Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-13 / 82. szám

Bratislava, 1963. október 13. Ära: 40 fillér. XIII. évfolyam 82. szám Sürgős feladataink a mezőgazdaságban N á g e r elvtárs, a mezőgazdasági miniszter helyettese minap a prágai újságírók klubjában ecsetelte az őszi mezőgazdasági munkák jelenlegi kü­lönleges feladatait, amelyek a múlt évitől teljesen eltérőek. Ezt a körül­ményt elsősorban a növénytermesztés idézte elő, ahol az idén kapásokból és takarmányokból a szokottnál na­gyobb hozamokat értek el. Országos méretben november 3-ig be kell fejeznünk a cu­korrépa betakarítási mun­kálatait. Igényes feladat az annál is inkább, mivel október 5-ig a cukor­répának csupán 6 százalékát szántot­ták ki. Azon kell lennünk, hogy a leg­közelebbi napokban több mint 200 mil­lió tonna cukorrépát elszállítsunk rendeltetési helyére. Mezőgazdasági üzemeink előtt ko­moly feladat áll a búzavetés mielőbbi befejezése szempontjából, sokkal in­kább mint tavaly, mert szükséges, hogy a tervezett területen a gabona­féléket most ősszel elvessék, ne ha­­lasztgassák tavaszra, csak a legindo­koltabb esetekben. Október 5-ig országos méretben megszántottak egy és negyed millió hektár földterületet. Ez a mennyiség mintegy 82 ®/ó-nak felel meg. A heten­kénti szántási növekedés körülbelül 210 000 hektárt tesz ki. Jelentős lemaradás mutatkozik az őszi búza vetésénél. Eddig csak 35 %­­ban teljesítettük ezt a feladatot. Ez is arra figyelmeztet minket, hogy jobban megszervezzük a vetést, na­gyobb lendületet adjunk a munkának. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kapások betakarítása azért marad le, mert egyes üzemek még ma is idegenkednek a gépek alkalmazásától, így van ez a burgonya, de méginkább a cukorrépa gépi betakarításával. Mezőgazdasági üzemeink nem használják ki eléggé a hadsereg segítségét sem, amely mintegy 2000 tehergépkocsit kínált föl, azonban ebből csak 1480-at igényeltek mezőgazdasági üzemeink. De a legtöbb esetben ezek a gépkocsi­kat sem használjuk ki teljes mérték­ben. Kiderült továbbá az is, hogy mintegy 30 járásban a nemzeti bizott­ságok nem nyújtanak elegendő segít­séget a mezőgazdasági üzemeknek a hadsereggel való kapcsolatok fölvéte­lére. Ennek tudható be, hogy a föl­kínált gépkocsikat nem használjuk fel teljes mértékben. Az állati termékek föl­vásárlása jelenleg jó ütemben halad. Év elejétől a húsfelvásárlást 101,3, a tojásfelvásárlást pedig 107,5 százalékra teljesítettük. Egyedüli fájó pont még a tej. Ezen a téren is rendet kellene végre teremtenünk. Október 15-re végezni akarnak a vetéssel A lekenyei szövetkezet határában szorgos kezek végzik a kapások be­takarítását. A szövetkezetesek köré­ben bizakodó a hangulat, mivel a mos­toha időjárás ellenére is szépek az eredmények. Szemeskukoricából 40, burgonyából 100 mázsán felüli ho­zamra számítanak. Cukorrépából jóval 200 mázsán felül, ígérkezik. Olcsóbb harisnyák, órák és borok Búzából 56 hektárt kell vetniük, melyből 40 hektáron már elvégezték a talajelőkészítést és 20 hektáron el is vetettek. Egy kissé késleltette a munka menetét a lánctalpas traktor javítása, mivel már nem kaptak ide­jében alkatrészt. Ennek ellenére hét hektár őszi keverék és a két hektár rozs is határidőben földbe került. A lekenyeiek minden igyekezete arra irányul, hogy október 15-re befejez­zék a vetést, (jab) Szabályozzák a Sajó medrét Ötezer hektár föld mentesül az árvízveszélytől Idén a rimaszombati járásban a Sajó 1000 