Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)
1963-08-18 / 66. szám
Busásan jövedelmez a pecsenyekacsa-nevelés a dégi „Szabadság“ termelőszövetkezetben hétig tartják a termelőszövetkezetben, ez idő alatt érik el a 2,20 kilós átlagsúlyt. A súly további növelése, a tokosodás megindulása, a lassúbb súlygyarapodás miatt nem kifizetődő, ezért a 2,2 kilón felüli súlyra nem törekednek. A dégi termelőszövetkezet nagyban foglalkozik a pecsenyekacsa neveléssel, ezért a székesfehérvári keltető mindig biztosítja a kért számú naposállatot. S mert a termelőszövetkezetben jelentős a kacsanevelés, a tsz vezetői is sok gondot fordítanak az állattenyésztésnek erre az ágára. Az elhullási százalék viszonylag elég magas, 7,5 °/o, ami elsősorban a tüdőpenész rovására irhatő. Állatról emberre terjedő betegségek Galandférgek Északi szomszédaink lozniuk, hogy 12 napi szabadságra izerezzenek jogot. A férfiak 240 lelolgozott nap után kaphatnak szabadiágot. Nos hát így élnek és dolgoznak i lengyel szövetkezetesek. Gyakran olvasunk arról, hogy lenlyel földművelő barátaink eljöttek íozzánk tanulni, tapasztalni. Azt hiizem, mi sem vesztenénk semmit, ha 4-ellátogatnánk szocialista szomszélainkhoz egy kis tapasztalatcserére, lseremódszerrel ez nem kerülne sok>a és meggyőződésem, hogy mindkét él nyerne belőle. JOZEF NOSKO, a Mezőgazdasági Lapkiadóvállalat igazgatója Ez a féreg akár az emberben, akár a háziállatok legtöbbjében előfordul, mint a legrégebben ismert élősdik egyike. Megkülönböztetjük a horgas fejű galandférget, amely fejlett korában a 3, de néha a 8 m hosszúságot is eléri. Lárvája hólyagszerü, az ún. „sertésborsóka“, amely az izomzatban tartózkodik. A lárva az emésztőnedvek hatására fejszivókái segítségével kiszabadul a hólyagból és a bél falára tapad. A fiatal galandféreg 2 hónapos korában ivaréretté válik és petéket rak, amelyek a bélsárral együtt a szabadba jutnak, beszennyezhetik a sertések takarmányát és azok bélcsatornájába kerülve élűiről kezdődik a „körforgás". Másik faja, a simafejű galandféreg ugyancsak az ember vékonybelében élősködik s néha 12 méternyire is megnő. Lárvája a szarvasmarha-borsóka, amely hasonló alakú és nagyságú, mint a sertésborsóka. Ha a fertőzött marha húsát nem főzzük elég hosszú ideig, beállhat a fertőzés az emberre nézve. A hólyagbői kiszabadult lárva 3 hónap alatt ivaréretté válik az ember vékonybelében, petéket termel, amelyek ugyancsak a bélsárral kerülnek a szabadba. Az ilyen bélsárral szennyezett trágya a mezőkre kerül és a sertésfertőzéshez hasonló módon folytatja körforgását. A galandféreg kórhatása Amíg erős, egészséges és jól táplált embereknél nem okozhat nagyobb bajt a galandféreg, addig gyermekeknél és rosszul táplált egyéneknél komoly zavarok állhatnak be, mert a féreg állandó mozgásával és anyagcsereforgalmával izgatja a bél falát, szívókáival pedig a szimpatikus idegrendszert. Sima fejű galandféreg jelenléte esetén a beteg nyomást és fájdalmat érez a gyomor, de főleg a vakbél tájékán. Gyermekeknél és érzékenyebb egyéneknél idegbántalmak, hisztérikus rohamok, fejfájás és bénulások is felléphetnek. Ha a férget nem táőolítjuk el az emésztőcsatornából, a beteg lesoványodik és vérszegénnyé válik. Ne együnk tehát alaposan nem kifőtt húsféléket! A leptospírák A leptospírák az egysejtűek csoportjába tartoznak, szabad szemmel alig láthatók, de nagyon komoly megbetegedéseket okozhatnak. A patkány, mezei pocok, sertés, kutya stb. veséiben élősködve