Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-08-28 / 69. szám

A keresztezés távlati tervé Mutató A laktációs idő hosszúsága napokban Tejmennyiség kg-ban Tejzsírszázalék °/o-ban Fehérjetartalom %-ban Zsír kg-ban Fejési százalék az első négy perc alatt Kézi utánfejés %-ban Élősúly az első évben kg-ban Élősúly a második évbeli kg-ban Élősúly a harmadik évben kg-ban Az eredményekből láthatjuk, hogy a keresztezettek azonos feltételek között 24,69 kg-mal több vajat termelnek, mint a szlovák tarka tehenek csoportja. Ha­sonlóképpen jobb eredményeket mutat­nak fel a gépi fejés gyorsasága terén is. A keresztezett bikák Fi nemzedékének húshaszna szintén jó. Az állattenyésztési kutatóintézet kísérleteket végzett, mely­________Fajta_________ , ... , keresztezet- Különbözet szlovák tarka . , __________________tek___________________ 300 300 — 2804,12 2792,60 —11,52 3,82 4,73 + 0,91 3,47 3,72 +0,25 107,19 131,88 :+ 24,69 83,70 85,75 + 2,05 4,69 3,78 —0,91 251 226 —25 445 394 —51 518 471 —47 nek keretében egy 12 keresztezettből álló állatcsoport (463 kg testsúlyig) át­lagos napi súlygyarapodása 1,102 kg volt, ezzel szemben a szlovák tarka bikák el­lenőrző csoportjának (523 kg testsúlyig) átlagos napi súlygyarapodása 1,130 kg volt. Azonos takarmányozási feltételek között a súlygyarapodás is lényegében egyforma volt. A szlovák tarka és Jersey szarvasmar­ha keresztezésébe a 2iar nad Hronom-i,x Banská Bystrica-i, a zvoleni, a rimaszom­bati és a presovi járásokban összesen 40 000 szlovák tarka tehén kapcsolódik be. Ezekben a járásokban tenyésztjük ki az Ri-es nemzedéket (25 % Jersey és 75 % szlovák tarka), mint a fajtaneme­sítő keresztezés végső eredményét. Az Ri-es nemzedék kiváló tenyészbi­káit, amelyek megfelelnek a tenyészcél­­nak és fajtatulajdonságaikat átörökítik utódaikra, a nehezebb szlovák tarka szarvasmarha fajta tisztavérű tenyésze­teiben, tehát Dél-Szlovákia körzeteiben is a tőgy formájának és tulajdonságainak javítására, valamint a vajtermelés növe­lésére használjuk fel. Fasko Ján mérnök, a Nyitrai Állattenyésztési Kutató Intézet dolgozója £ szarvasmarha-májmételykór elleni védekezés jelentősége A mételyes fertözöttség a gyakorlat­ban igen elterjedt betegség főleg olyan helyen, ahol a legelők domboldalon, fo­lyóvölgyben, vízállásos vagy árterületen, illetve azok közelében fekszenek. A mé­telyek fertőzőképes kifejlődéséhez ugyanis feltétlenül szükséges- egy baci­­lus- vagy köztigazda, amelynek szerepét az ún. törpe iszapcsiga tölti be. Ennek birodalmát viszont a sekély vízfolyások­ban, mocsarakban és pocsolyákban kell keresnünk. Az ivarérett májmétely 2—3 cm hosz­­szú, 1 cm széles, lapos, lándzsa alakú szívóféreg, fején és hasán egy-egy szívó­kával. A fején lévő szívókával kapcsola­tos a szájnyílás, amellyel a májban és az epeerekben való tartózkodása alatt szerzi meg táplálékát. Fejlődése igen változatos átalakuláson megy keresztül. A szarvas­­marha, juh, vadon élő állatok gazdaszer­vezetéből a bélsárral együtt a szabadba került peték (amelyek szabad szemmel nem láthatók) kedvező hőmérsékleti vi­szonyok mellett, valamint nedvesség esetén átalakulnak csillangós lárvákká. A lárvák a vízben történő helyváltozta­tásuk során találkoznak az említett törpe iszapcsigákkal és behatolnak azok szer­vezetébe, hogy folytassák átalakulási folyamatukat. Bizonyos idő múlva kiraj­ * 1 zanak a csigákból és a közeli növények­re, fűszálakra tapadva betokozódnak. Ez a végleges gazdájára váró, betokozódott lárvaforma (kb 0,2 mm átmérőjű) egyes kutatók nézete szerint néhány hétig, sőt hónapokig életképes maradhat a legelő növényzetén. Innen kerül végleges gaz­dájának szervezetébe. A bélbe