Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-06-09 / 46. szám

A ME2ÖGAZDASÄGI DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1963. június 9. Ära 40 fillér • XIII. évfolyam, 46. szám. Intézkedések 5552* A CSKP Központi Bizottságának határozatából A CSKP Központi Bizottsága május 29-én és 30-án tartott ülésén tárgyalt a XII. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről, népgazdaságunk fej­lesztésének problémáiről és az idei terv módosításáról. A Központi Bi­zottság halaszthatatlan intézkedéseket hozott a népgazdaság jelenlegi nehéz­ségeinek leküzdése és az 1963. évi ál­lami népgazdasági terv feladatainak valamennyi belső erő és forrás moz­gósítása útján történő teljesítésére. A népgazdaság fejlődése és jelenlegi helyzete A csehszlovák népgazdaság eddigi fejlődését a társadalmi termelés, fő­ként az ipar és az építészet gyors fej­lődése, az egyéni és a társadalmi fo­gyasztás gyors emelkedése jellemez­te. Az 1938 — 1961 közötti években a nemzeti jövedelem egész terjedelme évente átlag 7,4 százalékkal növeke­dett, emellett ezekben az években a bruttó termelés az iparban átlag 10,7 százalékkal, az építészetben 10,8 szá­zalékkal emelkedett. Ilyen feltételek közepette nagyarányú beruházási épít­kezést lehetett megvalósítani, sok új iparüzemet építhtetünk, lényegesen növelhettük a lakás-, a polgári és mezőgazdasági építkezést, biztosíthat­tuk hazánk védelmi képességét és je­lentős intézkedéseket tehettünk a la­kosság életszínvonalának emelésére. Bérrendezéseket valósítottunk meg több mint 1,5 milliárd korona összeg­ben, a közszükségleti cikkek kiske­reskedelmi árát és a villany árát 4,7 milliárd koronával csökkentettük, fel­emeltük a gyermekpótlékot, az ala­csony nyugdíjakat és bevezettük az EFSZ-tagok új társadalombiztosítá­sát. Nagy figyelmet szenteltünk a tár­sadalmi fogyasztás fejlesztésének, el­mélyült a lakosság egészségéről való gondoskodás, nagy összegeket fordí­tottunk az iskolákra, ingyen tanköny­veket és tanszereket biztosítva a ta­nulóknak. A lakosság egyéni fogyasz­tása az 1958-1961 közötti években 20,1 százalékkal, a társadalmi fogyasz­tás pedig 19 százalékkal növekedett. De ez az egészben véve pozitív fej­lődés sem mentes a nehézségektől és fogyatékosságoktól. A XII. pártkong­resszus mélyrehatóan elemezte nép­gazdaságunk fejlődésének pozitív és negatív jelenségeit. Í962-ben nem sikerült teljesítenünk a tervet a mezőgazdaságban, az ipar­ban, az építészetben és a közlekedés­ben. A kokszolható szén fejtésében a tervvel szemben 153 ezer tonna a le­maradás, a hengerelt anyagok gyártá­sában 296 ezer tonna, s a gépipar 1,6 milliárd korona értékű termékkel ma­radt adós. A befejezetlen beruházási építkezések számának, a nyersanyag­­készleteknek, a félkész és kész termé­keknek felgyülemlése néhány milliárd koronát fagyasztott be, nem tekintve a számokban kifejezhetetlen vesztesé­geket, amelyeket az új termelőhelyek aránytalanul nagy üzemzavarai és szá­mos termék elégtelen minősége oko­zott. A mezőgazdaságban 1962-ben a rendkívül kedvezőtlen Időjárási viszo­nyok következtében 6 százalékkal csökkent a termelés. Ez 2,7 milliárd korona termelési érték, és egy ter­mékre számítva például 2 millió tonna búza, vagy 246 ezer tonna vágósertés értékének felel meg. Az élelmiszer­fogyasztás 2,2 százalékkal növekedett. Az 1963. évi terv teljesítését, ame­lyet ebből a célból dolgoztunk ki, hogy megteremtsük a népgazdaság arányos fejlődésének előfeltételeit, mindjárt az első negyedévben igen kedvezőtlenül megzavarta a téli rossz idő. A bányászok, a kohászat, a köz­lekedési és egyéb dolgozók áldozat­kész munkája ellenére csaknem 240 ezer tonna hengerelt anyagot vesztet­tünk, több szenet fogyasztottunk, s több mint 800 millió korona értékű építkezési munka maradt el, csaknem 10 millió tonna terhet nem szállítot­tunk el, 42 millió liter tejet, 56,5 mil­lió tojást nem vásároltunk fel. A me­zőgazdasági munkák 3-4 héttel meg­késtek. 