Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)

1963-05-01 / 35. szám

on Fejtsétek meg! Ozlávik kilépett a bér­­& ház kapuján. Kö­rülnézett. Elhatározta magában, hogy ma va­lami nagy hőstettet visz véghez. De a prá­gai külváros utcái va­sárnap csendesek. Itt nem történik semmi olyan, amiről Szlávik ábrándozik. Pedig mi­lyen nagy dolog lenne például megmenteni egy ember életét. Vagy ki­hozni egy kisgyermeket az égő házból. De sem­mivel sem lenne kisebb egy gyorsvonat megállí­tása a felszakadt sín­pár előtt. Ezek lenné­nek a nagy hőstettek. Az újságok is írnának róla. Talán még a fény­képét is közölnék. Az utcában a fiúk a vál­­lukra emelnék. Ő lenne az egész utca gyerme­keinek a vezére. így elmélkedett ma­gában. Közben leért a Moldva partjára. A túl­só parton egy gyorsvo­nat száguldott el, hosz­­szú. barna kocsijaival. „Ez igen“ — csettin­­tett Szlávik. Biztosan a nemzetközi gyors. Ezt kellene megállítani. A folyó vizén felfelé egy félig üres gőzhajó úszott lassan. A kerekek la­pátjainak nyomán nagy zajjal csobbant a víz. Szlávik megvetően for­dult el tőle. Ez gőzös? Hiszen úgy mászik, mint egy csiga. Leült a pu­ha, meleg homokra és elmerengve nézte a las­san fodrozó vizet. — Hé, fiacskám, gye­re csak ide! Segítenél nekem egy kicsit ? -riasztotta fel merengé­séből a révész felesége. Szlávik némán bólin­tott. — Hol van Szevera bácsi? — kérdezte. — A városba ment és lehet, hogy csak estére jön haza. Nekem meg olyan szúrás van a de­rekamban, hogy alig Május elsején Nem füstöl a gyári kémény, a gép is megáll. Ünnepel a nép, a munkás, pihen ma a gyár. Ám a város mégse csendes, vidám emberek — víg énekét visszhangozzák utcák és terek Piros léggömb száll a napba május elsején, páros táncot ík jár a széllel felhők tetején. Erdőn-mezőn, völgyön-dotnbon dalol fiú, ^ány, nem csoda, ha táncra perdül bizony mindahány. A szálló szél jókedvüket viszi szerteszét, így tartjuk meg minden évben május elsejét. Donászy Magda tudok lehajolni — pa­naszkodott az asszony. — Nem baj, Szevera néni. Tudok én evezni, jól ismerem a folyónak ezt a részét. Menjen csak szépen haza. Majd helyettesítem Szevera bácsit. Szlávik örömmel lá­tott munkához. Szállí­totta az embereket az egyik partról a másik­ra. Zsebében meg-meg­csörrent a pénz, amit a szállításért kapott. Már előre örült, nagyot néz Szevera bácsi, ami­kor odaadja neki este a pénzt. Eleinte nagy gyönyö­rűséggel végezte dol­gát, de hamarosan úgy elfáradt, hogy alig tud­ta forgatni az evező­­lapátot. Közben az idő is borúsra fordult. Nyu­gati szél kerekedett. A Moldva sima tükrét növekvő hullámok tör­ték meg. Szláviknak erősen meg kellett markolni az evezőlapá­tot. Homlokán gyöngyö­zött a verejték, s úgy érezte, nagyszerű dol­got visz végbe. A csó­nak engedelmesen kö­vette karja mozdula­tait, legyőzve az egyre erősödő hullámok vál­takozó akadályait. Si­keresen kikötött a túl­só parton. Az utasok megdicsérték. Többen még külön meg is ju­talmazták. Boldogan evezett visz­­szafelé. Erezte, hogy ez a nap nem volt eredménytelen. Este Szevera bácsi megszorította a kezét. Mint férfi a férfinak. Megköszönte a segítsé­get. Búcsúzásnál pedig Szláviknak adta a be­vétel egy részét. Vidáman indult haza­felé. Elégedett volt. Megtalálta, amit olyan régen keresett: a nagy kalandot, az igazi hős­tettet. L. P. Egyetlen vonallal osszátok fel a kört két részre ügy, hogy minde­gyik rész számjegyeinek összege 21 legyen. Vízszintes: 1. Hires magyar író. 2. Robbanószer. 