Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-07 / 28. szám
így van ez rendjén!... Az obidi szövetkezet is be akarja hozni azt a lemaradást, amely az elmúlt 12 év alatt sok gondot okozott a vezetőségnek. A szövetkezet előrelendüléséhez nagyban hozzájárult, hogy a területi * újjászervezés után Bajza József, a divai EFSZ agronómusa és vele együtt 20—25 fiatal munkaerő került a szövetkezetbe. A régi vezetőség tűrte, hogy egyes tagok egy, sőt másfél hektárnyi háztájit mondjanak magukénak. Bajza elvtárs, mint szövetkezeti elnök, nem alkudott meg ezzel a helyzettel. 1962 tavaszán a megfiatalított vezetőséggel sikerült rendet teremteni a problémák sűrű bozótjában. A háztáji földek rendezése után 52 hektárral növekedett a szövetkezet földalapja és lényegesen megszilárdult a munkafegyelem. A párttagok száma tízzel növekedett. — Tiszta képet kellett kapnunk a földalapról — mondotta az aktív elnök —, mert 1961-ben csak a terület 7 %-án termeltek többéves takarmányt. A múlt évben 140 hektár többéves takarmányt vetettünk alá és idén még 60 hektárral megtoldjuk. így már 20 %-ra ugrik a többéves takarmányok vetésterülete. A takarmányalap értéke 100 000 koronával növekedett. Nagy Gábor ökonómus, aki szintén az ipari tervezöasztalt cserélte fel a szövetkezeti irodával, elmondja, hogy már a múlt évben ízelítőt adtak a tagságnak az újfajta jutalmazási rendszerből. Idényprémiumokat fizettek ki a jól és idejében végzett munkákért. Idén a tagok a terven felüli termés értékének 33 %-át kapják meg prémium fejében. Morvái Anna januári tervét 104 °/o-ra teljesítette és ennek megfelelően kapott már prémiumot. Az ösztönző prémiumrendszer jobb munkára serkenti Levicsek Júliát és Sislák Máriát is, akik a sertéseket gondozzák. Jirásak Gáspár agronómus a belterjes gazdálkodásról beszél. 712 000 korona költséggel egy 127 hektáros öntözőművet építenek. Az öntözőmű felét az idén már használhatják. A múltban bizony nem minden gépre akadt traktoros. Az iparból hazajött fiatalok viszont nagy számban jelentkeztek traktoros- és kombájnos tanfolyamra. Az új szakkáderek lényegesen hozzájárulnak majd a mezőgazdasági munkák gépesítéséhez. A tagság az eddig hozott és bevált szervezési és jutalmazási intézkedések eredményességén csodálkozik és bizakodva tekint a szövetkezet jövője felé. A hosszú tespedés után elérkezett a felemelkedés ideje. így van ez rendjén! Gábris József (Nővé Zámky) "íír Oj agg-otthon, öt és félmillió korona beruházási költséggel felépült Nitrán a kétemeletes agg-otthon, amelyben 265 öreg töltheti életének békés alkonyát. Egészségi állapotukat egy orvos és 17 ápolónő vigyázza. A korszerűen berendezett épülethez négyhektáros park, 200 gyümölcsfa és zöldséges-, illetve virágoskert is tartozik. (tk) S/zQ.mlu.ónyj2.lc Od &. SojUjCSOkIco.: A kukorica cünu kcrnjpMőí A hirtelen hóolvadás veszélyeztette a garamvölgyi vadállományt jp. A négy lelkes vadász (balról jobbra) Csányi M., Soós G„ Márton S. és Hindi K. látva a veszélyt, csónakba szálltak s a vadak megmentésére indultak. Kutyák segítségével mintegy 60—70 darab nyálat mentettek meg a pusztálástól. A vérbeli vadászok nemcsak lövik a nyulat, hanem segítenek is rajtuk. -nj-A kísérletezések azt bizonyítják, hogy a tejes-viaszos érésben begyűjtött és silózott kukoricának nemcsak a téli takarmányozásban van döntő szerepe, hanem az egész év folyamán és kiküszöböli, feleslegessé teszi a kevés termést adó, nagyon drágának bizonyuló egyéves fűféíék, s az úgynevezett zöldfutószalag termesztését. A hajdúszoboszló tangazdaság már 1959-ben annyi silókukoricát termelt, hogy az kitartott az új termésig. — Elhatároztuk, — mondja Körösi elvtárs —, hogy 1960-ban zöldfutószalagot nem létesítünk és az állatállományunkat nemcsak télen, de nyáron is silókukoricával etetjük. Ezen az úton 1960 májusa emlékezetes számunkra. Az előző években ugyanis rendszerint májusban tértünk át a tehenek zöldfutószalagos takarmányozására. De 1960-ban ezt már nem tettük, hanem a tehenekkel