Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-13 / 82. szám

IPOLYMENTI „KUKOMCXSOK« . Takarmányfélékből önellátók Várakozáson fölüli bő termést nyúj­tott idén a szakszerűen megmunkált talaj az ipolyszakállosi szövetkezet­ben. S z m o 1 k a gépesítő gondterhel­ten jár-kel az agronőmussal együtt. Több gépre lenne szükség, pedig van itt elegendő, csakhát minden egyszerre szakadt a nyakukba. A cukorrépabeta­karítás, silözás, talajelőkészítés, vetés és ki tudja még mi minden. A szövetkezet vezetősége már évek­kel ezelőtt célul tűzte ki a saját ta­karmányalap megteremtését. Évente egyre merészebb tervet tűztek maguk elé. Tavaly például speciális silóból 37 vagonnal tartósítottak, idén pedig 70-nel készítenek, mert tavaly jól be­vált. Szövetkezetük 833 hektárnyi szántójából 245 hektárt tesz ki a ku­korica, amelyből kereken 100 hektár a viaszérésű silókukorica.- Olyan kukoricatermésünk lesz — jegyzi meg Gombos György elvtárs, az EFSZ elnöke —, hogy hektárja megadja a 45 mázsás átlagos szemter­mést. Valóban kitűnő eredmény lesz ez. Látszik, hogy a termelők gondos mun­kát végeztek. A silókukorica is szép — 500-600 mázsa — -átlagtermést ígér. Ezek szerint 500-600 vagon' si­lótömegre van kilátás, s ehhez hozzá­jön még a speciális siló, amelyet a kö­vetkező keverékből állítanak össze: 55 % puha kukoricacső, 30 % leveles cukorrépa és 15 °/o szecskázott zsenge lucerna. S most nézzük meg közelebb­ről, milyen takarmányértéket rejt ma­gában ez a keverék: Hetven vagon spe­ciális siló, mintegy 79 000 kg keményí­tőegységet és 7800 kg emészthető fe­hérjét tartalmaz. Igazi értékét azonban csak úgy tudjuk szemléltetően bemu­tatni, ha tejben vagy húsban fejezzük ki. Például 1000 liter tej előállításához 4000 kg keményítöegység és 90 kg emészhető fehérje, 100 mázsa sertés­hús előállításához pedig 30 000 kg ke­ményítő egység és 3000 kg emészthető fehérje szükséges. Ez persze csupán csak példa. A tej és a sertéshús elő­állításához más takarmányfélékre is szükség van. Csak korlátozott mennyi­ségben lehetséges a speciális siló ete­tése. Az ipolyszakállosi EFSZ-ben a 40 kg-on felüli hízósertéseknek naponta darabonként 3 kg, az alacsonyabb súly­csoportba tartozóknak pedig 1 — 1,5 kg speciális silót kevernek az eleségük­­höz. A hízómarhák napi adagja pedig 5 — 6 kg-ot tesz ki a többi takarmányo­kon kívül. Abraktakarmányokból, amelynek leg­nagyobb részét az ipolysági takar­mánykeverőből szerzik be, 74 vagon a szükséglet. Készletük azonban 80 va­gonnal is több, de ha úgy vesszük, a speciális siló leginkább abrakpótló. Ezekután a tartalékalapra is jut a sze­mesekből bőségesen. Előre nem látható meglepetések így nem érhetik a szö­vetkezetei. Silótakarmányból a szük­séglet mindössze 360 vagonra .tehető, s hacsak 500 vagonnal számolunk — de ettől jóval több lesz nekik —, úgy is 140 vagon fölösleg mutatkozik. Ezenkívül 150 vagon répafej és 180 vagon szelet is rendelkezésükre áll, a tavalyi silókukoricából pedig 400 köb­métert meg sem kezdtek. Pillanatnyi­lag az a helyzet, hogy 100 vagon siló­­kukoricát bármelyik takarmányhiány­­nyal küzdő mezőgazdasági üzem ren­delkezésére tudnának bocsátani. Mivel bőséges a takarmányalap, a szemeskukorica után maradt