Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-01-16 / 5. szám

AZ ORSZÁGOS VITÄBÖL, amelyben a szocializmus építésének eredményeiről tárgyaltak, nagyon sok új gondolat fakadt, mely megszabja gazdaságunk politikai és kulturális életünk irányát.

Felelősnek lenni saját munkádért az egész társadalom előtt, ez az elv nem egy munkást, munkáscsoportot gondolkoztatott el. Az Ivánkái Állami Gazdaság igazgatóságának is megragadta ez a gondolat a figyelmét. Gyűléseket hívtak össze, melyeken röviden ismertették a vita anyagát, hogy ezáltal a munkások tegyék magukévá ez eszméket, s legyenek terjesztői az új gondolatnak.

A GYŰLÉSEK KÖZÜL az alzsbetin dvori volt a leghasznosabb, melyet a kacsatenyésztők tartottak. Különösen értékes volt az állami gazdaság igazgatja, Ostruchovsky elvtárs beszámolója. Főleg a fentebb említett gondolatot bővítette ki hasznos és hozzáértő felszólalásával. Példákat hozott fel, majd összehasonlította a magángazdaságban és a közösben végzett munkát. Ha valaki a magántulajdonában ..végez munkát, azt úgy csinálja, hogy abban ne legyen semmi hiba, javítanivaló. Aki a maga disznaját, tehénét gondozza, az mindig a legjobbakat adja neki, hogy jól hízzon, örül, ha az állat szép. Igen, így lehet jó eredményeket elérni. De miért? Mert az ilyesmihez nemcsak két dolgos kéz kell, hanem érzés is. Míg valaki saját munkáját végzi, ezt mindig jól csinálja, Ám, amikor a közösben csinálja ugyanezt, mintha kicserélték volna. Elvész belőle minden. Talán nem érez a munkája iránt semmit, csupán száraz kötelességből teszi. Kevés bennük a lelkiismeret. Olykor, munka közben, ha valami nem sikerül, vagy nincs türelmük a megkezdett munkát rendesen befejezni, sokszor hallani: „Úgysem az enyém, jól van ez így" és ehhez hasonló megjegyzéseket.

NEM ELVTÁRSAK, ez így nincs rendjén. Hiszen amit a közösben csináltok, azt is magatoknak csináljátok. Ha kövérebb a sertés, neked is több hús, zsír jut. Ha a tehenet jól eteted, kisfiádnak több tejet adhatsz, és így sorolhatnám még tovább.

pfetérek még egy fontos tényezőre: a, munkaidő betartására.

— Képzeljetek el egy gyárat, ahol szalagmunka folyik. Ha egy munkás hiányzik, valaki helyettesíti vagy szünetel a munka. Egymás nélkül nem tudnak az emberek dolgozni. A mezőntonín NOVOTNY elvtár», a CSKP első titkára 1662. december 4-én Csehszlovákia Kommunista Pártja XII.

kongresszusán elhangzott beszámolójában, többek között mély elemzés tárgyává tette a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetét. A beszámoló rámutat azokra a hibákra és hiányosságokra, amelyek komoly nehézségeket okoznak közellátásunkban és népgazdaságunk egyéb szakaszain.

Amikor az ember a beszámolót olvassa, önkénytelenül is arra a megállapításra jut, hogy a mezőgazdasági vezetés színvonala jóval alulmarad a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek színvonalától. De vajon lehetséges-e tovább fejleszteni a mezőgazdasági termelést, a jelenleg rendelkezésünkre álló szakképzett munkaerőkkel? Nyugodtan megadhatjuk a feleletet: Nem! Egyáltalán nem! Mert a jövő igényes feladatainak valóra váltása több szakmai tudást, a korszerű technika és technológia helyes gyakorlati felhasználását követeli meg. A hiba pedig éppen abban rejlik, hogy az EFSZ-ek és az állami gazdaságok jelenlegi vezetőinek alig 25 °/o-a képesített szakember, vagy legalábbis

Több képesített szakembert

a mezőgazdaságba

Tettek kövessék az Ígéretet

középfokú mezőgazdasági képesítéssel rendelkező egyén.