1 Az első negyedévi feladatok nem­teljesítésének nagy aránya arról ta­núskodik, hogy az év eleji kedvezőt­len fejlődés nemcsak a téli nehézsé­gekből ered, hanem megnyilvánulnak benne azok a negatív jelenségek, ame­lyekre rámutatott a CSKP XII. kong­resszusa. Pártunk Központi Bizottsága jelen­legi nehézségeink és problémáink megoldása fő útjának a XII. párt­­kongresszus határozatainak követke­zetes teljesítését az 1963. évi népgaz­dasági terv teljesítését, egész pár­tunknak a következő döntő szakaszo­kon a helyzet megjavítására való összpontosított erőfeszítését tekinti: a) Meg kell szüntetni a mezőgazda­­sági termelés (amely mindeddig lé­nyegében a háború előtti színvonalon mozog) lemaradását az ipar fejlődése és a lakosság élelmiszerszükséglete mögött. b) Le kell küzdeni a közlekedés, főként a vasúti közlekedés lemaradá­sát a népgazdasági szükségleteivel szemben, ami jelenleg fékezi gazda­ságunk fejlődését. c) A nyersanyag terén a források és a szükségletek közötti feszültség csökkentésére kell törekedni, főként a tüzelőanyag- és az energetikai alap, valamint a kohászati termelés terén és a feldolgozó ágazatokban. d) Erélyes intézkedésekkell kell tá­mogatni a népgazdaság minőségi fej­lődését (főként a munkatermelékeny­ség növelését a termelés és a termé­kek műszaki színvonalának emelkedé­sét és az önköltség csökkentését kell biztosítani). e) Érvényesíteni kell a szilárd köz­ponti irányítást az elvi kérdésekben, s meg kell javítani az irányító munka stílusát és módszereit. A Központi Bizottságnak az a véle­ménye, elegendő saját erőnk és for­rásunk van, amelyeknek következetes mozgósításával és a nemzetközi szo­cialista munkamegosztásban való fo­kozott részvételünkkel leküzdhetjük a jelenlegi nehézségeket és fokozato­san újra elérhetjük a népgazdaság arányos fejlődését. Köztársaságunk a világelsők közé tartozik, a szén-, a villanyáram-, az acél-, a cementgyártásban és a gép­ipar terén. Ennek ellenére népgazda­ságunkban éppen e termékek hiányát érezzük. Ennek alapvető oka e forrá­sok felhasználásának és értékesítésé­nek alacsony színvonala. A helyzet megjavításának kulcsa a mi kezünk­ben van. Hatékonyabban kell kihasz­nálnunk összes anyagi, energia-, mun­ka- és pénzforrásunkat és tudomány és technika legújabb ismereteinek ér­vényesítésével, a minőség javításával és az általános gazdaságossággal. Erre kell összpontosítani egész pár­tunk, valamennyi gazdasági és állami szervünk, a tömegszervezetek, az egész dolgozó nép egységes, szervezett erő­feszítését. A feladatoknak olyan ösz­­szességéről van szó, melyeknek telje­sítése lehetővé teszi számunkra, hogy megteremtsük a népgazdaságfejlesz­tés hosszú tartamra szóló, a XII. párt­­kongresszus által kitűzött távlati irá­nyai megoldásának előfeltételeit. Legközelebbi feladatok a mezőgazdaságban A Központi Bizottság feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a termelési, gazdasági egységekben, vállalatokban, mezőgazdasági termelési igazgatósá­gokban, és a nemzeti bizottságokban a felbontott terv megtárgyalása folya­mán a tervfeladatokat necsak telje­sítsék, hanem a gazdasági szempont­ból fontos termelést legalább 1 mil­liárd korona terjedelemben túl is szárnyalják. 