Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-09-15 / 74. szám
Gyógynövényeket is termesztenek A dunaszerdahelyi járásban több szövetkezet próbálkozott már gyógynövények, kamilla, orvosi ’ székifü termesztésével. Az albári EFSZ vezetősége úgy döntött, hogy csaknem két hektáron orvosi székifűvet termeszte-Szeptemberi teendők a szőlőben, gyümölcsösben jövedelemhez jut a szövetkezet. Fél hektárnyi területet brigádosok segítségével tövekkel telepítenek be, másfél hektárnyiba pedig magot vetnek. Bereczk József (Albár) tanúsít minden üj, haladó módszer lránt, amely a szövetkezetben meghonosul. A könyv a legjobb barátja, rengeteget olvas. Rátermettsége és törekvése meg is látszik a termelés fejmentesen, kézzel szedjük, a magasabb ágakról pedig gyümölcsszedővel. A téli almát, körtét stb. lehetőleg száraz, napos időben szedjük és szellős, mésszel fertőtlenített raktárban tároljuk. A gyümölcsfák ápolása terén folytatjuk a csonthéjas gyümölcsnemek nyárvégi ritkító metszését, folytatjuk az almamoly, a kaliforniai pajzstetü Utórajzásának és az amerikai szövőlepkének irtását. Az almamoly elleni hernyófogó öveket kéthetenként cserélgetjük. A hullott, férges gyümölcsöt szedjük fel rendszeresen és semmisítsük meg. Ifjítsuk a csonthéjas fákat, kezdjük meg a trágya kihordását, az új telepítésű gyümölcsösök talajelőkészltését, a gödrök kiásását. így a nap melege, a csapadék és a levegő hatására biztosabb lesz a fiatalon ültetett fák megeredése és növekedése. A borpincében harmadszor átfejtjük az éves borokat. A berendezési tárgyakat megtisztítjuk, meszelünk, megduzzasztjuk a hordókat, kádakat, puttonyokat. A bor feldolgozása alatt ügyeljünk állandóan a tisztaságra, ami a jó, egészséges bor előfeltétele. A pincét szellőztessük, a must erjesztéséhez használjunk nemes élesztőt és gondoskodjunk a szénsavgáz mielőbbi elvezetéséről. Kása Mihály (Nemesócsa) Tyúkok tartása a kertes házak udvarán tünk. A ház körül akad pár léc, miből üllőrudat csinálhatunk. Ez 80— 100 cm magas s egy méter hosszúságú legyen, 4—5 tyúknak kitűnő hálóhelyt biztosíthat. Egy kisebb láda vagy doboz szénával kibélelve és a sötétebb sarokban elhelyezve tyúkjaink tojásrakására nagyon jól megfelel. Tudom, nagyon sok gazdasszonyban felmerül a kérdés, hogy milyen fajta tyúkokat érdemes tartani, hogy bő tojáshozammal hálálják meg a rájukfordított gondozást és költséget. Én legjobban a keresztezett fajták jércéjének a beszerzését és tartását tudnám ajánlani. Itt a szín nem számít. De a tlsztavérü Rhode Island, New- Hampslre, Wyandotte vagy Leghorn tyúkok tartása is okvetlen kifizetődik. Ha lehet, csakis márciusban vagy áprilisban keltetett csibékből nevelt Jércéket szerezzünk be és tartsunk, mert csak így tudjuk biztosítani azt, hogy már novembertől késő tavaszig el legyünk látva friss tojással. A korai januári, februári kelésű csibék jércéi már az ősz elején elkezdik a tojásrakást és a hideg beálltával abba is hagyják, sőt sok esetben vedleni kezdenek. Az ilyen tojók csak a tavasz kezdetével kezdik meg újra a tojásrakást. Ugyancsak a kései májusi, júniusi kelésű csibék jércéi a nagy meleg következtében rosszul fejlődnek ős így a rendszeres tojásrakást csak a következő év első részében felhasználatlanul a szemétgyűjtő edénybe jutnak. Természetesen e konyha és asztalhulladékok etetése mellett naponta egy-egy tyúkra legalább este három dekagram kukorica, árpa vagy búzaocsu szemes eleséget is kell biztosítanunk. Valamint a téli hónapokban a karotinszükséglet és vitaminok rendszeres pótlására naponta 4—5 dkg reszelt sárgarépát kell