Ha tehát célunk a termelési feltételek megteremtése, a növénytermesztés és állattenyésztés szakaszán, valamint áttérni a belterjes a nagyüzemi termelésre a korszerű technika teljesmérvű felhasználásával, ehhez elegendő szakképzett, főleg - vezető káderre lesz szükség. Egy percig sem kétséges, hogy ezek valóraváltása folyamán sok akadállyal kell megküzdenünk, mert amint a gyakorlat bizonyítja, sok helyen még ma is a sógorság-komaság elve alapján intézik a szövetkezet vezetését.

Célul tűztük ki, hogy 1970-ig a mezőgazdaságot lényegében az ipar színvonalára emeljük. Éppen ezért szükséges, hogy mezőgazdaságunkat szakképzett munkaerőkkel erősítsük meg, főleg fiatalokkal. Azonban meg kell teremteni számukra az előfeltételeket. Mert amint az eddigi gyakorlat mutatja, a legtöbb fiatal szakember számára nem adták meg annak lehetőségét, hogy bebizonyítsa szakmai tudását, rátermettségét, sőt nem egy esetben egyenesen eltanácsolták őket a földtől.

Igen érdekes eredménnyel végződött a Komáromi Járási Pártbizottság vizsgálata. Ugyanis vizsgálatot hajtottak végre annak a megállapítására, hogy a Komáromi Mezőgazdasági Technikum öt évvel ezelőtt végzett növendékei, szakemberei a mezőgazdaság mely szakaszán tevékenykednek. Megállapítást nyert, hogy a végzett szakemberek közül egyetlen egy sincs a mezőgazdaságban. Legtöbbjük népgazdaságunk egyéb, sokszor kevésbé fontos szakaszán működik.

Ugyancsak, mint hiányosságot említhetjük, hogy az egyes járások területén 300 — 400 szakember — legtöbbjük közgazdász — működött. Feladatuk a szövetkezetek gazdasági menetének ellenőrzése volt. önként adódik a kérdés: nem volna-e helyesebb, ha ezek a szakemberek az ellenőrzés helyett. a termelés közvetlen irányítását látnák el? Szakmai tudásukkal és gyakorlati útmutatásaik alapján a mezőgazdasági termelés lényeges növelését segítenék elő.

Az elkövetkező időszak folyamán fokozott figyelmet kell szentelni a szakkáderek nevelésének. Már az iskolai szakma-választás alkalmával oda kell hatni, hogy a mezőgazdasági pályára necsak a legrosszabb előmcnetelű tanulókat tanácsoljuk. És főleg ne legyen ez az eltanácsolás kényszerű, mert ezzel csak fölösleges kiadást okozunk államunknak és a kívánt cél érdekében kevés eredményt érünk el.

Végre mindannyiunknak tudatosítani kell, hogy siránkozással, kibeszéléssel nem sokra megyünk. Mindannyiunk összefogására van szükség, ha valóban meg akarjuk valósítani a CSKP XII. kongresszusának határozatát. Ehhez pedig elsősorban sokkal több képesített szakemberre lesz szükség.

ANDRISÉIN JÓZSEF (Komárno)

Egyre több a komplexbrigádok száma

Befejeződött a nyltral járás komplexbrígádjai vezetőinek iskoláztatása. A résztvevők elhatározták, hogy ebben az évben a kukoricát, a gabonaféléket, cukorrépát és az évelő takarmányokat az új technológia ér* vényrejuttatásának segítségével takarítják be. A múlt évben a nyltral járásban 17 komplexbrigád működött. Ebben az évben számuk 55-re emelkedik és összesen 48 ezer hektárt fognak művelni, ami 68 °/o-át teszi ki a járás szántóterületének. Az új technológia bevezetésével és a jó munkaszervezéssel kimagasló eredményeket értek el a járás szövetkezetei

és állami gazdaságai. A szládecskovol EFSZ brigádja elsőként végezte el az őszi munkát. Jól dolgozott a lehotal EFSZ brigádja Is, amely 58 ezer koronát takarított meg, és a tervét 104 °/o-ra teljesítette.