kórót nem silőzzák le, hanem fölszecskázzák, a javát takarmányszalma helyett ete­tik majd télen, durvább részét pedig aljazónak, trágya előállítására használ­ják fel, mivel a szövetkezet a követ­kező esztendőben a szántó 25-30 °/o-át istállótrágyával trágyázza meg. Ez is azt bizonyítja, hogy a termelést nem bízzák a véletlenre. Az említett ta­karmányokon kívül — főleg a szarvas­­marháknak — szálastakarmányokra is szükségük van. Ebből a szövetkezet állatállományának 80 vagonnal kell újig, de a készlet 95 vagont tesz ki, amelyből a magas tápértékű lucerna­széna 30 vagont képvisel. Számosálla­tonként nyugodtan adhatnak a 200 takarmányozási napon — minden na­pon — 7 kg értékes szálastakarmányt és 30 kg silókukoricát (azért van itt szó 200 takarmányozási napról, mivel az állatok a hátralevő időt legelőn töltik). Ha figyelembe vesszük, hogy hon­nan indult el az ipolyszakállosi szö­vetkezet és a mai napig hová jutott el, azt kell mondanunk, hogy hatal­mas fejlődésről van szó. Elég csak „öreg ember nem vén ember“ - tart­ja a közmondás. Jgy igaz ez Ipoly­­szakálloson is. A képen látható speciális silót elő­állító 4-tagú komp­lexcsoport tagjai Gyürky István, Kő­ién István, Kovács István és Szabó Pál együttesen 277 évet képviselnek. Szüle­tésük óta sok víz lefolyt az Ipoly medrében. Fiatalos lendületű munká­jukkal elégedett a szövetkezet elnöke. Ahol csak segíteni kell, mindenütt ott látni őket. Most éppen siióznak, hogy a szövetkezet állatai számára bő­séges takarmány­alapot létesítsenek. annyit megemlíteni, hogy évekkel ez­előtt a leggyengébbek közt emlegeti ték őket. Segítségre szorultak. Ma pedig ők tudják segíteni a gyengéb­beket. Igazán szorgalmas és hozzá­értő emberek ezek a szakállasiak. Utolérik, és amint a jelek mutatják, lassan, de biztos léptekkel haladva, túlszárnyalják a környék legnevesebb szövetkezeteit is. Hoksza István javult, de még nem jó A Nyugatszlovákiai Tejüzemekben az utóbbi időben tej, vaj, sajt és egyéb tejtermékek készítése tekin­tetében némi javulás tapasztalható. Csökkent a fogyasztók panaszainak száma is. A javuláshoz lényegesen hozzájárultak szállítóink, a szövet­kezetek és állami gazdaságok, sőt a kistermelők is. Megjavult a tej mi­nősége, zsírtartalma, higiéniája, ami közvetlenül összefügg a tej helyes gondozásának növekedésével a me­zőgazdasági üzemekben. Ha azonban kormányunk határoza­tának eleget akarunk tenni, nem elégedhetünk még meg a felvásárolt tej minőségével. A nyitrai, galántai, tapolcsányi és érsekújvári járásban megejtett ellenőrzés bebizonyította, hogy még sok munka és erőfeszítés szükséges a tej kellő minőségének eléréséhez. Ezt legjobban a követ­kező példa világítja meg: a tej mi­nőségének értékelése során az emlí­tett járásoknak 553 mezőgazdasági üzeme közül csak kettőt soroltak az első osztályú tejet-szállító üzemek közé, 15-öt a második és 536 üzemet a harmadik minőségi osztályba. A felülvizsgálás folyamán továbbá ki­tűnt, hogy a felvásárolt 2 133 130 li­ternyi tej 7 %-a savanyú volt. Az egész felülvizsgált tejmennyiség 61 %-a vizezve volt. Mindebből kitűnik, hogy a bánov­­cei tejüzemek figyelmeztetése he­lyénvaló volt, mert ennek nyomán a podluzanyi EFSZ-nél 27 %, a raj­­canyi