Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-05-26 / 42. szám
• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld A méhész egyik igen fontos feladata az értékes méhanyák és herék, mint tenyészállatok felnevelése, azok párzásának ellenőrzése és a bepárzott anyák nelyes felhasználása. Minden méhésznek szüksége van minden esztendőben fiatal, jó eredetű, teljesítőképes anyákra. A haszoncsaládoknál minden harmadik esztendőben ki kell cserélni az anyát, hogy a családok népességét, minőségét, teljesítőképességét megtartsuk. A petezésben kifáradt anyákat váltjuk le, továbbá a fiatal anyákkal az esetleges anyátlanságot szüntetjük meg, továbbá a csaladok szaporítására, a söprajokhoz, osztott rajokhoz és a méhészetben szükséges tartalékcsaládok alkotásához használjuk fel őket. A tenyészanya segítője a méhésznek a méhészet termelésének fokozásában. A fiatal anya egészséges ivadékaival meggyógyítja a költéses rothadásban vagy hasmenésben megbetegedett családot. A családok szaporításának és egyúttal az anyák váltásának természetes módja a május-június havában lejátszódó rajzás ideje. Ilyenkor gondoskodik a család a megfelelő herék neveléséről is, és a méhész maga is hozzájárul, hogy csak az értékes családok neveljenek minél több herét a fiatal anyák bepárzásához. Nem mindegyik méhcsaládot érdemes szaporítani. A család értékeléséhez a róla vezetett adatok adnak alapot. Az értékelés alapja a hozam. Nálunk minden jelenséget a hozam közös nevezőjére, a mézegységre számítják át: 1 kg méz termelése = egy mézegység. 1 kg viasz = 3,5 mézegység, 10 dm2 (egy keret lépe 40X25 cm) műlép nélkül kiépített lép = 400 gramm mézérték. 10 dm2-re műlépre épített lép = 200 mézérték. 1 kg elvett méz = 2,5 kg mézér-Anyanevelés ték. 100 g elvett munkásméh lép nélkül. = 250 g mézérték. 10 dm2 fedett fiasítás a lép egyik oldalán (kifejlett méhek nélkül) = 1000 g mézérték. 1000 g mézérték = 1 kg mézértékkel. Ezzel a számítással megállapíthatjuk a családok termelékenységének, hozamának értékét. Csak az a család jöhet számításba továbbszaporításra, amely meghaladja az átlagos értéket és amellett tulajdonságait az egész méhészetre ki akarjuk terjeszteni. Ha az ilyen értékes család rajzásra készül, vagy ha fejlődése teljében csendes anyaváltásra készül, akkor az anyabölcsőket felhasználjuk. A természetes anyabölcsők legegyszerűbb felhasználási módja, hogy a bölcsős keretekkel 3 — 3 fedett fiasításos osztott rajokat készítünk, s ezeknek mindegyike kap egy keretet egy anyabölcsővel. Sajnos, az ilyen értékes családok rendszerint nem rajzanak, bennük kifejlődött a hordási ösztön, de a nemi ösztön és a rajzási ösztön csak nagyritkán jelentkezik. A kevésbé értékes családok rajbölcsőinek felhasználása ellen szól az a tény, hogy a rajzó hajlamú anyák utódai is ezt a hajlamot öröklik, márpedig a rajzás mindig a hozam hátrányára van. A nagyüzemi méhész anyátlanított családokban neveli az anyákat, míg a kis méhész az anya jelenlétében, a család egy részének ideiglenes elrekesztésével. A rekesztéssel anyátlanított részben megkezdi az anyanevelést és 24 óra múltán újra egyesíti az elzárt részt a családdal, azonban anyaráccsal elválasztva. A megkezdett •ö 1 o> a Sí ft' ft I ?! Fertőző állatbetegségek NAGY JÓZSEF (Stúrovo) kérdésére válaszolva a ragadós száj- és körömfájás ismertetéséhez érkeztünk. Múltkori válaszunkban a gümőkórral és a járványos elvetéléssel foglalkoztunk, mivel ezek a betegségek pusztítanak a legnagyobb mértékben