etetnünk. Nézzük meg a tyúkok egy napi étlapját! Reggel és délben a sűrűbb fajsúlyú ételmaradékokat (tésztafélét/ kenyérhéj, sajthéj, főtt krumplihéj, főzelékmaradékok) adjuk, napközben a zöldséghulladékot, csontmaradékot és a reszelt sárgarépát. Este egy órával előbb, mint tyúkjaink elülnének, adjuk a 3 dkg szemes eleséget. Ha módunkban van több szemes eleséget beszerezni, úgy reggel is adhatunk 2 dkg szemes eleséget tyúkonként. A tyúkok részére elkerített részben a kertben kaszált és megszárított füvet vagy száraz falevelet, de ha nincs úgy száraz homokot, vagy hamut használhatunk alomnak. Április végén vagy májusban, mikor a tojásrakás már szünetel, egyegy ünnepi ebéd alkalmával maguk a tyúkok is asztalra kerülnek töltve vagy paprikásán és ezzel is enyhítik a gazdasszony főzési gondját. Tovább nem volna érdemes tartani őket, hisz a bőséges tojásrakás után most egy hosszabb pihenő következne. Az ilyen családi tyúktartásnak az állandó friss tojás ellátottság mellett még nagyon sok öröm van mind a felnőttel:, mind a gyerekek részéről. Péterfalvi László (Nyitra) 1963. szeptember 15. neK. soKan enenezreK ezt a kísérletet, mivel az volt a véleményük, hogy ez csak ráfizetést eredményezhet. Ennek ellenére mindent megtesznek, hogy a termés kielégítő legyen, mert tudják azt is, hogy ha beválik, akkor tetemes A kollárovói EFSZ szántóföldjeinél trágyázására a szükséges mennyiség nek csupán 70 százalékával rendelke zünk. A hiányt ezért egyrészt zöldtrá gyávái, másrészt — és főleg — kom pcsztal pótoljuk. Zöldtrágyázásra al kalmas növényekkel az idén 114 hek tárt vetettünk be, ami a szükséglet 1 százalékát képezi. Ez év májusában a Síalinec 100-a: buldózerrel valamennyi gazdasági ud varon összegyűjtöttük a régi trágya dombok, kazlak stb. maradványait amiből 4300 m3 komposztot készítet tünk. Évi tervfeladatunk 13 000 notesz ki. Komposztkészítés céljából sor ra járjuk a gazdasági udvarokat. Se giiségünkre siettek azonkívül a válla lások. A Szívós jános vezetése alat álló zöldségtermesztő csoport 4000 m! Mária M r s k o v á csoportja 250 m és Nagy József emberei 1000 m knmoeszt készítésére kötelezték ina gukat. A komposztkészítés nézetünl szerint nem alkalmi, hanem állandó folyamatos feladat. Szövetkezetünkben azelőtt az állat tenyésztési csoportvezetők irányítottál az istállótrágya közvetlen elszállításé a mezei trágyadombokra. Ennek hát ránya abban rejlett, hogy ezek a dől gőzök gyakran édeskeveset törődte! azzal, hol és hogyan rakják le a istállóból kiíuvarozott trágyát. Lehe tőleg a legközelebb eső parceilákoi igyekeztek terhűktől „megszabadulni" Mi már tavaly ősszel úgy oldattul meg ennek a feladatnak a megszerve zését, hogy valamennyi istállót fel osztottuk az egyes növénytermesztés csoportok között, amelyeknek feladati a trágya mindennapi kihordásáró gondoskodni. A trágya arra a szán tóf'lldi telepre kerül, ahol abban a évben felhasználásra kerül. Itt az is tállótrágya közben érik. A trágyate lepek szakszerű elhelyezéséért a me zei csoportok vezetői felelnek. így i gazdasági főudvar Szívós János Hajko Mihály és Szabó János Nagyszigeten Tóth János, K ü r t h ; Imre és Szabó Gábor, Nagygútái Kar asz János és Szabó Feren gondoskodnak a trágya helyes keze léséről. A trágyatelepek gondozásá ai EFSZ vezetősége as udvarok vesetőinek és HNB mezőgazdasági bizottsága tagjainak kőzbenjOttével minden csütörtökön nyilvánosan értékeli. A trágyakihordásnál a távolság szerint igazodunk: távolabbi földekre jő időben, közelebb fekvőkre rosszabb időjárás esetén fuvarozzuk a trágyát az utak mindenkori