Január második felében négynapos tanfolyamon vesz részt a járás komplexbrígádjainák 350 tagja. Hasonló Iskolázásokat rendeznek Január hónapban a nyugat-szlovákiai kerület járásaiban Is. (CTK)

I/’ apcsol a felvonó. Alig váltunk pár szót, és máris a tizenegyedik emeleten széliünk ki. Körsétát teszünk az épület tetején. Kattan a fényképezőgép lencséje, és megörökíti az épülő diákotthonokat, öreg Nyitra, új Nyitra egymás mellett szépen megfér. Bár az új lakónegyedek tízemeletes házai megtörik a város harmóniáját. A Nyitra folyóba csodálkozó tizenegyemeletes mezőgazdasági diákotthon is hirdeti, hogy Nyitra egyetemi város lett.

Jozef Befíovsky bemutatja a diákotthont. Korszerű, szobák könyvtárakkal ellátva és a négyes-hatos lakócsoportokhoz zuhanyfürdő is járul. A földművesifjúságnak meg van adva minden kényelem a tanuláshoz. És mégis valami kesernyés ízt érez az ember, amikor a labirintusokból kijut a friss levegőre. Többek között egy diákkal beszélgettünk a tizenegyedik emeleten. A jövő felől érdeklődtünk.

— A mezőgazdaságba megy dolgozni?

Nem lepődik meg a kérdésen, szinte természetesnek találja.

— Nálunk, keleten, kevés a szakember. Az én falum Szmiglonec (humennéi Járás) elég kicsi, a szövetkezet sem nagy. De ha egyesülnek a szomszédokkal, lesz hol dolgozni. Szeretem a mezőgazdaságot — mondja befejezésül Michal Svitic.

— Sokan kedvvel kezdenek tanulni, sikeresen leteszik a vizsgákat, de az elhelyezéstől, az élettől, valahogy félnek. Évente körülbelül százan teszik le az államvizsgát, de falura, a mezőgazdasági termelésbe, szövetkezetekbe, állami gazdaságokba kevesen kerülnek. Vajon miért?

Elbeszélgettünk a tanárokkal, az agronómiái fakultás kádernyilvántartóival.

— Mi már félünk a kérdésektől, ha a káderek elhelyezéséről van szó — jelenti ki Vincent Kvinta kádernyilvántartó. - Olyan diákjaink is voltak, akik úgy eltűntek, hogy elég lenne nyomukra akadni. Bizony sokan nem lépnek munkába az iskola elvégzése után. Többen elmennek katonának, onnan pedig igen kevesen kerülnek vissza a mezőgazdaságba.

Újabb diákotthonok épülnek a me-pp. zőgazdasági főiskola hallgatóinak!;;:;;: számára („légi“ felvétel a mező-pipf gazdasági diákotthon tetejéről.) |jc (Foto Balla)í:

Égető kérdés

— Önök szerint a végzett diákok közül miért helyezkednek el kevesen a termelésben?

—Több okot, is felsorolhatnánk. Elsősorban meg kell mondani, hogy

többen leértékelik azt a munkabeosztást, amelyet a szövetkezetekben és állami gazdaságokban kapnak, és nagyon helytelenül azt képzelik, hogy a főiskolát végzett mezőgazdasági szakembernek a kísérleti intézetben van a helye. Nincs lakásuk és a gyakorlati szakemberek kevéssé segítik őket. Emiatt aztán még azok is otthagyják a szövetkezeteket, akik az iskola elvégzése után munkába álltak. A legfőbb ok azonban, hogy a járási nemzeti bizottságok nem tartják elég pontosan nyilván az iskolából kikerülő szakembereket. A múlt év júniusában fakultásunkon 110-en végeztek. A kelet-szlovákiai kerületben 50 végzett tanulóból 26, a közép-szlovákiai kerületben 34-ből 16,

a nyugat-szlovákiai kerületben 26-ből 5 nem foglalta el az iskola által előirányzott munkahelyet. Persze, még ez a számadat sem pontos, mert azóta még többen „lemorzsolódtak“.

