei Állami Gazdaság dolgozójának javaslata, amely lehetővé teszi a hüvelyesek betakarításának komplex gépesítését.

Folytathatnám a felsorolást, hiszen sok javaslat dicséri a mezőgazdasági dolgozók leleményességét, okosságát. Csak az a baj, hogy amíg az iparban teljesen magától értetődőnek tartják az újítók jutalmazására szolgáló alap létezését, addig a mezőgazdaságban ezt a kérdést még nem rendeztük. A mezőgazdaságban szintén érvényesíteni kell azt az elvet, hogy abban az üzemben, amely a jutalmat kifizeti, az újítási javaslatért kifizetett öszszegnek még abban az évben vissza kell térülnie. Ám mit tehet a gépállomás, ha dolgozója újítási javaslatot nyújt be? Saját maga nem érvényesítheti, mivel “nem termelő üzem, tehát

a kifizetett összeg nem térülhet meg az üzem keretén belül. Csupán a szövetkezeteknek hoz hasznot. Egyetlen reményünk, hogy a most készülő és erre a kérdésre vonatkozó törvényjavaslat már életbelép.

Búcsúzóul még utánam szól.

— De azt megírhatja, hogy a kiállítást érdemes megnézni. Ügy hallom, a dunaszerdahelyi és a galántai járásokból autóbuszokkal egész csoportok jönnek, s a szövetkezeti tagok útiköltségét a Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság és a gépállomás együttesen fedezik.

A kiállítás október 19-ig tart.

Lehet, hogy azóta már a többi járásból is hasonló híreket kaptak. Mert a tapasztalatcsere minden esetben kifizetődik. -gir-1963. október 13.

3