Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-25 / 77. szám
Pepo az aranycsillagos tehenész-----------Országszerte ismerik. Szövetkezetesek, fejők, mindenfelé beszélnek róla. — Pepohoz mennek? Otthon találják. Tegnap a prerovi állattenyésztési vásáron volt, — világosított fel Dohnál Ján, a Kozusani Helyi Nemzeti Bizottság titkára. — Jó gyerek. Fejő a javából. Bárcsak a mi szövetkezetünkben dolgozna. Ott majd látnak szép teheneket... Hluüovicén új kép fogad. Jozef Trousil, többszörösen kitüntetett fejő tehenei korszerű istállóba költöztek. A régi istállóban feleségével 32 tehenet gondozott és fejt. Évi 4000 liter tejet fejt átlagosan. Amikor a szövetkezet összes tehenét az új istállóba összpontosították, kíváncsian várták, hogy az aranycsillagos fejő módszere meghozza-e az eredményt. Az összpontosítás előtt a szövetkezetben átlagosan 6 liter volt a tejhozam, az elmúlt hónapokban már mind a Hí tehén 10 liter tejet adott naponta, darabonként. A földművelő ember számára minden szemet gyönyörködtető itt. Az egyik istálló előtt kifutóban esznek a jövő tehenei. Pepo, a kedvenc, épp magyaráz az állattenyésztés mestereinek iskoláján résztvevő hallgatóknak. — Semmi az egész, gyerekek — tárja ki mind a két kezét. — Neveljetek jó üszőket, etessétek a tehenet, persze, jól ki is kell fejni a tejet, és akkor telik a sajtár. — Áruljon el valamit az üszőnevelésről is. — Tudjátok az életből, hogy a látszat legtöbbször csal. Nem mindig a legszebb borjakból lesznek a jól tejelő tehenek. A kiválasztásnál tehát nagyon vigyázzatok, hogy ne a húsnevelő-fajta kerüljön továbbtenyésztésre. A mutatós, szép borjúból legtöbbször pedig inkább hústermelő, mint tejtermelő lesz. — Hogy eteti a növendékállatokat? — Egyéves korukig — mivel ez a döntő a tenyészállat továbbfejlődésében — napi lA kg abrakot kapnak, száraztakarmányból pedig, amennyit fogyasztanak. Később csak a szálas- és silótakarmányt esznek. Persze, jóllakásig. — Ezt meg is látni rajtuk — szól valaki —. Olyan üszők ezek, mint a vályog. — Megvan a súly is, meg a tejerek. Nézzék csak a tőgyeket! — mutatja az érdeklődőknek. — Tegnap két üszőnk nyert a prerovi állattenyésztési vásáron Elit-Rekord díjat. No, de gyertek csak a tehénistállóba. Megmutatom a boroshordót. A takarmányelőkészltőben Pepo fürgén szalad föl a 16 hektós hordó karzatára. — Ez az én módszeremnek az egyik része. Ne örüljetek, nem bor van benne. Ebben keverjük az élesztősített takarmányt. Egy etetésre 0,5 kg abrakfélét, 20 kg száraz répaszeletet, 20 kg silóból, 30 kg csalamádé kukoricából és 4 kg szárazheréből tevődik össze. Ezzel az összetétellel nem vagyok megelégedve, főleg a sok csalamádé miatt csökkent a tejhozam. Emelni fogjuk a herefélék mennyiségét. Attól van a legtöbb tej. — Áruljon el valamit a fejési módszeréből is — kérleli valaki. — Fejni mindannyian tudtok. Mit beszéljek erről? Addig kell fejni, míg a tőgyben cseppnyi tej van. — Mégis, mi járul hozzá még a tejelékenységhez — szól közbe egy másik tanuló, — Hát jó. Mondhatok egyet-mást. Huszonnyolc tehenet másfél óra hoszszat fejek, három fejőgéppel. Langyos vízzel mindig csak 3—4 tehén tőgyét mosom és kissé maszírozom. A tőgytörlés után azonnal megkezdem a fejőst. Ezt azért teszem, mert a tőgy mosása és masszírozása után azonnal fokozódik a tejtermelés. Megfigyel-Bizakodóan, derűlátón Pepo középen jókedvűen magyaráz. 