— Főleg hova mennek a szakemberek?

— Sokan a kísérleti állomásokon kötnek ki. A Piestyani Kísérleti Állomás például 3 tanulót vett fel, pedig elhelyezési papírjaik nem oda szóltak. Valahogy úgy néz ki a helyzet, hogy a kísérleti állomásokon felduzzad a szakértők száma, még a járásokon is találkozunk szakemberekkel, de a szövetkezetekben még a meglevő szakerők száma is állandóan csökken.

Milyen szép szám, hogy évente 100 mezőgazdasági főiskolai hallgató kerül ki a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolából. Sajnos, még sem nyugtázhatjuk örömmel. A befektetés nagy,

gyönyörű internátus, minden lehetőség megadva a tanuláshoz, de az eredmény elszomorító. Pártunk XII. kongresszusának határozata kimondja, hogy évente legalább 40 000 fiatalt kell megnyerni a mezőgazdaság számára, akikkel tanoncviszonyt kell kötni. Egyidejűleg növelni kell a középiskolai és főiskolai végzettségű mezőgazdasági szakemberek számát, s gondoskodni kell arról, hogy tanulmányaik elvégzése után a mezőgazdaságban dolgozzanak. Szó van arról is, hogy a hivatalokban és más népgazdasági ágakban működő mezőgazdasági szakemberek ezentúl a mezőgazdasági üzemekben dolgozzanak. Vajon a járási nemzeti bizottságok nem gondolkodhatnának-e el mélyebben a kongresszus határozatának ezen a pontján? Évente milliókat áldozunk a Nyitrai Mezőgazdasági Iskolára,- újabb korszerű diákotthonokat építünk, és' ezzel szemben a végzett diákok 50 %-a — beszámítva az utólagos lemorzsolódást Is — nem kerül a mezőgazdasági üzemekbe. Jó lenne már napirendre tűzni ezt a fontos problémát. Balla József

Kálmán bácsi

ötven év körüli, őszülő üstökű bácsi nyitott be minap a lúcsi szövetkezet irodájába. Pirosfedelű pártkönyvecskét vett elő, s pártilletményét rendezte, majd a bélyegeket beragasztotta. ,

— Szeretem, ha rendben van — mondogatta. Ezt követően az elnök iránt érdeklődött.

— Nincs itt! Tessék kicsit várni.

A könyvelő székkel kínálta Kálmán bácsit. Míg az várakozott, eleredt a szava. Munkájáról beszélt. Kiderült, hogy Puha Kálmán a szövetkezet legjobb sertésgondozói közé tartozik. A szocialista munkaverseny győztese, s szorgalmas munkájáért nemegyszer kapott már kitüntetést.

Meglátogattam ezt a sertésgondozót a munkahelyén is. Éppen a legnagyobb munkában találtam, de szakított kis időt arra, hogy elbeszélgethettem vele.

— Lassan már négy esztendeje lesz, hogy állatgondozó vagyok. Jelenleg 30 anyakocát etetek..

— És milyen eredménnyel?

— Nem akarok dicsekedni, de a múlt évben az elsők között voltam. Most is nálam a versenyzászlő. Már harmadik éve. Tavaly például 14 — 15 malacot választottam el átlagban anyakocánként.

Bizony, ha azt akarjuk, hogy elegendő hús, zsír, tej kerüljön mindnyájunk asztalára, igyekeznünk kell minél több hízósertést nevelni. A sertéstenyésztés az a termelési ágazat, ahol a legkisebb költséggel gyorsan tudunk húst előállítani.