jutva a lárva elhagyja burkát, átfúrja magát a bél falán, bejut a has­üregbe és a májhoz közeledik, hogy oda is befurakodhasson. A májból az epe­erekbe vándorol, ahol aránylag rövid idő alatt eléri ivarérettségét. A mételyek élettartama 1—3, sőt 5 év is, amely idő alatt milliónyi petét raknak. A mételyek romboló hatása a májszö­vet és az epeerek gépies izgatásában és rongálásában, a mételyek anyagcsereter­mékeinek mérgező hatásában és nem utolsó sorban a fertőzött állat táplálék­elvonásában nyilvánul meg. Következik a máj kóros elváltozása, amely a máj­tájék fájdalmasságához, az állat étvágy­talanságához, silány tejelékenységéhez, majd elgyöngüléséhez és végzetes leso­­ványodásához vezet. Ha figyelemmel kísérjük a kényszer­vágott állatok számát a zselízi vágóhídon, a mai napig a következő adatokról szá­molhatunk be: A kényszervágott Málymételykór miatt „ , Év szarvasmarhák száma elkobzott májak . °, zo-------------------------------------- értéké koronában összesen , . . , darabja súlya kg 1958 467 55 226 3590.— 1959 537 60 245 3675.— 1960 619 78 305 4575.— 1961 675 80 313 4695.— 1962 719 123 492 7380.— 1963 1. félév_______________491______________150__________598___________8970.— Ezek az ijesztő számadatok késztettek egy egyetemleges védekezési eljárás ki­dolgozására, amely a következő pontok­ban foglalható össze: 1. Tervszerű gyógykezelés, 2. Csigairtás, 3. A legelők víztelenítése. A vágóhídon nyert adatok alapján két­ségtelen, hogy felette időszerűvé vált a népgazdaságunkat károsító parazitás megbetegedés felszámolása, vagy leg­alább is a minimumra történő korláto­zása. Gyógyszerként a Tetrafinol (szén­­tetraklorid és paraffinolaj) nevű injek­ciós készítményt használjuk, amelyet a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal 1962. évi értekezletén is javasoltak. Mi­előtt azonban a gyógykezeléshez látnánk, figyelemmel kell kísérnünk az állatok takarmányösszetételét, valamint azok egészségi állapotát. Ha ezek a tényezők nem kielégítőek, 10 napig a kezelést megelőzően és 10 napig azt követően kalciummal és szénhidrátdús takarmány­nyal kell az állatokat etetnünk a Ca­­sóforgalmi zavar és a vércukorszint nor­malizálására. Hogy azonban a betegséget, illetve a fertőzést megelőzzük, a vadon élő álla­tok, főleg azonban a lárvahordó csigák irtására kell törekednünk. Erre rézgálic­­íiak és homoknak 1 : 4 arányú keverékét használjuk. Szórjuk be vele a legelőket, amelyeken a törpe iszapcsigák tartóz­kodnak. Iszapos vagy erősen benőtt le­gelőkön nagyobb mennyiségű keveréket használhatunk, esetleg több rézgálic­­töménységet. A rétek közelében lévő vagy az azokat átszelő patakokba aján­latos néhány kiló rézgálicot zsákban el­helyezni, amelyet a víz áramlása oldott állapotba messze elsodor. Ne használjuk viszont a rézgálicot olyan vízfolyások­ban, amelyek halastavakba torkoltának, mert veszélyezteti a halállományt. Fel kell számolnunk a harmadik ténye­zőt is, a vizenyős legelők fölös nedvessé­gét, amit vízrendészeti intézkedésekkel (alagcsövezés, vízvezetőárkok és csator­nák létesítésével, szivattyúzással stb.) érhetünk el. Ezzel lényegesen korlátoz­zuk a csigák elszaporodását, amelyek felette érzékenyek a kiszáradás iránt. Meggyőződésem, hogy az említett in­tézkedések foganatosításával szép sike­reket érünk el a májmételykór elleni küzdelemben. Dr. B e r é n y i Tibor, körállatorvos (Zselíz) NAGYTELJESÍTMÉNYŰ TEJESKANNA-MOSÖ A KMK 120 Z jelzésű kefés kannamosó különösen a nyári hónapokban tesz jó szolgálatot, mert segítségével óránként 120 tejeskannát moshatunk tisztára, s ez­zel jelentős mértékben akadályozhatjuk meg a tej romlását. . -ksz-

Next

/
Thumbnails
Contents