a vizelettel kerülnek a szabadba. Az ember szervezetébe az ekképpen szennyezett tárgyak érintésével kerülnek. A betegség tünetei az embernél magas lázban, hidegrázásban, fejfájásban, hányásban, hasmenésben nyilvánulnak meg. A páciens bőre viszket, elsárgul, sőt narancsszínűvé is válik néha. Vesegyulladás is felléphet, a vizelet ilyenkor barnásvörös színt ölt, a széklet színe fehéresszürke. Vizeletpangás, a vérnyomás és pulzus csökkenése is jellemzik a betegséget. A gyógyulás folyamata hosszadalmas. A betegség mellőzéséhez tartozik az élelmiszerek tárolására szolgáló helyiségek tisztántartása, tartózkodás kétes tisztaságú kutak vagy források vizének ivásától és főleg: a tökéletes patkányirtás. Fóti János (Oroszka) Az egészségvédelem szempontjából igen nagy szerepet játszanak azok az élősdiek, amelyek fejlődésképesek vagy fejlett korukban élősködnek az emberi testben. A parazitás megbetegedések főleg az állatgondozóknál, mészárosoknál, vadászoknál, halászoknál, konzervgyári alkalmazottaknál, állatorvosoknál és néha „közönséges“ húsfogyasztóknál fordulnak elő. (Ez persze csak akkor, ha a húst nem vizsgálták meg szakszerűen vagy konyhailag hanyagul készítették el.) Köztudomású, hogy régebben sokkal gyakrabban fordultak elő élősködő férgek az emberi szervezetben, mint manapság. Ez a higiénia állandó javulására és az élelmiszerek gondosabb ellenőrzésére vezethető vissza. Azokról a legfontosabb parazitákról szeretnék szólni, amelyek az ember egészségét veszélyeztetik: A trichinózis A kifejlett férget béltrichinellának nevezzük. Az ún. izomtrichinella a béltrichinellának ugyanabban a bacilusgazdában kifejlődő, a harántcsíkolt izomzatban betokolt állapotban élő utóda, lárvája. A lárvák forrása a vadon élő húsevők (róka, borz), továbbá a vaddisznó és a házisertés testében található. Ha az ily módon lárvákkal fertőzött sertéshúst az ember elfogyasztja, az emésztőnedvek hatására a megnyílt tokokból felszabadulnak a fiatal trichinellák és azonnal a bél nyálkahártyájába furakodnak, ahol rövidesen elérik ivarérettségüket. 24 órával a fertőzés után vedlenek, a 40. óra körül pedig a hímek és a nőstények kopulációja (ivaros szaporodása) következik be. Az ötödik napon nagyszámú lárva fejlődik a nőstényekben. Az egy nőstény által rakott lárvák száma mintegy 1000—1500-ra tehető. A lárvák a nyirok-, majd a Véráramba jutnak. A véráramból a fiatal trichinella-nemzedék azután a harántcsíkolt izomzatba vándorol, ahol i megtelepedés, illetve tokozódás következik be. A trichinellatokok legkorábban az ötödik hónaptól kezdve elmeszesedésnek indulnak, amelj állapotban egyes kutatók szerint 20— 40 évig is elélnek. Klinikai tünetek A lárvákkal fertőzött sertéshús fogyasztása béltrichinózist válthat ki a: embernél. A fertőzés első szakaszáb: bélgyulladás, hányás, gyomorfájás 40—41 fokos láz, híg és vizenyő: széklet észlelhető a betegnél. Ezek i tünetek 3—9 nappal a fertőzés utát lépnek fel és kb. 8 napig tartanak A második szakaszban beáll az izomtrichinózis, amikor a lárvák a harántcsíkolt izomzatba vándorolnak. Ojbó magasra szökik a láz, a beteg szédül izomzata a legkisebb érintésre a reumához hasonló fájdalmakban senyved Szerencse, hogy a betegség nálunl egyre csökkenőbb irányzatot mutat ami a lelkiismeretes húsvizsgálatnal köszönhető. A betegség megelőzésé nek első feltétele tehát a szakszeri húsvizsgálat főleg házivágás vagy elejtett vaddisznó esetében is. Fontos továbbá, hogy a fertőzött sertéshúsi