Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-09-11 / 73. szám

(Folytatás a 143. oldalról.) hó és jégrétegre szórták. Olvadáskor a víz még az enyhe lejtőkön is magával sodorta a növényzetnek szánt tápanya­gokat. Ezzel ellentétben akadtak olyan mezőgazdasági üzemek is, amelyek a sa­létromozást tavasszal végezték el, s a trágya teljesen kiszáradt talajkéregre jutott. Az orvoslás egyértelmű: komp­lex agrotechnikát kell alkal­maznunk. Ez annyit jelent, hogy az alapvető talajelőkészítéskor, valamint a tenyészidő alatti növényápoláskor a ta­lajállapotnak, az előveteményncl:, a ter­mesztett gabonafajtának, valamint a ve­tés időpontjának legjobban megfelelő agrotechnikát alkalmazzunk. A kísérle­tek és a terméshozamok eredményei azt bizonyítják, hogy a tavalyihoz hasonló években különösen fontos a körzetesített gabonafajták kizárólagos vetése és a ve­tés agrotechnikai határidőn belüli el­végzése. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy a perspektív gabonafajták, s főként a Fanal és a Kastyicei szálkás fajtákhoz hasonló, hosszú jarovizációs időszakú gabonafajták sokkal koraibb vetést kí­vánnak, mint az nálunk szokványos. A VETÉS VÉGSŐ HATÁRIDEJE A jarovizációs időszak hossza szerint a vetés idejét a következőképpen állapít­juk meg: a Kastyicei szálkás, a Fanal és Hadmerslebener IV. gabonafajták utolsó agrotechnikai határideje a burgonyater-­­mesztési körzetben szeptember 15-e, a répatermesztési körzetben szeptember 25, a kukoricatermesztési körzetben pedig október 5-ike. A végső agrotechnikai határidőt a Ko­súti, a Diana I., a Pavlovicei 198-as, a Szlovák 200-as és a Szlovák B gabona­fajták számára a fenti körzetek szerint a szeptember 25, október 10 és október 15-ike jelenti. A Hodoníni szálkás és a Harrachwei­­zen gabonához hasonló fajtákat körze­tenként október 10-ig, október 15-ig és október 20-ig kell elvetni. KOMPLEX AGROTECHNIKÁT Az agrotechnikai határidőt csak akkor tudjuk betartani, ha a talajelőkészítést idejében és jó minőségben végezzük el. Tehát legalább három héttel az utolsó agrotechnikai határidő előtt, hogy a ta­laj a vetés idejéig jól leülepedhessen. Az elkésve végzett talajelőkészítés ká­ros következményei: ■ 1. Vetéskor a vetőmag egy része lé­nyegesen mélyebbre hull a göröngyök között a kelleténél. így a magvak csírá­zása, kelése (és érése) egyenlőtlen lesz. A növénykék kimerülnek, elégtelenül gyökeresednek meg a talajban, s így könnyebben kifagynak. ■ 2. Ha a talaj nem ülepszik le kellő­képpen, akkor a növényzet talajnedves­ség hiányban szenved, pedig a növény­zetnek főként fejlődése és növekedése kezdetén van különösen nagy szüksége a talajnedvességre. ■ 3. Az elkésve felszántott talajban a mikrobiológiai folyamatok igen lassúak, s ennek következtében a leszántott 144 ' 1963. szeptember 11. szervesanyagok igen lassan bontódnak le, s így a növények tápanyagellátásában zavarok merülnek fel. ■ 4. A talaj felszíne egyenlőtlen, s ez lassítja a betakarítást és növeli a beta­karítási költségeket. Ebből is láthatjuk, hogy a talajelőké­szítés jókori elvégzése a komplex agro­technika elsőrendű tényezője. A 22—25 cm-es szántási mélység teljesen meg­felel abban az esetben, ha a pillangós virágúak után előhántót alkalmazunk (kultúrszántás). A mi kísérleti parcel­láinkon az utolsó száraz években a ku­koricatermesztési körzetben jobb ered­ményekkel járt a mélyebb, 28—30 cm-es szántás, s főként a kétszeri szántás (az első 12—15 cm-es, s a második — ame­lyet az első után két héttel végeztünk — 28—30 cm mély volt). A Kosúti és a Harrachweizen esetében az ilyen szántás jobban hozzájárul a terméshozamok nö­vekedéséhez, mint a nagyobb trágya­adagok. Ha a gabonát olyan elóvetemé­­nyek után vetjük, amelyek a talajt por­­hanyítják, akkor nincs szükség szántásra, elég, ha a talajt csupán kultivátorozzuk, vagy tárcsázzuk. Ha a szántás idején szárazság uralkodik, akkor ne engedjük meg, hogy a talaj kemény göröngyökké száradjon. Ezért a szántással egyidejű­leg rögtörőket, gyűrűs hengereket, csil­lagboronákat stb. alkalmazzunk. A komplex agrotechnikához tartozik a növényzet helyes tápanyagellátása Is. A szárazabb körzetekben bevált az alap­vető talajelőkészítéssel egyidejűleg vég­zett trágyázás, amikor