Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-27 / 8. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad rrjár? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható • Gyümölcsé szét-szőlészet • Méhészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsészet-szőlészet • Szakkérdésekre »«leszólunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Cstndld • Hogyan növelhetjük a tehenek tejének zsírtartalmát A tejtermelés mezőgazdasági termelésünk sarkalatos kérdése. Sok vita folyik rőla, s minden üzemben Igyekeznek növelni a tehenek tejhozamát. Annál kevesebb üzem gondolt arra, hogy a tej mennyiségén kívül annak értékét, vagyis tejzsfrszázalékát is növelni lehet és több tejfölt és vajat nyújthatunk a közellátásnak anélkül, hogy a kifejt tej mennyiségét növelnénk. Ez a kérdés azonban már a tenyésztési kérdések közé tartozik. Erről tanúskodnak a szovjet tudósok kísérleti eredményei is. Ezen a téren kiváló eredményeket értek el a Leninszké Gori-i Kísérleti Állomáson, ahol a háború után különböző körzetekből összeszedett, alacsony tejhozamú és tejzsirszázalékú tehénállományból keresztezéssel olyan tehénállományt neveltek, amely átlagban több mint 5 % zsírtartalmú tejet ad. Milyen tanulságot vonhatunk le az említett kísérleti állomás tapasztalataiból? A kís&rleti állomás T. D. Llszenko akadémikus vezetésével az alacsony tejhozamú és tejzsirszázalékú teheneket jersey bikákkal keresztezte. A tenyészmunka kezdetén Liszenko akadémikus a fajfenntartás törvényének alapján az alábbi tudományos feltevésekre támaszkodott: 1. Az alacsony tejzsirszázalékú és nagy élösúlyú tehenek (keletfrízi, holmogori, kosztromai és más fajták) jersey bikákkal történő keresztezésekor (a jersey- fajta kis borjakat ellik és nagy zsírtartalmú tejet ad) a vemhes tehenek bőséges takarmányozása esetén a magzat nem az alacsony zsírszázalékú, nagytestű anyák tulajdonságainak irányában, hanem a jersey bika öröklődő tulajdonságai szerint fejlődik. Ennek következtében a borjak születéskor csaknem olyan testsúlyúak lesznek, mint a jersey-fajta .tisztavérű állatok intenzív takarmányozás esetén, vagyis 30 — 32 kg-osak. ami ax eilés könnyűsége pontjából nagyon előnyös. A tudós számításai helyesnek bizonyultak. A Leninszké Gori-i farmon több mint 200 jersey-keresztezettel — első nemzedési bor-' jakkal — szaporodott az állomány, amelyeknek a születésük idején 31,4 kg átlagos élősúlyúk volt. Az ellés lefolyása normális volt. 2. Ezek a borjak gyorsan fejlődnek majd és kifejlődésük után elérik anyjuk nagy testsúlyát. Valóban, a félvér tehenek élősúlya a harmadik laktáció után és később meghaladta a 600 kg-ot. 3. Ha a jersey keresztezett első nemzedéki üszők tehenekké válnak, több mint 3 % zsírtartalmú tejet adnak. Ez a prognózis is igaznak bizonyult. Nagy tejzsirszázalékú tehénállományt tenyésztettek ki és a tej zsírtartalma több mint 5 %. A tejelékenység fokét a takarmányozási feltételek szabják meg, a tej zsírszázaléka független ezektől a tényezőktől és gyenge takarmányozás esetén is megmarad. Az alacsony tejzsirszázalékú tehenek jersey bikákkal történő keresztezése megmutatta, hogy csakis úgy érhetünk el ilyen eredményeket, ha az anyákat a vemhesség idején bőségesen takarmányozzuk. Ezzel az anyaállat testében fejlődő magzatot arra kényszerítjük, hogy a nagy tejzsírszázalékkal rendelkező apaállat tulajdonságait örökölje, ami adott esetben legjobban megfelel a szaporodás törvényének. Ha az anyaállatokat a vemhesség idején szokványosán takarmányozzuk (évenként 3—4 ezer takarmányegység), a tiszta vérű jersey bikáktól közepes tejzsirszázalékú tájét adó ivadékot nyerünk, mivel a magzat egyformán örökli mind az anya, mind az apaállat tulajdonságait. Az