10—12 kg folyékony melaszt és 6 dkg takarmányélesztöt adunk. Ebből az erjesztett keverékből egy-egy tehén naponta 60—70 litert fogyaszt. • — Más takarmányféléből mennyit kapnak a tehenek? — A napi adag 50 kg zöldanyag. Ez A családvédelmi törvény további javaslatai A család védelméről szóló törvényjavaslat többek között az elhagyatott vagy elhanyagolt gyermekek felkarolását hivatott rendezni. Nemcsak az árván született, hanem árvaságra jutott vagy olyan gyermekek neveléséről van szó, akik szüleik részéről nem részesülnek kellő gondozásban. Az arra hivatott szerveken kívül az új törvényjavaslat polgári személyeknek is lehetővé teszi elhanyagolt gyermekek örökbefogadását. Kétségtelen, hogy a testileg és szellemileg egészséges, erkölcsileg nem terhelt gyermek számára a legmegfelelőbb környezet a szülői otthon, a szülők és gyermek közötti természetes viszony megteremtése. A kidolgozás alatt álló törvény kétféle módszert különböztet meg: 1. az örökbefogadást és 2. a felbonthatatlan örökbefogadást. Örökbefogadás által ugyanaz a rokoni viszony keletkezik örökbefogadók és örökbefogadottak, mint szülők és gyermekeik között. Az örökbefogadók tehát az örökbefogadottak nevelése során ugyanazokat a jogokat — de kötelességeket is — gyakorolhatják, mint szülők gyermekeikkel szemben, ami kihat az örökbefogadottak örökösödési jogára is. Orvosi tapasztalatok szerint egy évnél fiatalabb gyermeknél nehéz megállapítani az esetleges egészségi fogyatékosságokat, amiért ezentúl nem lehet örökbe fogadni egy évnél fiatalabb gyermeket. Ezzel szemben nagykorúakat sem lehet örökbe fogadni. Örökbefogadó és örökbefogadott között továbbá megfelelő korkülönbségnek kell lennie, amelynek nagyságát a bíróság hivatott esetről esetre megállapítani. Nem engedélyezhető például, hogy 30 éves férfi 17 éves leányt fogadjon örökbe szülő és gyermek közötti viszony módjára. Közösen csak házasfelek fogadhatnak gyermeket örökbe. Szülői hozzájárulás örökbefogadáshoz az örökbefogadott szüleinek (gyámjának vagy törvényes képviselőjének) hozzájárulása szükséges. A beleegyezéstől eltekinthetnek a hatóságok: a) ha a szülők legalább egy éven át nem tanúsítanak érdeklődést a gyermek iránt, jóllehet módjukban állott volna, vagy: b) ha meghatározott örökbefogadókhoz való viszonyulás nélkül előre hozzájárulnak a gyermek örökbefogadtatásához. Áz örökbefogadott felveszi az örökbefogadók családnevét. Ezen jogügylet által megszűnnek az örökbefogadott és eredeti családja között fennállott kölcsönös jogok és kötelességek. Az örökbefogadás engedélyezéséről, valamint annak megszüntetéséről — akár az örökbefogadó, akár sz örökbefogadott indítványára — a bíróság hivatott dönteni nyomós okok alapján. \ felbonthatatlan örökbefogadás s következőkben tér el az előbbi móiozattól: 1. az örökbefogadó nevét bejegyzik az anyakönyvbe az örökbefogadott szülője helyett, 2. az ilyen írökbefogadók csak házastársak lehetnek vagy az olyan házasfél, aki házasságban él a gyermek szülőjével; >zt a megszorítást feltételként kell érvénybe iktatni, mert csak ilyen negszigorítással lehet feltételezni a gyermek teljes kárpótlásának biztosítását az eredeti család elvesztéséért, 3. a felbonthatatlan örökbefogadás végleges jellegű és nem szüntethető meg. A készülő törvény javaslatainak fogalmazásából nyilvánvaló, hogy az örökbefogadás intézményének új rendeltetése lesz a szocialista társadalomban. Megszűnt jogi kelléknek lenni annak biztosítására, hogy valaki sgyéb lehetőségek híján „átmentse“ a családi tőkét egy, a családnak lekötelezett ún. „stróman“ segítségével. Hasonlóképpen befellegzett azoknak a gazdag, gyermektelen spekulánsoknak, akik valamilyen elszegényedett rokonuk örökbefogadásával életfogytiglani olcsó munkaerőhöz jutottak, akinek már előre hálásnak kellett lennie a kilátásba helyezett örökségért. Az örökbefogadás