továbbra is kukoricasilőt etettünk és csak kísérletképpen tértünk át néhanéha a zöldfutószalagos etetésre. Kukoricasilót adtunk a teheneknek és azt pótoltuk egy kis lucernával, valamint rétiherével. A takarmányozásnak e módszerével olyan fejési átlagot értünk el, amilyenre azelőtt nem volt példa. A téli időszakban, vagyis január elejétől április közepéig, a 265 tehéntől 10,5— 11,5 literes napi átlag tejhozamot értünk el. A kísérletezésnek három formáját alkalmaztuk a vöröstarka tehenek takarmányozásánál. Tapasztalataink figyelemreméltóak. Az első kísérlet — május 25-től június 13-ig tartott. A tehenek őszi keveréket és rétiherét kaptak az alábi összetétel szerint. feleslegessé válik a nagy költségekkel járó zöldfutószalag, mert a kukoricasiló nemcsak télen, de nyáron is, tehát egész éven keresztül a leghasznosabb takarmánynak bizonyult. Nézzük, hogyan vélekedik erről a kérdésről Körösi elvtárs. — Magyarországon már nem újkeletű a kukorica termesztése. De a múltban a gazdaságok többsége szemeskukorica mellett nem silókukoricát, hanem kukoricacsalamádét termelt zöldtakarmányozási célokra. A csalamádét legtöbb esetben nem ápolták, így elgyomosodott, és csőtermést sem hozott. Azt a csalamádét pedig, amelyet a nyár folyamán nem etettek fel, lekaszálták, megszárították és silózták az állatállomány téli takarmányszükségletének pótlása céljából. Az ilyen siló bizony táplálóanyagokban nagyon szegény volt. Az utóbbi években azonban lényegesen megváltozott a helyzet. A gazdaságok többsége áttért a silókukorica termesztésére és megteremtette az állattenyésztési termelés fejlődésének előfeltételeit. t hogy a silókukoricával való takarmá- i nyozás esetében a tejhozam fokoza- i tosan emelkedett, míg a silózott őszikeverékekkel való takarmányozás következtében némileg csökkent. Ezek a kísérletek rendkívüli jelentőséggel bírnak tekintettel arra, hogy az állattenyésztési termelésben is az • önköltség szüntelen . csökkentésére törekszünk. : Az a tény, hogy a tejes-viaszos • érésben silózott kukorica hektáron■ ként a legkisebb önköltség mellett a legtöbb táplálóanyagot adja, s hogy . egy liter tej kitermeléséhez silókukoricából 34 %-kal kevesebb értékű ta: karmányra van szükség, mint az őszi keverékekből, azt bizonyítja, hogy a ■ takarmánytermesztés területén a ku■ koricáé a jövő. Tehát a kukorica fel, használása folytán növekvő tej- és ■ húsmennyiség, valamint jövedelem a . kukorica mellett agitál. Ez a gazdaság 1958-ban kísérletet folytatott a silókukorica gazdasági hatékonysága fokának megállapítása céljából. Első kísérlet: őszi keverékekből készített silóval 96 tehenet tartottak. Második kísérlet: Kukoricasilóval 99 tehenet etettek. Az első esetben, vagyis ahol az alaptakarmányt a silózott őszikeverékek képezték, egy liter tej kitermeléséhez szükséges takarmány értéke 1 forint 43 fillért tett ki. Ott pedig, ahol a teheneket silókukoricával etették, illetve az képezte az alaptakarmányt — egy liter tej kitermeléséhez 1,05 forint értékű takarmányra volt szükség, vagyis 38 fillér értékűvel, tehát 34 °/o-kal kevesebbre, mint az előző esetben. De a különbség még megmutatkozott abban is. VII. A Hajdúszoboszlói Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságának tapasztalatai Milven legyen a növény suriísege: Erre a két fontos tényezőre azonban nem külön-külön, hanem mint egészre kell nézni, — hangsúlyozza Körösi József elvtárs, a hajdúszoboszlói tangazdaság agronómusa. Vajon miért állítjuk így be ezt a kérdést? Azért, mert a nagy mennyiségű zöldanyag még nem jelenti azt, hogy jó termést értünk el. Ilyen eset előfordul akkor, ha a növényzet nagyon sűrű, s így nem hoz csőtermést. Előfordul olyan eset is, hogy egy hektárról kevesebb mennyiségű zöldanyagot takarítunk be és mégis a takarmányértéke — tekintettel a nagymennyiségű csötermésre — sokkal nagyobb, mint az előbb említett esetben. Ezért született az a követelmény, hogy a növényegyedek számát helyesen kell meghatározni, tehát az összes tényezők