maradéktalanul megsemmisítsük, mer ha patkányok férkőznek hozzá, azol terjesztik a kórt. Augusztusi teendők a szőlőben, gyümölcsösben, borpincében A legjobb fejők közötti szabad tér betonozott, itt helyezik el az etetővályukat, középen pedig egy úsztató van, amelynek vizét állandóan cserélik. A két fészer a betonkifutóval, úsztatóval együtt 270 ezer forintba kerül s teljesen megfelel az állategészségügy és a tenyésztés követelményeinek. Idén 30 ezer pecsenyekacsát nevelnek fel és értékesítenek Dégen. Galamb Béla főagronómus számítása szerint a naposkacsa 8 forint 30 filléres árát, a takarmányét, a dolgozók munkaegységét számítva 14 forint 15 fillérbe kerül egy kiló élőkacsa előállítása. Az értékesítési ár 17 forint kilónként s ehhez jön a 2 forintos nagyüzemi felár. A termelőszövetkezet tehát összesen 19 forintot kap a kacsa kilójáért. Ez a 30 ezer állatot számítva, hozzávetőlegesen 260 000 forint tiszta jövedelmet hoz a termelőszövetkezetnek. Nem megvetendő összeg. Az 5000 holdas termelőszövetkezet 758 tagja s a közös gazdaság ennyi tiszta bevételhez jut csupán a kacsanevelés jövedelméből. Mi szükséges ahhoz, hogy egy termelőszövetkezet ilyen nagy mértékben foglalkozhassék pecsenyekacsa neveléssel? Mindenekelőtt néhány előnevelő. Dégen egészen egyszerű épületek ezek, fekvőkéményesek, világosak akárcsak a csirkeólak. Homokra rétegezett, szecskázott szalmán három hetes korukig itt nevelik az állatokat. Az épületek előtt elkerített kifutőtér van, jó időben itt etetik, itatják az állatokat. A helyiségben 30 fokos a hőmérséklet a kacsák betelepítésekor, később fokozatosan csökkentik a fűtést. A kiskacsák három hetes korukban kerülnek ki a szabadba. A termelőszövetkezet a kacsaneveléshez két egyenként száz méter hosszú, négy méter széles, faoszlopon állő, náddal fedett fészert épített. Dróthálóból készítettek választó kerítéseket, hogy a különböző korosztályú állatokat el lehessen különíteni. Erre szükség van, hiszen a keltetőállomás nem tud egyszerre annyi naposállatot adni, hogy az egész utónevelőt be lehessen népesíteni, másrészt az előnevelő kapacitása is kisebb, mint a szabad területé. A fészerekben homokot, kevés szalmát használnak alomnak. A két fészer Ekkora állomány fölneveléséhez természetesen takarmány is szükséges. Ez is rendelkezésre áll, hiszen a termelőszövetkezet már a terv készítésekor számított a 30 ezer kacsa felnevelésére. A sikeres kacsanevelés — akárcsak más állaté — nem képzelhető el olyan dolgozók nélkül, akik hosszú időn át dolgoznak ugyanazon a helyen, s szívesen is végzik munkájukat. A dégi „Szabadság“ termelőszövetkezetben a baromfitenyésztésben végzett munka a legkedveltebbek egyike. Azok a lányok, asszonyok, akik a kacsanevelésre vállalkoztak, jól keresnek, szorgalommal, szakértelemmel végzik munkájukat. A pecsenyekacsát hét, hét és fél Tudják azt Dégen, hogy a halastavakon, a természetes vizek mellett még eredményesebb lehet a pecsenyekacsa nevelés. Talán gyorsabb fejlődést is el lehet érni. ők azonban egyelőre jónak, kifizetőnek tartják azt az itteni viszonyok között is. S mert előnevelő van, s állandó jellegű utónevelőt is építettek, a takarmány biztosított, a jövőben is foglalkozni akarnak pecsenyekacsa neveléssel, amely — a kacsa árának csökkenése után is — kifizetődő a termelőszövetkezetnek. Nem utolsó sorban azért is előnyös, mert sok dolgozót foglalkoztat, s egy olyan termelőszövetkezetben, ahol hat és fél hold föld jut minden dolgozó