említett intézetben végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy a borjak ellését eredményező öröklődő tulajdonság összefügg a magas tejzsírszázalékot termelő tulajdonsággal. Ezért a jersey keresztezett bikák második nemzedéke, amelyet a kis borjakat eliő első nemzedéki jersey keresztezett tehéntől nyertünk, ezeket a tulajdonságokat átörökítik összes leszármazottjaikra, tekintet nélkül a takarmányozási feltételekre. További keresztezésre csak a második és harmadik nemzedéki bikákat használjuk, mivel a keresztezésből származó első nemzedéki bikák éppen úgy, mint a tisztavérű jersey bikák, csak akkor örökítik át magas tejzslrszázalékukat utódaikra, ha az anyaállatokat a vemhesség idején nagyon intenzíven etetik. A magas tejzsirszázalékú tehenek tenyésztése a gazdaság számára nagyon előnyös. Egy kg tejzsír előállítására ezek a tehenek 19-20 takarmányegységet használnak fel, ezzel szemben az alacsony tejzsirszázalékú tehénfajták 27—29 takarmányegységet. Ez annyit jelent, hogy a nagy zsírtartalmú tejet adó tehenektől azonos takarmányozással 30 %-kal több tejzsírt kaphatunk. A jersey keresztezett tehenek jelentősen növelhetik tejhozamukat anélkül, hogy csökkenne a tej zsírtartalma. Csehszlovákia baráti segítségként négy ilyen magas tejzsírszázalékot átörökítő bikát kapott továbbtenyésztés céljából a Leninszke Gori-i Kísérleti Intézettől. Szarvasmarhatenyésztőink jó munkájától függ, hogy Csehszlovákia szarvasmarhaállományát az említett kincseket érő tenyészbikák segítségével minőségileg magasabb fokra emeljék. -gir-Hordozható nevelökészülékek Mint ahogy a nevük is mutatja, ezeket állandóan hordozzák, egyik helyről a másikra viszik. Éppen ezért a legfőbb követelmény, hogy vékony, de jó anyagból készüljenek, könnyűek legyenek, hogy legfeljebb két ember megerőltetés nélkül vihesse tovább. Nem szabad túl nagyra sem méretezni, nehogy a kifutó kihasználásával járó előnyök elvesszenek. Általában csak háztáji tenyésztőknek ajánlhatók. Befogadóképességük 100 csibénél lehetőleg több ne legyen, viszont az 50 csibe elhelyezésénél kisebb nevelők az egy darab csibére eső költséget erősen emelik. Melegvízbeöntéses cslbenevelők. A legegyszerűbb, bárki által könynyen elkészíthető, álló meleg vízzel fűtött nevelőt az 1. ábrán szemléltetünk. Ez nem más, mint egy 40-50 cm magas, 60X80 cm alapterületű, deszkafedővel ellátott láda, amelynek egyik oldalán alul 8 cm magas és 30 cm széles kibejáró nyílást vágunk. Ugyanabban a magasságban (8 cm) köröskörül egyformán elosztva, oldalankint 8—10 darab 20 milliméter átmérőjű lyukat fúrunk az állandó szellőztetés biztosítására. A8X30 cm-es lefelé nyíló ajtócskára is fúrjunk lyukat. A láda belsejét béleljük ki közönséges csomagolópapírral, amelyet rozslisztből készült, egészen híg, folyékony péppel ragasztunk rá. A tető pontosan, jól záródjon, nehogy fent sok meleg elillanjon. A láda belsejét meleg vízzel fűtjük. A fűtés úgy történik, hogy burkolat meggátolja a víz hirtelen lehűlését, s megakadályozza, hogy a csibék a forró üveghez hozzáérjenek, megégessék magukat. Egy kb. 8 — 10 literes üveg, jól elszigetelve, reggeltől estig és estétől reggelig elegendő meleget szolgáltat, tehát a vizet napjában kétszer: reggel és este kell kicserélni. Természetesen az üveget egy bádogtartállyal is pótolhatjuk, sőt ez jobb, mert nem kell félnünk, hogy összetörik (pl. régi tejeskannával). Tökéletesebb megoldás a 2. a, b és c ábrán látható, ládából készült melegvizes műanya. A belső teret három részre osztjuk: a hideg előtérre, a meleg részre és felette egy sodronyfonat-kerettel elkülönített fűtőrészre, ahol a melegítő víztartály van. Az egész belső teret jól szigetelő anyaggal, farostlemezzel vagy