állatállományunkban. A ragadós száj és körömfájás is igen súlyos betegség. Magas lázzal jelentkezik, az állat hőmérséklete 40—41 fokra emelkedik. Az állat nem eszik rendesen, sőt később már nem is szálai és száját szívesen tartja a vízben, ott öblögeti. A száj szögletéből hosszan, nyúlósan folyik a nyál és pár nap elteltével a száj nyálkahártyáján borsónagyságú, vagy annál jóval nagyobb hólyagok támadnak. A legtöbb és a legnagyobb hólyag rendszerint a nyelven található. Amikor a száj és a nyelv hólyagos, a láz már csökken. A hólyagokban eleinte tiszta vízhez hasonló savó van, amely később zavarossá válik. Amikor a hólyagok íölrepednek, piros foltok maradnak vissza, amelyek azonban rövidesen eltűnnek. A megfertőzött körömhasadék szintén piros lesz, majd ott is feltűnnek a hólyagok. Ezek helyét csakhamar állandóan nedvező, fájdalmas fekélyek foglalják el, amitől az állat megsántul, sőt felkelni sem tud. Ez a lábfájás egy-két hétig tart és sokszor a köröm leválik. A tőgyön is képződhetnek hólyagok. A betegség idején a tőgy rendszerint duzzadt, érzékeny. A gyulladás sokszor átterjed a tejutakra és a tej megromlik, a tej mennyisége pedig csökken. A betegség megszűnte után sem lesz annyi a tej, mint azelőtt. A beteg tehenek teje a szopós borjakban gyomorbántalmakat és bélhurutot idézhet elő. Az ilyen tejtől sok borjú elpusztulhat. A száj- és körömfájós tehenek 2-3 hét alatt meggyógyulnak és sok esetben a tej csökkenésén és a kondíció leromlásán kívül más kár nem esik. Súlyos járvány idején azonban utóbajok maradnak vissza, amelyek az állat pusztulását, vagy kényszervágását okozhatják. Ilyen esetekben gyakori a szívizomgyulladás. Ezt a súlyos betegséget olyan kicsi élőlények, vírusok okozzák, amelyek mikroszkópon sem látanyabölcsőket a család nem bontja meg. Az anyaneveléshez ily módon szükségünk van tenyészcsaládra, amelyből a tenyészanyagot veszszük, dajkacsaládra, amely az anyákat neveli és herecsaládra, amely azonos a tenyészcsaláddal. Mindenütt szükség van az alábbi feltételekre: sok fiatal méhre, a fejlődés teljében levő dajkacsaládra, amelynek sok élelme legyen, mind mézben, mind (és főként) virágporban. A tenyészanyag beadását visszametszett léppel végezzük, vagy pedig a tenyészanyagot tartalmazó lépből sejtcsíkot vágunk, amit viasszal a tenyészkeret lécére ragasztunk. , A legegyszerűbb tenyészanyagbeadási mód a visszametszett lép használata. A tenyészanyagos lápét legajánlatosabb félnapos, vagy legfeljebb egynapos álcák mentén ív alakban visszavágni. Mindkét módnál csak minden harmadik álcát hagyjuk meg, a többit gyufaszál sejtben való megforgatásával elpusztítjuk. Ezáltal elejét vesszük annak, hogy az anyabölcsőket a család összeépítse. A tenyészanyag beadása, után 9 — 10 napon át zárkázzuk a bölcsőket, hogy az anyák ott keljenek, hogy lássuk kifejlődtek-e, vagy sem. A kezdő anyanevelő méhészek jól teszik, ha résztvesznek a méhészszövetség alapszerveinél rendezett anyanevelő tanfolyamokon, hogy lássák az anyanevelés különböző módjait és meggyőződjenek arról, hogy ez a látszólag bonyolult eljárás igen egyszerű és bárki elvégezheti. Dr. K. Novacky K D 0. n X H IK LIEBIG ELMÉLET. Liebig Justus német vegyész a XIX. században élt. Kutatásai jelentősek, különösen a szerves vegyületek terén, ő foglalta össze először a modern trágyázástan tételeit. Minimum-törvénye szerint a termés nagyságát a rendelkezésre álló tápláló elemek közül a minimumba levő elem mennyisége szabja meg (tehát