figyelembevétele mellett. Német barátainkhoz hasonlóan a magyar szakemberek is nagy gondot fordítanak a növények széthelyezésére, illetve arra, hogy a kukorica normális sűrűségűre legyen vetve. A kuitivátorozás előtt és után megállapítják, hány növény van a fészkekben, majd a talaj tápanyag ellátottságából és az adott kukoricafajtábói kiindulva meghatározzák, hogy fészkenként hány növényegyed maradhat. A kukorica termesztésénél döntő tényező, hogy milyen mennyiségű növényt hagyunk fészkenként. Ennek megállapításánál kétféle szempontból kell kiindulni: 1. hogy a lehető legnagyobb menynyiségű zöldanyagot érjük el, 2. hogy minél magasabb csőterméshozamunk legyen. Növényegyed össztermés Ebből 1 fészekben 1 ha-on Csőtermés Levélzet Kóró °/o % °/o 1.8 323 q 86,7 27,6 55,7 2.1 376 q 42,3 23,0 "34,7 2.2 376 q 48,3 20,0 31,7 2.3 431 q 50,0 16,5 33,5 2.4 370 q 46,0 23,0 30,4 2.5 376 q 45,0 21,0 34,0 2.6 359 q 39,8 26,4 33,8 2.8 320 q 35,8 26,9 37,3 : fészkenként. Ilyen növénysűrűség mellett 431 mázsa zöldanyagot termeltek hektáronként, amelynek 50 , °/o-a, vagyis 215 q csőtermés volt. : A növényegyedek száma függ a kukoricafajtától is. Azok a fajták, amelyeknek a vegetációs ideje rövidebb, száruk alacsonyabb és kevesebb zöld| anyagot adnak, természetesen több csőtermést hoznak. Ilyen kukoricafaj■ tából magától értetődik, hogy több ■ egyedet hagyhatunk fészkenként. , Fordított esetben pedig, amikor olyan ■ fajtát vetünk, amely erős, magas : szárat, tehát nagy mennyiségű zöldanyagot ad, kevesebb növényegyedet kell hagyni hektáronként. Silókukorica a zöld futószalag helyett i A hajdúszoboszlői kísérletezések i nemcsak azért értékesek, hogy pél- i dákon keresztül bizonyították, lehet silókukoricából magas hektárhozamot I elérni, hanem azért is, mert meggyő■ zően, tehát tényeken keresztül bizo• nyitják azt is, hogy a kukoricater- I mesztés fejlesztésével párhuzamosan A túl sűrűre vetett kukorica tehát : kevés csőtermést ad. Mint azt a táb: lázat is mutatja, a legnagyobb meny• nyiségű csőtermést akkor érték el, ha 2,2—2,3 növényegyedet hagytak r Evzárlat egy állami gazdaságban — sítottak — de már február 14-én készen, kijavítva várták a gépek a hivatalos járási szervek ellenőrzését. A fő javítási munkákat is otthon végezték el, amivel sok ezer koronát megtakarítottak. A bevált, de már elavult munkamódszereket igyekeznek fokozatosan újakkal kicserélni. Ezért a tavaly alakult komplexbrigádot kibővítették. Hisznek a gépek, és az új módszerek előnyeiben, sikerében és bíznak abban, hogy az 1963-as év mérlegén még magasabbak lesznek a számok a nyereség oldalon, és alacsonyabbak a kiadások. Az elmúlt évben összesen 840 000 korona értékben vállaltak kötelezettséget, amit teljesítettek is. A Középszlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság a kiértékelésnél a 24 állami gazdaság közül az ötödik helyet jelölte a safarikovóiaknak. Ez a helyezés bíztatás a nagyobb eredmények elérésére. A fenti eredményeket a dolgozók szorgalmas, kitartó munkájával, a vezetőség gondos irányításával érték el. De sokat segítettek a kommunisták is a nevelő-politikai tevékenységükkel, mert a dolgozókkal sikerült megértetniük, hogy az egyén és a közösség érdeke egy: többet és jobbat termelni. A Safarikovoi Állami Gazdaság dolgozói akarják, hogy több kenyér, tej, vaj, sajt, tojás, hús, kerüljön a dolgozók asztalára, ezért igyekeztek becsületesen teljesíteni vállalt kötelezettségeiket. Bebizonyítják, hogy Gömörben ma is szorgalmasak az emberek, akik tudják, hogy a mezőgazdaság fellendülése nélkül nem lehet szebbé és gazdagabbá tenni az életet. BÁBA Piroska (Safarikovo) A Safarikovoi Állami Gazdaság 30 km2 területen fekszik, öt gazdasági udvar és három tanya tartozik hozzá. Termőföldje 3518 hektár, ezenkívül 2340 hektár kaszálója és rétje van. Az elmúlt évben 555 alkalmazott átlag havi jövedelme 1104 koronát tett ki. A terület szétszórtsága megnehezíti a gazdaság irányítását, mely nagy körültekintést, gondosságot és szaktudást