Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-01-13 / 4. szám
Nemzetgazdaságunk arányos fejlődéséért Viliam Siroky elvtársnak, a CSKP KB ülésén tartott beszédéből Pártunk XII. kongresszusénak határozata hangsúlyozta, milyen jelentős az 1963, év szerepe népgazdaságunk jelenlegi nehézségeinek leküzdésében. Az 1963. évi terv sikeres teljesítésével teremtjük meg az 1964-1970. évekre szólő hétéves terv szilárd alapját. A mezőgazdasági teljes termelés tavaly az 1961. évi színvonalnak nem egészen 94 százalékára csökkent. A tervhez viszonyítva nem került felvásárlásra 383 millió liter tej és a felvásárolt termékek mennyisége csaknem 7 százalékkal volt kevesebb, mint 1961-ben. A cukorkampányban a termelés a tervezettnél 318 ÖOO tonnával volt kevesebb. A beruházási építkezés tervét kb. csak 93-94 százalékra teljesítettük. A befejezetlen építkezések száma tovább növekedett úgy, hogy csak kis mértékben került sor a termelőhelyek tervezett bővítésére. Az iparban nem értük el a munka termelékenységének ter■ vezett növekedését, az 1961-es évhez viszonyítva a munkatermelékenység csak 3,2 százalékkal növekedett. Az 1962. évi terv hiányos teljesítése kedvezőtlenül befolyásolja a népgazdaság ezévi fejlődését, főként ami a nyersanyag és anyagtermelést illeti, beleszámítva a mezőgazdasági nyersanyagokat is, valamint a termelőhelyek üzembehelyezését. A népgazdaság fejlődésében mutatkozó problémák megoldása rendkívüli erőfeszítéseket követel az irányító szervek részéről, hogy a CSKP XII. kongresszusának irányelvei alapján biztosítsák szocialista gazdaságunk arányos fejlődését. TEREMTSÜK MEG A NÉPGAZDASÁG TOVÁBBI FEJLŐDÉSÉNEK FELTÉTELEIT A XII. kongresszus határozata alapján az idei tervnek az erőforrások intenzív kihasználáséra, az 1964-1970. évi hétéves tervben a termelőerők sokoldalú hatékony fejlesztésére való átmenet biztosításéra kell alapulnia. Az alapvető problémák megoldásában kifejtett minden erőfeszítés ellenére a kitűzött célt nem értük el teljesen. Az idén továbbra is arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk az arányos és hatékony fejlődés megfelelő feltételeit a tervfeladatok teljesítése során. Az 1963. évi terv javaslatát pozitívnak tartjuk, mert kifejezi az eddigi kedvezőtlen fejlődés okainak leküzdésére, az arányosság helyreállítására irányuló erőfeszítésünket. Az ipari termelésnek kb. 1 százalékkal kell növekednie, a beruházási építkezés tervezett terjedelme alacsonyabb az 1962. évi színvonalnál, s csupán a mezőgazdaság és a közlekedés tervezett fejlődése számít a termelés és a teljesítmények gyorsabb ütemére. A továbbiakban Siroky elvtárs részletesen elemezte a beruházási építkezések, a gép- és kohóipar, a vegyiipar, a széntermelés és a közlekedés jelenlegi helyzetét és fejlődésének távlatait. IDEJÉBEN VÉGEZZÜNK EL MINDEN MUNKÁT A MEZŐGAZDASÁGBAN! Az idei terv teljesítése nagy mértékben attól függ, hogyan valósítjuk meg a mezőgazdasági termelést és terményfelvásárlás feladatait. Ha a mezőgazdasági termelés tervezett terjedelmét összehasonlítjuk a múltévi helyzettel, a növekedés 9,5 százalék, sőt a növénytermesztésben 18,4 százalék. E feladatokat természetesen befolyásolják a múltévi kedvezőtlen éghajlati viszonyok. De ha ezeket a feladatokat az 1961-es évvel hasonlítjuk össze, akkor ezek reálisabban hatnak. 1963-ban az 1961-es évhez viszonyítva 2,9 százalékos növekedést tervezünk és a növénytermesztésben 7,5 százalékos növekedéssel számolunk. Az idén a mezőgazdaság 12 százalékkal több műtrágyát kap, mint tavaly és tovább javul műszaki ellátottsága is. A mezőgazdasági termelésben tervezett feladatok teljesítésé lényegében a növénytermesztés eredményeitől, főként a takarmány mennyiségétől függ. Ezért gondoskodni kell arról, hoay a tavaszi munkákat idejében és jól elvégezzük, hogy a gépek teljes kihasználásával és a falusi lakosság segítségével elkerüljük a tavaly ősszel előfordult esetek megismétlődését, amikor Dél-Szlovákiában még pártunk XII. kongresszusának idején