Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-19 / 40. szám

• Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld

ä

U

A!

SS

3

o

N

«o

'ö • ö

V.

Af

CD

ec

'<D

*0

*!

S

N

50

O

*o

to

Q

V.

'ö

a

*0

c

<D

<o

s

*ö

Ö

Ö5

Ö

6

CD

s

'3

c

í?

o

•

c

o

Ai

§

*~o

y*

s

’S

M

C

’ö

N

a

cs

iO

N

§

•

e>.

v.

'ö

s

•e

3

>*o

to

o

t*o

»5*

Q

a

c

3'

’S

N

«

3

t~o

'ö

ö

CD

ÍO

Aí

CD

co

'*>

5o

'CD

•se

Aí

a

N

co

Védekezés az állati fertőző betegségek ellen

KÉRDÉS: Az állatgondozókkal

beszélve az a kívánság merült fel, hogy a Szabad Földműves „Szakkérdésekre válaszolunk" rovatában foglalkozzanak az állati fertőző betegségek elleni védekezésről. Ezennel tehát több állattenyésztési dolgozó kérését tolmácsolom, akiknek nincsen módjukban orvosi szakkönyveket, folyóiratokat olvasni. Ügy vélem, hogy a „Mezőgazdasági kis lexikon“, a „Hallottad már?“ vagy a „Csináld meg magad“ rovatokhoz hasonlóan örömet okoznának a Szabad Földműves olvasóinak az ilyen kérdésekkel foglalkozó „Szakkérdésekre válaszolunk“ rovattal is.

(Nagy József, Stúrovo)

VÁLASZ: Válaszunkban a marhaállományban legnagyobb mértékben pusztító két betegségről, a gümőkórról és a fertőzéses elvetélésről (brucellózisról) akarunk beszélni. Ezek a betegségek az állatgondozókra nézve is veszélyesek, mivel az állatok a velük kapcsolatba kerülő embereket könnyen megfertőzhetik. Az említett betegségek elleni küzdelem egyrészt az állatok védelmét, másrészt az állatgondozók védelmét szolgálja. Ezt a két kérdést nem lehet egymástól elválasztani, mivel az állatállomány egészségi állapotának feljavításával, tehát a betegségek kiküszöbölésével egyidejűleg csökkentjük az emberek megbetegedésének veszélyét is.

A gümőkór kiirtása az állományból klinikai vizsgálattal kezdődik. Azokat az egyedeket, amelyeknek a fertőzöttsége egyszerű vizsgálattal is megállapítható, az állatorvos az állományból eltávolíttatja. Ezután következik a különféle módszerrel elvégezhető 4uberkulinozási eljárás. Legbiztosabb a szubkután próba (bőr alá oltás), amelynél a 20 % higítású tuberkulint a nyakon vagy a lapocka tájékán az előírt mennyiségben a bőr alá fecskendezik. A befecskendezés előtt az állatokat hőmérőzik, a hőmérsékleti adatokat feljegyzik. Az oltás után 6 — 7 órával a hőmrésékletet kétóránként ismételten megmérik és a nyert adatokat az esetleges egyéb tünetekkel együtt 20 — 22 órán keresztül feljegyzik. A hőmérséklet emelkedése és az oltás helyén keletkező fájdalmas duzzanat, izomremegés mutatja a tbc fertőzöttséget. Gyorsabban megállapítható a betegség a szempróbával, vagy az irharétegbe adagolt ún. „intradermális“ tuberkulin próbával.

A gümőkór elleni védekezésben a tuberkulin próba rendszeres alkalmazása teljesen célravezető módszer. Feladatunk minél nagyobb számú fertőzéstől mentes növendék-, majd tehénállomány létesítése. Az értékes, gümőkórra reagáló tehenek elkülönített (lehetőleg különálló üzemegységben, de legalábbis külön istállóban) tartásával, valamint ivadékainak fertőzéstől mentes környezetben való felnevelésével néhány év leforgása alatt minden állomány mentesíthető ettől a betegségtől anélkül, hogy az értékes tehenek tenyészértékéről le kellene mondani. Korszerű felfogás szerint idős tehénállománynak tuberkulinozása során a nem reagáló egyedek különválasztása nem szokott megnyugtató eredménnyel járni, mert mindig akad közöttük fertőzött egyed. A gyakorlatban legjobban bevált a fertőzéstől mentes környezetben felnevelt állománynak egy üzemegységbe gyűjtése és ilymódon az állomány fokozatos feltöltése. Leghelyesebb, ha több nagyüzem közös terv alapján oldja meg a gümőkór mentesítést. Kisebb egységekben ugyanis sokszor szinte leküzdhetetlen nehézségek merülnek fel.