tagra, ez szintén nem lényegtelen. Gonda Iréti (Budapest) Ötven napos 2,2 kilós kacsák az utónevelőben Kísérőm megjegyezte, hogy ezek a házikók lebontás előtt állnak és már csak hónapok kérdése, hogy az öreg, nem megfelelő házak helyén új korszerű családi házak épüljenek. Azt is megemlítette, hogy új alkalmas adminisztratív épületet is kap a gazdaság. Mindezt pedig három év leforgása alatt. A bérek a gazdaságban 890—2630 zloty között mozognak. Dymek Ladislav etető a múlt hónapban 2444 zlotyt keresett, emellett munkaideje napi 8 óra, amit szigorúan betartanak. Az átlagos tejelékenység napi 10—11 lt. egy tehénnél. A növénytermesztésben is kiváló eredményeik voltak. Például 40 mázsa átlagos hektárhozara árpából. Az idén 63 mázsás búzahozamot várnak egy hektárról. Ez bizony kiváló eredmény. A múlt év kedvezőtlen volt, amit a szokatlanul nagy szárazság okozott. Beszélgetésünk vége felé üzenetet bízott rám Vierusevszki elvtárs: — Mondja meg az illetékeseknek otthon, hogy fejőgépek gumiból készült fejőcsészéit jobb minőségben állítsák elő. A most használt csészék törnek, elpattognak és felsértik a tehén tőgyét. Ne károsítsanak meg minket, — tette hozzá hangsúlyosan Vierusevszki elvtárs. — Eddig jó véleményünk volt a csehszlovák gépekről, vigyázzanak erre a jó hírnévre, ne tegyék tönkre. A legjobb bizonyíték erre, hogy 11 traktorunk közül 6 darab Zetor. Azt hiszem ez mindent megmond — fejezte be az igazgató. A duchnlcei termelőszövetkezet (ez megfelel a mi EFSZ-Unknek), melynek Václav Scsipa az elnöke, szorosan együttműködik az említett állami birtokkal. Nálunk úgy mondanánk, hogy az állami gazdaság védnökséget vállalt a szövetkezet felett. A szövetkezet inkább a kertészet felé orientálódik, mint a gabonatermesztéshez. Ennek a szakosításának köszönhető hogy egy munkanapra 81 zloty fizetést kapnak a tagok 8 órás munkáidé mellett. Az 54 tag 90 ha területet gazdálkodik. Szabadságra éppúgy igényük van, mint az ipari dolgozóknak Az asszonyoknak 160 napot kell dol-A szőlőben: fejezzük be a nyári munkálatokat, a hónaljazást, pótkötözést, pótcsonkázást (hajtókurtítást). Szükség szerint esetleg még egyszer permetezzük a termőszőlőt peronoszpóra, lisztharmat, levélfodrosodás ellen a szokásos permedével. Ne feledkezzünk meg azonban azontúl se az új ültetésü szőlőkről és szőlőiskolákról, amelyeket 14 napi időközökben továbbra is permetezzünk. Közben kísérjük figyelemmel a szőlőgyökértetü föld feletti alakjainak előfordulását. Végezzük el a négy-öt sarabolást és kapáljuk meg érés alá a szőlőnket, itt főleg a földig érő fürtök alől húzzuk ki a földet, mert a földes fürtök rossz hatással vannak a must erjedésére, esős időjárás esetén pedig rothadásnak indulnak. Ahol a szőlő továbbszaporítására gondolunk, végezzük el a szőlő kiválogatását (jelöljük meg vagy a legjobban, vagy a rosszul termő szőlőtőkéket). A korán érő szőlőkben védekezzünk a madarak és darazsak ellen. A korán érő fajtákat szüreteljük és értékesítsük, a kidőlt szőlőkarókat rendszeresen verjük be újból a földbe. A gyümölcsösben: figyeljük az amerikai szövőlepkét, a pókhálós almamolyt, a levéllikasztó betegségeket és egyéb kártevők fellépését. Védekezzünk ellenük a szokásos permetanyagokkal. Ha elmulasztottuk a nyári metszést, úgy végezzük el ezt a műveletet főleg a már letermett csonthéjas gyümölcsű fákon. Augusztusban metsszük a diófákat is. Augusztus az év egyik legszárazabb hónapja szokott lenni. Öntözzük ezért főleg a fiatal, de