Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-29 / 43. szám

Befejeződött a Csehszlovák írószövetség kongresszusa A csehszlovák írók III. kongresszusa pénteken, május 24-én ért véget. A felszólalók nagy számban foglalkoztak a személyi kultusz fejlődést gátló jelenségeivel és sokan hangsúlyozták a szocialista építés megsegí­tésére irányuló, színvonalas eszmei értékű irodalmi tevékenység szük­ségességét. A vita folyamán köztársaságunk több ismert írója felszólalt. Ezek közt említhetjük Pavel Kohoutot, Arnost Lustigot, Laco Novomeskyt, Jirí Há­jeket, Zora Jesenskát, Jirí Procházkát, Ján Ponicant, Peter Karvast, aki kifejtette, hogy a dogmatizmus táptalaja a szaktudás és a marxista dia­lektika ismeretének teljes hiánya. A dogmatikus személyes érdekei ellen­keznek a párt érdekeivel, azaz a lenini munkamódszerek érvényesítésé­vel. Alexander Matuska szerint az írónak a meddő esztétizálás helyett alapvető társadalmi kérdésekkel kell foglalkoznia. Dobos László, a szlovákiai magyar irodalom egyik képviselője veszé­lyesnek minősítette a köztársaságunkban élő magyar írók és műveinek elszigetelését. Helytelenítette, milyen kevesen ismerik nálunk ezeket az írókat, például még Fábry Zoltánt, Szlovákia legjelentősebb magyar Író­ját sem. A kongresszus küldöttei határozatot szavaztak meg és levélben üdvö­zölték CSKP Központi Bizottságát. A szőgyéni szövetkezeti klubban télen-nyáron egy­aránt mozgalmas az élet. A fiatalok szívesen járnak össze délutánonként, estén­ként, mert sokoldalúan jól szórakozhatnak. Dolgozóink ebben az évben ismer­kednek a készületben lévő törvények­kel, amely jogérvényesen 1964. ja­nuár 1-én lép érvénybe. Olyan fontos törvényekről van sző, amely érdekel minden állampolgárt. Azért fontos, hogy már a javaslatokkal megismer­kedjenek dolgozóink és esetenként megtegyék észrevételeiket, megjegy­zéseiket. Ebben az írásban az elő­készületben lévő családjogi törvényt ismertetjük nagyvonalakban. A törvényjavaslatban az első he­lyen a házasság célja van indokolva. Lényegében £. családalapításról, a gyermekednek a kommunista erkölcs alapján, Váló nevelésről van szó. Ezen feledét teljesítése feltételezi, hogy áí összeházasodni készülők kölcsö­nösen megismerjék egymást mind jellemileg, mind egészségileg. A ké­szülőben lévő törvény lehetőséget ad a házasság megkötésére a HNB-ok eskető helyiségein kívül is. A HNB Jsoizzájárulásával megköthetik a há­zasságot például abban az üzemben, ahol dolgoznak, vagy legalább egyikük alkalmazásban van. Természetesen ennek előfeltétele lesz, hogy az üze­mi vagy szövetkezeti klub szintén ünnepélyesen díszített legyen, ha­sonló az eskető helyiségekhez. Társadalmunk egészséges fejlődése szempontjából csak jidvözölni lehet azt az új rendelkezést, amely bizto­sítja, hogy házasság semmilyen kö­rülmény között nem jöhet létre, ha az összeházasodni akarók közül vala­melyik fiatalabb mint 16 éves. Na­gyon helyes, hogy ezt a rendeletet törvényesítik, mert az utóbbi évek­ben főleg falun, elterjedt az ilyen házasság. Sok példa van arra, hogy a 16 éven alul férjhez ment lányok, nem voltak érettek a házassági gon­dokra és rövid idő múlva valamelyi­kük kérte a házasság felbontását. A készülőben lévő törvény nagy jelentőséget tulajdonít a gyermek­­nevelésnek, amely e fontos társadal­da van rá, hogy a gyermeket ugyan tiltják a lopástól, de a szülők sok esetben dézsmálják a közös vagyont és erről a gyermekeik is tudnak. A gyermekneveléssel összhangban a törvény emlékeztet az egészséges családi kollektíva kialakításáról. Ezért úgy jelöli meg a