hektárnyi területet árasztott el és tönkretette csaknem az egész szénatermést. Ezért a kormány fokozott figyelmet szentel ennek a problémának, amely csak úgy oldható meg, ha a Sajó, Balog és a Rima folyót szabályozzák. A Sajó alsó szakaszán — Tornaijától az államhatárig — már 1960-ban megkezdték a mederszabályozási munkát, s 1963 november végéig befeje­zik. Ez a munka 31 millió koronát emésztett fel. De megérte! A 17,7 ki­­lométeresi szakasz szabályozásával 3000 hektár rét és szántó mentesül az árvízveszélytől. Ez a talaj kitünően alkalmas cukorrépa termesztésére. Jelenleg a Sajó Tornaijától Csoltóig húzódó szakaszán végeznek szabá­lyozást előkészítő munkát. Ez a 11,5 kilométer hosszú szakasz szabályozása 25 millió korona beruházási költséget igényel. Még az idén kezdetté veszi itt a mederszabályozás, amely 1966-ban fejeződik be, újabb 2000 hektár földhöz nem férkőzhet hozzá a pusztító áradat. (kov) Az árváltozásokra a szocialista tár­sadalomban elsősorban az a körül­mény van hatással, hogy az illető áru­ból milyen mennyiség áll rendelkezés­re. Elegendő árú esetén, ha a kereslet összhangban van az árú mennyiségé­vel, az árleszállításnak semmi akadá­lya sincs. Ezzel az elvvel magyarázható Jind­­rich Uher elvtárs, belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatóján elhang­zott bejelentése, melynek értelmében mától kezdve az egyes borfajták árát átlagosan mintegy húsz százalékkal, a hazai, valamint a Szovjetunióból és az NDK-ból behozott különböző gyárt­mányú órák árát körülbelül húsz szá­zalékkal és a múfonálból készített női harisnyák árát átlagosan mintegy 25 százalékkal leszállítják. Ezzel szem­ben a 12 fokos és az ennél több fokos sör ára 0,20 Kcs-től 1,20 Kcs-ig lesz drágább. — Az említett árrendezés hírét bi­zonyára mindenki örömmel veszi tu­domásul, még akkor is, ha nem té­vesztjük szem elől, hogy a népgazda­ságunkban fennálló nehézségeket még nem sikerült kiküszöbölni — mondot­ta Uher miniszter. Ne feledjük, hogy a termelés növekedése és a munka­termelékenység bizonyos iparágakban, sőt egyes mezőgazdasági termékekben továbbra sem kielégítő. A béralapok, a beruházások növelésére, a nyers­anyagok behozatalának fokozására irányuló követelmények még mindig nincsenek arányban lehetőségeinkkel, gyártmányaink minőségében sem ész­lelhető egyelőre lényeges javulás. Mivel magyarázható mégis az árren­dezéssel kapcsolatos legújabb intéz­kedés? A bor árának leszállítását a jó szőlőtermés teszi indokolttá, vala­mint az a körülmény, hogy a fogyasz­tásunk kétharmad részét kitevő kül­földről behozott borokat igen előnyös áron sikerült biztosítanunk. A női ha­risnyák árának leszállítását a nagyobb teljesítményű gépek beszerzésének, a termelési költségek csökkentésének és a tartalékoknak köszönhetjük. Az intézkedés eredményeként asszo­nyaink ezentúl bizonyára több haris­nyát vásárolnak majd, mint eddig s ezáltal a többi iparilag fejlett álla­mokhoz hasonlóan nálunk is növekszik majd a harisnya iránti érdeklődés. Az elsőrendű minőségű Anabella jelzésű harisnya például 45 korona helyett 23 koronáért, a Lenka jelzésű 40 ko­rona helyett 23 koronáért, a varrás nélküli Regina jelzésű harisnya pedig 43 korona helyett mától kezdve 30 ko­ronáért vásárolható. Az órák árának leszállítása általá­ban véve azzal magyarázható, hogy mind a hazai, mind a Szovjetunió és az NDK ipara az utóbbi időben nagy fejlődésnek indult. így például a Prim gyártmányú óráink ezentúl 110 koro­nával, a