Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-05 / 36. szám

Forró kézszorítás a szovjet nép örömmel üdvözli Fidél Castrót A komáromi Május l-l téren mint- központi népi ellenőrző bizottság el­egy 35 ezer ember szorongott a ta- nőké és Kosztankó Antal, a Komáro­­vaszi napsütésben. mi Járási Pártbizottság vezető titkára Ünnepi beszédet Pavol Majltng, a mondott. Kelet-Szlovákia legnagyobb váro­sában, KoSicén ts hatalmas tömegek vonultak fel a Munka-ünnepen. Hazánk legnagyobb gyárüzemének, a Kelet-Szlovákiai Vasmű építői a jól végzett munka büszke öntudatával meneteltek. Az Idei. Május 1-ét, a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét az egész világon száz- és százmilliók ünnepel­ték meg. A hírügynökségek jelentései arról számolnak be, hogy a felvonu­lók mindenütt a béke, a szabadság és függetlenség jegyében meneteltek. Moszkva — A Vörös téren felejt­hetetlen élményű felvonulásnak le­hettek tanúi Moszkva dolgozói. A díszemelvényen ott voltak a kommu­nista társadalmat építő szovjet nép legjobbjai, az újítók, élmunkások, tu­dósok. A vendégek között viharos tapssal üdvözölték a Szovjetunióban tartózkodó Fidél Castrot, a Kubai Köztársaság miniszterelnökét, aki Hruscsov elvtárs, valamint a párt- és kormány többi vezetőinek kíséretében lépett a Lenin Mauzóleum emelvényé­re. Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter ünnepi beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió a tartós béke és a népek bizton­sága érdekében óriási erőfeszítéseket tesz a nemzetközi feszültség enyhíté­sére. Hangoztatta, hogy egy újabb világháború veszélye még nem múlt el, ezért a szocialista tábor országai­nak ébereknek kell lenniük. A honvédelmi miniszter beszéde után kezdetét vette a hagyományos katonai díszszemle. A szovjet had­sereg valamennyi alakulata felvonult. A díszszemlén összesen 12-fajta ra­kétát vonultattak fel, amely a Szov­jetunió védelmi erejét szemlélteti. A díszszemle után a moszkvai dol­gozók erőt, boldogságot, békét sugár­zó felvonulása következett. Peking — A Kínai Népköztársaság fővárosában beláthatatlan tömegek lepték el az utcákat és tereket. A munka ünnepének népbál-jellege volt. A város kerületeiben, parkok­ban művészegyüttesek léptek fel. Az ünneplők szívélyesen fogadták a kí­nai vezetőket, akik szintén résztvet­­tek a parkokban rendezett szórako­zásokon. Berlin — A demokratikus Berlin lakóinak felvonulása reggel 9 órakor kezdődött. A Marx Engelsz-tőren összegyűlt lelkes tömeghez Willy Stoph, az NSZEP KB politikai bizott­ságának tagja mondott ünnepi beszé­det. Budapest — A magyar főváros ün­nepi díszben köszöntötte Május 1-ét. A hagyományos manifesztáció 10 óra­kor kezdődött a Hősök terén. Belgrád — A jugoszláv főváros dolgozói nagy manifesztáclón ünne­pelték meg a dolgozók nemzetközi szolidaritását. A felvonulásnak közel 50 ezer résztvevője volt. Róma — Az olasz dolgozó tömegek választási győzelmük jegyében ünne­pelték Május 1-et. Az ünnepségeket az Általános Szakszervezeti Szövetség rendezte. Tokio — A japán főváros egyik parkjában 650 ezer dolgozó emléke­zett meg a munka ünnepéről. A részt­vevőkhöz Noszaka, a Japán Kommu­nista Párt elnöke, valamint más köz­életi személyiségek intéztek beszé­det. Liszabon — Szomorú hír érkezett a portugál fővárosból. A Salazar­­diktatúra terrorja halálos áldozatot követelt a május elsejét köszöntő portugál dolgozók közül. A rendőrség egy dolgozót megölt, számosat meg­sebesített, Illetve letartóztatott. A felsorolt országokon kívül más fővárosokból is