a tervezett fosz­for- és kálitrágyák két harmadát a ta­lajszelvénybe juttatjuk, s a maradék egyharmadát közvetlenül vetés előtt bo­ronával a talajba keverjük. A nitrogén­trágyák alkalmazásakor minden esetben megállapítjuk a talaj tápanyagtartalmát, figyelembe vesszük azt is, milyen volt az elővetemény stb., s ennek alapján álla­pítjuk meg a nitrogén-trágyaadagot. Legalább a tervezett nitrogénlrágyaadag felét a tenyészidő alatti póttrágyázásra hagyjuk. Semmilyen esetben sem szabad megengednünk, hogy a kelleténél na­gyobb adag nitrogéntrágya kerüljön a talajba, annak ellenére, hogy a nitrogén­nek nagy jelentősége van a gabona nö­vekedése és fejlődése szempontjából. A trágyamennyiséget minden esetben úgy állapítjuk meg, hogy a foszfor- és kálitrágyák formájában talajba kerülő tápanyagok mennyisége legalább 20 %­­kai meghaladja a nitrogénes trágyákban található tápanyagok mennyiségét. Ter­mészetesen ilyenkor figyelembe vesszük a talajban található tápanyagokat Js. A tenyészidő alatti póttrágyázással később akarunk foglalkozni. Az őszi búza hektáronkénti vetőmagmennyiségét' úgy állapítjuk meg, hogy figyelembe vesszük a vetésre kerülő gabonafajta bokrosodási képességét, a vetés idején uralkodó idő­járást, s a talaj tápanyag- és nedvesség­tartalmát. Száraz időjárás esetén és a kiszáradt talajba végzett vetéskor a ve­tőmagmennyiséget legalább egy negye­dével növeljük. Ha agrotechnikai határ­idő után vetünk, akkor minden egyes napra 1 'A vetőmagtöbbletet számítunk. Nagyon fontos a vetés mélységének helyes megállapítása is. A vetést rend­szerint 3—5 cm mélyen végezzük el. Ha túlságosan sekélyen vetjük el a magot, akkor a bokrosodási csomó igen közel kerül a talaj felszínéhez, így kevésbé védett a fagyokkal szemben. Ha túlságo­san mélyen vetünk, vagyis 5 cm-nél mé­lyebben, akkor a csírázó és soroló nö­vénykék nagyon legyengülnek és csök-Balra a jól áttételt egészséges növény, jobbra a fagykárt szen­vedett. (A szerző tusrajzai) kent ellenállóképességgel mennek a tél­be. Tehát az 5 cm mély vetés még akkor is elegendő, ha ősszel száraz időjárás uralkodik és a talaj kiszáradt. Máskü­lönben az a veszély fenyeget, hogy a túl­ságosan mélyre vetett magvak gyorsan kicsíráznak, de a talajnedvesség hiánya következtében fokozatosan elszáradnak és elpusztulnak. Sokévi kísérletek eredményei bizo­nyítják mind a késői, mind a korai vetés károsságát. Az elmúlt évhez hasonló rendkívül száraz és hideg időjárás is megmutatta, hogy a jókor és jó minő­ségben elvégzett talajelőkészítés, vala­mint az agrotechnikai határidők betar­tása növeli a növényzet ellenállóképes­ségét a fagyok és az időjárás más ked­vezőtlen behatásai ellen. így pl. a brezo­­lupyi szövetkezetben, ahol a Fanal gabo­nafajta ez évben rendkívül nagy termés­hozamot nyújtott, a vetést már szeptem­ber 23-án befejezték, a trágyaféléket a talajszelvénybe juttatták és a tenyészidő alatt tavasszal kétszer salétromoztak. Végül meg kell mondanunk, hogy a körzetesített fajták vetése, az idejében elvégzett talajelökészítés és az azzal egyidejűleg megvalósított alapvető trá­gyázás, továbbá a vetés agrotechnikai határidejének betartása az őszi gabona magas terméshozamának legfőbb bizto­sítéka még a kedvezőtlen éghajlati fel­tételek esetében is. Igaz, hogy az időjá­rást még nem tudjuk irányítani, s előre betervezni milyen időjárás uralkodik majd a gazdasági termény tenyészideje alatt. Viszont helyes agrotechnikával sokat tehetünk a kedvezőtlen időjárás ellensúlyozására. Az elmúlt évhez ha­sonló időjárás esetén mindent meg kell tennünk a helyes agrotechnika és a nö­vényzet tápanyagellátása érdekében és ügyelnünk kell arra, hogy területegysé­genként minél több növényt neveljünk. Ha négyzetméterenként sikerül csupán 350 kalászt termelnünk, ami nem jelent túlságosan sokat, akkor ha egy kalász átlagban csupán 1 gramm szemtermést nyújt, abban az esetben is elérjük a 35 mázsás hektárhozamot. Ilyen termés­­eredményt még közepesen jő agrotech­nikával és csak kissé kedvező éghajlati feltételek között is akármelyik körzete­sített őszi búzafajtából elérhetünk. M. Andrascík mérnök, F. Adamovsky mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola tanárai

Next

/
Thumbnails
Contents