Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-25 / 77. szám
A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZOK lapja Bratislava, 1963. szeptember 25. Ära: 30 fillér. XIII. évfolyam, 77. szám. KÖZLEMÉNY a CSKP KB plenáris és az SZLKP KB üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága szeptember 20-án tartotta plenáris ülését. Antonin Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára az ülésen előterjesztette a CSKP KB elnöksége jelentését és javaslatait a CSKP XII. kongresszusa irányvonalának következetes biztosítására a párt vezető szervei politikai és szervező munkájában, valamint a kormány gyakorlati irányító tevékenységében. A Központi Bizottság kifejezte egyetértését a jelentéssel és a vita után, amelyben 14 elvtárs szólalt fel, jóváhagyta az irányító és szervező munka elmélyítésére foganatosított Intézkedéseket, valamint a CSKP KB szervei és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya összetételében javasolt változásokat. 1963. szeptember 21-én ülésezett Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Megtárgyalta a Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről szóló közleményt, valamint a SZLKP KB elnökségének és titkárságának az SZLKP KB utolsó ülésétől végzett munkájáról szóló tájékoztatót. Az ülésen Alexander Dubcek elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára számolt be. Az SZLKP Központi Bizottsága teljes egyetértését fejezte ki Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának azokkal az intézkedéseivel, melyeket a pártszeíjvek az államigazgatás és a népgazdaság irányító munkájának megjavítása céljából foganatosított. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága jóváhagyta azokat a javaslatokat, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az SZLKP Központi Bizottságának tett. Felmentette Jozef Lenárt elvtársat az SZLKP KB elnöksége és titkársága tagjának tisztsége alól. Megerősítette Michal Sabolcík elvtársat, az SZLKP KB elnökségének tagját az SZLKP elnökségi és titkársági tisztségében. Michal Chudík elvtársat, az SZLKP KB elnökségi tagját az SZLKP KB titkársága tagjának tisztségében. Az SZLKP KB javasolta a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, hogy Michal Chudík elvtársat válassza a SZNT elnökévé. Az SZLKP Központi Bizottsága Ladislav Geso elvtársat felmentette az SZLKP KB póttagjának tisztsége alól. Változások a kormányban Antonín Novotny köztársasági elnök, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányának 62. cikkelye alapján 1963. szeptember 20-án a következő döntést hozta: Viliam Siroky nemzetgyűlési képviselőt felmentette miniszterelnöki tisztsége alól. Miniszterelnökké Jozef Lénártot, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökét, nemzetgyűlési képviselőt nevezte ki. Az újonnan kinevezett miniszterelnök 1963. szeptember 20-án a köztársasági elnök kezébe letette az alkotmányban előírt esküt. Dr. Jaromír Dolansky képviselőt felmentette miniszterelnök-helyettesi, valamint a tudomány és a technika fejlesztését összehangoló állami bizottság tisztsége alól. Ludmila Jankovcová mérnököt, nemzetgyűlési képviselőt felmentette miniszterelnökhelyettesi tisztsége alól. Miniszteri tisztsége alól felmentette Július Duris, dr. Frantisek Kahuda Összehívták a Nemzetgyűlést (CTK) — Antonín Novotny elvtárs, köztársasági elnök szeptember 25-re összehívta a Nemzetgyűlést. Ülésezett a Szlovák Nemzeti Tanács A Szlovák Nemzeti Tanács szeptember 23-i ülésén jóváhagyta az SZNT elnökségének azt a javaslatát, hogy Jozef Lenárt elvtársat mentsék fel az SZNT elnökségének tisztsége alól. Az SZNT azután megválasztotta új elnökét. A CSKP KB az SZKP KB