Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-10-02 / 79. szám

Kiadja a Mező- Erdő és VIzgazdasági Minisztérium a Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer - Főszerkesztői Pathö Károly - Szerkesztőség és kiadóhivatal! Bratislava Suvorovova 16. - Teletöm tőszerkesztő 515-58, szerkesztőség 501 00. - Telefonközpont! 543 91, 511 10, 550 93, - Belső vonalakt tőszerkesztő helyettesei 635. Pölit. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 632, agit-prop. osztály639. szakmelléklet 519. - Nyomja a Polygrafické závody, n. p„ Bratislava, ul. Feb­­• ruárového vitazstva 6/d. - Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Az előfizetéssel kapcsolatban felvilágosítással szolgál minden postahivatal és a postai kézbesítők. A külföldi megrendeléseket a posta sajtőklviteli szolgálata intézi. Címei PNS - ústredná expedtcla tlaőe, odd. vtfvozu tlaőe, Jindrisská 14, Praha L K-10*3133í CSALÁDI HÁZ ELADÖ IPOLYPÄSZTÖN Kisebb tatarozás után lakható, f házhoz nagyobb gyümölcsös tarto­zik. Vételár megegyezés szerint ICÍm: Kádasi Teodor, Bratislava Lesná 353/392A. Serkentően hatott a versenyfelhívás Ki ezérí a felelős? ha az Ipoly vize nem lép ld medré­ből. Mindent megtesznek a jó ered­mények eléréséért. Ez a serkentő hal nemcsak a szaktanintézetre, de a tan­gazdaság minden egyes dolgozójára is ' Jablonci Lajos Jelentés Váradról A lévai járás váradi EFSZ-éről nem sokat hallhattunk eddig. Ezért a na­pokban felkerestem ezt a 620 hektá­ros szövetkezetei. Az irodában csupán három ember foglalatoskodott az irat­csomók fölé hajolva. Az elnök és az agronómus a határt járták, de hogy merre mentek, azt nem tudták meg­mondani. Ezért Pólya Ernőné, köny­velőnőt kértem meg, hogy tájékoztas­son szövetkezetükről. — A vezetés jó kezekbe került — mondja mosolyogva. — Ezt bizonyítja az is, hogy az évi pénzügyi tervet, mely 1740 000 korona, eddig 100C koronával túlléptük. Ebben az is nagy szerepet játszott, hogy a közelmúlt­ban új mezőgazdasági mérnököt kap­tunk, aki szakember a javából és a tagság is nagy elismeréssel adózik kiváló munkájának. A fiatal mérnök, Varsányi György nemrég került ki a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolából. Elmondta továbbá, hogy a kukoricát törik, valamint á cukorrépát is szedik. Eddig 120 hektár föjldet készítettek elő a vetésre. Dicséretet érdemelnek ezért traktorosaik, Ciria Géza és Ki­szel Márton, akik felváltva, éjjel­nappal szántanak. Az állattenyésztéssel azonban nem dicsekedhetnek. A 175 tehénből csal 15 egészséges. Tejeladási tervük 81í ezer liter, és eddig 630 000 litert ad­tak el. Hasonlóan állnak a marhahús­eladással is. A sertéshúseladást azon­ban 100 %-on felül teljesítették. Kúcs Gyula (Alsószecse) Az Ipolybéli Mezőgazdasági Szak­tanintézet tanulói körében nagy vissz­hangot váltott ki a Tornaijai Mező­­gazdasági Szaktanintézet versenyfel­hívása, mely a kukorica magas hektár­hozamának elérésére irányul. A szak­tanintézet tanulói a tangazdaságban végzik a gyakorlati munkát, s elhatá­rozták, hogy ebben az évben először termesztenek kukoricát két hektáron szemre és két hektáron silózásra. Cél­juk 100 mázsa szem és 1000 mázsa silóanyag elérése. Termesztésénél az új technológia maximális kihasználá­sára törekedtek, s mellette figyelem­be veszik mindazokat a tényezőket, melyek kedvezően befolyásolják a ter­melést. Az elővetemény búza volt. Betaka­rítása után azonnal elvégezték a tar­lóhántást. Ősszel 25—27 cm mélyen szántottak. A tavaszi talajelőkészítés akadályokba ütközött, mivel a parcel­lán víz volt. Emiatt csak május 15-én kezdték meg