követel. • Az állattenyésztésben nem sikerült elérni a tervezett feladatokat. A gazdaság legfájóbb sebe: a szakemberhiány. Ez az állattenyésztésben volt a legjobban érezhető. De nemcsak ez, hanem a rossz időjárás is gyengítette a takarmányminőséget, ezáltal a súlygyarapodás nem érte el a kívánt magasságot. Ezzel szemben a növénytermesztésből az eladási tervet sikerült túlteljesíteni. Ez anyagi előnyt is jelentett a dolgozóknak, mert a fizetésen kívül még 86 671 koronát kaptak prémium címén. A földeken, a kertekben, a gépek és íróasztalok mellett a dolgozók egyformán összefogtak, mert be akarták bizonyítani, hogy lehet itt is szép eredményt elérni. Gömörben is megértették az emberek, hogy a mezőgazdaság nemzetgazdaságunknak egyik legfontosabb ágát jelenti. Nekik sem mindegy, hogyan és mennyit termelünk. A javítóműhely dolgozói is dicséretet érdemelnek igyekezetükért. Mindent elkövettek, hogy a gépek hibáit gyorsan helyreigazítsák. Nem akarták, hogy gépkiesés miatt valahol megálljon a munka. Az alkatrész beszerzése körüli nehézségeket igyekeztek legyőzni. Mindent és mindenkit mozgó-1963. április 7. Keményítő ért. Emészt, fehérje kg gramm 33 kg őszi keverék zöld állapotban . 3,62 660 7 kg rétihere zöld állapotban . . . 0,70 189 7 kg fű (legeltetés)....................... 1,00 90 összesen: . , . 5,30 939 Ezzel a takarmányösszetétellel 12,3 a tehéncsoportnál. De az őszi keveliteres napi átlag tejhozamot értünk rékekről áttértünk az 1959-ben készíel. tett silókukorica etetésére. A takar-A második kísérlet — június mányadag összetétele a következő 13-tól július 13-ig tartott ugyanannál volt: Keményítő ért. Emészt, fehérje , kg gramm 20 kg jó minőségű silókukorica . , 3,00 222 2 kg olajpogácsa .......................... 1,04 74 15 kg zöldlucerna ....... 1,80 360 Összesen: . . . 5,84 658 ^ A kükoricasilóval való takarmányo- koricacSafaríiádéval,' s hogy'“ bebizozás idején a napi átlagtejhozam 12,3 nyítsuk a csőtermés nélküli csalamáliterről 14,3 literre emelkedett. dé termesztésének és etetésének nem *** gazdaságos voltát. Tehát a teheneknek július 13 és 31-e között nem ku- A harmadik kísérletezésnek az koricasilót, hanem zöld kukoricavolt a célja, hogy összehasonlítsuk a csalamádét adtunk. A takarmányadag silókukoricát a csőtermés nélküli ku- összetétele a következő volt: Keményítő ért. Emészt, fehérje _________________________ kg gramm 35 kg csalamádé kevés, fejletlen csőterméssel .................................... 3,50 370 15 kg zöldlucerna ................................ 1,80 360 Összesen: . . . 5.30 7so mind a téli, mind a nyári időszakra értékes takarmányt biztosíthatunk tejes-viaszos érésben silózott kukoricából, mert a legtöbb táplálóanyagot az biztosítja. — A mi gazdaságunk a gyakorlatban a fenti következtetésekből indul ki — mondja Körösi elvtárs. — Tehát a gyenge termést adó és az úgynevezett zöldfutószalagba besorolt egyéves takarmányok helyett kukoricát kell termesztenünk minél nagyobb csőterméssel és azt tejes-viaszos érésben silózni. Annyit kell belőle vetnünk, hogy azzal egész éven keresztül takarmányozhassunk. Magától értetődik, hogy a kukorica kiegészítése céljából szükséges hüvelyeseket is termeszteni, mivelhogy azok gazdag fehérjetartalommal rendelkeznek. (Folytatjuk) ""'"'■""/-'"/SSSSS'SSSSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSSSss* Ebben az időben a napi átlag tejhozam 12,6 literre csökkent. Tapasztalataink tehát azt bizonyítják, hogy a silókukoricánál törekedni kell a maximális, de legalábbis a 40— 50 %-os csőtermés elérésére, s hogy a silókukoricát tejes-viaszos érésben kell betakarítani. Körösi elvtárs a kísérletezésekből az alábbi következtetésre jutott: 1. A gazdaság létezése óta a legmagasabb tejhozamot akkor érték el, amikor a tehenekkel silókukoricát etettek. 2. A tejes-viaszos érésben silózott kukorica jobban növeli a tejhozamot, mint a zöldtakarmány. 3. Kritika alá kell venni a hagyományos és drága zöldfutószalagelméletet. Az állatállomány részére