1. A mezőgazdasági termelésben és felvásárlásban: A mezőgazdaság jelenlegi helyzeté­nek elemzését és a mezőgazdasági termelés ez évi feladatait a CSKP KB áprilisi plénumán tárgyalták meg. A mezőgazdasági termelés múlt évi si­kertelenségeit a kedvezőtlen időjárási viszonyok befolyásolták. A mezőgaz­daság lemaradásának fő oka azonban — amint a XII. pártkongresszus rá­mutatott —, a mezőgazdaság irányí­tásának alacsony színvonala, a mező­­gazdaság elégtelen ellátottsága álló alapokkal, s azok alacsony fokú ki­használása, a rossz munkaszervezés, (Folytatás a 2. oldalon.) Emberségből jelesek Néhány évvel ezelőtt alig hallottunk valamit Podluzany felől. Míg nadrág­­szíj-parcelláikon egyénileg gazdálkod­tak az emberek, itt is a saját, kis vi­lágukat élték, de a kollektív gondolat megvalósulása, a szövetkezetesítés után, egyre többet beszélnek erről a faluról, nagyszerű szövetkezeteseiről. Tavaly még az év elején történt, hogy termékeny eszmecsere révén megszületett az elhatározás; megte­remteni a tagság teljes bevonásával a termelés legjobb előfeltételeit, azaz szocialista munkaversenyt indítani a termelékenység emelésére, csatlakozni az országos mozgalomhoz és kiérde­melni a legnagyobb elismerést, a „CSKP XII. kongresszusának szövet­kezete" büszke elnevezést. Azóta a nemes törekvés örvendetes valósággá lett. Szerte a környéken ismertté vált a szövetkezet példás munkája. A ter­melésnek úgymond minden egyes sza­kaszán győzött a fiatalos lendülettel A három szövetkezeti úttörő Foto: Saimer A szocialista mezőgazdaságért A P—921 jelzésű új körkéses cukor­répa-ritkítógép az RS—09-es eszköt* hordozó traktorra szerelhető. '* (Foto: B. Dusek) Megkönnyíti a cukorrépa egyeléséi Időbeni felkészülés - zavartalan munkamenet A Keletszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a nyári munkák lefolyá­sáról tárgyalt | Az igényes feladatok gondos előkészítését követelnek H A fő célok: a megkívánt ütem, a munka minősége, veszteségek nél­küli betakarítás | A gépek jó kihasználása | Az új technológia vezér­szerepe az aratásban a tervezett teljesítmény ebben a ter­melési időszakban. A betakarítási munkák mellett az új technológia al­kalmazása megvalósul a szalma össze­gyűjtésében a kombájnok után, leg­később 10 nappal a gabona learatása után. Gondolni kell arra is, hogy a szalma elsősorban olyan területekről legyen eltávolítva, amelyeknek az alá­vetése hereféle. A jelszót, hogy „kasza után eke, eke után vetőgép“ a való­ságba kell átültetni. Ez azt jelenti, hogy a kerületben az EFSZ-ek és az állami gazdaságok földjein 15 000 hek­táron kell elvetni a tarlótakarmányo­kat és a keverékeket. Jő szervezési munkát igényel a ga­bona hagyományos betakarítása és cséplése is, valamint a további mun­kák, a korai burgonya és a zöldség­félék betakarítása, a kapások ápolása, a hereföldek és rétek második kaszá­lása, a talaj előkészítése az őszi repce és az őszi árpa alá, stb. a gépesítés támadásba lendül Az aratási idényben Kelet-Szlovákia mezőgazdasági dolgozóinak 777 rend­rakó, 827 kombájn, 319 szecskázó, 29 adagolóasztal és még sokszáz más gép áll rendelkezésére. Tekintettel a déli és az északi járások aratási munkái­nak időbeni eltérésére, már készül a gabonakombájnok áthelyezését és jó kihasználását szabályozó terv. Össze­sen 233 kombájn áthelyezésével szá­molnak. Pontos és alapos előkészítést kíván a gabonabetakarítás új techno­lógiájának alkalmazása, ugyanis ezt a módszert ez idén 34 000 hektárral nagyobb területen fogják alkalmazni, mint tavaly. Jó FELKÉSZÜLÉS - FÉL SIKER Az idei aratás igényes feladatai megkívánják a gondos felkészülést és az alapos aratási tervek kidolgozását minden mezőgazdasági üzemben. A terveknek konkréteknek kell lenniük és azok kidolgozásában részt kell ven­nie minden érdekelt dolgozónak a szövetkezeti tagoknak, az állami gaz­daságok dolgozóinak, főképpen pedig a gépesítőknek. Tartalmazniuk keli ezeknek a terveknek mind a szerve­zési-politikai, mind pedig az anyagi­technikai intézkedéseket. A terveket le kell tárgyalni a pártgyüléseken, a szövetkezetek gyűlésein, illetőleg az állami gazdaságok üzemi gyűlésein. A tervekben nem szabad elfeledkezni a szocialista versenyekről, a premizá­lásról és a hatékony propagációról. Talán időszerűtlennek látszik, hogy már most beszélnek a nyári munkák­ról, amikor még csak a tavaszi mező­­gazdasági munkák második szakaszá­nál tartunk. De ez nem így van. A ta­pasztalatok bizonyítják, minél