és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslata alapján az SZNT elnökévé Michal Chudík minisztert választotta meg. Az SZNT elnökségének javaslatára az SZNT új alelnökévé és a Szlovák Tervbizottság elnökévé Vincent Krahulec képviselőt, minisztert választotta meg. A Szlovák Nemzeti Tanács az ülés további részében jóváhagyta az SZNT mezőgazdasági és építési bizottságainak új tagokkal való kiegészítésére tett javaslatát, és elfogadta a Szlovák Tudományos Akadémiáról szóló új törvényt. A szockilislo mezógozdosógért és Jozef Krosnár nemzetgyűlési képviselőket és Frantisek Vokácot. Oldíich Cerník minisztert felmentette a Tüzelőanyagügyi Minisztérium vezetése alól és miniszterelnök-helyettesé, valamint az Állami Tervbizottság elnökévé nevezte ki. Alois Indra minisztert felmentette az Állami Tervbjzottság elnöki tisztsége alól és megbízta a Közlekedési Minisztérium vezetésével; Vratislav Krutina minisztert felmentette a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium vezetése alól, s megbízta az Élelmiszeripari Minisztérium vezetésével; Ján Pillér miniszterelnök-helyettest kinevezte a beruházási építkezések állami bizottságának elnökévé. * * * Jiri Buriant, mező-, erdő- és vízgazdasági miniszterré, Cestmír Císart iskola- és kulturálisügyi miniszterré, Richard Dvorákot pénzügyminiszterré, Jozef Odvárkát tüzelőanyagügyi miniszterré, dr. Frantisek Vlasák minisztert a tudomány és a technika fejlesztését összehangoló állami bizottság elnökévé nevezte ki. Miniszterré nevezte ki továbbá Michal Chudíkot és Vincent Krahulecet, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőit. Az újonnan kinevezett miniszterek 1963. szeptember 21-én a köztársasági elnök kezébe letették az alkotmányban előírt esküt. Az eskütételnél jelen vólt Jozef Lenárt miniszterelnök. * * * A köztársasági elnök 1963. szeptember 21-én a kormány javaslatára Stefan Gasparik mérnököt a helyi gazdaságot fejlesztő központi igazgatóság vezetőjévé nevezte ki. Az utóbbi időben sok levél érkezett a CSKP Központi Bizottságához, melyben a dolgozók felhívták a figyelmet a földalappal való helytelen és káros gazdálkodásra. Jogosak ezek a figyelmeztetések annál is inkább, mert szocialista társadalmunkban minden előfeltétel adva van a földalap maximális kihasználásához. Hogyan használjuk ki jelenleg a földalapot és hol vannak a legnagyobb tartalékaink? A mezőgazdasági és szántóterületek terjedelme főleg a határmenti körzetekben csökkent. De megműveletlen — volt szántóterületeket — Szlovákia hegyvidéki körzeteiben is nagyon sokat találunk. Nincs minden rendben a többi, az ún. belső körzetekben sem. Igaz ugyan, hogy ezekben a körzetekben csak kisebb területű elhanyagolt föld van, de ha figyelembe vesszük a belső körzetekben lévő mezőgazdasági üzemek termelésének magasfokú intenzitását, akkor tudatosítjuk az elhanyagolt mezőgazdasági területek megművelésének fontosságát. Szinte minden község határában találunk elhanyagolt földeket. Egyes parcellákat azért nem művelik, mert nagy távolságra vannak a gazdaság központjától, más esetben talán azért, mert szétaprózott, kis területekről van szó. A földalap csökkenéséhez sok esetben a helytelenül elhelyezett beruházási építkezések is hozzájárultak. Gyakran fordul elő, hogy ipari üzemeket a legjobb földekre építik, vagy családi házak építésére foglalnak le szántóterületeket. S bizony eléggé gyakori jelenség az is, hogy a szövetkezetek gazdasági épületeit a legjobb minőségű szántóföldekre építik. Tehát a mezőgazdasági földalap védelme még mindig nagyon hiányos. A tervek szerint, az 1957-es évhez viszonyítva, az erdősített területeknek 360 000 hektárral kell növelkedniük. Az 1961—1965-ös évekre elő volt irányozva az