sem takarították be a szemes kukoricát, Dél-Morvaországban pedig a cukorrépát. Tekintettel a takarmányra, főként a szarvasmarhák számára szükséges takarmány terén fennálló nehéz helyzetre, a kormány a múlt év szeptemberében a vágómarha súlygyarapodásának hatékony biztosítása érdekében javaslatot hagyott jóvá, mely szerint a vágómarha felvásárlása 20 000 tonnával meghaladja az egész évi terv teljesítésében feltételezett mennyiséget. A szarvasmarha fokozott felvásárlására irányuló feladatokat azonban több mint 13 000 tonna élősúly terjedelemben nem teljesítettük. így kihasználatlan maradt az a lehetőség, hogy a szarvasmarhaállomány diferenciált módosításával oldják meg a nehéz takarmányhelyzetet és az egyes mezőgazdasági üzemekben hatékonyabbá tegyék az állattenyésztési termelést. Ennek a helyzetnek a megoldását éppen úgy, mint a megnövekedett sertésállomány bizonyos szabályozását számításba kell venniük az idei terv teljesítésére irányuló intézkedésekben. Az 1963. évi terv néhány komoly problémát okoz Szlovákia gazdaságának fejlesztésében és a problémáknak különös figyelmet kell szentelni. A terv komoly feladatokat tűz a mezőgazdasági termelés elé, melynek terjedelmét a múlt évhez viszonyítva 12 °/o-kal kell növelni. Szlovákia mezőgazdasági termelésének fejlődését az idén a növénytermesztés gyors növelése jellemzi. A növénytermesztésnek a múlt évhez viszonyítva csaknem 22 százalékkal kell emelkednie. Ezáltal létrejönnek az állattenyésztési termelés és az élelmiszeripari ágazatok termelése további növelésének feltételei. Igen jelentős feladatok várnak megoldásra a vegyi ipar fejlesztésben is. A vegyipari termelésnek több mint 10 százalékkal kell emelkednie, mely gyarapodást az új termelőhelyeken, a bratislavai Slovnaftban és a salai Dusloban kel! elérni. A LAKOSSÁGNAK NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Az 1963. évi terv a lakosságnak nyújtott szolgáltatások 6,8 százalékos növekedésére számít, amelyekről a helvi gazdálkodási vállalatok és szervezetek gondoskodnak. A múlt évben a szolgáltatásokért a lakosságtól kapott bevétel 9,4 százalékkal emelkedett, annak dacára tudjuk, hogy a helyzet még nem mindigi kielégítő. A -zolgáltatások színvonala általában alacsony, az egyes kerületekben és járásokban még nagyon különböző, s főként vidéken gyakran még .. legalapvetőbb szolgáltatásokat sem biztosítják. Ezért ezen a téren je Hitős szervező munkára lesz szükség, hogy túlszár /aljuk tervezett feladatokat, dacára annak, hogy a beruházások általános helyzetére és lehetőségére való tekintettel a helyi gazdálkodásban sem elégíthetjük ki az új építkezések iránti igényeket. A XII. kongresszus határozataival összhangban nagy erőfeszítést teszünk az lakásépítés feladatainak teljesítésére, hogy meggyorsítsuk a lakásépítést és túlszárnyaljuk azt az országos feladatot, amelynek értelmében 1970-ig 1,200.000 lakást kell építeni. Tekintettel arra, hogy egyes szakaszokon lassú a beruházási építkezés, lehetőség nyílik arra, hogy mind a termelőhelyek, mind az építő anyagok szempontjából létrejöjjenek a lakásépítés meggyorsításának előfeltételei. A lakáskérdés megoldásában fokozni kell a lakosság részvételét. Ezért a szövetkezeti lakásépítés már az 1963. évi tervben 15 százalékkal növekszik a múltévi színvonalhoz viszonyítva. Konkrét intézkedéseket kell tenni a szövetkezeti lakásépítés részarányának növelésére, másrészt meg kell ítélni az állami lakásépítés csökkentésének társadalmilag szükséges méreteit és lehetőségeit annak érdekében, hogy fokozódjék a lakosság részvétele a lakásprobléma megoldásában. Ebből indul ki a párt elnökségének határozata is, a nemzeti bizottságok által folytatott lakáspolitika megvalósításáról és a lakbérek rendezéséről, egységesítéséről. A továbbiakban Siroky elvtárs foglalkozott a termelés hatékonyságának kérdésével, a munkaidő teljes kihasználásának, fontosságával és a munkafegyelem megszilárdításának szükségességével. 