Szabad Földműves, 1963. július-december (14. évfolyam, 53-104. szám)

1963-07-03 / 53. szám

Befejeződött a nők világkongresszusa Szombaton fejezte be munkáját Moszkvában a nők világkongresszusa, amelyen több mind 100 országból mintegy 2000 küldött vett részt. Az utolsó napon jóváhagyták a kong. resszus négy munkabizottságának be­számolóját és javaslatait, valamint a Nemzetközi Demokratikus Nőszövet­ség programját. A program kiemeli a nők és a férfiak teljes egyenjogú­ságának szükségességét, a nők sok­oldalú részvételét a gazdasági, társa­dalmi és a politikai élet valamennyi területén végzett munkában, majd ki­tér a nők tevékenységére a gyermekek jogainak védelmében. Felszólítja a nőket, hogy fogjanak össze a világ­békéért folytatott küzdelemben, har­coljanak a lázas fegyverkezés és a háborús előkészületek beszüntetéséért, a teljes é s ellenőrzött leszerelésért a katonai szerződések érvényteleníté­séért, az idegen katonai támaszpontok felszámolásáért. A program hitet tesz a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű államok békés egymás mel­lett élése mellett, amely a szuvereni­tás és a területi épség elvére épül. A záróülésén Eugénie Cotton asz­­szony, akit előzőleg ismét a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség elnö­kévé választottak, felolvasta a világ asszonyaihoz intézett felhívást. „Valamennyiünket egyesit közös vágyunk, hogy a béke tartós legyen, s hogy azt élvezhesse a földkerekség valamennyi országa. Lankadatlanul fo­gunk harcolni a népek és a fajok kö­zötti ellenségeskedés és gyűlölet min­den formája ellen, harcba szállunk a reakció és a háború erőivel, hogy azok ne tudják elködösiteni fiataljaink gondolkodását, megmérgezni zsenge lelkűket. Munkánkat arra akarjuk összpontosítani, hogy az egész világon megvalósuljon az általános, teljes és szigorúan ellenőrzött leszerelés. Erő­sítjük sorainkat, hogy összpontosítsuk és cselekvésre vezessük a háborús veszély ellen síkra szálló valamennyi erőt, hogy biztosíthassuk a tartós bé­két az egész világon“ — hangsúlyozza a nők világkongresszusán kiadott fel­hívás. Értekeztek a mezőgazdasági szocialista munkabrigádok vezetői W. Ulbricht elvtárs 70. éves Walter Ulbricht elvtárs, Német­ország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titká­ra, az NDK Államtanácsának elnöke vasárnap, június 30-án töltötte be életének 70. évét. A német mun­kásosztály e kiváló vezérének, a békéért és a német kérdés mielőbbi békés úton történő rendezéséért folytatott harc kiváló munkásának születésnapja alkalmából Berlinbe érkezett Ny. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, Antonín Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnökünk, Ká­dár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB-ának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB-ának elnöke, valamint számos más szocialista ország magasrangú képviselője. Walter Ulbricht elvtárs 70. szü­letésnapja alkalmából valamennyi szocialista országból számos sze­­rencsekívánatot kapott, amelyek­ben további erőt, egészséget kíván­nak neki a német nép felemelke­­iéséért folytatott harcában. Jóklvá­­natot küldött Mao Ce-tung elvtárs is. Hruscsov elvtárs Walter Ulbricht elvtársnak 70. születésnapja alkal­mából a Szovjetunió Hőse és