kátránypapírral vonjuk be, s egy-két hetenként szegelünk, hogy a láda alja ne közvetlenül a hideg padlózaton vagy földön álljon, A tetőn két nyitható ajtó van, egyik a melegítő részen, a másik a hideg előtér felett, amely üvegablakkal is el van látva, mert ott történik a csibék etetése és itatása. A hideg előtérből lefelé nyíló (8X50 cm-es) ajtócskán keresztül jutnak a csibék a szabadba. A melegítő víztartályt, amely 10—12 literes és dugóval ellátott 5 cm átmérőjű beöntő nyílással rendelkezik, széna- vagy tolipárnával tökéletesen elszigeteljük úgy, hogy a víztarit fé »oho EltiHaiő kf56»«*#rr«i [«XJO emi Ctibenevelés ládában forró vízzel töltött befőttet üvtggtl 1. ábra. Csibenevelés ládában forró vízzel töltött befőttes üveggel leemelve a tetőt, a láda közepére melegvízzel töltött, 8—10 literes befőttes üveget állítunk. Az üveg tetejét a befőttek eltevésekor szokásos módon bekötjük, nehogy gőzölögjön, és az üveg oldalát többrétű ruhával beburkoljuk. A csibék az üveg körül fognak elhelyezkedni, az üvegben levő melegvíz pedig egyenletes meleggel árasztja el a láda belsejét, a ruha fertőtlenítő anyaggal kevert mészszel bemeszeljük. A meleg részt a hideg tértől egy belső fal különíti el, amely nem ér le egészen a fenékig, hanem alul 8 cm magas rés van, 6—8 cm-enként bevagdalt függönnyel meghosszabbítva, amely lehetővé teszi a csibék átjutását a meleg térbe anélkül, hogy a meleg onnan eltávozhatna. A nevelő alá 2 darab lécet- Ládából átalakított 2. ábra. Ládákból átalakított forró - vízbeöntéses csibenevelő a) csukott állapotban, b) hosszmetszetben, c) belső berendezés; 1. meleg előtér, 2. hideg rész, 3. belső fal függönnyel, 4. szigetelő anyag, 5. léc, 6 — 7. nyitható ajtók, 8. belső sarok merevítése, 9. csibekibúvó, 10. sodronyfonat tartókerettel, 11. melegítő víztartály, 12. szigetelő tolipárna. tály melege csak lefelé hatolhasson. A 8. számmal jelzett részletrajz a láda belső sarkainak merevítési módját szemlélteti. A melegítő térben levő víztartály sodronyfonatos tartókerete két csúsztatólécen nyugszik. A lécekre helyezett különböző vastagságú faalátétekkel a víztartály szükség szerint a csibékhez közelebb vagy távolabb vihető. Az egész nevelőláda hossza 100 cm, szélessége 80 cm, magassága 60 cm. A melegítő rész hossza 50 cm, a hideg előtér hosáza 50 cm. Az előtér 8X60 cm-es ajtaján 8—10 darab 20 — 25 mm átmérőjű állandóan nyitott szellőzőlyuk van. Később a csibék növekedése arányában és az időjárás szerint az ablak is szükség szerinti mértékben nyitva tartandó. JHEZOGAID/ISACI K I $ I E X I K O N TÖGYMASSZÄZS. A tőgy erőteljes mozdulatokkal végzett slmogatása. A teheneken kívül szokták az üszők tőgyét is masszírozni, rendszerint az első ivarzás után a 9—12 hönapos kortól kezdve. Az üszők tőgy-masszirozásának többféle kedvező hatását figyelték meg, így: ellés után a masszáit üsző jól fejhető, nem csiklandós, tejét jól leadja. A tőgy masszírozása már Uszókorban élénkíti a tőgy vérellátását, előkészíti a tőgyét a nagy termelésre. Feltételezik azt is, hogy a tőgyben levő idegvégződések ingerlésének hatására valószínűleg nagyobbmérvú lesz a hormontevékenység és ez kedvezően befolyásolja a tej-mirigy fejlődését. A tehenek tőgye előmasszálásának célja erőteljes ideginger kiváltásával a tejbeáramlás megindítása. Az előmasszás a tőgybimbók és a közvetlenül felettük levő tőgyrész könnyed nyomkodásából, slmogatásából áll. Utólagos masszázs elősegíti a tejmedence és tejcsatornák oldalfalához tapadó, zsírdús utolsó tejsugarak eltávolítását és ezzel a tőgy tökéletes kifejését is. Utómasszázskor két kézzel erőteljes mozdulattal végigsimitjuk a tőgyet, a tőgy alapjától a tőgybimbóig és végül kifejjük a tőgybimbókat. Ezt a műveletet