gyermekek helyze­tét a családban, hogy amíg a közös háztartásban él, erejéhez képest kö­telessége részt vállalni a létfenntar­tás és egyéb gondokból. Másképp mondva: a gyermek munkájából ere­dő jövedelemből köteles hozzájárulni a család közös kiadásaihoz, A gyer­mekek így aztán tudatosítják, hogy tagjai a családi közösségnek és fele­lősek is érte. A törvényjavaslat részletesen fog­lalkozik a válással is. A házastársak bármelyike kérheti a házasság meg­szüntetését. A szocialista társadalmi rendszerben ennek azonban kivételes jelenségnek kell lennie. A jó házas­élet a társadalom elsőrangú érdeke, ezért a válás csak alaposan indokolt esetekben lehetséges. Mikor következhet be a válás? A válás, amelyet a házastársak va­lamelyike javasol, csak akkor követ­kezhet be, ha a bíróság megállapítja, hogy a házastársak közötti viszony annyira elromlott, hogy a házasság nem tudja betölteni társadalmi fel­adatát. Ezt úgy is lehetne mondani, hogy nem lehet megengedni a válást csak akkor, ha az ellentétben van a szocialista társadalom erkölcsi alap­elveivel, vagy a kiskorú gyermekek érdekeivel. Ezeknek a tényeknek megállapítását a bíróságokon elvá­laszthatatlanul összekötik azzal a megállapítással, hogy van-e mindkét házasfél és a gyermekek részére je­lentősége még a házasságnak, azaz a házasélet betölti-e társadalmi fel­adatát. J. B. Túlszárnyalták a fásítási tervet A pezinoki Állami Erdőigazgatóság üzemei igen jól felkészültek a tavaszi fásításra. A későn beköszöntő tavasz sem gátolhatta az üzemek dolgozói­nak munkáját és a tavaszi munka­tervet több mint 100 hektárral szár­nyalták túl. 5060 hektárnyi területen 53 millió csemetét, főleg fenyőt és tölgyet ültettek el. A tavaszi felada­tok keretében márciusban és ápri­lisban a tervbe vett területek 91 szá­zalékán elkészültek fásítási munká­jukkal. A Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság ülése A bizottság május 23-án tartotta harmadik ülését Prágában, amelyen a tavalyi és az 1963. év első negyed­évi népgazdasági feladatok arányos teljesítését tárgyalta meg. A vita folyamán hangsúlyozták, hogy egyes üzemekben helytelenül mutat­ják ki a tervteljesítéseket. Az ipar­ban gyakran olyan termékeket is ki­mutatnak kész árunak, amelyek a valóságban csak később készülnek el. Hasonlóan járnak el sokszor a laká­sok átadásával kapcsolatban az épí­tőiparban is. A mezőgazdasági üze­mekben pedig sokszor helytelenül adják meg a gazdasági állatok tény­leges számát és a takarmánykészle­tet és valótlan adatokat közölnek az állatok hasznosságáról, stb. A Köz­ponti Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság ezért szervei figyelmét jú­liusban arra irányítja, hogy gondos­kodjanak az első félév termelési ered­ményeinek helyes kimutatásáról. Végleges tanterv az általános iskolákban A legközelebbi iskolaév folyamán a kilencéves általános iskolák min­den évfolyamában már az új tanterv szerint folyik majd a tanítás. Szep­tembertől kezdve minden osztályban új tankönyvek várnak a tanulókra. Kivételt csak a zenei oktatás‘képez. Különösen az V. és a IX. évfolya­mok tanterve változott. Az ötödik osztályban a honismeret tana (heti három óra) természetrajzból, föld­rajzból és történelemből tevődik ösz­­sze. A kilencedik osztályban a tanu­lók ábrázoló mértannal az eddigi heti egy óra helyett két órát fog­lalkoznak majd. A fizikát a hetedik, a vegytant pedig a nyolcadikban kez­dik tanítani. Megérdemelt kitüntetés Köztársasági elnökünk Jindrich Halabaiát, a zvoleni Erdészeti és Fa­ipari Főiskola tanárát 60. születés­napja alkalmából a „Kiváló Munkáért“ érdemrenddel tüntette ki. A kitünte­tést az ünnepelt professzornak Dr. Matej Lúóan, az SZNT iskola- és kul­turális ügyi megbízottja adta át. • Amerika legnagyobb napilapja, a New York Herald Tribune ankétot rendezett, melynek tárgya „Mi sze­retne lenni az amerikai gyerek" volt. A szerkesztőség az ankétot a követ­kező szomorú megállapítással zárta le: „Egyik riporterünk igen elszomoro­dott, mikor megtudta, hogy a meg­kérdezett jónéhány tucat gyerek közül egyetlenegy sem akar az Egyesült Államok elnöke lenni". Száz éves a Matica Slovenská Egy évszázaddal ezelőtt alakult meg a szlovák nép nagymúltú in­tézménye, a Matica Slovenská. Ép­pen abban az időben, amikor a nem­zeti kultúra á legnagyobb veszély­ben forgott, amikor az uralkodó osztályok a legbrutálisabban nyom­ták el a soknemzetiségű Magyar­­ország népeit. A Matica Slovenská elévülhetet­len érdemeket szerzett a szlovák nép nemzeti öntudatának felébresz­tésében, a műveltség elmélyítésé­ben és terjesztésében. Tevékenysé­ge nyomán alakult ki és szilárdult meg az egységes szlovák irodalmi nyelv. A Matica rakta le a tudomá­nyos kutatás alapjait, elsősorban a társadalomtudományok terén. Je­lentős mértékben járult hozzá a szláv népek kapcsolatainak megerő­sítéséhez, a csehek és szlovákok testvériségének megszilárdításához. Tevékenységének további szaka­szában a Matica legfőbb figyelmét a népnevelés, az irodalom és mű­vészet fejlesztésére Irányította. He­lyi csoportjai segítségével széles­körű népnevelő munkát végzett és kiépítette a népi színjátszást. Könyvkiadói tevékenységéiben fő­leg a szlovák klasszikusok kiadására fektette a súlyt, de nem feledkezett meg a kortársi irodalom népszerű­sítéséről sem. A Maticának köszön­hető, hogy fordításokban hozzáfér­hetővé vált az orosz és a szláv iro­dalom a szlovák olvasók számára. Megszervezte a tudományos kuta­tást és következetesen védelmezte a szlovák nyelv tisztaságát. Ma a Matica Slovenská legfőbb tevékenységét a könyvtudomány fejlesztésének szenteli. Rendszere­sen gyűjti, megőrzi és szakszerűen feldolgozza a köztársaságban meg­jelenő összes szlovák nyelvű publi­kációkat, a szlovák szerzők kézira­tait, képes és zenei dokumentumait. Népszerűsíti a szlovák irodalom klasszikusait, segítséget nyújt a mú­zeumoknak és módszertanilag hat­hatós támogatást ad az összes könyvtárnak. Irodalomtudományi és bibliográfiai folyóiratokat ad ki, melyek hézagpótló szerepet tölte­nek be a művelődés terjesztésében. Martigi központi könyvtárának pol­cain ma több mint két millió kötet talál helyet. A kiváló intézmény ma is egyik gyújtópontja a szlovák kulturális és tudományos életnek. Nagy részt vállal Szlovákia szocialista építésé­ben, a műveltség terjesztésében, és az új arcú, szocialista ember profiljának kiformálásában. P. E. mi feladatból a szülők mellett egyre nagyobb részt vállal a társadalom, a társadalmi szervezetek áz iskola és egyéb állami intézmények. A gyer­mekek nevelésének a családban fel­tétlenül összhangban kell lennie a társadalmi és iskolai neveléssel. Ter­mészetesen a szülői nevelés továbbra is döntő fontosságú marad. A családi törvény lerögzíti azt a fontos tényt, hogy a szülők példás élete, jó viszo­nya a társadalomhoz hat legjobban a gyermekek nevelésére. Ez azt je­lenti, hogy ne csak a gyermeket győzzük meg arról, hogy ne csinálja azt, ami nem helyes, hanem elsősor­ban a szülők tartózkodjanak a hely­telen dolaok elkövetésétől. Több pél-i ma egy mezőgazdasági nagy­üzem termeléséről beszélünk, önkéntelenül gondolunk a leg­különbözőbb gépek bevetésére