a Le­­nin-rend kitüntetést adományozta. Vasárnap, június 30-án Kromérií­­ben tartották értekezésüket a mező­­gazdasági termelésben dolgozó szo­cialista munkabrigádok vezetői. Vra­­tislav Krutina elvtárs földművelésügyi miniszterünk ez alkalommal ünnepé­lyes keretek közt nyújtotta át hét szövetkezeti tagnak „a szocialista munka úttörője“ cím adományozásá­ról szóló okleveleket. Ezt az elisme­rést azok a dolgozók érdemelték ki, akik a gyengén működő szövetkeze­tekbe léptek át és azokban áldozat­kész munkával igyekeztek javítani a helyzeten. A szocialista munka első mezőgaz­dasági úttörői, Helena Maténová, Jar­­mila Drdajová, Frantisek Kfivánek, Jozef Vyslouzil, Ladislav Micka mér­nök, Karel Buráik és Jaroslav Stloukal elvtársak felhívták a dolgozókat, ne féljenek a nehézségektől és vegyenek példát Gaganováról, aki szocialista öntudatossággal vállalt munkát azo­kon a munkahelyeken, amelyeken nem érik el a kívánt eredményeket. Tartsuk távol a vörös kakast! Teljesítik kötelességüket Tantestületi üléseinken gyakran foglalkozunk a XII. pártkongresszus határozataival és rendszeresen ele­mezzük a nevelő-oktató munka kül­detését, az iskola és az élet szoros kapcsolatát. Iskolánkból 15 tanuló az általános műveltséget nyújtó középiskolán és szakiskolán folytatja tanulmányait. De kitesznek magukért a többiek is. akik megértették, hogy a mezőgaz­dasági termelést hazánkban 1970-ig az ipar színvonalára kell emelnünk. Jól látták ők is, hogy az idei tél mi­lyen sokáig tartott és mennyire el­tolódott a vetési időszak; sőt szövet­kezetünkben a tavaszi árpa rovására kellett kibővíteni a kukorica vetéste­rületét. Június elején akcióba lépett a CSISZ iskolai szervezete. A tanulók serege oktatás után délutánonként 2—3 cso­portban segített a szövetkezetnek a takarmány begyűjtésében. Idáig csak­nem 1000 órát dolgoztak le a fiatalok. Ez tette lehetővé, hogy 170 tanulót teljesen ingyenesen részesíthetünk táborozásban. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a ne­velők a tanulókkal vállvetve becsü­lettel állják meg helyüket és a jövő­ben is sikerrel teljesítik a rájuk váró. feladatokat. Bugár László, iskolaigazgató, Alistól. Búcsú az iskolától Ha végigszáguldunk Csallóközön, a legtöbb faluban új emeletes iskola emelkedik ki a csallóközi házak közül. Vásárvámoson is rövid egy év alatt készült el a környék legkorszerűbb Is­kolája és tavaly szeptembertől ideális körülmények között tanulhattak a gyerekek. Most elsőlzben búcsúztak az új iskolától a diákok, hogy kel­lemesen eltöltsék a kéthónapos vaká­ciót. ERETTE nyilvánítom... Vratislav Krutina elvtárs kitüntetése Köztársasági elnökünk Vratislav Kfutina elvtárs, mező-, erdő- és vízgazdasági minisztert 50. szüle­tésnapja alkalmából a munkásmoz­galomban végzett sokéves áldoza­tos tevékenységéért a Köztársa­sági Érdemrenddel tüntette ki. Novotny elvtárs a magas kitün­tetést a CSKP KB-ának üdvözlő levelével együtt Ján Haveikának, a Központi Bizottság osztályveze­tőjének jelenlétében adta át az ünnepeknek. Chilei kormányküldöttség járt hazánkban Julio Philippi földművelésügyi mi­niszter vezetésével chilei kormány­­küldöttség tartózkodott köztársasá­gunkban. Philippi miniszter a küldött­ség elutazása előtt megelégedéssel nyilatkozott csehszlovákiai