A brucellózis (járványos elvetélés) elleni védekezés alapelveit röviden a következőkben foglalhatjuk össze:

1. Fertőzött állományból még egészségesnek látszó egyedeket se hozzunk be. Még a fertőzéstől mentesnek ismert állományból származó egyedeket, pl. bikát is célszerű háromhetes időközökben kétízben vérvizsgáltatni.

Szakkérdésekre tszoliinl

2. Fertőzött állományban fedező bikát és ennek ondóját is célszerű időnként megvizsgáltatni. Az ilyen állományban is csak fertőzéstől mentes apaállatot kell tartani.

3. Nagyüzemben gondoskodni kell teljes elkülönítést biztosító ellető istállóról, amelyben minden elleni készülő tehenet áthelyezhetünk, és ellhet anélkül, hogy az állományt esetleg fertőzhesse. Ha az ellés normális, akkor a tisztulás után (hüvelykifolyás megszűntével) a tehén ismét a tehénistállóban helyezhető el. Ha az ellés lefolyásából (elvetélésből), magzatburok visszamaradásból, alkatilag gyenge borjúkból stb.) brucellózisra lehet következtetni, akkor elkülönítő istállóban (ennek hiányában lóistállóban) célszerű elhelyezni a tehenet, mindaddig, amíg megfelelő állatorvosi kezelés után a tisztulás tart.

4. Elvetélt magzatot, továbbá a magzatburkot, az almot el kell égetni, vagy forró lúggal és mésztejjel leöntve mélyen el kell ásni.

5. A tehenet vetélés után megfelelő kezelésben részesítjük, és csak 3 — 4 hónap múlva szabad újból fedeztetni.

6. Az ellető és elkülönítő istálló dolgozói nem léphetnek a tehénistállóba. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy brucellózissal esetleg fertőzött anyag ne kerüljön a tehénistállóba, elsősorban a tehenek takarmányával (a kitrágyázáshoz és a takarmányozáshoz külön villák használata és eszköztartók elkülönítése, egyéb állatok elsősorban kutyák kitiltása az istállóból stb.).

7. Mielőtt a tehenet újból viszszavinnék a tehénistállóba, fertőtlenítő oldattal (pl. 0,5 %-os nátriumhidroxid-oldattal) alaposan le kell mosni.

Tehát, amint említettük, az elkülönítő és az ellető istállóban dolgozó állatgondozóknak rendkí-Egyetemes hatású készítmény

Natisza Dujsenaljova, egy fiatal kirgiz vegyésznő, olyan készítményt állított elő, amely egyaránt használható mikrotrágyaként és az állatok hizlalására. Karbamid és mangán vegyületekről van szó, amely elvesztette azt a tulajdonságát, hogy ártalmas formába menjen át.

vül nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy a betegséget ne vigyék át az egészséges állatok sem pedig az emberek közé. Ezért munkaruhában nem hagyhatják el munkahelyüket és nem látogathatják a nyilvános helységeket, s otthonukban sem szabad a munkaruhát viselniük. Mosáskor a munkaruhát külön, fertőtlenítő oldatban kell mosni és kifőzni. Munkájuk elvégzése után fertőtlenítő oldatban alaposan le kell mosakodniuk és teljesen át kell öltözködniük. Szigorúan meg kell tiltani, hogy a családtagok és ismerősök látogatás céljából az elkülönítő és az ellető istállóba lépjenek.

Az istállók bejárata előtt fertőtlenítő szőnyeget (ládát) helyezzünk el és benne a fertőtlenítő anyagot gyakran cseréljük. A fertőzött (ehenek tejét külön megjelölt kannákba öntjük és a tejüzemnek gondoskodnia kell a fertőzött tehenektől származott tej tökéletes egalizálásáról, ami biztosítja a tejben található bacilusok maradéktalan elpusztulását. A fertőzött istállókban dolgozó állatgondozók kötelesek meghatározott időközökben felkeresni az orvost, ahol rendszeres felülvizsgálatnak vetik alá magukat.