szövetkezetnél 20, a skacanyl EFSZ-nél 23 és a nedasovcei szö­vetkezetnél 17 % vizet találtak a tej­ben. A nyári hónapokban a tejüze­mekben 40 000 liter savanyú tejet állapítottak meg a beszállított meny­­nyiségből, ami lényeges nehézsége­ket okozott az üzemeltetésben, mert savanyú tejet nem lehet pasztöri­­zálni. Rendet kell teremteni végre a me­zőgazdasági üzemek hűtőberendezé­seinek javítása körül. A 870 hűtő­berendezés közül augusztus 1-ig csupán 632 volt üzemben, amíg 258 javításra várt. Fel kell használni azonban a medencéket is és majd nem áll elő azután olyan eset, mint Chynoranyban történt, hogy a be­tonmedencében meszet oltottak. Mindezek a hiányosságok és fo­nákságok persze károsan befolyásol­ják a tejüzemi dolgozók és a vezető­ség munkalendületét, amikor jó mi­nőségű termékek előállítását köve­telik tőlük. A nehézségek emberek­től függnek, tehát legyűrhetők. Helyén való lenne tehát, ha a szö­vetkezetek vezetői, az állami gazda­ságok igazgatói és a tejüzemek dol­gozói ellenőriznék a tejtermékek minősége javítására irányuló kor­mányintézkedések betartását. Jedinák Mihály (Bratislava) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■MB ■■ ■ —■■■■»■ i "I»1 ■— ■ Négyszáznegyvenegy hektáros a bajtai szövetkezet dimbos-dombos határa, amely az első pillanatra nem látszik alkalmasnak nagyüzemi gazdálkodásra. Erről beszélgetünk a szövetkezet ökonómusával, Ju­hász elvtárssal és a közben megérkező fiatal elnökkel. — Idén általában gyengébbek voltak a gabonáink, pe­dig mindent megadtunk a földnek, agrotechnikai határ­időn belül végeztük el a munkákat, s azok minősége körül sem volt hiba. Kukoricából csövesen 80 mázsás hektárhozam mutatkozik. Ebből sokkal jobb a termés, mint gabonafélékből — rpondja Hegedűs Dénes, az elnök. A pénzügyi terv teljesítésének hiányosságát az ökonó­­mus a kertészeti termékek fel nem vásárlásában látja. — A Zelenina nem volt hajlandó szerződést kötni a termékeinkre. Az Oroszkai Cukorgyárral is baj volt: olyan csekély mennyiségű áru átvételét irányozta elő, hogy a kitermelt cukorrépa több mint fele a nyakunkon maradt volna ... így az előirányzott 200 000 koronából csak 110 ezret sikerült bevételezni. A hiányzó összeget heremagból igyekszünk pótolni, amelyből 3 mázsa ter­mett hektáronként. A tervezett 14 mázsa helyett alig­hanem 22 mázsát tudunk eladni. Az elnök a továbbiakban arról beszél, hogy az állat­­tenyésztésben jobbak az eredményeik. — Tóth Gézának és Benkó Istvánnénak érdeme, hogy a sertéshústermelési tervünket mintegy 60 mázsával túl­teljesítjük. Benkó Márton állatgondozó 1,26 kiló súly­­gyarapodást ér el a reá bízott hízómarhák darabjaként, naponta. Jól jövedelmez a Tóth Andrásné gondozta kacsa, állomány. S Haraszti Emerencia is minden bizonnyal túl­szárnyalja a tavalyi 114 darabos tojáshozamot tyúkon­ként. Augusztus végéig már 9000 darabbal többet adtunk el a tervezettnél. Előhozakodik az ökonómus azzal, hogy a tejterme­lésük nem kielégítő, annak ellenére, hogy a tehén-BBBHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Törekvő bajtaiak állomány egészséges, a takarmány is elegendő, s az álla­tok gondozása is elég jő. Az év eleje óta négy liter az átlagos tejhozam. — Reméljük, hogy