is, mégpedig az adott mezőgazdasági üzem minden egyes részlegén. A bel­terjes gazdálkodás megköveteli, hogy a modern szocialista mezőgazdasági üzem lehetőleg minél nagyobb számú dolgozója bírjon technikai képzett­séggel. A legkorszerűbb technikai vívmányok bevetését, a káderek szak­képzését szorgalmazza már évek óta nemcsak a szaksajtó, hanem a napi­lapok, a rádió és a televízió. Gépek és egyéb mechanikai berendezéseket követelünk termőföldjeink megműve­lésére, állattenyésztésünk részére és az ezekkel kapcsolatos szükséges melléktermelések megkönnyítése és meggyorsítása érdekében a különféle műhelyekben is. És mivel köztársa­ságunk fejlett gépiparral rendelke­zik, feltehető, hogy gépgyáraink ki­elégítő módon képesek biztosítani mezőgazdaságunk gépipari követelmé­nyeit, bár tudatosítjuk azt is, hogy államunknak a téren jelentős kül­politikai és külkereskedelmi kötele­zettségeknek is eleget kell tennie. Senkit sem lep meg tehát, hogy álla­mi gazdaságaink és a szövetkezetek földjén és az istállókban elég nagy számban találhatók külföldi gyártmá­nyú traktorok és egyéb gépek. Kevesebbet foglalkoztunk eddig a nyilvánosság előtt azonban azzal, mi­lyen problémákat okoz egy-egy gép vagy még gyakrabban az annyira szükséges alkatrészek beszerzése. A mezőgazdasági üzem illetékes szervé­nek gyakran hónapokig, sőt évekig tartó levelezésre, számtalan telefon­­beszélgetésre, személyes interven­ciókra van szüksége, 'hogy az üzem a kért gépet végre megkapja — vagy le kell mondania róla. A napokban alkalmunk volt a hu­­bicei Állami Gazdaságban tanulmá­nyozni egy gép „beszerzésének“ tör-A gépesítés margójára ténetét. Ez a szocialista nagyüzem már jó ideje a legjobbak közt szere­pel. Az ilyen nagy gazdaságban elég nagy beruházások folynak, sokat épí­tenek, állandóan van mit javítani, tatarozni. Nagy az üzem, tehát sok az épület, nagy a géfMomány; így mindig akad épp elég tatarozni, ja­vítani való. Az ottani iparosok alig győzik a sok munkát. Különösen az asztalos... A gazdaság ökonómusának 1960- ban Brnóban akadt dolga és köte­lességének tartotta azt is, hogy ellá­togasson az éppen megnyílt ipari vásárra. Figyelmét többek közt egy, az NDK pavilonjában kiállított uni­verzális famegmunkáló gép kötötte le, amely fűrészel, gyalul, forgácsol, szóval felhasználható majdnem min­den olyan műveletre, amelyet ács­vagy asztalosműhelyben kell végezni. Eszébe jutott munkával túlterhelt asztalosuk. A lipcsei Knochorne-üzem gyártotta gép ára hétezer és néhány korona volt. Hazaérkezte után beszámolt az igazgatóságnak és az asztalosnak. A gépet betervezték az 1961. év beru­házásaiba. ökonómusunk a MOTOKOV-nál tör­tént megbeszélés alapján behozatali kérvényt nyújtott be a minisztérium­hoz, ahol 1961. VI. 26-án a gép be­hozatalának jóváhagyásáért az ún. véleményező üzemhez, azaz ahhoz a vállalathoz utasították, ahol hasonló vagy azonos célú gépeket gyártanak. Ez esetben a TOS Svitavy n. v.-hoz. A levél még aznap elment Svita­­vyba. 1961. július 3-án a TOS azzal az indokolással utasította el a kért gép behozatalát, hogy köztársasá­gunkban ők maguk is előállítanak hasonló gyártmányt, az UKTA-gép­típust. Annál jobb, — gondolta az ökonómus, és azonnal rendelést adott fel egy UKTA-gépre a svitavyi válla­lat címére. A gépgyártó üzem válaszában nyomtatványon arról értesítette a hubicei Állami Gazdaságot, hogy a kívánt géppel egyelőre nem szolgál­hat, mivel a belföldi piac kielégíté­sére szolgáló mennyiség már kime­rült. A Gazdaság ennélfogva arra kérte a TOS-t, szállítsák le a gépet 1962 első felében. Itt