Az itt leírt két betegség nagy károkat okoz mind az állatállományban, mind az emberek egészsége szempontjából. Ezért teljes mértékben be kell tartani a fertőzött gazdaságokra vonatkozó óvóintézkedéseket és rendeleteket.-gir-MlEM®Ä2llifiSß(ISB IK D

$

(L

If

D

K

ÓD

U

ZÖLDFUTÖSZALAG. A zöldtakarmányozás folyamatosságát biztosítja. A zöldtakarmányozás általában április derekán, végén kezdődik. Először a zöld rozs, majd a rozsos szöszösbükköny, a rozsos pannonbükköny, a rozsos bíborhere és a rozsos repce kaszaérett, amelyet a rozsos (búzás, árpás) borsó, illetve a rozsos (búzás, árpás) őszi bükköny követ május derekán. Május elejétől kaszálható a bíborhere és szöszösbükkönyös búza keveréke; folytatólag jön a lucerna, a baltacím és a vöröshere első kaszálása, követi a vöröshere és az olajperje keveréke. Célszerű májusban még bimbózás előtt megkezdeni a fehér somkóró etetését is. Május végén szükség esetén a lucerna első és második kaszálása közé illeszkedik a zabos bükköny, zabos borsó vagy más tavaszi keverék, június elejétől melegebb fekvésben már második kaszálását adja a lucerna. Kasza alá érett ekkorra a nyúlszapuka is. Június közepétől a csalamádé korán érő fajtái következnek. A csalamádé etetése a fajták, valamint a vetés időpontja szerint később is folytatódik. Júliusban kaszálható már a szudánifű és a csillagfürt, a mohar, másodszor a vöröshere és a borsócsalamádé. Kedvező fekvésben és évjáratban július végétől a lucerna harmadszor kaszálható. Augusztusban a csalamádé, a szudánifű, a lucerna, a mohar, az édes csillagfürt adja a zöldtakarmányt. Szeptemberben a lucerna negyedik kaszálására a tarlóba vetett csalamádéra, kölesre, pohánkára támaszkodhatunk. Októbertől a tarlóba vetett csibehúr, a pohánka, a későn vetett csalamádé ad biztos termést. Október végétől a tarlóba vetett fehérmustárral, takarmánykáposztával, csalamádéval folytatódik a zöldtakarmányozás, amely hosszú, meleg őszökön a novemberbe is belenyúlik, illetve a takarmánykáposzta révén még télen Is folytatódik. A zöldtakarmányok közé számíthatjuk közvetve a leveles cukorrépafejet, amely a cukorrépa szedésétől kezdve több hónapon keresztül egészíti ki a szálas zöldtakarmányokat.

Kombinált istálló Angliában

módszerrel az épületet egész évben kihasználják.

A takarmányelökészítö érdekes-A takarmány gazdaságos értékesítése a fő törekvés az új angol istállótípus kialakításában. Egymás mellett négy épületet helyeznek el: az

egyik istálló, mögötte a pajta, a harmadik a fedett siló, a negyedik pedig a gabonaraktár. Ebben működik a takarmányelökészítö is. Az istállóépület egy repülőhangár módosításából fejlődött ki. A tetőszerkezet körülbelül 3 m magas téglafalra támaszkodik.

együttes tartását illeti, az eddigi kísérletek jó eredménnyel zárultak, a süldők megférnek a tehe-Az új készítmény igen hatékonynak bizonyult. Alkalmazásával a cukorrépatermesztés több mint 15 %-kal megnövekszik és ugyanakkor fokozódik a répa cukortartalma is. A takarmányhoz, főleg silókukoricához adagolt készítmény megkönnyíti a növényi fehérje asszimilációját.

Az istállóban 600 szarvasmarha fér el. Egy állatra átlagban 3,5 négyzetméter férőhely jut. Az épület 80 m hosszú, 40 m széles, közepén betonozott folyosó húzódik végig. A folyosó két oldalán 4—4 sorban vannak a karámok. Az épület egész hosszában láncrendszerrel felfüggesztett vályú húzódik végig, amely emelhető vagy süllyeszthető. Az itatóvályú megoldása hasonló.

A takarmány szólító vontató a középfolyosóra hajt be. Tíz perc alatt 30—40 mázsa takarmányt osztanak szét a vályúkba.

A szarvasmarhákkal együtt tartanak 100—200 süldőt is. Májustól szeptemberig, amikor a marhák a legelőn vannak, az épületben 800 sertést, vagy pedig 8000 pulykát lehet elhelyezni. Ezzel a

sége, hogy a takarmányos pótkocsi közvetlenül a keverő alá tud beállni és amint rakományát felvette, átvontatják az istállóba. Egy-egy rakomány általában 16 mázsa szilázsból, 4,5 mázsa abraktakarmányból és ugyancsak 4,5 mázsa szeletelt burgonyából áll. Ami a sertés és a szarvasmarha

nekkel és értékesítik a hulladék takarmányt.