szovjet Csajka órák 180 koro­nával, az NDK-ból importált női órák pedig 80 koronával olcsóbbak. Élenjárók között • A rétek lecsapolása után elsőosztályú termőtalaj • A haszon­hozam utáni jutalmazás elősegítő je a termelés fokozásának « Terven felül 100 000 liter tej és 50 mázsa sertéshús A kassai járás restei szövetkezete hosszú éveken át vergődve küzdötte magát előre. Termelési feltételei nem voltak éppen a legkedvezőbbek, mivel szántói túlnyomórészt a partos olda­lakon húzódtak. Völgyben elterülő rétjeik, legelőik a Kanyapta patak jóvoltából elmocsarasodtak és olykor még savanyú füvet sem adtak. A szövetkezetesek és a lakosok ag­gódva várták, mikor fordul jobbra a közös gazdaság sorsa. Persze, az óhaj nem sokat hozhatott volna; itt csele­kedni kellett. A tagok évről évre fo­kozatosan kezükbe vették a szövet­kezet ügyét és megkezdték azokat a munkálatokat, melyek által előrevit­ték a termelést. Milyen intézkedéseket foganatosí­tottak és mi lett az eredménye? Makranszky István, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy mikor a Ka­nyapta patakot, egész hosszában sza­bályozták, ők is hozzáfogtak a rétek és legelők felszántásához. Tavaly 40 hektár mocsaras rétet törtek fel, melyben az idén silókukoricát termel­tek. Átlag hektáronként 400 mázsa jó minőségű takarmányt nyertek. Az idén további 60 hektár rétet szántot­tak fel és jövőre még 40 hektárt szán­dékoznak felszántani. Három év alatt így 140 hektár rossz minőségű rétet változtatnak át kitűnő termőtalajjá. Míg azelőtt partos oldalakon voltak a szántóik, most fokozatosan lehúzód­nak a völgybe, ahol a rétekből léte­sített szántó minősége sokkal jobb. A 140 hektár legelőt rendszeresen műtrágyázzák, tisztítják, így az év minden szakában jő legelőre járhat­nak az állatok. Törődnek az^al, hogy a legeltetés mellett elegendő takarmány legyen a jószág számára. Ezért létesítettek zöld futószalagot, jó minőségű bükköny-Elsők a kerületben Gazdagon fizetett idén a here- és lucernamag a dunaszerdahelyi járásban. A fölvásárló üzem tervei szerint 1990 mázsát kellett fölvá­sárolniuk, azonban tervüket a nyu­gat-szlovákiai kerületben — októ­ber 7-ig — elsőnek 105 %-ra tel­jesítették. Mivel lehetőség mutat­kozik aprómagvakból az eddigitől jóval többet begyűjteni országos és külkereskedelmi célokra, úgy döntöttek, hogy folytatják a fölvá­sárlást. (hai) keverékkel, lucernával és zöldkukori­cával. Gondosan vigyáznak arra, hogy elegendő évelőtakarmányuk legyen. Ennek persze fontos feltétele, hogy elég vetőmagot nyerjenek. Ebben az évben 90 hektáron ter­mesztettek lóheremagot. Nyolc ka­­zalnyi a lóheréjük, s heremagból 150 —200 mázsára számítanak. így még eladásra is jut azok számára, akik a magtermesztéssel nem nagyon törőd­nek. A szövetkezet fokozatosan áttér a korai burgonyafajták termesztésére. Eddig a tervezett 200 mázsa helyett 337 mázsát adott el. Tehát a szövetkezet növénytermesz­tésében nagy fordulatot hozott a ré­tek felszántása, a legelők feljavítása és trágyázása, az évelő növények ter­mesztésének kiszélesítése és a kuko­ricatermesztés. ☆ Vajon milyen eredményeket hozott a fordulat az állattenyésztésben? 