Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-10-09 / 81. szám
Jó átlelelielés - sok tej Amikor Busán meglepődtünk a tehenek jó tejelékenységéről közölt híren. Mráz elvtárs, a szövetkezet elnöke széles mosolyra derült. — Mindenekelőtt a tehenek jó átteleltetésétől függ az évi tejhozam. Az állomány kondícióján áll vagy bukik a nyári tejhozam is. Az elnök nem mondott tyjat, hisz ezt minden földműves tudja. Az érdekesség viszont abban keresendő, hogyan termelnek elég takarmányt abban a községben, ahol pár évvel ezelőtt még igen nagy gond volt a szűkös takarmányalap megteremtése is. kezeti tagok, különösen a maradi gondolkodásúak, nem akarják megérteni az egyes munkák fontosságát vagy az új munkamódszer előnyét. Ennek ellenére a szövetkezet elnökének változtatni kell irányítóstílusán, beszédmodorán, mert ez később megbosszulhatja magát. Ettől függetlenül a szövetkezet elnökének munkáját jól értékelhetjük, különösen a takarmánytermesztésben, az új technológia alkalmazásában és az állattenyésztés fellendítésében szerzett nagy érdemeket. Vajon mi idézte elő a szövetkezet gazdálkodásában a döntő fordulatot? got, másrészt az idő viszontagságainak sincs hosszú ideig kitéve a takarmány. Kovács László agronőmus szerint a komplexbrigád egyszerre nem 'sok takarmányt kaszál le, hogyha rosszra fordul az idő, könnyen begyüjthessék, az eső minél kevesebb kárt tegyen benne. Mráz elvtárs szerint renden alig szárítják a takarmányféléket. Kaszálás utáni napon összesodorják a rendeket, kellően szárítják, majd kazlakba hordják és hideg levegővel utánaszárítják. A gazdasági udvaron minden kazal alatt látni az alagutat, ami a műszárításról tanúskodik. A szövetkezet elnökének igen kényes pontja a kazalrakás. A kazlaknak pontosan egy irányban kell sorakozniuk. Minden kazal szépen be van rakva és szalmával tetőzve. Kazalba hordták már a magrahagyott lóherét is, és hideg levegővel szárítják. Ha az idő elromlik, akkor is kényelmesen cséplehetik majd kazalból. A helyes begyújtásnak köszönhető, hogy takarmányuk jő minőségű és ami a legfontosabb, elegendő. A száz hektár rét és száz hektár hereféle, valamint más szálastakarmány 90 vagon szénát adott. Ha ezt elosztjuk a 460 számosállattal, láthatjuk, hogy minden darabra közel 20 mázsa széna jut. Silőtakarmánnyal is jól állnak; már eddig 1500 tonnát silóztak, amiből 450 tonna lucerna és őszi keverék. A szövetkezet elnöke tapasztalt ember. Nem csoda hiszen azelőtt állami gazdaságban dolgozott. Érti a munkáját. Bár a kivitelezéssel néha egy kis baj van, több türelemmel beszélgethetne a tagokkal. Az elgondolásai jók, minden erejével a szövetkezet fellendítésére törekszik. Persze, a munkaszervezésben előfordulnak összetűzések is, mert néha a szövet-Elsősorban is a takarmánytermesztés előtérbe helyezése, a begyűjtésben és szárításban alkalmazott új technológia. Talán a környező szövetkezetek el sem hiszik, hogy a busái szövetkezetben minden takarmányfélét, még a réti szénát is mesterségesen szárítják. Ennek több előnye is van. Egyrészt a nap, sugaraival nem pusztít el fölöslegesen sok tápanyajjíS — Jövőre lesz mire vigyáz^TM5j3nod, — mondja Bán Sándor ^^Hzootechnikus Rigó Sándornak — négyszáz tojópulykát tartunk majd. ^JHígSf Kovács László agronőmus és W Bán traktoros örül a brnói kiv állításon vásárolt traktornak. zott. Így a rét hektárja több mint 40 mázsás hektárhozamot adott. Igaz, hogy az Ipoly nemrégi áradása elvitte a második kaszálás jó részét. De hát, amit