annak a tápláló elemnek a mennyisége, amelyből a talajban a legkevesebb van). Ennek az elemnek a mennyiségét növelve, egyenes arányban nő a termés mindaddig, amig valamely más elem nem válik a többihez és a növény szükségleteihez viszonyítva ún. minimum-tényezővé. E törvény hibája, hogy nem számol az elemek kölcsönhatásával. Másik híres elmélete a tápanyagvisszapótlásról szól. Eszerint a talajba visszajuttatandó tápanyagok mennyiségét a termeléssel kivont anyagok mennyisége határozza meg. Mai ismereteink szerint azonban a visszapótlandó mennyiségeket nem lehet, illetve nem gazdaságos minden esetben a betakarított termés tápanyagtartalma alapján kiszámítani, mivel ekkor nem veszik tekintetbe a talaj tápanyagszolgáltató, illetve tápanyagmegkötő képességét. Feltalálta a szuperfoszfátot, s a róla elnevezett húskivonatot. TAKARMANYMÉRLEG. Az a számítás, amely feltünteti, hogy a gazdaság állatainak takarmányszükséglete miképpen aránylik a takarmánykészlethez. A kettőnek egymással egyensúlyban kell lennie. Ha a mérleg hiányt mutat, gondoskodni kell annak fedezéséről, mert ha a készlethez képest sok az állat, a fenntartó takarmányokon kívül kevesebb jut a termelő takarmányokra. A termelő takarmányok teszik lehetővé a termelést, biztosítják az állatok teljesítőképességének kellő mérvű kihasználását és ennek következtében a jövedelmet. A takarmányszükségletet a tartandó igás- és haszonállatok takarmányozási előirányzata alapján a tápanyagokra vonatkozóan is meg kell állapítani (szárazanyag, keményítőérték és emészthető fehérje). Ezt kell összehasonlítani a rendelkezésre álló takarmánykészlet tápanyagtartalmával. • Traktoros szénvilla hatók és még az agyagszűrőn is átmennek. A ragályanyag a beteg állatról az alomra, takarmányra, vályúba és a legelők füvére vagy az útra kerül és fertőzi az egészséges állatokat is. A ragályt okozó aprócska élőlények nem nagyon szívósak. A fertőtlenítés hatására hamar elpusztulnak. Ma már oltással védekezhetünk a száj- és körömfájás ellen. Az oltással egyidejűleg elrendelt szigorú zárlat sok esetben eredményes és gátat vet a betegség terjedésének. így ez év tavaszán pél-Szahkérdésekre dául a bratislavai vágóhídon ütötte fel a fejét, de szigorú intézkedések foganatosításával elejét vették a betegség továbbterjedésének. Jelenleg ilyen zárlat alatt áll a lengyel és a csehszlovák határvidék egy része is. A száj- és körömfájás megelőzése céljából bizonyos körzetekben elrendelhetik a védőoltást. A védőoltás vakcinája (elölt baktériumokból készített oltóanyag a fertőző betegségek elleni védőoltásra) a betegséget okozó vírus típusához hasonló legyen, mert csak akkor használhat. Tartós védettséget az oltás csak abban az esetben nyújt, ha teljesen egészséges állatokat oltunk. Az immunitás (a járványos betegségekkel szembeni ellenállóképesség) az oltás után körülbelül két hét múlva lesz teljes és körülbelül nyolc hónapig nyújt védelmet. Szérummal is lehet oltani. A szérum nem gyógyítja a beteg állatokat, azonban a velük- együtt levő fogékony egyedeket megvédi a bajtól, vagy legalábbis enyhíti a betegség lefolyását. A szérumos oltás csak 8 — 10 napra nyújt védelmet. A száj- és körömfájásban'megbetegedett szarvasmarhán szívgyengeség vagy szívmúködési zavar léphet fel. Ilyenkor feltétlenül gyógyszeres kezelést kell alkalmazni. Sajnos, sokszor minden kezelés eredménytelen. Ha szarvasmarháinkat szérummal oltották, akkor mesterséges fertőzést csak azon esetben szabad alkalmazni, tehát