tapaszta­latairól. A chilei kormányküldöttséget a ru­­zynei repülőtéren Frantiáek Hamouz elvtárs, külkereskedelmi miniszter és első helyettese, Ludvik Übl elvtárs, valamint Karel Kurka, külügyminisz­ter-helyettes búcsúztatták. Az érettségi vizsga búcsú az is­kolától és indulás az életbe. így szokták mondani az érettségi ban­kettek ünnepi szónokai. Ez a fogal­mazás ugyan a sok használattól már frázissá kopott, de igazságtar­talma ma is változatlanul érvényes. Mert akár a főiskolára megy a 17 — 18 éves érett diák, akár a ’ munka valamelyik szakaszán foglalja el a helyét, mindenképpen más körül­mények közé kerül, több egyéni felelősség nehezedik a vállára, más emberekkel kerül kapcsolatba és jobban kell majd a saját lábán megállnia. A távtanulók helyzete annyiban különbözik a rendes tanulóétól, hogy 8 már az életből jön és oda is megy vissza. Ö már éretten, az élettől, a gondoktól megedzve ül az iskolapadba. Éppen érettségét, tár­sadalmi életre való alkalmasságát bizonyítja, hogy 35-45 vagy még több éves korában döbben rá, hogy még tökéletesednie kell, meg kell ismernie mélyebben munkája értel­mét és annak fogásait. Nemcsak azt, hogy hogyan kell dolgozni, ha­nem azt is, hogy miért kell éppen úgy dolgozni. i Ipolyságon a múlt hét közepén 29 érett távtanuló hagyta el a tech­nikum falait. Köztük 17-en a szö­vetkezetekből jöttek, hárman az állami birtokokról, agronómusok, zootechnikusok, elnökök, vezető dolgozók és 4 egyszerű, funkció nélküli szövetkezeti tag. Öt nemzeti bizottsági titkár is vállalkozott a négyéves tanulásra, tudva azt, hogy aki falun él és dolgozik, nem sza­kadhat el a falu gazdasági életétől, a mezőgazdasági termeléstől és an­nál könnyebben dolgozik, annáb ha­tékonyabban segíthet, minél jobban ismeri ennek a munkának minden csínját -bínját. Az izgalmas napok után most vidám emberek beszélgetnek az iskola folyosóján. Meg-megtárgyal­ják a nagy esemény részleteit és ilyenkor megnyílnak a szívek az újságíró előtt is. Pakusza Lajos a nagysallói szövetkezet elnöke, aki kitüntetéssel tette le érettségi vizs­gáját, nem kis büszkeséggel beszél 1800 hektáros szövetkezete fejlődé­séről, szép termelési eredményei­ről. Elmondja, hogy az első félév­ben eladási tervüket a legfontosabb termékekben magasan túlteljesítet­ték. Papp József, a páldi szövetkezet 41 éves agronómusa nem aggódik szövetkezete jövőjéért, pedig mint mondja, ő lesz az első és egyelőre egyetlen szakképzett mezőgazdász falujában. Reméli, hogy többen is, különösen a fiatalok közül követni fogják példáját. Tóth Sándor tanító létére ült újra az iskolapadba. Szüksége van a me­zőgazdasági szakismeretekre, hiszen ö tanítja a kilencéves iskolán a mezőgazdasági gyakorlatot. Meg akarja kedveltetni a fiatalokkal a mezőgazdasági munkát és ehhez kevés a lelkesedés tudás nélkül. Kovács Tibor, a kalondai EFSZ el­nöke tiszta jeles osztályzattal lett érett, éppen úgy mint Varga József, a köbölkúti EFSZ agronómusa. Ve­lük alig lehet szót váltani, annyira körülveszik őket tanulótársaik. Bár­tól József elvtárs, az osztály kor­elnöke, jóval átlépte már az 50-ik évét, mikor átvette az érettségi bi­zonyítványt. Az is természetes, hogy népszerű az osztály két nő­­hallgatója, Varga Katalin, a kémén­­di szövetkezet könyvelője és