elvesztettek a vámon, megmaradt a réven. Az Ipoly újra trágyázott kiváló legelőt hagyva maga után. A busaiak szerencsések, mert az Ipolymenti rét nem ad savanyú szénát. Kovács elvtárs szerint minden évben 100 hektár herefélét vetnek a lucernáson kívül. Ez a takarmányalap második nagy bázisa. Persze, más tartalékok is vannak. A készlethez a nyári időszakban nem szívesen nyúlnak. Közel 100 növendéket és 400 juhot a rieSkai pusztán nevelnek. Most öszszesen 700 juhot tartanak, de mivel jól jövedelmező és van elég legelőjük, 900-ra emelik a létszámot. A növendékállatokat és a teheneket, ameddig csak lehet, legeltetik. így az állomány egészséges és a tejhozam sem csökken. Sőt emelkedik. Főleg a sok legeltetésnek köszönhető, hogy az aránylag nagyszámú állatállomány egészséges. A sok és jő minőségű takarmány következtében a növendékek és a tehenek is jó erőben vannak. Természetesen vigyáznak arra is, hogy a tehénállomány jó tejtermelő legyen. Bán Sándor, aki már hét éve zootechnikus, örömmel újságolta, hogy az utolsó hónapok fejési átlaga naponta 7,2 liter, de júliusban 9,8 litert is elértek. A helyes takarmányozáson kívül ehhez nagyban hozzájárul a fejési technika is. Hogy a tejtermelést fokozzák — háromszor fejnek naponta. Nem fizetnek rá a tejtermelésre, mert egy liter tej önköltsége csak 1,32 korona. Bán Sándor az állattenyésztés helyes szakosításáról beszél. Szövetkezetükben nagyszerűen bevált a pulyka- és kacsatenyésztés. A következő gazdasági évben 400 db tojópulykát Egy lépéssel előbbre Régen kedvezett úgy az időjárás az 'őszi munkáknak, mint az idén. Nem csoda, ha ezt földműveseink igyekeznek kihasználni. Az agronómusok elégedettek az időjárással, a traktorosok pedig gyűrik a szántást, vetést; silózást, de javában végzik a cukorrépa szedését is. S így van ez rendjén, mert a jövő évi nagyobb darab j kenyerünk záloga éppen az őszi munkák gyors és idejében történő elvégzése. Déménden, ebben a lévai járásban levő községben a szövetkezet csak közepes eredményekkel gazdálkodik. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy míg az állattenyésztés terén szép eredményekkel dicsekedhetnek, addig a növénytermesztés lemarad. Itt is, akárcsak jónéhány más szövetkezetben — kevés fiatal dolgozik a szövetkezet földjein. Oberfancz József, a szövetkezet főkönyvelőjének szavai szerint ők mindent megtesznek, hogy megnyerjék a fiatalokat, sajnos az alapvető hiányosság épp az iskolában található. Ugyanis a tanítók nem végeznek megfelelő és kielégítő meggyőző munkát a diákok között. így nem csoda — tette hozzá a szövetkezet elnöke — ha a község fiataljai előnyben részesítik az iparban való elhelyezkedést. Ilyen körülmények mellett is igyekszik a szövetkezet tagsága, hogy a jelenlegi 14 koronás munkaegység értékét (melyből 8 koronát fizetnek ki előlegként) mielőbb felsrófolja néhány koronával. A harmadik negyedév eredményei azt mutatják, hogy a szövetkezet > a tavalyinál sokkal jobban gazdálkodik, amit az a tény bizonyít, hogy míg a múlt év végén a munkaegységekre már nem futotta, addig most előreláthatólag 4—6 koronát sikerül majd fizetniük munkaegységenként. Pillanatnyilag a szövetkezet apraja-nagyja, öregje-fiatalja az őszi munkáknál segít. Folyik a cukorrépa szántásé a 35 hektáros táblán. A jelek szerint a tervezett 350 mázsás hektárhozamot elérik. A 96 hektár kukorica törését is megkezdték. A vetőszántás és a vetés is jó mederben halad, igaz a búza vetése sántikál. Viszont már földben