járhatósága szerint. Hiszen 10 km-nyíre fekvő dőlőink is vannak. Csak ha nagyon rossz időjárás uralkodik és rossz állapotban vannak aa. utak, rakjuk le a trágyát közvetlenül a gazdasági udvaron. Nagy hőség esetén a szántóföldeken lévő trágyatelepeket trágyalével locsoljuk, [ hogy a trágya ne száradjon ki és ne ' penészedjen. Nem gondozott trágya, telepen lényegesen csökken a táp. anyag-, nevezetesen a nitrogéntarta: lom. Ugyancsak nagy figyelmet szente’ lünk a trágyalének. Ezt tartálykocsik| kai szállítják a gazdaságból a földek- I re, ahol az időszaknak megfelelően . takarmányrépát, silókukoricát, lege: löket, burgonyát és zöldségfélét trá- gyázunk vele. Kétségtelen, hogy az istállótrágyá- i ről való gondoskodás elsőrendű fel, adat, mert a növény számára szüksé, ges valamennyi anyagot tartalmazza. ’ Az istállótrágyát ezért bízvást sokol| dalú, sőt univerzális trágyának ne’ vezhetjük. t JÁN JÁNY (Kollárovo) Mindent a maga idején Zöldtrágya és komposztkészítés Túlhaladták. Augusztus 25-én teljesítették évi tejeladási tervüket a Trstany-i szövetkezetesek. Vállalták, hogy év végéig még 15 000 liter tejét adnak a közellátásnak. (Andreas S., Kassa) •fo Két műszakban. Két lánctalpas traktorral szántanak az ősziek alá a vízkeleti szövetkezetben. A traktorosok napi teljesítménye meghaladja a 10 hektárt. (máj) Példásan teljesítik. A kassai járás felsőhutkai szövetkezetének dolgozói augusztus 31-ig 138 százalékra teljesítették a húseladás tervét. Tejeladásban még szebbek az eredmények: a feladatot 17 000 literrel lépték túl. Vállalásuk szerint további 10 ezer liter tejet adnak el terven felül. (Mató Pál, Kassa) •fe Szép jövedelem zöldségből. Busás jövedelemre tesznek szert 24 hektáros kertészetük zöldségféléiből a nyitraivánkai szövetkezetesek. Augusztus végéig az előirányzott 775 000 Korona helyett már 1136 000 koronát vételeztek be. Feltehető, hogy további 200 000 koronával gazdagítják még a közöst. A szép eredményeket Konsztantyin Kisev vezetése alatt éri el a negyven tagú kertészeti csoport. (Marian Takáö, Nyitra) Elsőként a járásban. A kassai járásban elsőként a mudrovcei szövetkezetesek teljesítették az állattenyésztési termékek évi beadását. A húseladást 113 °/o-ra, a tejeladást, mely 35 000 liter volt, 70 literrel lépték túl, a tojáseladást pedig 141,6 °/ora teljesítették. A mudrovcei szövetkezetesek vállalták, hogy év végéig még 40 mázsa húst, 5000 liter tejet és 1000 darab tojást adnak a közellátásnak. (M. P.) A hónap elején sürgősen végezzük el a SZŐLŐBEN a gyomirtási és talajjavítási munkálatokat. Szántsuk vagy saraboljuk az utak és kerítések mentén a talajt, majd gereblyézzük simára a földet. így könnyebben ellenőrizhetjük a szőlő esetleges dézsmálását. Vizsgáljuk át az érés alá való kapálást és az esetleges földig érő fürtök alól húzzuk ki a földet. Ezzel a jelenlegi csapadékos időben elejét vehetjük a fürtök rothadásának. Fejezzük be a korai csemegeszőlők szüretelését, a hónap vége felé pedig megkezdhetjük a korai borszőlőfajták szüretelését is, de csak teljes érettség esetén. Védjük szőlőnket a madarak, állatok, darazsak és az emberek kártevésétől. Fejezzük be a szőlőtőkék kiválasztását. Nagy szőlőgazdaságokban készítsük elő a szüreti tervet és a szüreteléshez szükséges kellékeket. A borszőlőt frissen szedett állapotban sajtoljuk és mérjük meg cukorfokát. így szeszfokmérő hiányában is következtethetünk a bor szesztartalmára. A szőlőiskolákat kitakarjuk és eltávolítjuk a harmatgyökereket. Anyatelepeken kötözünk, hajtáskurtítunk. A GYÜMÖLCSÖSBEN leszedjük az érett