mindkét tőgyfélen többízbea megismételjük. AVITAMINÖZISOK. Egyes vitaminok hiányakor jelentkező betegségek. Az állati szervezet a vitaminokat önerejéből nem tudja felépíteni, ezért életfontosak és készen vagy előanyagként, provitaminként kell megkapnia Sket a takarmányban. Ha a vitaminok a takarmányból hosszabb ideig hiányoznak, akkor az állat avitaminózlsban megbetegszik, sőt idővel el is pusztul. Néha az avitaminózisok járványként pusztítják az állatállományt. Hogyan olthatunk a tél végén A gyümölcsfák oltásmődja az alany és az oltandó vessző állapotától és minőségétől függ. Az oltás művelete nem nehéz, csupán gyakorolni kell. A begyakorlásra megfelel a fák téli tisztogatása alkalmával lekerülő gally is. A tél végén — • mindaddig, amíg a fák növekedése meg nem indult, amíg tehát téli nyugalmi időszakban vannak, a következőképpen olthatók: Hasíték oltás: az alany ágát áthasítjuk és az oltóvesszőt mint éket rakjuk be. Ma már így nem oltunk, mert túl durva sebet ejtünk a fán. Helyette a javított hasítékolást használjuk, a következőképpen: Az átoltandó fát megifjítjuk, koronáját csukló vastagságú ágakra botoljuk. Az ágcsonkra rakjuk az oltóvesszőt úgy, hogy az ágat nem hasítjuk ketté, hanem csak szijácsának oldalába hasítunk be. A vesszőt ékre vágjuk és a hasításba illesztjük, majd erős zsineggel összekötözzük. Lényeges, hogy az ág és a vessző kéreg alatti része, a hegesztő szövet (meristema) egymással érintkezzék. Az oltóvesszőt még a nyugalmi időszakban szedjük meg és szabadban árnyas helyre vermeljük el a hegyéig, mert csak a nyugalomban levő oltóvessző forrad rendesen össze. . Olthatunk ilyenkor még kecskeláb vagy más néven őzláb ékezéssel is, valamint vékonyabb ágakat, gallyakat párosíthatunk és oldallapozással. Bármelyik oltásmód• A Stúrovoi Állami Gazdaságban kísérletképpen megkezdték a növendékbikákkal etetett silótakarmány ammóniákozását. Egyetlen hónap alatt napi 15 dkg-ról 51 dkg-ra növelték az átlagos súlygyarapodást. Elhatározták, hogy ammóniákozni fogják a fejőstehenek takarmányadagját is. • A trnavai cukorgyárban élesztösitett takarmányt készítenek a szövetkezetek és az állami gazdaságok számára. A termelés szakadatlanul folyik, éjjel-nappal. Eddig 2000 hl élesztösített takarmányt adtak el a mezőgazdasági üzemek számára. • A Barmában díszlő padauk fa a termesztés barométer szerepét tölti be. Ugyanis az esőzés előtt 24 órával kivirágzik. dal eredményt érhetünk el, ha éles a késünk és gondosan járunk el. Fiatalabb, éretlenebb termésű gyümölcsfákat a kertben nem érdemes tartani. Legbiztosabban oltható a téli nyugalmi időszakban az alma, a körte, a birs,-kevésbé a csonthéjasok és egyáltalán nem oltható (csak szemezhető) az őszibarack. • A bécsi Hof klinikán zenével gyógyítják az idegbetegeket. A zenés terápia még csak kezdeti stádiumban van, de segítségével már nagyon szép eredményeket értek el. • A Tátra tövében fekvő Spisszké Tomasovce faluban a szövetkezet megalakítása óta, tehát 1959-től 134 új családi házat építettek, 27 televízió készüléket és 3 személyautót vásároltak a lakosok. • Most, a legnagyobb fagyok idején, a prágai állatkertbe bekö szöntött a nyár. Ugyanis a trópusi vidékekről származó állatok to vábbra is betartják eredeti szokó saikat és nem hagyják magukai befolyásolni az itteni időjárástól Például a különleges ausztráliai libakacsák ezekben a napokban nevelik a kicsinyeiket. 03 N a-t & CO CD S CD C! Qv N O H* Ö n* 2 •'t s <D N O'v Q N Ö* O' &9 Qs 'S Co‘ <?■** 8 o O 00 s* a. 2 06 SS 2 B « a ö. • s c (6 3 s Os e o> ■s 3* a <-*• o> a: a 0 Q Q* 3 Qv "t *n3 1 iBZS31QZS-fdzsasoigiunfto • Qjmjyya Qpj uaäim • ippßpui Bam pipuisj « uoyixai siy ißpsopzoßQzapi • pofmiOH • ^unjozsoipa dxyasapuaqyozs