a 30 hektár repce, 10 hektár őszi árpa, 18 hektár rozs és 37 hektár őszi keverék. Említettük, hogy a szövetkezet elsősorban áz állattenyésztés terén ér el figyelemreméltó eredményeket. Nos, nézzük csak közelebbről a számokat. Sertéshúsból a szövetkezet a szerződött, 441 mázsából eddig már 341 mázsát eladott. Marhahúseladási tervük 420 mázsát irányzott elő, s ezt már az eladott 513 mázsával alaposan túlteljesítették. Kutattuk a siker titkát. A szövetkezet könyvelője és elnöke azon a véleményen vannak, h^gy mindez Ukrok János zootechnikus érdeme. Munkáját a szakértelem és a szorgalom jellemzi. Ahhoz, hogy még szebb eredményeket érjenek el, megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányra van szükségük. E téren jól áll a szénájuk, de szálastakarmányból kevesebb lett a tervezettnél. Ezt kiváló minőségű silótakarmánynyal pótolják. Kár, hagy a szövetkezet tehénállománya betegségsúlytotta (bang), mert így hiába rendelkeznek elegendő és kitűnő takarmánnyal, tejeladási tervüket aligha tudják teljesíteni. A tervezett 180 ezer literből eddig csak 112 500 litert sikerült eladniuk, s így bizony az év végéig jócskán marad adósságuk. Nagy Árpád Ehhez a takarmányalaphoz még hozzájön a kukoricakóró és a répafejsiló. A szövetkezet elnöke szerint annyi a takarmányunk, hogy még el is adhatnak. Persze, mind feletetik, hogy a tejtermelés még jobban emelkedjék. A szénatermés egy részét a 100 hektár rétről nyerik, amit idén az Ipoly ingyen leiszapolt és trágyá-és 400 db tojókacsát tenyésztenek. Ezenfelül eladnak 2000 pulykát és 2000 kacsát húsra. A busái szövetkezeteseket nem hozza zavarba a tél jövetele; mert sok és jó minőségű takarmányuk van. Igaza van az elnöknek: a jó átteleltetés sok tejet jelent. Bállá József Mégis jó útra téltek A bodollói szövetkezetre a múltban a döcögés volt jellemző, mert a vezetőségének nem volt elég áttekintése az egyes termelési szakaszokról és nem alkalmazták elég bátran a haladó módszereket. Az egyéni érdekek fűzték egyeseket a közöshöz, s megfeledkeztek róla, hogy a nagyüzemi termelés megkönnyítheti munkájukat, szebbé teheti életüket. A kollektív vezetés elvét háttérbe szorította néhány ember elavult nézete. A helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság keveset tett a közös gazdálkodás fejlesztésének érdekében. A szövetkezetben kevés volt a munkaerő. A gyenge munkaszervezés miatt az egyik munka késleltette a másikat. A hektárhozamokkal egyáltalán nem dicsekedhettek és a takarmányellátás következtében az állattenyésztés pangott. A termelési tervet nem teljesítették és így a munkaegységre csak néha fizettek kielégítően. A becsületesen dolgozó tagságnak elment a munkától a kedve. Ilyen fogyatékosságok aztán állandó viszályt idéztek elő. Egy év alatt három elnököt választottak. Utolsónak Herko János — aki azelőtt a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályának volt az agronómusa — maradt az élen. A tagság bízott abban, hogy végre akadt már egy szakember aki majd segít a szövetkezeten. Azonban a szövetkezetesek csalódtak. Könnyelműsködése a termelés rovására ment, tehát le kellett váltani. Helyette Komjáti József, szövetkezeti tagot választották. Ettől az időtói kezdve a bodollói szövetkezet gyökeres változáson ment keresztül. A szövetkezet irodájában beszélgettünk Smetana László HNB titkárral. Komjáti József szövetkezeti elnökkel és Molnár Imre zootechnikussal a szövetkezet gazdálkodásáról. Az elnök szerint minden erőt arra