érkeztek jelentések, ahol megemlékeztek a proletariátus nemzetközi összefogásának nagy ün­nepéről. Párizsban, Algírban, Becs­ben, Riódé Janerio-ban és a világ kü­lönböző tájain a felvonulók magasra emelték a proletariátus zászlaját. Sok helyütt a rendőri terror és fegyver­szuronyok ellenére is kivonultak a dolgozók az utcákra, hogy köszöntsék Május 1-ét. Világszerte megünnepelték Május elsejét Fidél Castro, a Kubai Köztársaság üdülőhelyre utazott. A kubai vendé­­miniszterelnöke és kísérete május geket Nyikita Hruscsov, az SZKP 2-án ünnepi hangversenyen vett részt Központi Bizottságának első titkára, a Kreml- kongresszusi palotájában, a Szovjetunió Minisztertanácsának A nézőteret betöltő hatezer moszkvai elnöke is elkísérte az üdülőhelyre. Ipolyvisk utcáin a májusi menetben több mint félezren vonultak fel. Az ünnepi beszédet Bártól Károly elv­társ, a helyt nemzeti bizottság titká­ra tartotta. Utána a helyt iskola taní­tót felavatták a pionírokat és a ki­csi szikrák megkapták a jelvénye­ket. A tanulók Námer Ödön igazgató vezetésével több verset és énekszámot adtak elő. A régi forradalmi hagyo­mányokhoz híven lelkes volt a má­jus elseje a községben. Ondrejka elv­társ a párt egyik régi harcosa örömtől lelkesedve mondotta: — Nagyon örülök, hogy végre Ilyen zavartalanul békében vonulhatunk föl ezen a május elsején. Doltnszky Lajos elvtárs vitte azt a vörös zászlót, (középenj amelyet apja a legnagyobb terror idején is megmentett a i csendőrkéztől, amely alatt olyan rendíthetetlenül meneteltek a harmincas évek május elsején az ipolyviskiek. Az EFSZ-ek helyzete és feladatai az új perrendtartásban Május elsején a moszkvai Vörös­téren színpompás katonai díszszemlét tartottak, majd a moszkvai dolgozók felvonulása következett. A Lenin­­mauzeleumnál elhelyezett díszemel­vényen a vendégek között ott volt Fidél Castro, kubai miniszterelnök is. Foto: CTK—TASZSZ lelkes tapssal üdvözölte a becses vendégeket. Szünet után Fidél Castro és kísé­retét nagy tömeg vette körül. Minden oldalról hangzottak a lelkes kiáltá­sok: „Viva Cuba, Viva Fidél“. A moszkvaiakkal együtt a szovjet fő­városban tauló kubai diákok is üdvö­zölték a miniszterelnököt. A kongresszusi palota színpadán egymást váltották az élenjáró művé­szek, a moszkvai Nagyszínház zene­kara és énekkara, balettművészek és a népszerű szovjet énekesek. Fidél Castro az előadás szünetében szívé­lyes beszélgetést folytatott a művé­szekkel. Fidél Castro és kísérete május 3-án néhány napra egy Moszkva melletti Balratolódás Olaszországban A kommunista párt választási győzelme Az Olaszországban vasárnap és hét­főn megtartott választásokon a leg­erősebb párt, a Kereszténydemokrata Párt meggyengültén került ki a küz­delemből, míg az Olasz Kommunista Párt, mind a szenátusi, mind a kép­viselőházi választásokon jelentékenyen növelte szavazatainak számát; több mint 1 millió új szavazatot szerzett. Először fordult elő, hogy a két bal­oldali párt; a kommunisták és a Nen­­ni-féle szocialisták a szenátusi, és a parlamenti választásokon együttvéve több szavazatot kaptak mint a ke­reszténydemokraták. A burzsoá sajtó kommentátorait rendkívül kényelmetlen helyzetbe hozta az olasz választások eredmé­nye. Azzal próbálják „vigasztalni“ magukat, hogy a kommunista párt szavazatainak megnövekedését a vá­lasztáson először résztvevő fiatalok­tól szerezték meg. A társadalmi kapcsolatokban be­állott változások — különös tekintet­tel a polgári és munkajog területén, valamint a dolgozók részvétele a jogi előírások érvényesítésének