168 tehenük van. Néhány évvel ezelőtt a fejőnők például a nyári hónapokban 45, a téli hónapokban pedig 30 mun­kaegységet kaptak. A termelés foko­zása senkinek nem volt érdeke. Most, hogy bevezették a haszonhozam sze­rinti jutalmazást, a fejőnők 100 liter tej kifejéséért két munkaegységben részesülnek. A teheneket hasznosság szerint osztályozzák és etetik. Az eredmény: most minden tehéntől na­ponta 6 liter tejet adnak el, augusztus közepéig teljesítették az évi tejela­dási tervet és terven felül 100 000 li­ter tejet adnak inég el. Nem ritkaság, hogy havonta egy fejőnő 5000 liter tejet is kifej, ami 100 munkaegységet jelent. Olyan erős ez a csoport, hogy méltán versenyezhetnek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A szövetkezet marhahúsból terven felül már 30 mázsát adott el. Vaskó István példás munkájának eredménye­ként májustól naponta és darabonként átlag 1 kg-os súlygyarapodást ért el. A szövetkezet a sertéshúseladási ter­vet is 33 mázsával túlteljesítette, amely elsősorban Maroscsák Béla és Palencsák Ede gondozók érdeme. Azelőtt a malacnevelés is döcögött. Nemrég jött haza az iparból Kocái János malacnevelő és gondozás alá vette a 85 anyakocát Elhatározta, hogy ebben az évben 12 malacot vá­laszt el anyakocánként. Merész válla­lás volt, hiszen tavaly csupán 8,5 da­rabot tudtak elválasztani, ö azonban augusztus végére átlag 9 malacot vá­lasztott el, s év végére tervét túl is teljesíti. Az elválasztott malacok sú­lya 20—24 kg között mozog. Szóval, a haszonhozam utáni jutal­mazás óriási lépésekkel segíti előbbre a szövetkezet termelését. A legfonto­sabb most az, hogy minél előbb beve­zessék a prémiumrendszert. Iván Sándor (Kassa) Ipolybalogról telefonjelentést kaptunk az őszi munkákról. Z o 1 c z e r Tériké örömmel közölte, hogy a 20 hektár őszi keveréket már rég elvetették és vetés alá is már csak alig 20 hektárt kell szántani. A búzának több mint fele földbe került és megvan rá min­den lehetőség, hogy agrotechnikai határidő előtt elvetik. — Képünkön Klinko József traktoros, Molnár István agronómus, Klinko József szövetkezeti elnök és Zolczer László láthatók vetés közben. Foto: Bállá INDUL A SZERELVÉNY A tehervonat szuszogva tolat a répahegyek közé. Fürge kalauzok ugranak le, hogy a megrakott va­gonokat rákapcsolják a szerelvény­re. De még pár percet várni kell, a szállítószalag néhány tonna cu­korrépát szállít az egyik vagonba. A lélegzetvételnyi szabad időt ki­használják a mozdony kezelői is. Monos László mozdonyvezető és Németh István fütő szorgosan törülgetik a mozdony olajos olda­lát. Monos vidáman kiáltja: — A mi jó öreg paripánkat sem ártana filmre venni... Nem akár­milyen masina ez. — Meg a mozdonyvezetőről is lehetne írni egyet-mást — csipke­lődik a fűtő. A mozdonyvezető magabiztosan mosolyog. — Az én gépem nem hagyott még cserben. Első pillanatra nem is hinné az ember, milyen dolgos, nagyszerű vasutasokkal találkozik. Monos László már tíz éve jár a Párkány - Zólyom közti vonalon mozdonyával. Menetközben nem volt balesete és nagyobb javítása. A szocialista munkabrigád alakulásakor vállalta, hogy 50 000 kilométert fut baleset és nagyobb késés nélkül. Most már 38 000 kilométernél tart. Eddig még nem volt hiba. Amint magabiztos mosolyából látni, a jövőben is meg­teszi a magáét. A kampány idején éjjel-nappal szállítják a cukorrépát, mégsem fáradtak. Jókedvűen dol­goznak. Most is 500 tonnát huzat­nak. Igyekeznek, hogy a vagonok minél gyorsabban forduljanak. Ku­­rali József, az Oroszkaj Cukorgyár átvevője egyelőre elégedett a va­gonellátással. A szállítószalag megáll. Tornyos­ra telt a vagon. A kalauzok gyor­san egybekapcsolják a vagonokat. Indul a szerelvény ... Bállá József A szociolisfo mezőgozdosógért A mezőgazdasági DOLGOZOK lapja

Next

/
Thumbnails
Contents