összpontosítanak, hogy a munkákat idejében végezzék. A helyi viszonyoknak megfelelően kihasználják a gépeket és alkalmazzák az új technológiát. Az aratási csúcsmunkánál nem volt munkaerőhiány, mert a gabonát kétmenetesen aratták. Más munkaszakaszon is bátran dolgoznak a gépekkel, így csökken az önköltség és minden hónapban rendszeresen fizetik az előleget. A zootechnikus is bizakodóan beszélt. Kialakítják a törzstenyészetet, ehhez megvan minden előfeltételük, hisz a tehenek fejési átlaga naponta most is 6—7 liter között mozog. Száz hektárra 60 darab szarvasmarha esik. Sikeres a tenyészkoca nevelés is. Az idei aszályos nyár ellenére jóval több takarmány van, mint a múlt évben. A helyi nemzeti bizottság továbbra is támogatja a szövetkezetét. A titkár munkája nagy részét a szövetkezeti problémák megoldására fordítja. Minden munkaszakaszon elmélyül a kollektív vezetés. Megtalálták az utat a szövetkezeti termelés fejlesztéséhez és a közös munka bizonyára még nagyobb termelési eredményeket hoz. Jablonci Lajos Árulkodó termelési mutatók Cikkünkben újra a termelési mutatókról lesz szó, mivel minden kommentár nélkül magukért beszélnek, megmutatják egyik-másik üzem termelési színvonalát. Ha kedvező képet tárnak elénk, úgy tudjuk, hogy körültekintő munkáról van szó, ha pedig a számok kedvezőtlen képet mutatnak, akkor valami nincs rendjén, keresnünk kell a hiányosságok okát. Írásunk a 954 hektáros gímesi szövetkezettel (nyitrai járás) foglalkozik, ahol sok érdekességet — mások számára is tanulságosat — fedeztünk fel, részben jó, részben pedig rossz értelemben. Első dolgunk volt az állatállomány felől érdeklődni. Kecskeméti Flórián mérnök-zootechnikus elmondta, hogy a gazdaságnak 570 szarvasmarhája — ebből 212 tehén — és 774 sertése — ebből 103 anyasertés — van. Vizsgáljuk csak meg, hogy menynyit tesz ez ki 100 hektáronként. A ceruza siklik a papíron, s máris megvan az eredmény. Ebben a szövetkezetben 59,7 szarvasmarhát, s ebből 22,2 tehenet, továbbá 77,9 sertést, s ebből 10,7 anyakocát tartanak 100 hektáronként. Most az a kérdés, vajon kevés vagy sok ez az állomány. A kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy sem nem kevés, sem nem sok. Mi lenne mégis a helyes megoldás? Szerintünk az, ha legalább 80 szarvasmarhát és ebből 35 tehenet, 100 sertést, ebből 14 anyakocát tartanak az említett területen. Nem véletlenül vetettük fel ezt a kérdést. Ennek indoklására több okot is fölhozhatunk. Közülük az egyik legfontosabb ok a magasabb jövedelem elérésére való törekvés. Az ilyen állattenyésztés több hús és több tej termelését, illetve piaci értékesítését tenné lehetővé, ami a munkaegységek pénzértékének emelkedésével járna együtt, s erre bizony itt nagy szükség lenne. A több állatnak persze bőségesebb takarmányalapot kellene létesíteni. Erre módot kellene találni, mégpedig a szántóföldi évelötakarmányok, keverékek és nem utolsósorban a viaszérésre termesztett silókukorica merészebb termesztése révén. Sokhelyütt úgy értékelik az agronőmus munkáját, amilyen takarmányalapot létesít az állatállomány számára. Talán ebben az EFSZ-ben is így kellene tenniük. Mindenekelőtt persze talajelemzéssel meg kellene állapítani a talaj kémhatását, humusztartalmát, hogy tudatos termelést lehessen bevezetni, ahol egyik növény kiegészíti a másikat még akkor is, ha valamelyik nem hozza meg a várt pénzügyi eredményt. A szövetkezetben idén nem sikerült a szálastakarmány-félék termesztése. Ezt azonban az állatállománynak