3. Idegen női név. 4. ízletes gyümölcs. 5. Lassú, ké­nyelmes járás. 6. Göngyölegsély. 7. Vágya, kívánsága. 8. Sportszerű kirándulás. 9. Olasz város. 10. Női név. A függőleges a) sorban Szlová­kia egyik nevezetességének nevét rejtjük el. Helyes megfejtés esetén mindegyik vízszintes sor „a““ be­tűvel végződik. Helyezzük előtérbe folvaink sportéletét 1 Nem véletlenül került figyelmünk középpontjába a falusi testnevelés kérdése. Már a XII. pártkongresszus a Csehszlovák Testnevelési Szövetség figyelmébe ajánlotta, hogy falvainkon a jövőben nagy figyelmet kell szen­telni a rendszeres sportolásnak. Ha figyelembe vesszük azt, hogy mező­­gazdaságunk számára 40 000 fiatalt kell megnyernünk, — ezt csakis ak­kor érhetjük el, ha támogatni fogjuk EFSZ-einket és állami gazdaságain­kat, hogy minél több fiatal szeresse meg a falusi munkát, s ezzel párhu­zamosan a falusi életet, szórakozást, sportolást. Bizony nem könnyű fel­adat ez, s nem lehet egyszerű kéz­­legyintéssel elintézni. Alaptalan az a nézet, hogy ifjúsá­gunk nem akar a mezőgazdaságban dolgozni. Ez felületes állítás lenne. Az egyik ok, ami a fiatalokat elidegeníti a mezőgazdaságtól az, hogy falun nem talál mindig és mindenben megér­tésre kulturális és sporttevékenysége megvalósításánál. A fiatalokat e tö­rekvésükben segítenünk kell és el kell érnünk azt, hogy a mezőgazda­ságban ugyanolyan hévvel, lelkesedés­sel dolgozzanak, mint akármelyik más munkahelyen. A testnevelés és a sport a legszélesebb alap, ahol a fia­talok érdeklődései találkozhatnak. Sajnos, a testnevelési mozgalom és az aktív sportolás egyes falvainkban még eléggé elhanyagolt. Ennek okát az emberek gondolkodásában és a szervezésben kell keresnünk. De ugyanakkor a Csehszlovák Testneve­lési Szövetségnek is szem előtt kell tartania a falusi testnevelést és fo­koznia kell a róla való gondoskodást. Természetesen nem minden támoga­tást csak tőlük várunk, hanem több kezdeményezést, támogatást nyújt­hatnak az EFSZ-ek, az állami gazda­ságok és a helyi nemzeti bizottságok is. Elsősorban az ő feladatuk, hogy a testnevelési szervezet falvainkon is eredményes munkát tudjon felmu­tatni és megnyerje a fiatalok kedvét a mezőgazdasági munkához. A szövetkezeteknek az legyen az igyekezetük, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek közel hozzák a falut a városhoz. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tervezésben előforduló hiányosságo­kat sem. A szövetkezetek gazdasági épületeit fontos berendezések: mos­dók, ruhatárak nélkül építik, úgyhogy a szövetkezetek dolgozói nem tudnak munka után hol megmosakodni, átöl­tözni. A pénzügyi kiadásokban a be­rendezések felépítése csak kevéssel lenne költségesebb, amit a szövetkeze­tek bizonyára meg tudnának fizetni. Vajon a mezőgazdasági dolgozó nem menne-e örömmel tisztán, átöltözve haza a munkából? A valóság, sajnos, eddig az, hogy sáros gumicsizmában és munkaruhában kell a falun keresz­tül hazatérnie a szövetkezeti dolgo­zónak. Ezen a téren elsősorban a szö­vetkezetek tehetnének sokat, nekik kellene elsősorban is a fiatalok ér* deklődését megnyerniök. Támogatniuk kellene minden olyan megmozdulást, amely a fiatalok figyelmét leköti. Falvainkon sok fiatalnak van mo­torkerékpárja. Miért nem lehetne pl. megszerveznie mototurista vállalko­zást. A nyári