lehetőleg a termő fákat is, mert meghálálják fáradozásunkat. Végezzük el a szemzést és szedjük fel naponként a lehullott, férges gyümölcsöt. Újítsuk meg a hernyófogó öveket, támasszuk alá a gazdagon termő faágakat, védekezzünk a madarak és darazsak kártevése ellen. Szüreteljük az érett gyümölcsöt, kapáljuk a fia' tál fák alját, készítsük el a földet az őszi telepítés alá. A borpincében: készüljünk elő a szüretre, takarítsuk ki és meszeljük a présházakat, pincerészeket. Javítsuk ki a hibás gépeket, szerszámokat, kádakat, hordókat és egyéb kelléke’ két. A borokat feltöltögetjük, az üres hordókat kénezzük és a pincéket szellőztetjük. Kása Mihály (Nemesócsa) 5 1963. augusztus 18. A nyitrai járásban a mezőgazdaságot irányító bizottság közösen a tejfeldolgozó üzemmel értékelte a legjobb fejők munkáját. A legnagyobt tejátlagot az állami gazdaságokbar dolgozó fejők érték el. A legjobb fejt a Verebélyi Állami Gazdaságból Pavo Benko, aki egy tehéntől átlag 14,( liter tejet fejt ki, a másik Adam Stefanka, a Nyitrai Állami Gazdaság fejője, aki 11,5 liter tejet adott át naponta egy tehéntől. A harmadik helyre Stefan Krajnlk került Verebélyről aki 10,7 liter tejátlagot ért el eg\ tehéntől. A szövetkezet fejői közül i legnagyobb tejátlagot Jozef Surcíl a zitavcei szövetkezet fejője érte e 10,57 literrel. Takács Marian (Nyitra) Tannak hibák, melyeket nem szívesen ismer be az ember. A Lengyelországgal kapcsolatos ismereteinkről, vagy inkább tévhiteinkről lenne szó. Elterjedt vélemény, hogy szomszédaink elmaradnak mögöttünk a fejlődésben, többek közt a mezőgazdasági termelésben is. Vazdecky igazgató elvtárs hívott meg jó néhány évvel ezelőtt a baráti országba ezekkel a szavakkal: „Mért nem jön hozzánk megnézni, hogyan élünk és hogyan dolgozunk?“ Bizony három évig tartott, míg mint turista eleget tettem a szíves meghívásnak. Amint a legtöbbet ígérő étlap sem tud pótolni egy kiadós, ízletes ebédet, éppen úgy nehéz megismerni Lengyelországot brosúrákból, könyvekből ' vagy a filmvászonról. Látni kell ezt a szép országot, átélni a találkozást lakóival, ellátogatni a mezőre, a városokba, a falvakba, a munkahelyekre és felvenni a kapcsolatot a lengyel emberekkel. Látni kell, hogy miként élnek, hogyan öltözködnek, dolgoznak, szórakoznak és pihennek. Csak akkor vannak mögöttük, ha mi fordítunk hátat nekik. Ha szemtől-szembe állunk velük, az eddig használt mérték csődöt mond, végül szégyen ide — szégyen oda, meg kell változtatnunk eddigi véleményünket. Meg kell állapítanunk, hogy nem elmaradottságról van szó, csak különbözőségről. Ez pedig elsősorban abban nyilvánul meg, hogy Lengyelország nemcsak jóval nagyobb kiterjedésű, mint köztársaságunk (311730 m2), de népessége is nagyobb, közel 30 millió. A Strikuli Állami Gazdaságban, ahol két részlegen 610 ha területen 87 állandó munkás dolgozik, nem szűkölködő, hanem vidám hangulatú, tréfakedvelő embereket láttam. Vierusevszklj Miecsiszlav igazgató megmutatta nekem a dolgozók számára épült új családi házakat. Ezeket a gazdaság a saját költségén építette fel alkalmazottainak. A gazdasági épületek megszemlélése közben régi, elnyűtt házikókat is megfigyeltem. Nem bírtam a kíváncsiságommal és megkértem a vendéglátót, hogy megnézhessek egyet közülük, ö szó nélkül beleegyezett. Most jött a meglepetés, mégpedig módfelett kellemes. A régi kunyhóban példás rend és tisztaság uralkodott és teljes kényelem, a rádiótól kezdve egészen a jó minőségű szőnyegekig.