erdősített területeknek 123 000 hektárral való növelése. A helyzet reális elemzése következményeként szükségessé vált, hogy az Gellén, még a múlt hét végén megkezdték a kukorica betakarítását. Bár öt kukoricakombájn áll az EFSZ rendelkezésére, mégsem késlekednek, mert i szár idejében való nem kevesebb mint 220 hektáron termeltek kukoricát. De nemcsak a cső, hanem a jóminöségü lesilózása is jelentős mennyiségű takarmányt jelent a szövetkezetnek. l■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■B■■■■■■■■■B■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■aaaaaaaaaaaalBaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaB^I",■■■,,■,,,,• Hatékonyan használjunk ki minden talpalatnyi földet (A CSKP elnökségének határoza tából) állami tervben előirányozott — nem erdőgazdasági területek erdősítési tervét csökkentsük úgy, hogy az ilyen területeken telepített erdők nagysága 1964—1970-ig ne haladja meg a 75 ezer hektárt. Semmi esetre sem engedhetjük meg a mezőgazdasági termelés céljára alkalmas területek erdősítését. Hiba van a földek nyilvántartásában is. A mezőgazdasági üzemek — termelési terveikben — bizony eléggé gyakran kisebb területeket mutatnak ki, mint amennyit az állami terv előirányoz. A különbözet főleg az elhanyagolt területek létezésével magyarázható, amelyeket a mezőgazdasági üzemek legelőkként használnak, vagy teljesen figyelmen kívül hagynak. A földalap nyilvántartásában mutatkozó ellentmondások sok esetben azért állnak fenn, mert a mezőgazdasági üzemek a járási nemzeti bizottság tudta és beleegyezése nélkül változtatnak át szántóföldeket legelőkké, rétekké, gyümölcsösökké stb. Tudatosítanunk kell, hogy a szántóföldön sokkal több gabonaegységet és takarmányegységet kitermelhetünk, mint a réteken és legelőkön. Ha meg akarjuk oldani a földalap teljes kihasználásával kapcsolatos problémákat, akkor minden esetben a sajátos helyi viszonyokból kell kiindulnunk. A földalap kihasználása és termőerejének növelése nem lehet csak a mezőgazdasági üzemek ügye, mert ennek a problémának megoldása min- 1 den állampolgárnak érdekében áll. Az ősz folyamán határozott intézkedéseket teszünk a földalap teljes ' és hatékonyabb kihasználására — á : CSKP XII. kongresszusa és a CSKP KB 1 májusi határozata szellemében. A földalap kihasználásában mutatkozó fogyatékosságok rendkívüli intézkedéseket követelnek a mezőgazdasági üzemek részéről, de megköve; telik a dolgozók széles rétegének be: vonását is a földalap jobb kihasználásáért folyó mozgalomba. Az új intézkedésekkel el akarjuk : érni, hogy szántóterületünk ebben az évben legalább ö lói uuu neutar terjedelmű legyen. S hogy a további években, a terméketlen rétek és legelők, valamint más elhanyagolt területek felszántásával évenként 30 000 hektár új szántóterületet nyerjünk, vagyis hogy a termékennyé tett földek területe 1970-ig meghaladja a 200 000 hektárt. Az említett feladatok teljesítése érdekében szükséges ez év szeptemberében és október havában megejteni a földek kihasználásának ellenőrzését minden mezőgazdasági üzemben. A CSKP helyi szervezetének irányítása mellett meg kel! alakítani minden községben az ellenőrző bizottságot, amelynek feladata lesz a földalap kihasználási módjának megállapítása, az elhanyagolt földek feltárása és nyilvántartása. De az említett bizottság egyezik majd meg a mezőgazdasági üzem vezetőségével abban is, hogy mikor és milyen intézkedések történnek, illetve milyen módszereket alkalmaznak a terméketlen és kihasználatlan parcellák termékennyé tétele érdekében. Az ellenőrzést a kataszteri és a térképezett föld-nyilvántartás alapján kell megejteni. A határban végrehajtott ellenőrzés alkalmából meg kell állapítani, hogy