a munkát. Ekkor simí­­tóztak, kultivátoroztak. Utána 350 q komposztot szórtak el hektáronként és kultivátorral keverték a talajba. Ezt követően 6 mázsa kálisót, 6 má­zsa szuperfoszfátot és 2 mázsa salét­romot adagoltak hektáronként. Május 18-án vetették a 40 kiló MV—40-es hibridet. A szemretermesztettnél 50 X X40, a silónál pedig 40X20 cm a sor­távolság. A hektáronként adagolt négy kiló gyomirtószert akkor permetezték, amikor elérte a 25 cm magasságot. Ezt megelőzően a kikelés után kétszer boronálták a talajt. Mivel azonban a talajt másodszor is elöntötte a víz, a vegyszer nem fejtette ki hatását kellően és a talaj elgyomosodott. így szükségessé vált a sarabolás, melyet háromszor végeztek traktorral. Az egyelést a szaktanintézet tanulói vé­gezték a szaktanítók irányításával hektáronkénti 45 óra munkaráfordí­tással. Figyelmük állandóan a növényzet fejlődésére irányult. Kíváncsian, s szinte büszkén tértek meg a határ­járásról. A tangazdaság intézője és agronómusa szerint, ahogyan a hely­színen megállapították, meglesz a 100 mázsa szem és az 1000 mázsa siló­anyag. Magassága meghaladja a 250— 300 centimétert. A magratermesztett­­nél nem ritkaság a 2—3 cső egy-egy tövön. A silókukorica 90 %-án cső képződött. Silózásra viaszos érésben került sor. Szerintük a legjobb talajt válsaztották erre a célra. A tápanyag­gal sem fukarkodtak, mert valóban a hozamhoz mérten biztosították a táp­anyagszükségletet. Meggyőződésünk, hogy a szaktan­intézet és a tangazdaság között kiváló az együttműködés. Ennek tudható be az a tény is, hogy a versenyfelhívás­sal kapcsolatban nemcsak a most elért eredményekre gondolnak, hanem a jö­vőre is. Sokan mondhatják, hogy két, két hektáron könnyű elérni a kitűzött célt. Viszont az ipolybéliek megmu­tatták volna a többi parcellákon is, hogy eredményes kukoricatermesztők, Szeptember 5-én délután egy órai kezdettel ülést hívott össze Imelyen a HNB mezőgazdasági bizottsága. Erre azért volt szükség, mert az ottani szövetkezet kertészeti részlegén szer­vezési hiányosságok merültek fel, amennyiben 50 százalék erejéig sem teljesítették a pénzügyi tervet. A ker­tészet vezetőjének tehát meghagyták, hogy két napon belül kezdje meg a paradicsompaprika-szedést, mely már régen megérett az eladásra. Keller elvtárs, a kertészeti csoport vezetője és egyben a helyi pártszer­vezet választmányának tagja, a hatá­rozat meghagyásához híven még az­nap megkezdte a paprika leszedését. Az ógyallai zöldségfelvásárlőval egy­idejűleg megegyezett abban, hogy a jövő hét keddjén leszállít 50 mázsa paradicsompaprikát. De mivel a pap­rika javarésze már beérett, Keller elvtárs úgy vélte, hogy a zöldségáru átadójának közvetítésével 50 mázsa helyett sikerül talán 100 mázsa papri­kát is eladni. Közben a komáromi zöldségfelvá­sárló üzem telefonon közölte, hogy semmiféle paradicsompaprikát nem vehet át, mert erre egyrészt nem ka­pott utasítást, másrészt még nem állapították meg a paprika árát. Végső esetben hajlandó 25 mázsát átvenni, de ennél többet semmi szín alatt. Ez­után már villámgyorsan érték egymást a telefonbeszélgetések Komárom és Őgyalla, valamint Őgyalla és Imely között. Fél tízkor az a hír futott be Imelyre, szüntessék be azonnal a pap­rikaszedést, ifiért nem veszik át az árut. Csakhogy az értesítés elkésett, mert addig már vagy 125 mázsa pap­rikát leszedtek. Végül is abban állapodtak meg az ógyallai zöldségfelvásárlóval, ha már i leszedték a termést, hozzák be, vala­mi majd csak történik vele. Mivel azonban az ármegállapításra való vá­rakozás több napot vett igénybe és közben az eső is megeredt, a