1963 A HÉTÉVES TERV ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÉVE Népgazdaságunk továbbfejlesztésére irányuló törekvésünk oszthatatlan része az 1964 — 1970. évi hétéves terv és az 1964. évi terv előkészítése. Pártunk XII. kongresszusa a szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének fő irányairól hozott határozatában kitűzte a legfontosabb feladatokat, munkánknak világos és pontos irányt szabott. Az 1963. évi népgazdasági terv következetes teljesítése, a hétéves terv előkészítése, s a kongresszus által kitűzött összes többi feladat teljesítése az állami és gazdaságii szervek, elsősorban a kormány és a minisztériumok irányító és szervező munkája színvonalának szüntelen .emelkedését követeli meg. Az irányító munka valamennyi fokán és minden láncszemében gondoskodni kell a demokratikus centralizmus elvének következetes érvényesítéséről, fokozni és javítani kell a központi irányítást és biztosítani kell a társadalom érdekeinek szigorú, elsődleges érvényesítését. Annak feltétele, hogy valamennyi állami és gazdasági szerv helyesen és hatékonyan dolgozza ki és biztosítsa a kongresszusi határozatok teljesítését az, hogy egész tevékenységükben következetesen érvényesítsék a XII. kongresszus által kitűzött alapvető feladatot: a párt vezető szerepének további elmélyítését és gondoskodjanak döntő, irányító befolyásáról életünk valamennyi szakaszán. SOKOLDALÚAN JAVÍTSUK AZ IRÁNYÍTÓ MUNKA STÍLUSÁT ÉS MÓDSZEREIT Az egész irányító és szervező munkában a pártosság egyúttal azt is jelenti, hogy céltudatosan és következetesen érvényesítsük a XII. kongresszus következtetéseit a munkastílusról-, formákról- és módszerekről. A kongresszus feladatul tűzte ki az állami és gazdasági szervek, valamint a nemzeti bizottságok valamennyi funkcionáriusa és dolgozója közvetlen felelősségének növelését, a lenini munkamódszer betartását. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a kormány, a minisztériumok, a nemzeti bizottságok, a termelési, gazdasági egységek vezető dolgozóinak tevékenységében az élő, rugalmas és operatív szervező s ellenőrző tevékenység legyen túlsúlyban. A továbbiakban Siroky elvtárs a központi szervek felelősségéről és feladatairól beszélt, főleg azzal kapcsolatban, amely összefügg a hétéves terv kidolgozásával. Ebből a célból már 1963. április 1-ig ki keli dolgozni a hétéves terv és az 1964-es terv előkészítésének új módszereit. Gondoskodni kell arról, hogy a jövőben az évi terv összeállítása már az előző év elején megkezdődjék. Konkréten tehát az 1963-as év elején meg kel! kezdeni az 1964-es évi terv előkészítését Főként megfelelő időbeni előnnyel kell elvégezni az elemzéseket és kidolgozni a fontos kérdések megoldásának különféle változatait, hogy így idejében megállapítsák a népgazdaság fejlesztésének fő feladatait és azok megoldásának legjobb változatát. Siroky elvtárs beszélt azokról az intézkedésekről is, amelyeket a választott ellenőrző szervek összefüggő rendszerének kiépítésére tettek. A népi ellenőrző bizottságok 1963-ban fokozatosan kiépülnek üzemekben és városokban egyaránt, mégpedig úgy, ahogy ezt a kiválasztott üzemek és helyek helyzetének politikai- gazdasági sürgőssége megkívánja. Az üzemi bizottságokat a dolgozók gyűlésein, az FSZM üzemi bizottsági választása keretében két évi időtartamra választják meg. A XII. kongresszus határozatának értelmében — mondta beszédének további részében Siroky elvtárs — 1963. januárjától erősítjük a központi irányítást, az árak tervezése, megállapítása és ellenőrzése szakaszán, hogy megteremtsük e szakaszon a fogyatékosságok kiküszöbölésének feltételeit. E célból létrejön az Állami Árbizottság, mint a kormány objektív szerve, amelynek elsősorban az lesz a feladata, hogy a kormánynak segítséget nyújtson az árak tervezése és megállapítása terén foganatosított alapvető intézkedésekben, figyelemmel kísérje és felülvizsgálja az árakat, az árproblémákat és irányítsa e szakaszon a központi szervek tevékenységét. A MEZÖGAZDASÄG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÚJ ALAPJA A központi irányítás problémái között rendkívül fontos helyet foglal el a mezőgazdaság irányításának kérdése. A XII. kongresszus hangsúlyozta, hogy a szakosítás és az összpontosítás bevezetése, a mezőgazdaságnak ipari színvonalra való emelése érdekében kitűzött igényes termelési feladatok teljesítése feltétlenül megköveteli, hogy az irányítás a legnagyobb mértékben konkrét és hatékony legyen. Ezért a kongresszus kitűzte azt az alapelvet, hogy a mezőgazdaság irányítását egy központba kell összpontosítani a párt közvetlen vezetésével é^a járásokban mezőgazdasági termelési igazgatóságokat kell létesíteni. A kong-esszus határozata alapján sor kerül a CSKP KB és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya mezőgazdaságot irán utó bizottságának megalakítására, A bizottság munkájának fő feladata az lesz, hogy minden vonatkozásban feldolgozza a XII. kongresszusnak a mezőgazdasággal kapcsolat js határozatát, hogy teljesítsük a párt falusi politikájának legközelebbi célkitűzését — a mezőgazdasé színvonalának 1970-ig az ipar színvonalára való emelését. A bizottság fogja megtárgyalni és jóváhagyni a mezőc, zdasági termelés fejlesztésének évi terveit és a feladatoknak egyes kerületekre, járásokra és a központilag irányított szervezetekre való felosztását. A bizottság fog gondoskodni a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági terményfelvásárlás folyamatos irányításáról — gondoskodik róla, hogy az irányítás döntő formája a haladó tapasztalatok és a legjobb mezőgazdasági gyakorlati eredmények elterjesztése legyen. Különös figyelmet fog szentelni a lemaradó és átlagos mezőgazdasági üzemeknek az élenjárók színvonalára való emelésére, a mezőgazdasági utánpótlás és a mezőgazdasági káderek nevelésének. Tevékenységében rendszeresen gondoskodik arról, hogy létrehozza a mezőgazdasági üzemekben folyó termelés gyors szakosításának feltételeit. A bizottság határozatait és döntéseit pártvonalon a CSKP KB mezőgazdasági osztálya útján, állami vonalon a Mező, Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztérium, valamint a Központi Mezőgazdasági Terményfelvásárlási Igazgatóság útján biztosítja. A járásokban mezőgazdasági termelési igazgatóságok létesülnek, mint az EFSZ-ek és az állami gazdaságok egységes irányító szervei. Szervezetük és tevékenységük kérdéseinek részletes kidolgozásánál abból az alapelvből indulunk ki, hogy a vállalati irányítás elemeinek felhasználása mellett tiszteletben kell tartani a szövetkezeten belüli demokrácia alapelveit, s a szövetkezet vezető szerveinek, a taggyűlésnek és a vezetőségnek ebből eredő helyzetét. Egyúttal hangsúlyozni kell, hogy a termelési igazgatóságok a járási nemzeti bizottságoknak elsősorban a tervezés és a pénzellátás terén tartoznak felelősséggel. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdaságot irányító új módszerek bevezetése nem mentesíti a nemzeti bizottságokat a mezőgazdasági fejlesztéséért, a mezőgazdasági politika megvalósításáért viselt felelősségüktől. A járási nemzeti bizottságok továbbra is jelentős szerepet fognak játszani a falun végzett szervező tömegmunkában, a mezőgazdasági terményfelvásárlás biztosításában, valamint a tervezés és a pénzellátás szakaszán. Ami a helyi nemzeti bizottságokat és mezőgazdasági albizottságokat illeti, a mezőgazdaság irányításának új rfßdszere mellett is megmarad eddigi jogkörük és felelősségük. A mezőgazdaság fejlesztése terén továbbra is elsősorban a mezőgazdasági föld teljes kihasználásáról, termővé tételéről és védelméről, a felvásárlás egyenletes teljesítéséről, a szocialista munkaverseny kibontakoztatásáról, az EFSZ-ek beruházási tevékenységének jóváhagyásáról és az EFSZ-ek alapszabályzatának betartásáról fognak gondoskodni. A mezőgazdaság irányításának új rendszerét most úgy dolgozzuk ki, hogy még 1963 első negyedében jóváhagyhassuk és megvalósíthassuk. Természetesen a pártszervek és a nemzeti bizottságok feladata lesz mindenképpen biztosítani azt, hogy