Drap­pon Eva a Tolmácsi Takarmányke­verő Üzem élénkszemű, vidám dol­gozója. * * * Nehéz jellemezni méltó szavakkal az ipolysági öreg diákok tanulni­­vágyását, akaraterejét. Negyven­negyvenöt éves fejjel családi és egyéb gondokkal újra beülni az is­kolapadba, de egyúttal helytállni a munkában is, olyan teljesítmény, mely több mint dicséretre méltó. Sokszor kellett lemondani a szóra­kozásról, a pihenésről, mert hívott a könyv és a vállalt kötelesség. Meg aztán nem lenne kis szégyen, ha nem ütne be jól a dolog. Harcol­ni kellett, sokszor összeszorított foggal a gondtalanabb élet csábítása és a kényelemszeretet ellen. De megérte! Minden fáradságot, le­mondást és éjszakába nyúló tanu­lást bőven kárpótolt az a pillanat, amikor Kupka Gyula igazgató elv­társ, a vizsgabizottság elnöke ünne­pélyes és kissé elfogódott hangon kijelentette: érettnek nyilvánítom. Mindnyájan takar gat ás ás hence­gés nélkül elmondják, hogy a kor nem menti meg az embert a szo­rongástól, Éppen úgy szurkoltak, mint 17 éves diáktársaik. Éppen úgy összeszorult a torkuk, mikor az érettségi tételeket átvették. Vajon milyen csapdákat, buktatókat rejt ez a kis kék boríték. De azt is egy­öntetűen vallják, hogy csak az első pillanatok voltak nehezek, amíg el­mondták a felelet első mondatait, aztán egyszerre felodódott a fe­szültség és átvette helyét a tudás­sal megalapozott biztonság. Egy fontos időszak fejeződött be a 29 derék öreg diák életében, a fel­készülés, a szellemi edzés időszaka. Most ismeretekben gazdagabban és magabiztosabban indulhatnak vissza a termelőmunka arcvonalára, az ipolymenti rónákra és a Garam­­völgy lankáira. Jó munkát elvtársak és sok si­kert! PETRI ENDRE Mozgalmas élet volt ezekben a na­pokban az Ipolybéli Mezőgazdasági Szaktanlntézetben. A szokottnál sok­kal több munkával' volt megterhelve a tantestület is. Az elsőévesek évvégi vizsgájukat tették le, a másodévesek pedig záróvizsgával fejezték be két­éves tanulmányaikat. Bizonyítványok írása, kiértékelés, a növendékek elhe­lyezése a gyakorlatban, és még sok más ügyet kellett Török István igaz­gatónak és a tanári karnak elvégez­nie. Az iskola több mint tíz éves fenn­állása alatt ez volt a legmozgalmasabb év. Kérdésünkre, hogy mit terveznek a végzős , növendékek, a következő választ kaptuk Török igazgató elv­társtól: „Húsz tanulónk különböző közép­fokú szakiskolán képezi tovább ma­gát. Bóna István Vámosiadányból a könyvelési szakra Tornaijára megy, mert szövetkezetének erre van szük­sége; 12 tanulónkat az ipolysági öko­nómiai középiskolán vették fel. Közü­lük az ipolyszakállasi Péter Borlskától és Kelő Ilonkáról kell megemlékez­nünk, akik bár csak elsőévesek vol­tak. de mint intézetünk legjobb tanu­lóit nyugodtan javasolhattuk további szakképzésre. s Többen jelentkeztek és felvételt is nyertek a növénytermesztési és állat­­tenyésztési szakokra különböző mes­teriskolákon. Akik nem tanulnak tovább, a gya­korlati életben helyezkednek el, mint szakmunkások és traktorosok, szövet­kezeteknél és állami gazdaságoknál. Az elsősök kéthetes termelési gyakor­laton vesznek részt az iskola tangaz­daságában napi 6-órás munkaidővel.