paprika romlásnak indult és beszőrösödött. Hosszú selejtezés és válogatás után a zöldségfelvásárlók összesen csak 20 mázsát vettek át, jóllehet akkor már csakugyan nem felelt meg az áru mi­nősége. A nyakukon maradt 105 má­zsa paprika sorsáról csak egy héttel később intézkedtek: hazaszállították, és a rothadásnak indult nemes cse­megét etetés céljából szétszórták a baromfiudvaron. A szövetkezetét ért károsodás jóval meghaladja a 20 ezer koronát! Az egész ügyben nem annyira külö­nös,, mint szomorú, hogy a zöldség­felvásárlók a terménybegyűjtés csúcs­idejében sem ismerik a paprika árát és nem kaptak utasítást. Vajon elkép­zelhető-e, hogy az alkalmazottak szá­zai közül egyetlen embernek se lett volna rendelkezési joga az ármegálla­pításra, vagyis arra, hogy egyetlenegy számot kimondjon? Ha pedig volt, miért nem szólalt meg? De a jelen esetben még ez sem lett volna baj, mert a termelőt amúgy sem érdekli az ár, hiszen azt nélküle állapítják meg és semmiképpen sem befolyásol­hatta az áru átvételét vagy elutasítá­sát. Ki felelős ezért? Hol bújdosik a lelkiismeret? Az imelyi szövetkezetnek mintegy 800 ezer koronája forog veszélyben, mert ez csak töredéke a kertészeti csoport termelési hiányának. Szeptem­ber 16-án még mindig csak 51 száza­lékra teljesítette bevételi tervét, jól­lehet mind az időjárás, mind az új árpolitika kedvezett. S.O.S. TeHesíiik vállalásaikat A Bárcai Állami Gazdaság dolgozói még az év elején vállalták, hogy 617 ezer koronával túllépik feladataikat. E felajánlást szépen teljesítik, mivel már eddig több mint 500 000 korona értéket termeltek terven felül. Minden dolgozó tudja, mennyi ál­lattenyésztési terméket kell kiter­melnie, mennyi üzemanyagot fogyasz­tania, vagy milyen hektárhozamokat elérnie. A terven felül termelt tejért eddig 108 480 koronát kaptak. Ebben legnagyobb részük a széplaki, póiyi, miszlovkai, valamint a kassaújfalusi részleg dolgozóinak van. Petényi ■ 11 • pillanatkép * i Esteledik. Csillapulni nem akaró te- i hénbőgés fogad, amint bekerékpáro­zok a Petényi Állami Gazdaságba. A major közepén levő istálló körül kü­lönösképp nagy a mozgolódás. Ilyen­kor, estefelé van a legnagyobb gond­juk: etetnek, fejnek, almoznak. Közelebb kerülök, s máris szemem­be tűnik egy nem mindennapi látvány. Köpenybe öltözött emberek, hatalmas kosarakkal a kezükben hordják az előre elkészített takarmányt az álla­tok elé. Homlokukról szakad a víz, ami azt bizonyítja, hogy ez a munka ilymódon nem /lehet valami könnyű. Mindjárt fel is teszem a kérdést, hogy miért nem használják a csilléket, me­lyek nagy segítséget nyújtanának. A válasz: azokat bíz rég a rozsda eszi az épület egyik félreeső zugában. A beszélgetés nagyon vontatottan folyik köztünk, de még ezt is meg­zavarja a szomszédos helységből át­hallatszó hatalmas csörömpölés. Az épületnek ez a része az úgynevezett tejelosztó, aminek nagysága alig né­hány négyzetméter, de a derékig víz­ben álló tejeskannák sokaságában mégis majdnem el lehet veszni. Terv­bevettek ugyan egy újabbat, de épí­tésének megkezdéséhez eddig még semmi előkészület nem történt. ... Szemlélődés közben megtudom, hogy a tehenészetben működő brigád (Barát Vince, Horváth Gyula, Takács László, Bőgi Jenő, Kosár Zoltán, Lász­ló Rudolf) ma kapta meg a dicsérő oklevelet. Ugyanis az egész évre ter­vezett 7500 liter tej helyett az első félév folyamán 20 000 litert adtak át a közellátásnak. Figyejembevéve a körülményeket, ily szép eredményt elérni nem volt kis feladat. öllős Márta (Padány) Csernay István főzootechnikus sza­gai szerint a sertéshústermelés terér s szép eredményeket