A beszélgetésünk végén úgy gondoltam, Kálmán bácsinak sok része van abban, hogy a lúcsi szövetkezet teljesíteni tudta múlt évi húseladási tervét. Ha sok-sok olyan szorgalmas és munkája iránt felelősséget érző dolgozója lenne a szövetkezetnek, mint Kálmán bácsi, akkor nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalhatták volna a tervet.

Bittera Margit (Safarikovo)

1963. január 16.

gazdaságban is egymásra vagyunk utalva. Hányszor várni kell, mert valaki hiányzik. Munka közben pedig gyakran fordul elő, hogy némelyik hosszabb szüneteket tart, esetleg vitába keveredik szomszédjával. Menynyi értékes percet veszítünk ezzel.

Akiben e három tulajdonság: a pontosság, a munka iránti érzés, és a becsület megvan, ott nem marad el az eredmény sem. Példa erre Kovács elvtárs a sertéshizlalda munkása, aki becsületes munkájáért elismerést érdemel.

A GYŰLÉS VÉGÉN a kacsatenyésztők kötelezettséget vállaltak, hogy 1963-ban teljesítik tervezett feladatukat, minden munkás résztvesz az esti iskolázáson, 16 leány távúton végzi el a mezőgazdasági mesteriskolát. Tudják, hogy az új gépek a technológia fejlődése nagyobb szakképzettségű embereket követel. Csakis így tudják biztosítani pártunk XII. kongresszusának határozatát: 1970-ig elérni az ipar színvonalát.

A munkások örömmel vállalták a kitűzött feladatokat. Határozott meggyőződésük, hogy mindezt el is érik.

SZ. J.

Tanulságos vita

a modríkamenyi és lucsenyeci erdőgazdaság, a podrecsani és kalinovói Magnezit és még több más üzem. Ezek az üzemek vállalásaik teljesítésével biztosítják, hogy valóban szívügyük a mezőgazdasági termelés fellendülésének segítése. Azokat a védnökségi üzemeket, amelyek csak papíron készítik a komposztot, emlékeztetjük az alábbi közmondásra: „Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!“

A jövőben hasonló hiányosságoknak nem szabadna előfordulni, mert csakis közös akarattal, összefogással, kölcsönös segítéssel emelhetjük a mezőgazdaság színvonalát.

Kajtor Pál (Zselovce)

A lucsenyecl járásban is nagy fontosságot tulajdonítanak a komposztkészltésnek. A védnökség! üzemek is kitettek magukért, s kötelezték magukat, hogy 50 000 m’ komposztot készítenek. Ez a kezdeményezés valóban dicséretre méltó, de az eredmény, amely csupán 10 500 m3 komposztban mutatkozik meg már ennek ellenkezőjét, vagyis azt igazolja, hogy a lucsenyeci járás egyes védnökségi üzemei mint például a lucsenyeci Béke üzem, a pőtori bánya, lovinobanyai t*aghezitüzem, az állami utak csak szavakkal, papírra írt ígéretekkel segítik a komposztkészítésben az EFSZ-eket, Kötelesség vállalását becsületesen teljesítette a filakovói Béke üzem,

Napjaink egyik legfontosabb feladata, a mezőgazdasági termelés

fellendítése. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy földjeink évről évre többet teremjenek és ezáltal több hús, tej, tojás jusson a dolgozók asztalára.

Ha mindezt el akarjuk érni, nagy gondot kell fordítanunk a talaj termőképességiének növelésére, Ki kell használni minden lehetőséget, amely a termőképesség növelését elősegíti. Jelenleg országos mozgalommá fejlődött'

a komposztkészítés, amelynek valóban nagy jelentősége van, mert így minden üzemben könnyen és olcsón jutunk a föld termelékenységét növelő tápanyagokhoz.