a tejtermelés fokozásának titkát is megtaláljuk. Nem nehéz rájönni a tejtermelés fokozásának nyitjára. A teheneket hasznosságuk szerint kell takarmányozni, s a prémiumra szánt 42 ezer koronából a tehenészeknek is jut, ha javítanak a takarmányozás technikáján. Igaz, hogy a párkányi tejüzem is nehézségeket okozott nekik, s csak erélyes intézkedés után volt hajlandó a nyári hónapokban naponta kétszer elszállítani a tejet. De ha hűtőberendezésről gondoskodnak, akkor megelőz­hetők az efféle összekoccanások. Meg kell még mondani, hogy elsősorban a tagok szor­galma, becsületessége a titka, hogy a környékbeli szö­vetkezetekhez mérten viszonylag jobb eredményeket érnek el. A lopás náluk ismeretlen fogalom. Bőven van munka­erejük. Sőt felmerül a téli foglalkoztatás kérdése: csakis termelési mellékágazatok létesítése segít ezen a bajon. Ideje lenne még a tél beállta előtt ezzel a kérdéssel fog­lalkozniuk. Jóleső megelégedéssel távoztunk a bajtai szövetke­zetből. Abból a közös gazdaságból, amelyben a ta­gok teljes egészében magukénak tudják, s gyarapítják szorgalmas munkájukkal a szövetkezeti tulajdont. Jó nekik! Az év végi zárszámadáskor nem kell majd elma­radt osztalék fölött vitatkozniuk, nem lesz kit hibáztat­niuk. Mert nem lesz miért! Peskó László (Ipolyszalka) ügyesség és leleményesség seregszem. léje ez, A kiállítás mezőgazdasági részén többek között Drahomíra Marková mérnöknővel, a Kerületi Mezőgazda­­sági Műszaki Vállalat dolgozójával ta­lálkoztam. Szívügye az újítási javas­latok és találmányok sorsa, hiszen a vállalatnál éppen az újításokkal és találmányokkal foglalkozó osztály ve­zetője. Ezért beszél olyan lelkesen a kiállítással kapcsolatos kérdésekről. — Hogy mi a véleményem a kiállí­tásról?... Szép és kezdeményező tett. Nagy szervezőmunka előzte meg. Igyekeztünk minden egyes üzemtől megszerezni a legértékesebb újítási javaslatot. Tudja, hogy a kiállítás te­rületén az illetékes Kerületi Szakszer­vezeti Szövetségek összesen 12 aktívát szerveznek az egyes termelési ága­zatok újítói, feltalálói és szakemberei számára? Sajnos, a mezőgazdasági ak­tíva jobban is sikerülhetett volna, ha az illetékes szakszervezet gondosab­ban végezte volna a szervezést. Kár, hiszen például az energetikai dolgo­zók aktíváján körülbelül 100 újítási javaslat cserélt gazdát. Pedig nézze, milyen hasznos és ötletes újítási ja­vaslatok kerültek bemutatásra a me­zőgazdasági termelésből is! Hogy me­lyeket tartom a legértékesebbnek? Nézze meg ezt az automatikus borjú­itatókombájnt. Egyszerre 12 borjú „szophatja“ belőle a kellő hőmérsék­letű tejet. Aki ismeri a gyakorlatban meghonosodott itatásos borjúnevelési módszert, annak nem kell magyaráz­nom, mennyi időt és munkaerőt kíván az eddigi egyedenkénti borjúitatás. Az itatókombájn Michal Stredák, a trnavai Május 9. Állami Gazdaság dol­gozójának javaslata alapján készült. Száz borjú nevelése esetén évente két dolgozót szabadít fel és 38 000 korona bérmegtakarítást tesz lehetővé. Az ál­lattenyésztésben felmerülő problémá­kat segíti megoldani Frantisek Sedlák, a krskanyi gépállomás dolgozója által benyújtott javaslat is, amely megold­ja az istállók melegvíz-ellátásának kérdését. A Nyitrai Gépállomáson