Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-28 / 34. szám
Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon * Csináld meg magad! • Milyen idő várható * Gyümölcsészet - szőlészet • Méhészet * Szakkérdésekre válaszolunk • Gyümölcsé szét-szőlészet • Szakkérdésekre válaszolunk • Hallottad már? • Mezőgazdasági kis lexikon • Csináld Egységes méhkaptár KÉRDÉS: Méhésztársaimtól hallottam, hogy egy újfajta méhkaptárt hagyott jóvá az Országos Méhészegyesiilet, de méreteit a mi vidékünkön nem tudjuk. Ha lehet, közöljék le az új méhkaptár méreteit, hiszen vannak ügyeskezű méhészek, akik megcsinálnák otthon található, erre a célra megfelelő hulladékdeszkából is. (Molnár Jenő, Glabusovce) VÄLASZ: Az új kaptárt Szlovákiában „Egységes méhkaptár", a cseh országrészekben pedig „Cechoslovák" néven ismerik. Az egységes kaptár keretmérete 37X30 cm, 11 kerettel. A költőtér és a mézür azonos nagyságú. Rakodókaptár. A mézür hátsó falában férőhely van az apró szerszámok számára. A költőtér hátsó fala ugyancsak nyitható, ahova megfelelő meleg takarás esetén az építőkeretet vagy az etetővályút helyezhetjük. A kaptár egyenkénti felállításra alkalmas. Teteje pléh- Iemezzel fedett. A kaptárfedél szellőző nyílásokkal van ellátva. A vándorlás szükségleteire külön betét szolgál, melyet a rakodó mézűr és a kaptár fedele közé illesztenek. Lehetővé teszi a szellőzést anélkül, hogy a világosság zavarná a családokat. A költőtér hátsó falába ugyancsak egy szellőzésre alkalmas betét helyezhető el. amely vándorláskor még a meleg éjjeleken is védi a családot a megfulladástól. A kaptár vaspántjai és lezáró berendezése lehetővé A kaptár főkellékei és részei: 1. Röpdeszka 2. A kijárónyílás lécbetétje 3. A költőtér elülső belső fala 4. A mézűr elülső belső fala 5. A kaptár külső fala 6. A falak szigetelése 7. Szellőzőkeret 8. A szellőzőkeret lécei 9. A szellőzőkeret rostaszövete 10. A meleget tartó szövetbetét 11. A födél deszkája 12. A födél kerete 13. Férőhely a mézűr hátsó falában szerszámok elhelyezésére 14. A mézűri férőhely ajtaja 15. A mézűr hátsó belső fala 16. A keret: 37X30 cm (külméret) 17. Anyarács 18. A költőtér ajtaja 19. A költőtér ajtajának betétje (lefelé húzva teszi a betekintést a költőtérbe anélkül, hogy a kaptár fedelét, a mézűrt le kelljen emelni. A szabványbizottság és a kísérleti állomások szerint legfontosabb a kaptár helyes kezelése. Míg a rajok kezelése, a tavaszi és őszi áttekintése, a családok serkentő és feletetési módja, az általános tapasztalatokból kialakult szabály szerint történik, külön figyelmet érdemel a mézűr nyitása. Szakkérdésekre ^^válaszolunk A tavaszi főhordás kihasználása érdekében tíz nappal a hordás előtt négy fiasításos keretet átfüggesztünk a mézűrbe. A költőtér fölé anyarácsot helyezünk. Az átfüggesztett keretek a költőtérben maradt és összetolt keretek fölé kerülnek. A költőtérben maradt üres részt az oldalakat teljesen lezáró választódeszkával elzárjuk. A választódeszka alja a fenekén nem zárja el a közlekedést, 10 cm-es szabad tér marad a választódeszka és a fenék között. Ezzel a választódeszkával csak az anyát akarjuk kizárni. Az üres térbe három műlépes keretet