“ Az új évfolyam tanulóiról érdek­lődve, megtudtuk, hogy a kilencéves iskolák igazgatóságainak legnagyobb igyekezet mellett sem sikerült 60 ta­nulónál többet összetoborozni, azaz a tervezett létszámnak csak mintegy a felét. Közülük a legtöbb az ipolysági középiskoláról kerül ide, összesen tizenheten. Ez arra vall, hogy Köteles János igazgató, hasonlóképpen mint tavaly, most is jó meggyőző munkát végzett. Tevékenysége azért oly ered­ményes, mert ott az egész tanév alatt élénken figyelik a végzős diákok ké­pességeit és rátermettségét és azok alapján irányítják őket szakmájuk megválasztásában. A nyári szünidő alatt az iskola tan­testülete az illetékes szervek hozzá­járulásával mindent megtesz azért, hogy megnyerjék az ifjúságot a mező­­gazdasági szaktanintézetnek. Nem ve­szünk fél azonban tanulókat, akiket erőszakkal küldenek hozzánk, mert ezek az eddigi tapasztalatok szerint csak fölösleges kiadásokat okoznak az államnak. Ezzel szemben Török igaz­gató elvtárs arra kéri a szülőket, ne gördítsenek akadályokat az esetben, ha a gyerek az általános kilencéves iskola után a mezőgazdasági tanonc­iskolába kíván beiratkozni. Belányi János (Hokovce) 1963. július 3. Ezekben a napokban, amikor mező­­gazdasági dolgozóink az utolsó előké­születeket teszik az aratásra és a cséplésre, ml, tűzoltók nyomatékosan figyelmeztetjük a falvak lakosságát: a cséplésnél, kazlak és üzemanyagok közelében ne használjunk nyílt lán­got! Kíméljük meg a tűztől mindazt, amiért egész éven át dolgoztunk! Felhívunk minden mezőgazdasági dolgozót, hogy főleg most, az aratás Idején ne feledkezzenek meg az eset­leges fellobbanó tüzek eloltásának le­hetőségeiről és szükségességéről. Er­re szolgálnak a tűzoltó szerek, víz, homok stb. Ne hanyagoljuk el tehát mindezek előkészítését; hiszen senki sem kívánhatja, hogy a termelésben kifejtett egész évi munkánk a tűz martalékává váljék. Nem győzzük eléggé hangoztatni, mennyire veszélyes a tűzbiztonság szempontjából a dohányzás, főként cséplés és aratás idején, amikor min­den községben lépten-nyomon elszórt szalmát találhatunk. Az eldobott égő gyufa vagy az el nem oltott cigaret­tavég már számos katasztrófa elő­idézője volt. Előttünk az aratás. Nem lennénk jó gazdák, ha úgy fognánk munkába, hogy nem tennénk meg a szükséges tűzvédelmi intézkedéseket. Minden túz, amely az álló vagy a lekaszált gabonában keletkezik, egy-egy darab kenyértől foszt meg bennünket. Már csak ezért is fordítsunk nagyobb gon­dot a tüzek megelőzésére. Mutassuk meg, hogy a tűzoltókkal való együtt­működés meghozza a kívánt ered­ményt és az idei aratást és cséplést tüzeset nélkül fejezzük be. Szólunk az ifjúsághoz is. Segítsetek a termés megvédésében, jelentkezze­tek a tűzoltók által szervezett őrsé­gekbe. Minél többen lesznek, akik a tűzbiztonságra ügyelnek, annál több kenyeret biztosíthatunk mindannyi­unknak. Járásunkban most fejeződtek be a körzeti és járási tűzoltó versenyek, amelyeken számos tűzoltó egység vett részt, hogy bemutassák tudásukat, felkészültségüket. £s ha esetleg a vörös kakas mégis felütné a fejét, gyorsan lokalizálni is tudjuk azt. Mi­után elég sok csoport nem jött el a fontos versenyre, meglátogatjuk őket, hogy riadók formájában győ­ződjünk meg felkészültségükről. Harcoljunk a tűz ellen! Bitter Mihály, Libád, az érsekújvári járási tűzoltó­­szervezet elnökségi tagja. Tovább tanulnak

Next

/
Thumbnails
Contents