gyümölcsöt, osztályozzuk és mindjárt értékesítjük, vagy télire elraktározzuk. Az őszi gyümölcsöt néhány nappal a teljes érés előtt szedjük le. A fák alját az erős ütődések megvédése céljából mélyen kapáljuk meg. A gyümölcsöt ütődés-A mezőgazdaság villamosítása A mezőgazdaságban a villamosenergiát nemcsak az emberi és az állati erőkifejtés helyettesítésére használják. Egyre jobban terjed a növénytermelés és az állattenyésztés biológiai folyamatainak villamosenergia felhasználásával való befolyásolása. A szovjet és az amerikai mezőgazdaságban például a tyúkólakat több órán át világítják ősszel és télen. így meghosszabbítják a nappali világosság idejét, növelve a tojáshozamot. A növények a fényre rendkívül érzékenyek. A krizantém virágzás! időszakát például Uvegházakban villanyvilágítással szabályozni tudják. A mezőgazdaságban a legtöbb időt — a föld megmunkálásán kívül — az olyan feladatok igénylik, mint 0 többféle anyagok kezelése, a szemét és hulladékok kihordása stb. Erősen terjednek egyes országokban a trágyát, szemetet kiürítő és eltávolító villanymeghajtásű gépek. Nagyon fontosak az elektromos szivatytyük, amelyeket az állatok vízellátásában, táplálékuk elkészítésében, a kertek öntözésében használnak fel a tanyákon. A ventillátorok egyre több típusa áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Alkalmazzák ezeket az istállók és ólak szellőztetésére, a széna, a szemestermény szárítására, a burgonyatárlók, gyümölcs- és zöldségkamrák szellőztetésére. Az elektromos szárítóberendezések alkalmazása nemcsak a száradás! folyamat meggyorsítására szolgál, hanem a termékekben levő tápanyagok minél teljesebb megóvására is, Az Északamerikai Egyesült Államokban Indiana államegyetemén szénaszárítási kísérleteket végeztek. Kiderült, hogy a meleg levegővel mesterségesen szárított széna hektáronként 252 kg emészthető táplálóanyaggal többet adott, mint a természetes száradásü széna. Ez 10 mázsa szénánként 180 kg-nak megfelelő tejmennyiség megmentését, illetve ennek a többletnek széna-fedezését jelenti. Egyelőre ezek a berendezések még drágák, az általuk elért megtakarításból csak 10 év alatt térülnek meg. Számtalan egyéb területen is felhasználják a villamosenergiát. Világítással szabályozzák a vetőburgonya csírázását, vlllanymelegitést alkalmaznak a baromfitenyésztésben az ún. fűtött padlós módszernél. Egyes farmokon már automatikus berendezéseket is alkalmaznak. Például több helyen automata méri és adagolja a silózott takarmányt a tehenek vályújába. A nagyüzemi gazdálkodás lehetővé teszi a mezőgazdasági munkák nagy részének gépesítését, az elektromos energia széleskörű felhasználását, az emberi erőkifejtés megtakarítását. A mezőgazdaság elektrifikálása egyik legfőbb eszköz arra, hogy a mezőgazdasági munka az ipari munka színvonalára emelkedjen. így nemcsak a munka színvonala és hatékonysága nő. hanBm a falusi ember élete is könnyebb, szebb, kulturáltabb lesz. Dr. PIRITYI OTTÖ sok varost, sot viqbki gazaasszony állandó s visszatérő gondja a téli friss tojás beszerzése. Be kell vallanunk, hogy a téli hónapokban bizony nagyon sokszor akadozik a tojásellátás, írásommal szeretném a sok ügyes háziasszony figyelmét felhívni arra, hogy saját maguk Is könnyen kitermelhetik a család téli tojásszükségletét. Magában Bratlslavában és a többi nagyvárosainkban — nem Is szólva a vidéki falvakról, sok ezerre tehető azoknak a családoknak a száma, kik kertes családi házban laknak. Itt mindenhol kis leleményességgel van rá mőd, hogy néhány tojóstyúkot tartsanak. Természetesen nem valami tyúkfarmra gondolok, hanem