teszünk. Az anyarácsot leszűkítjük arra a részre, amely a költőtérben maradt. A műlépes részből szabad az átmenet a mézűrbe. Ez lehetővé teszi, hogy a méhek itt építkezzenek, ide mézet is raktározzanak, s a herék a mézűrből szabadon elszállhatnak. Az első mézelvétel után ezt a részt bőrlemezzel vagy gyenge deszkával eltávolítható) 20. A költőtér ajtajának rostaszövete 21. üvegtábla, amely fedi a kezelőteret 22. A kezelhető (építtető) keret 23. A fenékűr lécbetétje 24. Pánt (zongora) 25. Választódeszka A cukorrépa hiányos sorolásának megakadályozása Azokban a körzetekben, ahol cukorrépát és takarmányrépát termesztenek, több olyan mezőgazdasági üzemet találunk, amely a vetési munkálatok befejezésével egyidejűleg hektáronként 10 q égetett meszet juttat a talajra, hogy így elősegítse a cukorrépa sorolását és megakadályozza a hiányos sorolást. Erre az intézkedésre fokozottabb mértékben van szükség azokon a helyeken, ahol drága, egymagvú vagy koptatott cukorrépavetömagot vetnek. Nyugat-Németországban az elmúlt ívek folyamán szerzett tapasztalatok megmutatták, milyen fontos intézkedést jelent a talaj égetett mésszel való kezelése főként akkor, ha a talaj felszíne az erős vagy huzamosabb esőzések takarjuk. A választódeszkát eltávolítjuk és az egész költőtér szabad az anya petézési szükségleteire. A többi hordás esetében ugyanúgy járunk el. Az átfüggesztéssel együtt a költőteret, éppen úgy, mint a mézűrt, műlépes keretekkel vagy az elmúlt esztendőből visszamaradt szűzépítménnyel egészítjük ki. Az anyarácsot csak középen hagyjuk meg, míg az alsó részeken bőrlemezt vagy vékony deszkatakarőt alkalmazunk. Ezzel az eljárással tulajdonképpen az anyát akarjuk korlátozni akkor, amikor nincsen szükség új fiasításra. A kaptár pontos méreteit, szerkezetének aprólékos leírását és rajzait megrendelheti az alábbi címen: Slovenská kniha, Predajría 8019, Ceskoslovenské státne normy, Bratislava, Jesenského í. 5. Levelében kérje a „CSN 47 8810, Jednotny úl“ szabványt, amelynek ára 6,50 Kcs. Ez egy 26 oldalas kis brosúra pontos leírással és a lehető legaprólékosabb rajzokkal. Dr. Novacky Készüljünk fel a másodnövények termesztésére ■ E : ősszel vetett, áttelelő zöldségféléink tavasszal korábban hoznak termést, s így utánuk másodnövényeket termeszthetünk. Másodveteményként a karfiol, a kelkáposzta, az uborka, a karalábé stb. kitűnően megfelel. Az ősszel vetett áttelelő növények után, például a téli saláta, áttelelő hagymafajtáink némelyike, valamint a spenót után ültetjük őket. Fontos, hogy célszerűen a megfelelő fajtákat válasszuk. Káposztaféléink közül a rövid tenyészidejű fajták a legmegfelelőbbek. Salátából a téli vajfej, uborkából pedig a fürtös fajták a legalkalmasabbak. Háztáji kertjeinkben ügyes gazdálkodás mellett ugyanazon a földterületen elérhető a három termés is. Az ősszel vetett saláta sorközeibe, — amelyet még a tél beállta előtt kipalántázunk — elduggatjuk a fokhagymát, amely a salátával együtt áttelel, és amikor a saláta már kapálásra vár, a fokhagyma is csakhamar kikel. A saláta első kapálásSkor ügyelni kell arra, hogy meg ne sértsük a fejlődésnek indult fokhagymát. Igaz, hogy a kapálás tovább