új módozatának célja olyan .környezetbe juttatni az örökbefogadottat, amelyben legjobban kifejtheti egyéni tehetségeit az egész társadalom és saját fejlődése érdekében. Mindez megnyilvánul a tör■ény azon rendelkezésében is, amely ;zerint csak az olyan polgárok lehetnek örökbefogadók, akik életmódjukkal elegendő mértékben biztosítják az örökbefogadott gyermek sikeres nevelését, hogy hasznos tagjává váljon a társadalomnak. K. E. hettétek, hogy a sok tejet adó tehén, ha a szomszédját fejik, fejés nélkül is a földre csurgatja a tőgyéből a tejet. — Moszkalenko elvtárs azt javasolja, hosszabb ideig fejjünk — szól közbe újból valaki. — Kicsit összecsaptam Moszkalenkóval — mondja nevetve. — Én amellett vagyok, hogy a tehenet minél gyorsabban kell kifejni, ő meg azt állítja, ha tovább fejünk, több a tej. Most kísérletezek. Meglátjuk, kinek lesz igaza. De erről egyelőre ne szóljatok senkinek. Ennyi volna az én módszerem. Nincs itt semmi csodaszer. Amint mondtam, etessétek a tehenet jóllakásig, persze, jó minőségű takarmánnyal, fejjetek becsületesen, ne hagyjatok a tőgyben csöppnyi tejet sem és lesz tejetek. No, de ne haragudjatok, nekem már mennem kell, mert szorítja a tej az egyik frissfejős tehén tőgyét. Kapja a sajtárt, és máris rohan, örökké lót-fut, nincs pihenése. Dolgozik, oktat, tréfálózik. Pepo, mindenki kedvence, a munkaérdemrenddel kitüntetett aranycsillagos tehenész. -Bállá József Bizakodóan indulnak az új gazdasági évbe a patasi szövetkezet tagjai. Jövőre az ideinél jobb gazdasági eredményeket szeretnének elérni. Már most tervezgetnek, latolgatnak és számításaikat komoly alapokra építik. Először is: szövetkezeti gazdálkodásuk óta nem emlékeznek ilyen csapadékdús őszre. Tavaly és az azelőtti években az őszieket csak száraz talajba vethették. A magnak a száraz földben várni kellett, míg a talaj megázott. A szárazság sok kárt okozott a mezőgazdaságnak. Szabó László, a szövetkezet elnöke, a szombat délutáni termelési értekezleten is erről beszélt: Sok egyéb hátránya is van a szárazságban végzett vetésnek. Nehezebb a talaj művelése, körülményesebb és jóval költségesebb. Ezenkívül, mivel a mag nehezen csírázik, hektáronként 25—30 kg-mal nagyobb a vetőmagszükséglet. A patasiak minden koronával számolnak. Kiszámították azt is, hogy az idén — a kedvező csapadékdús ősz következtében — mennyi gabonát takarítanak meg. Ez pedig pénzre átszámítva 350—400 hektáron igen komoly összeget jelent. A nem szakember nem is hinné, hol és hogyan úsznak el a szövetkezet koronái és hol lehet takarékoskodni. Szakáll Zoltán, a traktorosbrigád vezetője, rendszerető ember, pontosan nyilvántartja a traktorosok munkáját. Figyelemmel kíséri a termelési költségek alakulását. Látja a hibákat, tudja hol gurulnak el a koronák. Szeretné ezt meggátolni, de ez túlhaladja erejét. Nemcsak rajta múlik. A szövetkezet 1030 hektár szántóval rendelkezik. Kerekes és lánctalpas traktoruk van elég, de ennyi földre csak egy SK—3-as kombájnt kaptak. Az ezzel járó következményekre a minden koronával takarékoskodni akaró szövetkezeti tagok számos év tapasztalatai alapján lépten-nyomon rámutatnak. Az idén két morvaországi szövetkezettel kötöttek kölcsönös aratási szerződést. A vendégkombájnosok jó munkát végeztek, azonban nem várhatták meg az aratás befejezését, mert közben náluk is beérett a gabona és haza kellett menniük. Távozásuk után még sok gabona maradt lábon a földeken. Azzal az egy saját kombájnnal sokáig tartott volna az aratás. A padányi meg az alistáli brigádosok segítettek az aratást befejezni. Az ilyen segítséget azonban — természetes — meg