úszómedencét a szövet­kezet karöltve a falusi testnevelési szervezettel szintén felépítheti. Fal­­vaink változnak. A gazdasági válto­zásokkal együtt nem kevésbé fontos a kultúr- és testnevelés jellegű fel­adatokat is megoldani. A testnevelés, amely az ifjúság nevelésének egyik fő tényezője, kell, hogy kivegye ré­szét ezen történelmi újjászületésből, ha ehhez megteremtjük azokat a fel­tételeket, amelyek városainkon van­nak, a fiatalok rendelkezésére, akkor egészen biztosak lehetünk benne, hogy ifjúságunk jobban megszereti a falusi életet, munkát és szórakozást. Nagy Árpád VÍZSZINTES SOROK: 1. Rejtvényünk nyíl irányában). 26. Ivarsejt. 29. Vég­első része (folytatás a nyíl irányé- nélküli rét. 31. Görög betű. 32. Rejt­­ban). 9. Rangjelzés. 10. Fetid. 11. Fel vényünk második része (folytatás a ellentéte. 12. Sportág. 13. Csacsi be- nyíl irányában). 35. Égési termék. 37. széd. 14. Teher. 16. Asszony. 18. Észak­afrikai berber- és arab lakosok keve­réke. 20. Mutató­szó. 21. Az ábécé utolsó betűje. 22. Üt, olaszul. 24. Strázsa. 27. Dénes Gábor. 28. Jegyes. 30. Energia. 33. Lángol. 34. Állóvíz. 36. Helyhatározó­rag. 42. Francia aévelő. 43. Időhatá­rozói névutő. 45. Bizalmas megszó­lítás. 46. Olasz igenlés. 47. Fél bil­lió. 48. Folyó Kelet- Szibériában (éke­zethiba). 50. Gubós növény. 52. Keret. Táplál. 38. Ver. 39. Nem tud beszélni FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Város (ékezet hiba). 40. Fogadalom (u-ü). Svédországban. 2. Nem valódi. 3. 41. A Ludolf-féle szám. 42. Peru fő-Férje. 4. Fontos ásvány. 5. A mellék- városa. 44. Tanár közepe. 47. Katona név felsőfokának jele. 6. Igekötő. 7. József drámája. 49. Cipész szerszám. Japán pénzegység (j-y). 8. Régi ro- 51. Keresztül. 52. Föléje. mán pénz. 13. Betűt vet. 14. Zamat. Legutóbbi rejtvényünk helyes meg- 15. Névelő. 17. Derék átfogó. 19. Idő- fejtése a következő: mérő. 23. Midőn közepe. 25. Rejtve- „Igyekezzünk a vetéssel, mert a nyünk harmadik része (folytatás a késlekedés megbosszulja magát!“ Sorsolással az alábbiak részesültek könyvjutalomban: 1. Beke Lászlőné, Calovec 2. Káilay Blanka, Stvrtok na Ostrove 3. Kollai Mária, Safárikovo 4. Szabó Tamás. Jelka 5. Takács Irma, Bodza-Lúky VII. A fejjáték A korszerű felfogású (koncepciójú) labdarúgásban igen fontos, hogy a labdarúgó játékos jól tudjon fejelni. Hiszen a labda a mérkőzés alatt na­gyobb részt a levegőben van. Megen­gedhetetlen az is, hogy a csapatban a fejjátékot nagyon jól tudja például a jobb hátvéd, a bal szélső azonban nem. A csapat összes játékosának nagyon jó! kell tudnia fejelnie, ismer­ni kell a fejjáték minden csinját­­binját, állandóan gyakorolni kell és e téren is egyre nagyobb tökéletes­ségre kell törekedni. Már hányszor megtörtént, hogy azért esett gól, mert a hátvéd vagy az összekötő rosszul fejeltek. Hány kimondott gólhelyzetet hagytak már ki és nem értékesítettek, mert a csa­tárok nem tudtak fejelni. A fejelés begyakorlásakor mindig szem előtt kell tartani az alábbi há­rom alapelvet: 1. Fejeljünk mindig homlokkal. 2. Szemünkkel pontosan és állan­dóan kövessük a labda útját és a labdába fejeléskor se húnyjuk be szemünket. 