értek el. A ter­vezett 1929 mázsa hús helyett 221C názsát adtak el, tehát 115 %-ra tel­jesítették a tervet. Ezért főleg a té­­íányi gazdasági udvar sertéshizlalőit Heti dicséret, akik Tressza Anna ve­­:etéséve! két műszakban dolgoznak A gazdaság évi tojáseladási tervét s 100 %-on felül teljesítette, mivel 180 000 darab helyett 558 000-et adott H. Vállalták, hogy ezen felül év vé­­jéig még 80 000 tojást adnak a köz­­íllátásnak. A Bárcai Állami Gazdaság sikerei­nek fő okát abban kell látnunk, hogy lem félnek az új munkamódszerei Devezetésétől és az újításoktól. Mái asaknem minden szakaszon két mű­szakban dolgoznak, alkalmazzák a pré­miumrendszert, kihasználják a gépe­ket és megkímélik az embereket. M a t ó Pál (Kassa) Zétény semmiben sem külön­bözik a többi keletszlovákiai fa­lutól. Ezerkilencszázötvenkettö­­ben megalakították a szövetke­zetét, mely jelenleg a tóketere­­besi járás legjobbjai közé tarto­zik. De nemcsak a mezőgazda­­sági termelés öltött új jelleget, megváltozott a falu arculata is. Felvételünkön a falu új utcája - 42 házzal -, melyet a szö­vetkezeti tagok építettek. Meg­­' változott a falu, megváltoztak az emberek. Zétény megszépült, a munka fényében. (Kép és szöveg: Molnár J. Minden előfeltétel menvan • Ivánka Bratislavától pár kilométer­­j nyire fekszik. A község sportélete : 1922-ig nyúlik vissza. Az akkori lab­­; darúgó-csapat játéktudásban jónak • mondható, sajnos olyan alapvető kö­­; rülmények, mint a fölszerelés és az • anyagiak hiánya hátráltatták a csapa­• tot a job eredmények elérésében. A í felszabadulás után a sportélet is ro- S hamos fejlődésnek indult. Erről és • a jövőbeni tervekről beszélgettünk • nemrég Jánosík Augusztín sporttárs­­ő sál az Ivánkái Testnevelési Egyesület { elnökével, aki ezt a funkciót egyéves • megszakítással immár 19-ik éve tölti ! be. S — Nyugodtan kijelenthetem, hogy ; községünkben a testnevelést széles • alapokra helyeztük. A stadion épít- 5 kezési munkálatait még 1947-ben : kezdték és 1948-ban fejezték be. A • hatvanas évek elején kézilabda, ko­­| sárlabda és röplabdapálya építését is S elkezdtük, melyeket azóta már át is ; adtunk rendeltetésének. Ezenkívül • építettünk zuhanyozót, fürdőszobát, • öltözőt a játékosok és játékvezetők S részére. Hangosbeszélőt szereltünk fel ; a pálya körül. Az építkezésekből első­­; sorban a sportolók széles tábora vette • ki a részét. Nekik köszönhető, hogy | az építkezési munkálatok ilyen gyor- I san befejeződtek. De külön ki kell | emelnem egyes vezetőségi tagokaj is, • mint például Najmart és Morávekot. ? Ma már nyugodtan megállapítható, l hogy sportszervezetünknek minden ; feltétele megvan ahhoz, hogy példás • testnevelési egyesületté váljon a já­­! rásban, sőt azon fáradozunk, hogy ; sikerüljön ezt elérnünk kerületi mé­• retben is. Jövőbeni terveinkben sze­• repe a labdarúgó-pálya füvesítése, | mivel a játéktér egyes részei már i eléggé kopottak a sok játéktól. Terv­­; be vettük egy természetes jégpálya létesítését is, mivel községünkben! nagy az érdeklődés e sportág iránt. Ugyancsak sokat fáradozunk az atlé­tikai szakosztály megalakításán is. A helyi állami gazdaság augusztus 15-én védnökséget vállalt testnevelési egye­sületünk felett. Ennek következtében megváltozott egyesületünk elnevezése is, felvettük az állami gazdaság nevét. Ezzel egy lépéssel újra előbbre jutot­tunk, mivel az állami gazdaságban sok fiatal és középkorú ember dolgozik, akik ez ideig nem sportoltak. Most minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy őket is sikerüljön megnyernünk a rendszeres sportolásnak. Nagy