mely területeken kell olyan intézkedéseket tenni, mint például új termőréteg létesítése, a talajvíz levezetése és egyéb talajjavító munkálatok elvégzése. A tények megállapítása után a bizottság megegyezik az üzem vezetőségével abban, hogy mit valósít meg az év folyamán és mit a további években. Ezzel párhuzomosan azonban összhangot teremt a földnyilvántartás és a mezőgazdasági üzem terve között is. A javasolt intézkedések gyakorlati megvalósítása következményeként létre kell jönni a reális előfeltételeknek, a földalap tervszerű kihasználására, a szántóföld területének bővítésére, a helyi természeti és gazdasági feltételek alapján. Ennek értelmében a termelési igazgatóságok és a helyi nemzeti bizottságok szerződést kötnek a mezőgazdasági üzemekkel a földalap-tartalékok intenzív kihasználására, a társadalmi szervekkel pedig az elhanyagolt és a nagyüzemi gazdálkodáshoz alkalmatlan kisebb földterületek megművelésére. A feladatok tervszerű teljesítése érdekében ki kell dolgozni a föld teljes kihasználásának távlati tervét. Ebben a tervben meg kell határozni és az egyes évekre fel kell osztani a földalap kihasználásával és termőereje növelésével kapcsolatos összes feladatokat. Az egyes évekrp előirányzott feladatokat pedig be kell iktatni az évi termelési tervekbe. A határozat további része a műtrágyák szakszerű alkalmazásának szükségszerűségével és a föld struktúrájának alakulását kedvezően befolyásoló szervestrágyák alkalmazásának előnyös módszereivel foglalkozik. Végül pedig felhívással fordul a Nemzeti Fronthoz és hazánk valamennyi dolgozójához, egy széleskörű versenymoz'galom kibontakoztatása céljából. Megkezdődött az őszi begyűjtés. Az átvevő helyeken halomban áll a cukorrépa. A galántai járásban két helyen veszik át az érkező terméket. A szeredi és a diószegi cukorgyár kapui nyitva vannak a cukorrépaszállítmányok előtt. A diószegi cukorgyárban naponta 1925 tonna répát dolgoznak majd fel. Szaknyelven azt mondják: 192 vagonos az üzem. — Mikor kezdődik az idény és mennyi az évi tervük? — kérdem Hefty elvtárs üzemgazdászt. — Körülbelül szeptember 25-én indulunk. Ügy számolunk, hogy addig elegendő mennyiségű répát kapunk. Az előkészületeket már befe-Interjú az üzemgazdásszal szeletelők, főzök stb. — Mennyi munkaerőre lesz szükségük és hogyan gondoskodnak a dolgozók ellátásáról ? — Nyáron 240-en vagyunk. Az idénymunkák 800 embert kívánnak. Kétszáz férőhelyes munkásszállója van a gyárnak, s mivel az idénymunkások legtöbbje a környékbeli falvakból való, ez az épület elegendőnek bizonyul. Valamennyi dolgozónak módjában lesz az üzemi konyhánk készítményeit naponta háromszor igénybe venni. Ezenkívül rendelkezésükre bocsátjuk az üzemi klubot is, hogy munka után szórakozhassanak. M é oí e s János (flalánta) ’eztűk. Akár azonnal is kezdhetnénk. Terv szerint 97 naoig tart az idény, s ez időre nintegy 186 725 tonna répa kidolgozását irányoztuk elő. \z idén a vasúti szállítás nellózésével szervezzük meg i répahordást. Mezőgazdasági izemeink saját és az Autó’orgalmi Vállalat közlekedési eszközein szállítják majd üzemünkbe a cukorrépát. E célból átalakítottuk átveuöhelyünket és egy új utat építettünk. — Szakembereik tájékoztatása alapján milyen a termés? — Az idei termés jónak mondható. Kétszáznegyvenegy mázsa átlagot várunk hektáronként. A körzetünkbe tartozó üzemek átlagos répahozama eléri a 250 mázsát is. — A cukor minőségének javítása érdekében milyen intézkedéseket tettek? — Néhány újítást vezettünk be a répanedv tisztításában. Természetesen az idén is megrendezzük a három műszak dolgozói között az üzemen belüli versenyt. Ezenkívül versenyeznek majd egymással az egyes termelési szakaszok is, mint például a