3. Ugorjunk fel a levegőbe a labda felé -És most néhány magyarázat az előbb felsorolt alapelvekhez: 1. Ha azt akarjuk, hogy a lefejelt labdának kellő ereje is legyen, akkor mindig homlokkal kell fejelni. Ha egyenesen akarjuk továbbítani a lab­dát, fejünket tartsuk egyenesen, ha balra akarjuk' elfejelni, úgy fejünket fordítsuk balfelé, ha jobbra irányít­juk, akkor pedig jobbfelé. Ehhez azonban az szükséges, hogy nyakiz­maink kellőképpen edzettek legyenek és jó legyen a reakciónk a fej elfor­­dításakor. A labdába fejelés helyes akkor, ha testünket derékban oldalra, illetve hátra, és fejünket is hátra haj­lítjuk, s abban a pillanatban, amikor a labdába kell fejelnünk testünket derékban kiegyenesítjük és homlo­kunkkal hirtelen a labdába ütünk, hogy állunk csaknem mellünkbe ütődjön. Ha a földön szilárdan állva fejelünk a labdába, úgy lehetőleg terpeszállás­ban álljunk. Gyakran látjuk, hogy a írja : LADISLAV NOVAK, érdemes sportmester, a cseh­szlovák válogatott játékosa játékosok nem homlokkal fejelnek. Az ilyen fejjáték néha ugyan elkerül­hetetlen, de nem helyes, mert az így elfejelt labda nem elég átütőképes, az átadás rendszerint nem pontos és ha a labda nehezebb, vízzel átitatott, eléggé fájdalmas is. 2. Arról, hogy a labdát állandóan szemmel kell tartani, már az előző leckékben is említést tettünk. És ez a fejeléskor mondhatnám a legfonto­sabb. A labdába fejelés előtt a má­sodpercnek egy töredéke alatt el kell határoznunk, kinek adjuk át avagy hova akarjuk juttatni a labdát. 3. A fedezetek és a hátvédek igen gyakran hibáznak abban, s ez éppen ezeknél a játékosoknál fontos, hogy nem futnak a labda elé, sőt megvár­ják, amíg a földre esik, toppolják, majd szétnéznek játékostársaikat ke­resve s csak ezután adják át a labdát. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha a lab­dára rászaladnának, felugorva játé­kostársuknak fejelnék. Mennyi érté­kes játékidőt takarítanának meg. Ugyanígy a csatárok is a kapura gyakran csak fejeléssel „lőhetik“ a labdát, azonban várnak, toppolják a labdát, a kapuralövéshez hosszan ké­szülődnek ..., de akkor már rendsze­rint elszalasztottak a gőlszerzési le­hetőséget. Ezért a fejelésről adott egyszerű leckénk végén a következőket ajánla­nám figyelmükbe. Az edzők fordítsa­nak nagyobb gondot a fejelés begya­korlására és ne engedjék meg, hogy a gondjaikra bízott játékosok e téren a legkisebb hibát vétsék! Néhány példa a fejelés begyakorlására: 1. Fejelés felfüggesztett labdába. 4. Fejelés gyakorlása páronként. 2. Az edző a kör közepén állva dob­ja a labdát és a játékosok visszafeje­lik. 3. Az edző hosszú labdát küld a sor elején álló játékosnak, ez rászalad a labdára és fejjel a vele egy vonalban 5. A partdobás és a labda vissza­futó játékostársának adja át a labdát, fejelésének begyakorlása. Kiadja a Mező- Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium e Mezőgazdasági Kiadóvállalatban - Megjelenik hetente kétszer Főszerkesztő: Pathö Károly — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava Suvbrovová 16. — Telefon: főszerkesztő 615 56. szerkesztőség 501 00. — Telefonközpont: 543 91, 52110, 550 03. — Belső vonalak: főszerkesztő helyettese: 835. Pollt. titkárság 584, mezőgazdasági osztály 632, ágit-prop. osztály 639 szakmellékleÉ 519 — Nyomja a Polygraf leké závody, n. p.. Bratislava, uL Februárového vffazstva fl/d. — Terjeszti • Postai HIrlapszoIgálat előfizetést felvesz minden postahivatal és kézbesítő« Külföldi megrendeléseket a Postai HIrlapszoIgálat sajtőklylteli osztály a Praha fc» JindfISské ul« JL4, Intézi, « Előfizetési díj éventa 56.40 K£s^ K-19*31146

Next

/
Thumbnails
Contents