a betegek váladékával az egészségesek száját csak akkor szabad bekenni, ha erre a felsőbb hatóság, azaz a minisztérium engedélyt ad. készült lejtős területekre a Szovjetunióban. Mivel a lejtőn a jeleméit széna könnyen lesiklik a szerszámról, gondoskodni kellett annak rögzítéséről. A gép munkaszélessége 2 méter. Az egy alkalommal felemelhető széna menynyisége kb. 250 kg. Naponta lejtős területen mintegy 2—3 kh terület begyűjtését teszi lehetővé. Idegcsillapító csirkéknek A belga kutatók egy új idegcsillapító, a Haloanisone (szerves piperazin származék) adagolásával igyekeztek a csirkék közötti kannibalizmus kártételét csökkenteni. Kísérleti adataik szerint 21 csoport, különböző súlyosságú tüneteket mutató csibék között sikerült eredményt elérniök, testsúly kg-ként és naponta 4 mg Haloanisone ivóvízbe történt adagolásával. A takarmány (kg-ként adagolt 10—40 mg gyógyszer) 8 vagy több heti etetés után sem csökkentette a növekedési erélyt, - sőt, bizonyos kísérleti takarmányozás mellett, jelentősen emelti azt — és nem mérsékelte a fel vett takarmány mennyiségét sem A kísérletek eredményei arra engednek következtetni, hogy a takarmányba adagolt (1 kg takarmányba 20-40 mg Haloanisone) megakadályozza a kannibalizmus fellépését. Üj kukoricabajnok A Szovjetunió kukorica vetésterülete 37 millió hektár. Ennek megműveléséhez rengeteg gépre van szükség. A szovjet ipar csupán az elmúlt év kilenc hónapja során 19 500 kukoricabetakarítókombájnt adott a kolhozoknak és szovhozoknak, csaknem két és félszer annyit, mint 1961 azonos időszakában. A gépek nagy része a herszoni kombájn-gyárban készült. A. gyár olyan komplex gép elkészítésén dolgozik, melynek segítségével teljes mértékben gépesíteni lehet a kukorica betakarítását, feldolgozását és tárolását. A fenti képen balra: légelömeiegítő a kukoricacsövek szárítására. Ezek a hatalmas gépek a harkovi népgazdasági tanács üzemeiben készülnek. Jobboldalt a Nyikolajevban készült kukoricacső-tisztító látható. Antibiotikum — több sertéshús A kazahsztáni szűzföld-terület állattenyésztői sok helyen alkalmazzák az antibiotikumokat. Külön üzemek gyártják a cseppfolyós biomicint. A Kokcsetava Kísérleti Állomáson külön részleg állítja elő a szárított terramicint, amely rendkívül könnyen szállítható és tárolható. Celinográdban újfajta antibiotikum gyártására rendezkedtek be. Az állattenyésztők kitűnő eredményeket érnek el az antibiotiku■ s mok és biosiimulátorok segítségével. A Pavlodar tartományi „Harmincéves Kazahsztán" kolhozban 2300 sertéstől 277 mázsa húst nyertek terven felül, a Kusztanaj tartományi gazdaságokban pedig 7000 mázsa volt a terven felüli termelés. A tiszta jövedelem 500 ezer rubelt tesz ki. o-j n R (tv-t ft, Co O) ft O ft Qv C--4 O Co N O a: Cl O ft* ft O N Ot «Q a N ft* ft Co Qv «ft s Co «*** S? o 3 O Co s* fe ft* «ft 2 a «ft ft ft* • § «? a* a Sí o* ft ftv ft ft a: a a a* 2 a* ft ••O IdzsgiQzs-idzsdSDiQiunfio * Qimium opr uanjm • ippßpiu ßaiu piguisj % uoqixdi siq ißgsvpzvßQZdW • iupui ppuoilOH • yuniozsviva du^dsdpud^pzs 9 So ft N 'ft *»o § N Co So ft N CO 'ft eo ft *-o «ft s a a O • & c 3 *-o o N eo ft *■«•0 'ft ft ft V» Ai ft CO 'ft V* 'ft A; Ae c N ft W Co 'ft 'ft So ft N co 'ft *C N eo • So ft N co 'ft Co ft :0 s S3 a O 0 'O So k. ft to 35 c ft 5 % o o ft s ft ft ? *0 **o 'ft •5 co o • c o Ai *3 ft *»o #eo £ *5 'o eo ft *0 N ft ft to N ft § k. 'ft s *0 ft So So O r-o *-o ft a: 6 c ft *o N CO ft 'ft ft ft A; ft eo 'ft *0 k. 'ft Ae Ai ft N cn A