megszilár­dításában — szükségessé tették a polgári perrendtartás megváltoztatá­sát is. Az új polgári perrendtartás, amely a polgári- és munkatörvénnyel párhuzamosan a jövő évtől lép életbe, az alkotmányban lefektetett bírósági eljárásokra vonatkozó alapelvekből indul ki és lehetővé teszi a bíróságok nevelő munkájának elmélyítését. Lé­nyegében a szocialista polgárjogi sza­bályzatnak két társadalmi funkciója van. Egyrészt az állampolgárok és a szocialista szervezetek jogi védelmé­nek eszköze, másrészt — a lakosság nevelésében — fontos szerepet tölt be. A polgári perrendtartás nemcsak a felmerülő ellentétek megvitatását és helyes megítélését teszi lehetővé, hanem fő küldetése megakadályozni olyan vitás kérdések kialakulását, amelyek eldöntéséhez bírósági be­avatkozás szükséges. Ennek a pre­ventív ténykedésnek a módozatai igen sokoldalúak. A forma és módszer, amely ezen fő feladat elérése céljából alkalmazható, különböző lehet. Pél­dául beszélgetés a választókkal, amely alkalomból a bíróságok dolgozói meg­ismertetik a lakosággal a jogi előírá­sokat és rávezetik őket arra, hogy önkéntesen teljesítsék a társadalom iránti kötelezettségüket és ne éljenek vissza — a társadalom rovására — állampolgári jogaikkal. Olyan egyéne­ket, akik nem teljesítik családjuk és a társadalom iránti kötelezettségüket, a szenátus elnöke beszélgetésre hívja meg. Természetesen a körülményeket annak a személynek, vagy kollektívá­nak a jelenlétében tárják fel, aki a kihallgatást indítványozta. Tehát, ha szövetkezeti-tagról van szó, akkor ott részt vesznek a szövetkezet többi tagjai is. Ilyen beszélgetés megejtését javasolhatja egy társadalmi szervezet, vagy bármely polgár. Ez azt jelenti, hogy a tanács (szenátus) elnöke az EFSZ javaslatára is beszélgetésre hív­hat meg olyan személyt, akivel szem­ben a szövetkezetnek valamilyen ok­nál fogva kifogása van. A beszélgetés következményeként létrejött ígéretet, vagy fogadalmat a bíróság ismerteti az EFSZ-szel és egyben felkéri, hogy ellenőrizze a fogadalom alapján vál­lalt kötelezettségek teljesítését. Ter­mészetesen helytelen lenne, ha adott esetekben csak a szövetkezet vezető­sége, vagy valamilyen más szerv lenne érdekeltté téve, be kell vonni — ebbe az ellenőrző munkába — a szövetke­zet tagságát, főképp az illetékes sze­mély legközelebbi munkatársait, ki­indulva abból, hogy a dolgozók széle­sebb rétegének nevelő munkája az egyes személyekre nagyobb hatást gyakorol. Az ellentétek felszámolásának má­sik, tehát további formája az egyez­tető tárgyalás, amelyen az egyes sze­mélyek, vagy személyek és szervezet közötti vitás ügyeket rendezik. Az új polgári perrendtartás alapján lefoly­tatott egyeztető tárgyalás lényegesen különbözik az eddigi gyakorlattól, amely szerint egyezségre lehet lépni az adott ügy bírósági tárgyalása előtt. Ebben az esetben a bíróság feladata megítélni, vajon jóváhagyhatő-e a felek között bíróságon kívüli meg­egyezés. A bíróság ebben az esetben is alkalmazza a nevelő munka külön­böző módszereit és rendszerint együttműködésre hívja fel az EFSZ-t, s ha szükségesnek látja az ügyet megvitatja nyilvánosan, vagyis a szö­vetkezet tagságával. A bíróságok eddigi gyakorlata válá­sok esetében odavezetett, hogy a pol­gári perrendtartás a békéltetésre, a házastársak nézeteltéréseinek a ren­dezésére, s így a házassági kapcsola­tok további fenntartására békéltető tárgyalást folytatott le egyrészt még a házasság fennállásakor, majd ismét a válóper megindítása előtt. Az ilyen esetekben is hasznos munkát