most ne gyengüljön a mezőgazdaság szakaszán végzett irányító tevékenység. Ellenkezőleg a termelési-pénzügyi tervek kidolgozása, az állattenyésztési termelés és a felvásárlás év kezdetétől való biztosítása terén és a tavaszi munkák előkészítése folyamán fokozott erőfeszítéssel éppen ebben az időben kell megteremteni az idei terv teljesítésének alapvető feltételeit. A KORMÁNY KÖZVETLEN IRÁNYÍTSA A NEMZETI BIZOTTSÁGOKAT • Siroky elvtárs beszédének további részében a miniszterek felelősségéről beszélt az állami tervvel kapcsolatban. A kormány a miniszterek' a központi hivatalok vezetői és a kerületi nemzeti bizottságok tanácsai feladatává tette, hogy 1963. január 31-ig nyújtsák be a termelési gazdasági egységek és vállalatok irányítási és igazgatási apparátusában javasolt intézkedések elveit. Siroky elvtárs aztán a nemzeti bizottságok feladatairól beszélt a szocialista társadalmunk további fejlesztésével kapcsolatban. Ismertette, hogy, a nemzeti bizottságok ügyeit intéző kormánybizottság felesleges közvetítő láncszemnek mutatkozott és a nemzeti bizottságok ügyeit intéző központi hivatal sem volt képes rugalmasan és talpraesetten teljesíteni az öszszes feladatot. Ezért határoztuk el a kormánybizottság és a központi hivatal megszüntetését és a nemzeti bizottságok közvetlen irányítását a kormány által. Az eddigi központi hivatal feladata tevékenységének irányzata alapján megoszlik. A kormánynak a nemzeti bizottságokat közvetlenül irányító segédapparátusa lesz a miniszterelnökség mellett létesülő nemzeti bizottságok osztálya. A helyi gazdálkodás és a nemzeti bizottságok által irányított szolgáltatások fokozott központi fejlesztése érdekében 1963. januárjában létrejön a helyi gazdálkodás fejlesztésének központi igazgatósága. A nemzeti bizottságoknak, gazdaságii és kulturális téren, irányító tevékenysége szakaszán a konkrét intézkedések fő irányzatát a következőképpen foglalhatjuk össze: A központi irányítás szerepének megszilárdítása érdekében elmélyül a tervezés és a pénzellátás. Elsősorban az ágazati tervezés erősítése következtében. Az egyes kerületek számára az ún. globális módszer helyett az eszközöket nagy mértékben az ágazatok szerint előírás alapján határozzák meg. Nagy erőfeszítést teszünk a terv és a költségvetés jó előkészítésére és irányítására. A nemzeti bizottságok által irányított helyi ipari termelő vállalatok és üzemek irányításában az az elv érvényesül majd, hogy az országos jelentőségű vállalatokat, főleg a külkereskedelem számára termelő vállalatokat az illetékes termelési minisztériumok alá rendeljük, A nemzeti bizottságok elsősorban azokat a vállalatokat és üzemeket fogják irányítani, amelyek jelentőségüknél fogva a helyi lakosság szükségleteit szolgálják. Az iskola- és kulturális ügyek terén az I. fokú iskolák pedagógiai és szakmai irányítása a járási nemzeti bizottságokban összpontosul, de a helyi nemzeti bizottságok és a városi nemzeti bizottságok gazdasági téren tovább is igazgatni fogják az iskola előtti és iskolán kívüli létesítményeket, valamint az I. fokú iskolákat. Valamennyi II. fokú iskola irányítása az a KNB-ok hatáskörébe fog tartozni. -> * * » Társadalmunk valamennyi rétege előtt ma egyetlen egy és a legnagyobb mértékben felelősségteljes feladat áll: valóra váltani Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusának feladatait. A XII. kongresszus következtetései megkívánják, hogy alaposabban tanulmányozzuk a szocialista közgazdaság objektív fejlődésének törvényeit, sokkal mélyebben behatoljunk népgazdasági ::ik bonyolult viszonyaiba és minden komoly problémát beható tudományos elemzés alapján oldjunk megi. Megkívánják, hogy rugalmasan teljesítsük az adott feladatokat, és egyre nagyobb mértékben támaszkodjunk az élet alapos ismeretére, a dolgozók aktivitására és kezdeményező munkájára. Megkívánják, hogy elmélyítsük és emeljük az állami és gazdasági apparátus valamennyi fokán az irányító munka színvonalát, úgy hogy megfeleljen t feladatok igényességének.