Árpád Nitra újból vereséget szenvedett A II. labdarúgó-liga hatodik fordu- 1 lójában ismét meglepetésre került 1 sor, mivel a Partizán Banská Bystrica 1 csapata legyőzte a vezető Slovan Nit­rát, és így újból Dukla Komárno ke- 1 rült az élre. 1 i A II. liga állása: 1. Dukla Komárno 6 4 1 1 9:2 9 : 2. Bardejov 6 4 1 1 14:9 9 ' 3. Nitra 6 4 0 2 10:4 8 4.2ilina 6 4 0 2 9:7 8 5. Lók. VS2 Kosice 8 3 1 2 16:8 7 6. Kys. N. Mesto 6 3 12 12:8 7 7. Trnava ‘6 3 1 2 8:6 7 8. Michalovce 6 3 0 3 10:9 6 9. Topol'cany 6 3 0 3 8:9 6 10. Martin 6 2 1 3 4:7 5 11. Trebisov 6 2 0 4 7:13 4 12. Pov. Bystrica 6 114 4:13 3 13. B. Bystrica 6 114 4:14 3 14. Slovan ChZJD B 6 1 0 5 5:11 2 Újjáéledt a sportélet Az ipolypásztói labdarúgók közel egy évtizedre szögre akasztották a futballcipőket. Bolya József lel­kes sportember javaslatára tavaly újjászervezték a testnevelési szer­vezetet. Bolya traktoros lett a szervezet elnöke. Lelkes segítő­társai Hancsin Lajos, Sipos András, Pető Géza vezetőségi tagok. Irá­nyításuk alatt jó úton halad a lab­darúgás. A múlt év őszén Zalaba község labdarúgócsapatát helyet­tesítették a lévai járási bajnoksá­gon. Több serlegmérkőzést is ren­deztek. Jeienleg a járási bajnokság negyedik osztályában szerepelnek és azon igyekeznek, hogy a táblá­zat élcsoportjában fejezzék be a küzdelmet. Az eddig lejátszott mérkőzések alapján erre minden remény megvan. A helyi EFSZ mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja a labda­rúgókat. Tavaly 3000 korona értékű fölszerelést ajándékozott nekik. Az utazásokra is minden esetben a szövetkezet teherautóját veszik igénybe. A fiatalok viszonzásul kü­lönböző mezőgazdasági munkálatok idején segédkeznek a szövetkezet­ben. A járási testnevelési bizottság 1000 koronával támogatta indulás­kor a sportszervezetet. A közelben levő téglagyár vezetősége röplab­da-fölszerelést vásárolt és így ez a sportág is fellendült. Szervezés­re vár még az asztaliteniszezés megindítása, mivel egyelőre a meg­lévő asztal kihasználatlanul hever. Belányi János Nincs szervező c Rimaszécsen már több mint három jéve nem működik a labdarúgó szak­iosztály. De nemcsak a labdarúgás szünetel, hanem más sportágak is. Pedig a községben sok a fiatal s akár két labdarúgó-csapatra is lenne ele­gendő játékos. A hiba ott keresendő, hogy a testnevelési szervezet vezető­sége nem törődik a sportélet irányí­tásával. így aztán a fiatalok kénytele­nek más községek labdarúgó-csapa­taiban szerepelni, ahol már nem egy esetben bizonyították be, hogy tehet­séges kedvelői e sportágnak. Az azelőtt sokat látogatott labda­rúgó-pályán mostanában teheneket és libákat legeltetnek. A kapufán talán még mindig felaggatva látjuk a hálót, amely ki van téve az időjárás viszon­tagságainak. Reméljük, hogy a helyi nemzeti bi­zottság és más szervek odahatnak, hogy a testnevelési szervezet élére olyan emberek kerüljenek, akik tö­rődnek majd a sportélet irányításával. Gyurán Béla (Rimaszécs) Tokió előtt A Tokiói Olimpiai Játékok előtt e napokban szemlét tartottak az or­szág legjobb sportolói fölött. Tizenegy napon keresztül közel 140 versenyző részvételével öt városban Bratislavá­­ban, Pilzenzen, Prágában, Nyitrában és 2ilinán rendezték meg az I. Cseh­szlovák Sportjátékok döntőit. Tizen­egy' sportágban küzdöttek a verseny­zők az arany, ezüst és a bronzérme­kért. Az utolsó napokban 2ilinán az úszók, Prágában a kajakozók és a kenuzók döntöttek az elsőség kérdé­sében. Bratislavában a férfiak és az ifjúsági kosárlabda-torna, valamint az ifjúsági kerékpáros verseny szerepelt a nyolc napos műsorban.

Next

/
Thumbnails
Contents