kell fizetni. Pénzébe kerül a szövetkezetnek. — Az idén nagy a szemveszteség, amit elkerülhettünk volna, ha még egy kombájnnal rendelkeznénk — mondja Szakáll Zoltán, a traktorosok vezetője. A patasi szövetkezetben egyébként jó a munkafegyelem. Munkaerőben nincs hiány. A fiatalok nem hagyják el a falut. Ellenkezőleg. Még azok is visszatérnek, akik valamikor eltávoztak a faluból. Kurucz Péter például az iparból tért vissza, most az állattenyésztésben dolgozik. Takács János traktoros az állatállomány takarmányáról gondoskodik. A szövetkezeti vezetők fülehallatára mondja: — Minek mennék el a faluból, ha itten a természetbeniekkel együtt megkeresem átlagosan a havi 2000 koronát. Takács szavai bizonyítják, számításukat otthon is megtalálják a fiatalok. Kevés szövetkezet dicsekedhet ilyen kedvező korösszetétellel. A patasi szövetkezet tagjai méltán büszkék a falu közvetlen közelében épült szövetkezeti telepre. Mindenütt példás rend fogadja még a váratlan látogatót is. A nagy kiterjedésű telep elrendezése és felépítése a szövetkezetesek ügyességét, szorgalmát dicséri. Minden követ, téglái, homokot és meszet, gerendát és cserepet ők szállítottak ide, ők húzták fel a falakat, a tetőt. Az iparosmunkák túlnyomó részét is ők végezték és csak igen kevés munkára hívtak idegen szakembert. Munkájukkal az építési költségeket nagy mértékben sikerült csökkenteniük. Csupa jókedv, bizakodás jellemzi a patasi szövetkezeti tagok mindennapi életét. Bizakodva kezdik az új gazdasági évet és erre a derűlátásra okuk van. Fúry József A nagy hozamok mesterei A kassai járás mezőgazdasági termelési igazgatósága értékelte az első félév szocialista munkaversenyét az állattenyésztés terén. A legjobb üzemeket és dolgozókat pénzjutalomban részesítette. A kukoricatermesztő vidéken első helyen a kenyheci szövetkezet áll, 1500 korona jutalmat kapott. Második a migléci EFSZ lett, mely 1000 korona jutalmat kapott, a harmadik pedig a csányi EFSZ 500 korona jutalommal. A répatermesztő vidéken a péderi EFSZ, a burgonyatermesztő vidéken Kec. Kostolany lett az első. Állami gazdaságok közül a Tornai Állami Gazdaságot jutalmazták 1500 koronával. Hasonlóan értékelték az állattenyésztési dolgozókat is. Eszerint a legjobb szövetkezeti fejőnők: Ivan Regina a besztercei EFSZ-ből — 15 fejőstehenet gondoz, 7,2 liter átlag tejhozamot ért el, 500" korona jutalmat kapott. Háromszáz koronás jutalmat a budaméri Skrivánekné és Jurakné kapott, akik 15 tehénnél 6,9 liter átlagos tejhozamot értek el. Ugyanilyen jutalmat kaptak az állami gazdaságok legjobb fejői. Első lett Jámbor János, a Tornai Állami Gazdaságból. A marhahizlalásban Kiss István — a bárcai EFSZ-ből — érte el a legjobb eredményt. A sertésgondozók közül legjobb volt a budaméri Gregor Erzsébet, aki 110 sertésnél 0,80 kg súlygyarapodást ért el átlag. Baromfigondozók közül Tomásné és Gedeonná lett az első, akik 1339 tojótyúkról gondoskodnak és átlag 140 darab tojást szolgáltattak be minden darabtól. Az évi tojásbeadási terv idő előtti teljesítéséért a csányi EFSZ — mely e feladatot már május 12-én teljesítette — 3000 korona jutalmat kapott. A második a migléci, a harmadik pedig a nádasdi EFSZ lett. Mató Pál (Kassa) Megtalálták a tejtermelés növelésének kulcsát Pártunk és kormányunk felhívását a tejtermelés növelésére megtárgyaltuk szövetkezetünk csoportvezetőivel, akik a helyszínen tájékoztatták az állatgondozókat termelési értekezletünk tartalmáról. Ebben az évben a kemény tél átvészelése után csak júniusban és júliusban állt be az egyensúly az állatállomány takarmányozásában. Májusban őszi keverékkel etettünk, amely