Mi­chal Segeda és Kovács Miklós javas­lata szerint burgonyamosógépet készí­tettek, amely a burgonyát mossa és egyúttal a füllesztőbe szállítja. Szalai Gáspár és Fiala Ignác, a récsei szövet­kezet dolgozói átalakították az ftM— 42-es szecskázót. Az egész átalakítás összesen 120 koronába került, de an­nak teljesítménye az eredeti tízszere-A legtöbb vidéki kiállításlátogató a bratislavai Csehszlovák-Szov­jet Barátság Szövetségének Házába irányítja lépteit. Főként műszaki dol­gozókat, újítókat és feltalálókat lát­hatunk közöttük, akik hozzáértően és kíváncsian tanulmányozzák a Forra­dalmi Szakszervezet Kerületi Tanácsa, a Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaság, valamint a „Technické no­­viny" által megszervezett kiállítás anyagát. A nyugat-szlovákiai kerület ipari és mezógazdasági vállalatainak és üzemeinek dolgozói állították ki itt legértékesebb újításaikat és találmá­nyaikat. Ötletes megoldások, emberi A hüvelyesek be­takarításának tel­jes gépesítését a kétmenetes beta­karítás teszi lehe­tővé. Az első me­netben az RS—09- es traktorra szerelt átalakított fűkaszá­val lekaszálják a termést. A máso­dik menetben át­alakított gabona­­kombájnnal a ren­dekre kaszált ter­mést felszedik és kicsépelik. Képün­kön az átalakított fűkaszát látjuk, amelyet emelőbe­rendezéssel ellátott rendválasztó ke­rékkel szereltek fel. 100 ha hüve­lyes termesztése esetén az évi meg­takarítás kb. 80 ezer korona. Az át­alakítási munka kb. 1500 korcziába ke­rül. Érdemes megnézni az ötlet. ügyesség, leleményesség seregszemléjét Borjúitató kombájn sére növekedett. Mondanom sem kell milyen nagy jelentőségű ez, éppen most, a silózás idején. A növényter­mesztés számára értékes segítséget jelent Krchftavy elvtárs, az Oponicei Állami Gazdaság dolgozójának javas­lata, amely lehetővé teszi a hüvelye­sek betakarításának komplex gépesí­tését. Folytathatnám a felsorolást, hiszen sok javaslat dicséri a mezőgazdasági dolgozók leleményességét, okosságát. Csak az a baj, hogy amíg az iparban teljesen magától értetődőnek tartják az újítók jutalmazására szolgáló alap létezését, addig a mezőgazdaságban ezt a kérdést még nem rendeztük. A mezőgazdaságban szintén érvényesí­teni kell azt az elvet, hogy abban az üzemben, amely a jutalmat kifizeti, az újítási javaslatért kifizetett ösz­­szegnek még abban az évben vissza kell térülnie. Ám mit tehet a gépállo­más, ha dolgozója újítási javaslatot nyújt be? Saját maga nem érvényesít­heti, mivel “nem termelő üzem, tehát a kifizetett összeg nem térülhet meg az üzem keretén belül. Csupán a szö­vetkezeteknek hoz hasznot. Egyetlen reményünk, hogy a most készülő és erre a kérdésre vonatkozó törvény­­javaslat már életbelép. Búcsúzóul még utánam szól. — De azt megírhatja, hogy a kiállí­tást érdemes megnézni. Ügy hallom, a dunaszerdahelyi és a galántai járá­sokból autóbuszokkal egész csoportok jönnek, s a szövetkezeti tagok úti­költségét a Járási Mezőgazdasági Ter­melési Igazgatóság és a gépállomás együttesen fedezik. A kiállítás október 19-ig tart. Lehet, hogy azóta már a többi já­rásból is hasonló híreket kaptak. Mert a tapasztalatcsere minden esetben ki­fizetődik. -gir-1963. október 13. 3

Next

/
Thumbnails
Contents