csak annyi tyúk tartására, ami fedezni tudja a család tojásszükségletét. Elég ha minden egyes családtagra, (aki otthon étkezik) egy-egy tyúkot számítunk. E pár tyúk részére a kamrában vagy a pincében biztosíthatunk helyet. Egy 4—5 m2 elkerített kamra vagy pincerészben mér nyugodtan eltarthatunk 5—6 tyúkot is. Természetesen olyan kamrára vagy pincére gondolok, ahol egy kis ablakon keresztül nappali fényt kapnak. Az Ilyen világos és védett helyen a rossz hideg, szeles napokon tyúkjaink elég Jól megvannak, mesterséges megvilágítás nélkül Is. Tyúkjaink részére semmilyen nagyobb befektetés nem szükséges. Egy kiselejtezett lábas megfelel itatónak. Híjlladék deszkából vályút készlthekezdik el. így a túlkorán [január, februárban), vagy később (május, június) kelt csibék jércéi nem alkalma.sak arra, hogy velük a család tojásellátását megoldjuk. EFSZ-eink és állami gazdaságaink baromfitelepein az idén nagymennyiségű csibét neveltek fel, amennyiben az állam Iránti kötelezettségeinek eleget tettek a fennmaradt és állományuk kiegészítésére nem alkalmas jércéket eladhatják. Pár darab jércénket a mezőgazdaságban dolgozó háztáji állományból is beszerezhetjük, vagy az államilag támogatott kistenyészetekből. Csak egyre legyünk figyelemmel. hogy a vásárolt jércék egészségesek legyenek. Természetesen az lenne a legjobb, ha már mi neveltük, vagy a jövőben neveljük fel csirkéinket. A jércék beszerzése mellett még a legfontosabb kérdés azok táplálása, azaz takarmányozása. Éppen itt van nagy előnye a tyúktartásnak. A 3—4 tagú család asztaláról mindig marad bőven annyi maradék, hogy egy kevés szemes eleség hozzáadásával „fejedelmi módon“ eltarthatjuk tyúkjainkat. Gondolok itt már a főzés kezdetén fel nem használható saláta, káposzta, kel, karalábé, hagyma, sárgarépa, krumpli héjára, majd az étkező asztalon maradt ételmaradékokra, főzelékre, kenyérhéjra, gyümölcshulladékra, sajthéjra. A lerágott csontokról tyúkjaink még sok jót és táplálót tudnak lecsipegetni. Ezek a hulladékok sajnos nagyon sok helyen lesztésén, amelyet szívügyének tekint. Az ő „uralkodása“ alatt nem fordult még elő, hogy egyik munka a másikat hátráltatta volna. Egy szálig betakarították a sarjút, régen befejezték a silózást, 30 hektáron előkészítették a talajt az ősziek alá. A licel szövetkezetben nem véletlen a jő munkaerkölcs, a vezetőség szinte összeforrott a tagsággal. Minden kérdést testületileg tárgyalnak, meg minden munkaszakaszon az anyagi érdekeltség elve érvényesül. Miklós bácsi a szövetkezet megalakulása óta tagja az EFSZ-nek. Eleinte feleségével együtt a sertéstenyésztésben foglalatoskodott. De csakhamar kitűnt újító javaslataival és Jó viszonyulásával a közös Iránt. A következő évzáró gyűlésen azután megválasztották a növénytermesztési csoport vezetőjének. Négy éven át gyakorolta ezt a tisztséget, majd a két csoport összevonása után kinevezték agronőmusnak. És nem csalódtak benne. Jablond Lajos Középtermetű, őszülő, de pirospozsgás ember ragadta meg figyelmünket a licel szövetkezet egyik kukoricatábláján, amikor arra jártunk Molnár Miklós elvtárssal, a körzeti szaktanácsadóval. Kitudódott, hogy a kukorica csodálója azonos a szövetkezet agronómusával. — Be fog éredni! — állapította meg népiesen, miközben tüzetesen vizsgálgatta a kukoricaszemek keménységét. — Az Is biztos, hogy elérjük a tervezett terméshozamot, jóllehet a vaddisznók és szarvasok alaposan megdézsmálták a kukoricást. Miklós bácsi a „gyakorlat embere“ a szó legszorosabb értelmében. Annak ellenére, hogy nem vett részt semmi Iskolázáson, élénk érdeklődést