nem szabad megkoplalnia. Az a véleményünk, hogy a jelenlegi állománynál is vannak rejtett tartalékok. Nincsenek kihasználva teljesen a lehetőségek. Vegyük talán az eladási terv teljesítését. Húsfélékből összesen januártól augusztus végéig csak 62 kg-ot adtak el hektáronként, s a terv is csak 65 kg-ot irányoz elő, mégsem teljesítették 100 %-ra. Az ok a zord tél — amelyet sokhelyütt argumentumként használnak föl — és nem utolsósorban az elégtelen takarmányozás volt. Nem különb a helyzet a tejeladás terén sem. Az említett időre hektáronként 120,5 liter tejet adtak el, ami tehenenként 541,9, naponként és darabonként pedig 2,23 litert tesz ki csupán. így valójában megmutatkozik, mennyire kevés ez a tejmennyiség. Az első félévi önköltségszámítás is állításunk mellett szól. Elárulja, hogy 1 liter tej kitermelése 2,63, 1 kg marhahús előállítása pedig 22 koronába kerül. Ismeretes előttünk, ezen termékek felvásárlási ára, s bizony azt kell mondanunk, hogy méregdrága termelés ez. Van-e mód az eredményesebb gazdálkodásra? Igen, van mód arra, hogy a gímesi EFSZ-ben a jövőben szakszerűbben, jobban gazdálkodjanak. Nagyon hasznos igyekezet volt részükről, hogy 260 hektárról lecsapolták a vadvizet. Ez a jövőben hasznára válik majd a szövetkezetnek. Jól tették azt is, hogy idén 160 hektáron vetettek évelő takarmányokat. Ebből Is látszik, hogy a vezetőség nem nyugszik bele az eddigi állapotba, hanem módot keres az eredményesebb gazdálkodásra. Pillanatnyilag szükiben vannak szálas- és abraktakarmánynak. Szénafélékből mindössze csak 2000 mázsa áll rendelkezésükre; a szükséglet 6200 mázsa. Abrakból 60 vagonnal kellene, s csak 48 vagonra van kilátás a 2400 mázsát kitevő kukoricával együtt. Szerencse, hogy a tarlóhere 38 hektáron, igen szép, innen is nyerhetnek néhány mázsa értékes takarmányt. Ezt azonban már csak silózva tárolhatják. Ezen kívül 350 mi silókukorica veremben érik, további 2500 m3 silót készítenek a kukoricaszár, répakorona és a szelet keverékéből. A szövetkezet okszerű takarékosság mellett saját alapokból fedezheti a hiányt. Idén jó burgonyatermésük ígérkezik, ahonnan legalább 1490 mázsát tartalékolhatnak, a takarmányrépából 3300 mázsa termésre van kilátásuk és további 840 mázsa értékes nedvdús takarmányt pedig a köztesnövényként termesztett sárgarépából nyerik. Ezekhez a szárazanyagot takarmányszalmával — szecskával fedezhetik. Az említett hiányosságok ellenére a pénzügyi terv teljesítése meglehetősen kedvező képet mutat, ami főleg abból adódik, hogy jól takarékoskodtak a termelési költségekkel, s emellett minden munkát elvégeztek. Augusztusban a tejtermeléssel Is előbbre jutottak. Naponta tehenenként 4,18 liter 3,7 %-os zsírtartalmú tejet adtak el. Bíztató eredmény ez, csak állandósítani kellene a tejtermelést. Jelenleg a tehenek még mindig legelőre járnak, ez is nagyon hasznos megoldás, mert nem kell idő előtt feletetni a készleteket. Ám télen át szükség lenne a takarmányok élesztösitésére, ízesítésére. Még az esetben is kifizetődnék, ha nem érnének el nagyobb eredményeket a mostanitól, hiszen a kondíció megtartása igen fontos tényező, nem csupán a további termelés, hanem elsősorban a megfelelő utódnyerés szempontjából. Meggyőződésünk, hogy a gimesl szövetkezetben javaslatainkat szívesen veszik és javítanak a munkaszervezésen, ami majd azt eredményezi, hogy a nyitrai járás egyik legnagyszerűbb eredményeket elérő szövetkezetei közé sorolhatjuk őket. HOKSZA ISTVÁN 1963, október 9.