meg kell je­gyeznünk, hogy a Gazdaság évi in­vesztíciós tervét köteles még a meg­előző év július 15-ig beterjeszteni jóváhagyásra. Közben letelt az év, elmúlt az első negyedév is és a hubiceiek 1962. áp­rilis 2-án kelt levelükben sürgették a gép leszállítását, április 6-án pedig a Nehézipari Minisztérium interven­cióját is kérték. Hiszen nyakukon volt már az 1963. évi beruházási terv benyújtásának határideje. Az UKTA azonban csak nem érkezett meg. Mit tehetett mást az ökonómus? Kérte a gép leszállítását 1963-ra. A TOS ezúttal gyorsan jelentke­zett. Arról értesítette a hubicei Álla­mi Gazdaságot, hogy a kért gépet 1963-ra már nem gyártják. Új gyár­tási programjuk alapján azonban le­szállíthatnak Hubicére egy két gép­ből álló garnitúrát. Hubicén 1962. jú­lius 11-én fel is adták a rendelést az FTN típusú forgácsoló és gyalu­gépre (8050 korona) és a VPO típusú fúró és réselőgépre (3930 korona). Svitavyból hónapokig nem érkezett hír, míg végre 1962. XII. 31-én meg­jött a levél, amely szerint a TOS Svitavy 1963-ban sem tehet eleget a rendelésnek. Hogy ezt Hubicén ho­gyan kommentálták, arról fölösleges beszélnünk. Ez év márciusában újra jelentkeztek Svitavyból. Igazolták a 3930 koronás VPO rendelését, a má­sik gépét azonban nem. Közben az asztalos megunta a di­csőséget és felmondott. A VPO gép egyedül nem sóidat segít a hubiceiek­­nek. Törölték a megrendelést és ezzel befejezték a TOS Svitavyval folyta­tott papírháborút. Elismerjük, hogy egy famegmun­káló gép körüli bonyadalmak legfel­jebb csak közvetve hátráltatják a ter­melést Hubicén. Tudomásunk van azonban arról is, hogy néhány szö­vetkezetben — mint például Tesedí­­kovón — jól végzett politikai fel­­világosító és szervező munka után a szaktanfolyamokat végzett dolgozók csak azért nem szervezhették meg programjuk szerint komplexbrigád­jukat, mert nem kapták meg a,szük­séges gépeket, amelyeket megígértek nekik. Ismételjük: tudatában vagyunk an­nak, hogy gépiparunk a belföldi piac kielégítésén kívül a politikai szem­pontokból annyira fontos külkeres­kedelmi feladatok teljesítése terén is nagy nehézségekkel -küzd. Azonban az állam, mindnyájunk elsőrangú ér­deke, hogy az annyira hangoztatott jelszó: mezőgazdaságunkat 1970-ig iparunk színvonalára emeljük, valóra is váljék és e nagy feladat teljesí­tésében egyik legfontosabb szerepet gépiparunknak kell vállalnia. Ha pe­dig belföldi gyáraink egy-egy gép szállítására képtelenek, ne hátráltas­sák - különösen az olcsóbb egységek esetében — a rendelkezésre álló ba­ráti államból a behozatalt. Reméljük, hogy a működésüket most kezdő termelési igazgatóságok szervei a mezőgazdasági üzemekkel való szorosabb kapcsolatok keretében maguk is meggyőződnek majd azok­ról az „objektív akadályokról“, me­lyek kialakulását sajnos elég gyakran bürokratikus elképzelések szülik. Somló Miklós Hazassag, gyermeknevelés és a válás az új családi törvényben ÚJÍTÓK az olcsóbb termelésért A komáromi Steiner Gábor Hajó­gyárban az első negyedévben a dol­gozók 308 újítási javaslatot nyújtot­tak be. Ebből 91-et elfogadtak és 67-et már a gyakorlatban is alkal­maznak. Az újítások következtében a dolgozók az év első három hónap­jában 732 408 koronát takarítottak meg. A széles alapokra helyezett újító mozgalom keretében állandóan több dolgozó törekszik arra, hogy olcsób­ban és rövid.ebb idő alatt készítsék el a Szovjetunió részére tervezett 2000 tonnás motoros ‘ teherhajókat, valamint a Lengyelország és Magyar­­ország részére készülő kotróhajókat. Szénássy János 1963. május 29.

Next

/
Thumbnails
Contents