végez­het az EFSZ. Javasolhatja a bíróság­nak békéltető tárgyalás lefolytatását és ha a bíróság szükségesnek látja, felszólíthatja együttműködésre az EFSZ-t. Az EFSZ ilyen esetben, vagyis a békéltető tárgyalásra kiküldi kép­viselőjét, aki jelenlétével elősegítheti az ügy igazságos megoldását. A nevelés célját szolgálják azok a jogi tanácsok is, amelyeket a polgárok felhasználhatnak a bírósági tárgyalá­sok alkalmából, valamint a figyelmez­tetések, amikoris a bíróság közli egyes szervezetekkel a munkájukban észlelt fogyatékosságokat. Ez azt je­lenti, hogyha netalán a bíróság a pol­gári bírósági eljárás folyamán meg­állapít az EFSZ tevékenységében olyan fogyatékosságokat, amelyek ve­szélyeztetik vagy sértik valaki másnak jogait, vagy ellentétekhez vezethet­nek, úgy a bíróság ezekre a jelensé­gekre figyelmezteti a szövetkezet vezetőségét. Az EFSZ természetesen megtárgyalja a figyelmeztetés alapján felvetett problémákat és az ered­ményről értesíti a bíróságot. Az új perrendtartás különleges figyelmet szentel annak, hogy a nem­zeti bizottságok és társadalmi szer­vezetek is aktívan résztvegyenek a polgári bírósági eljárásokban. Azok­nak a társadalmi szerveknek a száma, amelyek részt vehetnek, il­letve aktívan közreműködhetnek a bí­rósági tárgyalásokon, nincs korlátoz­va. Tehát a szakszervezet mellett részt vehet az EFSZ, a CSISZ vagy a Nemzeti Front bármelyik szerve. Tehát mint látjuk, egy olyan új in­tézkedésről van szó, amely az eddigi polgári perrendtartásban nem volt beiktatva. A társadalmi szervezetek, a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom, az EFSZ és a többi, működésük­kel előfeltételeket teremtenek a jog­sértések és jogtiprások elkerülésére, valamint arra, hogy kötelezettségét mindenki önkéntesen teljesítse. A társadalmi szervezetek ilyen irányú tevékenységében a bíróságok segítsé­get nyújtanak, valamint a tárgyalá­soknál, vagy azok megelőzésében együttműködnek velük. Lényegében itt a bíróságok és az Egységes Föld­művesszövetkezetek együttműködésé­ről van szó. A polgári perrendtartás értelmében az EFSZ háromféle formában vehet részt a törvényes eljárásokon. Leg­gyakoribb formája az EFSZ részvéte­lének a bírósági eljárásokon az lesz, ha az EFSZ részt vesz az ítélkezés­ben, amelyet valaki más kezdeménye­zett. Másodsorban az EFSZ maga ja­vasolhatja az eljárás megindítását. S nem utolsó sorban az EFSZ vállal­hatja valamelyik tagjának a képvise­letét. Mind a három esetben részt vehet az EFSZ nevében egy tag, rend­szerint valamelyik funkcionárius. En­nek jogában áll hozzászólni az ügy­höz, felsorolhatja a tényeket, ame­lyek szükségesek a helyzet teljes megítéléséhez, bizonyítékokat hozhat fel és javaslatokat terjeszthet elő. Lényegében olyan joga van mint a tárgyalás többi résztvevőjének. Az EIFSZ képviselője mind a javaslat be­terjesztésében, mind a bírósági eljá­rás folyamán, mint semleges fél lép fel és nem a pereskedők valamelyiké­nek oldalán. Az EFSZ részvételének a jelentő­sége — a bírósági eljáráson — abban rejlik, hogy mindig a közösség érde­keit tartja szem előtt és a helyes ténymegállapítás alapján segítségére van a bíróságnak az ügy igazságos megoldásában. Ez abban az esetben is érvényes, amikor az EFSZ ugyan nem kapcsolódik be az eljárásba, de a bí­róság előtt a saját tagját képviseli. Helyes lesz, ha az EFSZ-ek — még az új polgári törvénykönyv érvénybe lé­pése előtt — megismerik annak tar­talmát, hogy már az új évtől annak szellemében járhassanak el. J. Bátovsky, prom. jogász

Next

/
Thumbnails
Contents