azonban nem volt jó minőségű. így a mi szövetkezetünk is 40 000 liter tejjel maradt adós az első félévben. Ezt a tartozást júliusban és augusztusban 26 ezer liter erejéig törlesztettük, a maradék 14 ezer litert novemberig szándékszunk kiegyenlíteni. Évi tejeladási tervünk 1,250.000 litert tesz ki. Tejtartozásunk csökkentéséhez meg is voltak a feltételek, hiszen 30 kg csalamádét és 15 kg zöld lucernát etettünk tehenenként azon kívül, hogy az állatok legeltek. Elértük a 6 literes átlagos tejhozamot, de nem elégedhettünk meg vele, mert 7 literre szólt a tervünk. Kutatni kezdtük a nem kielégítő tejhozam okait és megállapítottuk, hogy azokat nagyrészt az időjárásban, másrészt pedig a helytelen munkaszervezésben kell keresnünk. A tehenek éjjel a kifutókban maradtak és ha megeredt az eső vagy zivatar söpört végig a vidéken, másnapra 2—4 deciliterrel csökkent az állatok tejelékenysége. A szövetkezet tehénállományánál ez 300 litert tesz ki. További hibát láttunk abban, hogy négy istállóban mindig más-más gondozó fejte a teheneket. Amikor azután összehasonlitottuk a többi istálló teheneinek tejhozamát ezzel a négy istállóéval, kitűnt, hogy a 1 litert is elérte a különbség. De amióta minden tehén számára állandósítottuk a fejőket, javult a tejelékenység. Mint példás kollektívát ki kell emelnünk S v i h 1 o v á elvtársnő csoportját a fő gazdaságban, Tóth elvtárs nagyszigeti és Illés elvtárs nagygútal kollektíváját. Ezek a munkaközösségek 200 literrel nagyobb fejéshozamot értek el, mint amennyi a szövetkezeti átlag. A zöldtakarmányfélék idei termése gazdag, megvan a lehetőség a szarvasmarha takarmányozásának javítására. Gazdagnak Ígérkezik ugyancsak az évelő takarmánynövények alávetése, amely nálunk 300 hektárnyi területet foglal el. Csupán a begyűjtés körül támadnak aggodalmaink. Legjobban beválna a kézi kaszálás vagy takarmányzúzó alkalmazása, jóllehet az őszi csúcsmunkák idején nem jöhet számításba a kézi kaszálás, takarmányzúzót pedig egész Szlovákiában nem lehet kapni. Ajánlatos volna, ha szövetkezeteink mielőbb hozzájutnának ezekhez a gépekhez, mert — ahogyan szövetkezeteseink mondják — jó munkát végeznek és nem romlanak el egyhamar. A 300 hektár hozama legalább 30 vagon zöldanyagot jelent. A tejtermelési feladatok idei teljesítése tehát nem a takarmánytól, hanem főleg a helyes munkaszervezéstől függ. Szövetkezetünkben pártunk XII. kongresszusának irányelvei szerint igazodtunk. Ennek eredményeképpen már eddig 185 vagonra való jó minőségű lucernaszénánk van kazlakban, amelyből egy állatra több mint 7 mázsa esik a téli időszakra. Bő terméssel dicsekedhetünk továbbá silókukoricából 352 hektáron, amelynek silózása folyamatban van. Nehézségeink vannak azonban a tejszállítással. Gazdasági udvaraink némelyike 10 km távolságra esik, ami főleg esős időben növeli a költségeket. A rossz utakon gyakran lánctalpasnak kell a traktort pótkocsival együtt kihúznia a kátyúból. A KNB még 1946-ban kilátásba helyezte az útépítést Vefky Ostrovból kiindulva. További gondot okoz a takarmánykeverékek megoldatlan kérdése. Rendesen nem kapjuk meg azt, amire szükségünk van. Nyilvánvaló, hogy ez nem segíti elő az állatok hízását és haszonhozamát. A magdaráló Nemesócsán van, teherautóinknak oda kell járniuk a keverékért, ami újabb költséget jelent. Ezen is lehetne segíteni. Szövetkezetünk elnöke, Ö u r í k Michal elvtárs már többször kérte és indítványozta magdaráló létesítését községünkben egy ilyen hatalmas gazdasági egység számára. Jó karban lévő malom áll rendelkezésünkre, amelyet könnyen fel lehetne használni. JÄNY JÁN (Kollárovo)