(A Farm Mechanisation 1963 februári számából.)

Gazdaságos melegágy a paradicsom pikírozására

Nem szégyen, ha a pelyhedzö állú fiatalember apját kénytelen megkérni, ő kösse csomóra nyakkendőjét. Elvégre gyakorlat teszi a mestert, mármint a nyakkendőkötésben is. De felnőttek is akadnak, akik sokat bíbelődnek, amíg tetszetős csomóba sikerül kényszeríteniük a rakoncátlan haszontalanságot. Ezeknek szolgáljanak útmutatásul az alanti ábrák.

Jelenleg az úgynevezett Windsor-csomó a divat. Lefelé keskenyedő, de fent szépen kitölti a mostani nyaknál össze nem érő inggalérok képezte hézagot s biztosabb „tartást“ kölcsönyöz a nyakkendőnek. A Windsor-csomó

kétszeri hurkolása viszont jobban gyűri a nyakkendő anyagát. Ennek ellenére lehetőleg ne vasaljuk a nyakkendőt, mert ezáltal veszít fényéből és merevségéből (appretúrájából). Ha gyűrött, tartsuk vízgőz fölé és hagyjuk éjjelen át az alanti ábra szerinti „nyakkendőfogason“ kifeszítve. Kevés fáradsággal egyúttal meghosszabbítjuk kedvenc nyakkendőnk élettartamát.

Az átpikírozott paradicsompalánták jó fejlődésének biztosítására a Bukarest tartományi Figánesti Zöldségtermesztési Kísérleti Állomáson a szokásos melegágyakon kívül egyszerű melegágyakat is rendeztek be, amelyek csupán a naptól kapják a szükséges meleget.

Az 1961-ben és 1962-ben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ezekben a trágya és keretek nélküli melegágyakban április 1 után igen jól fejlődnek a fogyasztásra szánt nyári paradicsom, valamint a vetőmagnak szánt paradicsom palántái. A melegágyak befedésére csak üvegablakokat, vagy polietilén fóliával bevont paneleket használtak.

öt-hat nappal az áttüzdelés megkezdése előtt 30 cm mély, 18 — 20 m hosszú és 1,20 méter széles árkokat ástak. Mindkét oldalát ásóval ferdén leverték, úgyhogy az árok felső szélessége 1,40 méter volt. Az árkokat párosával ásták egymástól 1,20 méter távolságra, a párok között 2,40 méter széles sávot hagytak.

A felületi földréteget (10 — 15 cm) külön rakták, hogy felhasználják a tüzdelésre, míg a mélységből kiásott földet a szélesebbik földsávra rakták.

Az ablakok lejtésének biztosítására az árkok északi oldalán az ösvényre 5—10 cm vastag jól letaposott földréteget raktak. Az esővíz lefolyásának biztosítására kis sáncokat húztak az árkok hoszszában. Miután mindez elkészült, 20 cm vastagságban földkeveréket raktak az árkok aljába (kétharmad rész kiásott föld, egyharmad rész melegágyi föld).

Az ablakokat 2-4 nappal áttüzdelés előtt rakták fali, hogy kellően fölmelegedjék az árokba helyezett földréteg. Jó eredményeket értek el a polietilén fóliákkal történő fedéssel is.

A pikírozás után a melegágyakat befedték az ablakokkal gyékényt helyezve rájuk. A palánták 100 %-osan megfogantak. Az ápolási munkálatok a szokásosak voltak.

Az ablakokat csak április 25-e után szedték le a nappali időszak teljes idejére, amikor a levegő már felmelegedett és a palánták is megnőttek.

Kiültetés előtt 8 — 10 nappal edzésnek vetették alá a palántákat azáltal, hogy éjjel is teljesen nyitva hagyták a melegágyakat, ha nem volt dérveszély. A kiültetésre május 12 és 16 között került sor.

lazsdiozs-idzsasdiQvunlio , Qjmjum Qpi uatim. • iPoQpiu öaw piyuis'o • üöößxTj m ßijSDpzDßozan 9 íuviu ppim»H • Hmozsvjpa au^asapua^nzs

Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld meg magad! • Milyen idő várható• Hallottad

Gyakorlati tanács — férfiaknak