tart, de ez mégis kifizetődik. Június 28-a körül, amikor mind a saláta, mind a fokhagyma lekerült a földről, harmadnövényként spenótot vagy befőzésre való uborkát ültethetünk. Nagyüzemi gazdaságban ez nem szokás, de házikertjeinkben kifizetődő és mindhárom növényveteményből kielégítő termést érhetünk el. Földünk túlságos kimerülésének megakadályozására közvetlenül ható műtrágyát használunk, amellyel segítjük a növények fejlődését és növeljük azok terméshozamát. Nagyon alkalmas és közvetlenül ható műtrágya a kálisó, amelyet növényeink sorközeibe szórunk, ügyelve, hogy ne érintse azok leveleit, mivel megperzselhetné azokat. A sorok közé szórt kálisót kapálással a talajba keverjük, s az csapadékkal feloldódva gazdag tápanyagot nyújt a növényeknek. Ifj. Fitos Imre 8 Kottásról leszoktató ketrecek és eszközök C/5 N Q a* co ''t O) cs a* «-'»í a oí N O «-■'I a a a: a aj o ** oí. a a* 2 av ■'t *>5 5 (T> N O* «a a N a* a Co a* 'S. 5! Sa’ Ss* o • O Oo s* ai a* 2 <a 2 a <a a a* • § s al o* a av >t a o» • SE a o a a* 2 av-t "O Sokszor, különösen nyáron nem kívánatos a sok kotlő, ilyenkor leszoktató ketreceket használunk erre a célra. A kotlőt egy olyan ketrecbe tesszük, amelynek feneke minél ritkábban van belécelve úgy, hogy azon a tyúk kibújni nem tud, de alulról tollatlan mellét állandó légáramlás, hideg levegő éri. Még jobb az a megoldás, ha a ketrecet felfüggesztjük, hogy az állandóan mozogjon. A tyúk néhány nap alatt a kotlást abbahagyja. Korszerűbb a villamos kotlásleszoktatő készülék olyan helyen, ahol van villanyáram. Az 1. ábra a kotlásleszoktatő ketrecet szemlélteti. A 2. ábrán a villamos kotlásleszoktatót látjuk. Legújabban a kotlók elektromos árammal való kezelése bizonyult nagyon ered-Kotlásról leszoktató ketrecek — a—b) lábon álló ketrecek, c) függő, állandóan mozgó faketrec következtében cserepessé válik és a talajkéreg akadályozza a répa gyors és maradéktalan sorolását. Ilyen esetben megbízható eredménnyel jár a vetésterület utólagos mefzezése. A meszezést a vetéssel egyidejűleg vagy közvetlenül utána végezzük el. A meszet nem szükséges könnyű boronával a talajba keverni, de ez az intézkedés semmi esetre sem árthat. Ez az utólagos gyenge meszezés feloldja a talajkérget és megakadályozza a talaj eliszaposodását. A mész a tényé szidó egész tartama alatt hozzájárul a terméshozamok növeléséhez is. A vetéssel egyidejűleg végzett utólagos meszezés mind aszályos, mind csapadékdús években kihat a hektárhozamok nagyságára és bevezetése nálunk is ajánlatos. Csomagolt kész mezőgazdasági épületek Angliában Angliában egyre inkább terjed az úgynevezett csomagolt készépületek használata. Az épületek gyártói a megrendelőknek hiánytalanul felszerelt, gépi berendezéssel ellátott mezőgazdasági épületeket szállítanak le, és biztosítják annak felállítását és szerelését is. Többnyire különböző nagyságú, előre gyártott épületelemekből készített tipizált ményes leszoktatási módnak. Az eljárás lényege, hogy az ábrán látható készülék segítségével 24 voltos villanyáramot vezetünk át az állat agykérgén, 3—10 másodpercig, majd ezt a műveletet 10—20 perc múlva újra megismételjük. Az áram hatására a kotlók 85— 95 %-a abbahagyja a kotlást. Ha az első kezelés eredménytelen, úgy három napon belül az eljárást máépületekről van szó, de a megrendelők kívánságára az üzem nem tipizált épületet is készít. Jelenleg főként gabonaraktárakat (beleértve a szárító- és tisztítóberendezést is) és nagy mértékben gépesített sertéshizlaldákat árusítanak ilyen formában. Ügy vélik, hogy a mezőgazdasági épületek előregyártásának módszerét csakhamar kiterjesztik a többi gazdasági épületekre is. Ezek az épületek könnyű szerkezetűek és tervezett élettartamuk 10-‘-15 év. A gazdasági épületek előregyártásának előnye a beruházási költségek csökkentése, valamint az építkezés és a szerelési munkálatok meggyorsítása. (Farm mechanisation 156/62) sodszor, sőt harmadszor is meg kell ismételni. A kezelés hatására elmaradnak a kotlás tünetei és a kotlók 13—17 nap múlva ismét megkezdik a tojástermelést. Kellő időben felismerve a kotlást és alkalmazva az eljárást, a kezelés hatásosabb, a tojásrakás hamarabb indul meg, sőt a kotlók mintegy 20 °/o-a nem is hagyja abba a folyamatos tojástermelést. Elektromos kotlásleszoktatő készülék használat közben ldzs3iozs-'t3ZS3soiquirifio « (jjüíjMa opi uafiim • ipaöoiu öaiu pivuisj 9 uojpxai si% ißpsopzaßoza^ • iupiu pD})on*>H # jjuniozsvjm a^asapua^vzs GRUBBER vagy szántóföldi kultivátor, elsősorban a talaj forgatás nélküli lazítására szolgál. Merev és rugós művelő szerszámokkal készül. A művelő szerszámok lehetnek sarobolókések, lazítófogak, vésőfogak. A tavaszi talajelőkészltő munkák eszköze, mellyel a magágyhoz kívánatos talajállapot érhető el, a talajnedvesség megóvásával. Őszi vetéselőkészítésben és- tarlóhántásban főleg nagy területteljesítménye miatt használják. Laza talajok gyomnövényeit is irtják vele. Mint talajlazító különleges kialakítással 60 cm mélységig használható. ZEHETMAYER HENGER. A szöges hengerek egyik típusa. Palástjába erős szögeket, illetve tüskéket rögzítenek. Munkája átmenetet képez a henger és a borona között, mert a talaj felső rétegét fellazítja, a felszín alatti réteget pedig tömöríti. Különösen alkalmas kikelt vetések talajcserepesedésének megszüntetésére, mert a növényzetben alig tesz kárt. CAMBRIDGE HENGER (kémbridzs). Közös tengelyre fűzött gyűrűkből és csillagos elemekből álló talajművelő eszköz. A csillagos elemek átmérője 20—30 mmrel meghaladja a gyűrűk átmérőjét, s ezért ezek haladás közben lassabban fordulnak, mint az utóbbiak, ami biztosítja az öntisztítást. Kitűnő rögtörést és talajtömőritést végez. CROSCHILL HENGER. Talajtömörítő és rögtörő eszköz, tengelyre erősített különleges kiképzésű gyűrűkből áll. A gyűrűkarikák oldalából csonka deltoid alakú fogazat áll ki. A henger súlya viszonylag kis felületre fekszik, így tömörítő és rögtörő hatása jó. A gyűrűk köze gyakran eltömődik, ezért szokták közéjük iktatni a Cambridge henger csillagos elemeit, amelyek lassú fordulás révén az öntisztítást végzik. RIGOLOZÄS: A talaj teljes átfordítása 60—100 cm mélységig. Végezhető ásóval és előhántós rlgolekével, gépi vontatással. Az ilyen mélységű talajforgatás szőlő-, torma-, komló-, spárga- és esetenként gyümölcstelepítés előtt szükséges. IK 0 $ ■f a ii x o K o RJ