követ­­cezetesebb és alaposabb az anyagi és szervezési fölkészülés, annál zavarta­­anabbul folynak majd olyan komplex munkák, mint például az aratás. És ;z olyan szükséges, mint az ételben i só, hiszen a napok repülnek, észre ;em vesszük, és már „cseng a kasza“, k halogatók nem állítják meg az időt. rehát időbeni és alapos felkészüléssel nduljunk az idei aratási idénybe. B. Nemcek, Koáice A Keletszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság május 28-án megtartott ülé­sén letárgyalta a nyári mezőgazdasági munkák és az idei termés felvásárlá­sának szervezési kérdéseit. A felette igényes feladatok már most alapos előkészítést kívánnak a mezőgazda­­sági üzemekben éppúgy, mint a nem­zeti bizottságokon és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokban. A FELADATOK PL kelet-szlovákiai kerületben az idei nyári munkáknál többek közt 1125 hektár őszi repce betakarításá­ról, több mint 200 000 hektár gabona learatásáról és csépléséről, 5000 hek­tár len tépéséről van szó. Emellett el kell végezni a tarlóhántást 160 ezer hektáron, be kell takarítani a hüve­lyeseket 16 000 hektáron és 133 ezer tonna gabonát kell felvásárolni. / MIRŐL VAN SZÓ? Ä nyári munkák előkészítését már most meg kell kezdeni, meg kell te­remteni az előfeltételeket a dolgozók és a gépek tömeges bevetésére úgy, hogy a termés betakarítását 12 — 16 nap alatt be lehessen fejezni. A nagy­üzemi technológiát a szövetkezetek­ben és állami gazdaságokban, vala­mint a szocialista szektorhoz tartozó többi üzemekben 840 hektár őszi rep­ce begyűjtésénél és 100 000 hektár ga­bona betakarításánál alkalmazzák majd. Ez azt jelenti, hogy teljes mér­tékben ki kell használni a rendrakó­­kat és a kombájnokat, járási méret­ben, valamint a déli és az északi já­rások közti viszonylatban meg kell szervezni a kombájnok áthelyezését. A terv minden egyes kombájnra át­lag 100 hektár termés betakarítását tűzi ki, emellett az SK —3-as, valamint az SK —4-es kombájnoknál 300 hektár agronómus. Már ötödik esztendeje végzi teendőit szép eredménnyel. Ta­valy például hat búzafajtát termelt. A kísérletezést már az előbbi években elvégezte. Megállapította, hogy a ha­tár melyik részén, milyen növényt lehet leginkább termelni, s lám, 140 hektáron 35,16 mázsás hektárátlagot ért el búzából és volt olyan 40 hektá­ros tábla is, ahol 45 mázsás átlagot mutatott ki hektáronként. Ilyen emberek intézik a podluzanyi szövetkezet ügyeit, vezetik szorgal­mas tagjait a boldogulás útján. Ez év első negyedében is jól rajtol­tak, és ha a megkezdett úton továbbra is kitartanak, úttörői lesznek a jobb eredményekért, az új ember, megfor­málásáért indított nagy versengésnek. A szövetkezet élharcosait a közel­múltban nagy kitüntetés érte. Beje­gyezték nevüket a kerületi becsület­könyvbe. Egyszerű falusi emberek ők, akik megbecsülik munkatársaikat. Munká- '• jukat a szerénység, a becsület jellem- 1 zi, ez pedig nem más, mint a közös- ; séghez való pozitív viszony. Sokan tanulhatnának tőlük ember­­séget. -tají-. ismereti“ táblákkal időben tájékoztatta a dolgozókat a pénzügyi gazdálkodás­ról, amelyeken láthatóvá vált ki mi­lyen önköltséggel termel. A tagság megfigyelhette, elbírálhatta a munkát és bizony senki sem dolgozott rosszul, mert az ilyenre nem néznek ám jó szemmel. Ez nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a vezetők kizárólag a ter­melésre fordíthatták figyelmüket. A fiatal Jozef T.r fián nagyszerű átgondolt szervezés, mert mindenki ismerte feladatát. A szövetkezet elnöke F r t u s elv­­társ már évek óta példás vezető józan­ságával kormányozza az EFSZ-t. Te­vékenységét mindig a munkatársaihoz való jó viszonyra alapozta, így ért­hető, hogy hallgattak rá. Az EFSZ „financminisztere" Bed­­n ár ik o v á elvtársnó a munkahelye­ken kifüggesztett szemléltető „lelki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents