Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-30 / 9. szám

A korai üvegházi zöldségtermesztés teendői A zöldségfélék hajtatása a téli idő­szakra esik, s olyan szövetkezetekben foglalkozhatnak vele eredményesen, ahol jól fűthető üvegházak állnak rendelke­zésre. A hajtatás időpontját a külső hő­mérsékleten kívül a fényviszonyok is döntő módon befolyásolják. Hideg, de egyébként sok napfényt adó télen a haj­tatás eredményesebb lehet, mint a meleg, fagymentes, de erős, borús, napfényben szegény időben. A hosszantartó fény­hiány miatt a palánták megnyurgulnak és a betegségekre is fogékonyabbakká válnak. A zöldség hajtatásakor mind­ezekre legyünk figyelemmel. A további igen fontos tényező a szükséges meny­­nyiségü fűtőanyag. Ha nem rendelkezünk kellő mennyiségű szénnel, akkor a haj­tatást nem szabad korán elkezdeni, mert meleg hiányában a palánták elvénülnek, fejlődésükben megállnak. Jó eredményt csak üde, egészséges, folytonos növeke­désben levő palántáktól remélhetünk. Mi­vel a zöldségfélék mind fényigényesek, aíánlatos a hajtatást csak februárban elkezdenünk, s a fényben szegényebb januárban csupán a palánta előnevelésé­vel foglalkoznunk. Sajnálatos tény, hogy az üvegházakkal kapcsolatban fűtési ne­hézségekkel küzdünk. Kevés a szén. Kevés az nálunk Dvoriban is, pedig már közel fél millió darab különböző fajtájú palánta várja a tavaszt. A fogyasztók pedig, úgy városon mint falun, várják a friss zöldséget. Hajtatásra alkalmas zöldségfélék a retek, a saláta, a karalábé, az uborka, a karfiol, a paradicsom, a paprika, a ka­­rotte, stb. A retek hajtatásra alkalmas fajtái: a Szaxa és a Nationái A retek igen fényigényes növény. Ha nem kapja meg a fény kívánt mennyisé­gét, nem fejlődik, s gumót nem nevel. Már alacsony hőmérsékleten csírázik, s a fiatal növény 5—7 C foknál nagyobb hő­mérsékletet nem kíván, mert a nagy me­legben a növénykék megnyúlnak. Ennél nagyobb, 10 — 15 fokos meleget csak a lomblevelek megjelenése után adjunk, amikor már nem kell tartanunk a növé­nyek megnyúlásától. Nagyobb melegben a retek szárba megy. Növényvédelme: porozás Gamaciddal, permetezés Novozir­­ral vagy Cupricollal. A saláta hajtatásra alkalmas fajtái a Böttner, Sztupicei kőfej (Kamenác), és a Május királya Magvetésének ideje december 5 —10-ig tart. Kelés után tápkockákba tűzdeljük, esetleg cserepezzük. A saláta sok fényt és levegőt igényel, de közepes hővel is megelégszik. Palántálásának ideje január 15-től 30-ig terjed, mindig az időjárástól függően. Növénytávolsága a Böttner faj­tánál 20 X 20 cm, a Május királya eseté­ben pedig 25X25 cm lehet. Mi a talajt Novozir N-nel fertőtlenítjük, jó ered­ménnyel. A további növényvédelem kö­vetelménye a többszörös Novoziros per­metezés és a kapálás, nem feledkezve meg a szükséges levegőzésről sem. A ja­nuár 15-én palántáit növények jó fény és hőviszonyok között február 15-től szedhetők. Ha jó melegágyakkal rendel­kezünk és istállótrágyánk van bőven, ezekben is elkezdhető a hajtatás január végén — február elején. A fentebb el­mondottak erre is vonatkoznak. A sza­badföldi saláta magját januárban vetjük, tőzegkockába tűzdeljük és melegágyak­ban neveljük tovább. Az edzett palánta, ha az időjárás megengedi, március ele­jétől kihelyezhető. A 3 —4 C fokos fagy nem teöz kárt benne. Erősebb fagykártól azonban óvni kell. A karalábé hajtatásra alkalmas fajtái: a Prágai fehér, a Dvorsky feliér és a Rogli Fényigénye azonos a salátáével, de an­nál több meleget kíván. A magot de­cember 15-től vetjük. Kikelése után táp­kockákba tűzdeljük, esetleg cserepezzük. Palántálásának ideje február eleje, ami­kor már több a fény és hosszabban tartó lehűléstől nem kell félni. A megfázástól óvjuk a karalábét, mert a meghűlt növé­nyek felmagzanak. Palántáláskor a nö­vénytávolság 25 X 25 — 30 X 30 cm legyen. A február eleji palántálás termése már­cius 15-től szedhető. Növényvédelme ha­sonló mint a salátáé. Melegágyi hajtatása csak február végétől, sőt márciusban ajánlható, amikor a külső hőmérséklet növekedését elősegíti. Több figyelmet és gondozást igényel mint az üvegházi ka­ralábé, de termesztése éppen olyan ered­ményes lehet. A szárazföldi karalábé magját február közepe táján vetjük me­legágyba vagy ládikákba. Ha tápkocka­­készítő gép áll rendelkezésünkre, úgy kockába tűzdeljük. Ezzel a szedést 2 — 3 héttel meggyorsíthatjuk. A szabadföldi termesztésre legjobban ajánlható fajták a Matusek-féle kék, és a Kvetoslavovi kék. Az uborka üvegházi fajtái: Jók-legjava, Reforma, Spotvesisting, Producta stb. Vetésének ideje december első fele. A cserepeket csak félig töltjük komposzt­­tal, s ebbe ültetjük az előcsíráztatott magot. A kikelt palántákat fokozatosan feltöltjük. Üvegházba január végén, feb­ruár elején palántáljuk. A február elején palántáit tövekről március közepétől kez­dődően szedhetjük a termést. Gondos ápolást igényel, mert azon kívül, hogy melegigényes növény, csak a párás leve­gőben fejlődik erőteljesen. Száraz leve­gőben a kártevők nagyon károsítják. Per­metezését Novozir, Cupricol, Sulicol, Po­­libarit és Fosfotion oldatával végezzük, mindig a megfelelő szer kiválasztásával. Melegágyi hajtatáshoz a magot február második felében vetjük el és április ele­jétől palántáljuk melegágyi ablakok alá. Palántanevelése hasonló az üvegházi uborkáéhoz. Május 10 —15-től kezdődően hoz termést. A szabadföldi uborka mag­ját március második felétől vetjük gyep­kockákba vagy cserepekbe. Palántálását az időjárástól függően végezzük. A karfiol üvegházi fajtái: Master original, Erfurti, Sztupicei Magvetésének ideje november vége, december eleje. Meleg- és fényigénye azonos a karalábééval. Tüzdelését a ka­ralábéhoz hasonlóan végezzük. Palántálá­sát január végétől hajthatjuk végre az üvegházban, 50 X 50 cm-es kötéstáyolság­­ban. Üvegházi kártevői a hangya és a káposztalégy. A gyökérnyakra Dinociddal végzett porozással védekezünk ellenük. A karfiol melegágyi hajtatása hasonló az üvegháziéhoz, csupán később kerül ki­­palántálásra, az időjárásnak megfele­lően. Melegágyban a karfiolt leginkább a káposztalégy lárvája károsítja, miközben tönkreteszi az egész alsó szárrészt. A fentebb leírt módon védekezzünk elle­nük, mert a kiesés igen nagy lehet. Az üvegházi fajtákból április első felében a melegágyiból április végén kaphatunk értékesíthető termést. Az üvegházi paradicsom fajtái: Kecskeméti törpe. Budai korai, Olomouci determinált és a 10 + Bízón Magvetésének ideje december első fele. Kikelés után ládákba tűzdeljük a palán­tát, később 12 cm fenti átmérőjű cserép­be helyezzük át, ahol a palántálásig ma­rad. A paradicsom hő- és fényigénye nagy, ezt a hajtatáskoc mindig vegyük figyelembe. Hajtatásban a korai salátát és karalábét követi. Ha a hőmérséklet megfelelő, március első felében az ala­csony fajtákat 50 X 20 cm-es, a magas fajtákat 60X30 cm-es tő- és sortávolság­ban palántálhatjuk. Mindig idejében gon­doskodjunk a karók, vagy a huzalok el­helyezéséről. A növények kötözését min­dig a növekedésnek megfelelően végez­zük. A determinált fajtákat visszamet­szenünk nem kell, a magas fajtákat azon­ban a 3 —4-ik'fürt felett vágjuk vissza. A paradicsom páraigénye csekély. A túl­öntözött növény buján fejlődik, rosszul termékenyül, s a betegségekkel szemben is fogékonyabb. A decemberben elvetett mag a következő év április közepére hoz termést. A melegágyi hajtatást csak március végén tanácsos megkezdeni. Növényvédelme a Novozir, Cupricol. Suli­col, Fosfotion segítségével végzett per­metezésből áll, megfelelő időpontban. Az üvegházi paprika fajtái: Cecei csípős, Szentesi, Kálinkéi A magot december közepe táján vet­jük el. Kikelés után ládikákba, majd a második tüzdeléskor cserepekbe helyez­zük át. Tűzdelhetjük tápkockákba is. A paradicsomnál több fényt és meleget igényel, sőt a víz meg a páraigénye is nagyobb. Üvegházban a paprika másod­növénye a salátának, valamint a karalá­bénak. MárciiK közepe táján 1—2 szá­lával palántálják. Az egyszálas tő néhány nappal korábban hoz termést. A paprika esetében az esőztető öntözés beváltnak mondható és nem hátrányosabb mint az árasztásos öntözés. A gyakori vírusos megbetegedések ellen a talajba boronáit Novozir-N hatásos fertőtlenítésnek mu­tatkozott. A gombakártevők ellen a per­metezést Novozirral, Cupricollal, Sulicol­lal végezzük. A levéltetvek ellen a Fosfo­­tionnal végzett permetezés teljes hatású. A decemberi magvetésből május elejére várhatunk termést. A paprika melegágyi hajtatása megegyezik a fentebb elmon­dottakkal, csupán abban tér el, hogy * melegágyba csak április első felében he­lyezzük ki a palántát, amikor a levegő már jobban felmelegedett. A további ke­zelés öntözésből, szellőztetésből és a szükséges takarásból áll. Az április ele­jén kiültetett palánta május második felében hoz termést. Üvegházi karotta fajta: ‘ az Amszterdami Az üvegházban köztesnövénye a para­dicsomnak, esetleg a paprikának. Köz­vetlenül ezek kipalántálása után vetjük a sorközökbe. Termesztése tiszta kultú­rában is végezhető. Az üvegházban eléggé gyorsan fejlődik és a gazdanövénynek nincs ártalmára. Május elejétől fokoza­tosan szedhető, mihelyt a piaci érettsé­get eléri. Melegágyba február végén vet­hető 12 — 15 cm-es sortávolságban. Kellő ritkítás után május elején szedhető árut nyerünk Maczkó Ferenc, a Dvori EFSZ kertésze

Next

/
Thumbnails
Contents