Szabad Földműves, 1963. január-június (14. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-03 / 27. szám
PORHANYlTÄS FORDÍTÁS-NÉLKÜL Szomorú képet mutat a szárítatlan területek problémája. Csupán a nyugatszlovákiai kerületben az el nem végzett őszi mélyszántás területe meghaladja a 60 000 hektárt. Tudjuk jól, hogy a tavaszi szántás agrotechnikai hátrányai jelentékenyek és így keresnünk kell a Üj talajművelő gép A talajelökészítés jól bevált eszköze az NDK-ban gyártott B - 812 jelzésű rugózott szárú saraboló és csillagos rögtörő, melynek munkaszélessége 3 méter. — ksz — 'S TARTALOM TALAJERŐI OKOZÁS Dr. Frideczky Ákos mérnök: A megkésett tavaszi munkálatok megoldása .....................49 Benkovics József: Rétek és legelők gondozása.....................50 ÁLLATTENYÉSZTÉS Méry Imre: Tenyészkiválasztás az állattenyésztésben .... 51 NÖVÉNYTERMESZTÉS Jantner A. mérnök: A burgonya előkészítése ültetésre . . 51 G u s p a n János mérnök: Kultúrnövényeink talajigénye és ápolása ...............................................52 V_______________________J mítózása és boronálása. Ennek jelentőségéről e lap hasábjain az elmúlt hetekben részletesen beszámoltam. Lényeges az. hogy minden arra alkalmas talajt a lehető leggyorsabban simítózzuk meg, s ne késlekedjünk amint a talajra mehetünk. A simítót egyidőben kövesse a fogas. Ha a talaj nem volt gyomos, az őszi szántásokba vetett tavasziak talajelőkészítése rendesen simító és mélyenjáró borona alkalmazásából áll. Ha a ta'* laj gyomos volt, szükségessé válik a kultivátor használata is. Ez különösen akkor következik be, ha a tavasziak vetése igen késik és a talaj erősen fertőzött a vegetatív úton terjedő (föld alatti gyökök révén szaporodó) gyomokkal. Tekintettel a tavalyi hiányos talajművelésre, idén erre különös figyelmet kell fordítanunk, s annak minden változatát (erőmüvi, vegyszeres, esetleg biológiai) alkalmaznunk kell Súlyosabb a helyzet azon talajok előkészítése esetén, amelyekbe kapásnövényt vetünk (répa. kukorica, burgonya) és amelyeket ősszel nem szántottak meg. A kapások (kivéve a burgonyát) mélyen gyökerező növények és sikeres fejlődésükhöz mélyen porhanyitott, vízben és tápanyagban dús talajt kívánnak. Ismervén a tavaszi szántás agrotechnikai hátrányait. ez esetben is a forgatás nélküli talajporhanyítást javasoljuk. Ha kukorica után ismét kukoricát vetünk, és a földet az előző évi termény növényi hulladékai borítják, úgy azt előzőleg el kell (Folytatás az 50. oldalon) A megkésett tavaszi munkálatok megoldása A rendkívüli időjárás igen nehéz feladat elé állítja a tavaszi munkák megkezdése tekintetében termelőinket. Már áprilisban járunk, de földjeink még várnak a vetésre, sőt a legtöbb helyen egyelőre a termőtalajra sem lehet lépni. Mivel a föld az erős téli lehűlés hatása következtében mélyen átfagyott, a talaj hajszálcsövei az alsóbb rétegekben még ma is jégkristályokat tartalmaznak, s ezek megakadályozzák az olvadó hőiéből és a közben lehullott csapadékból keletkező tócsák lefolyását. Amíg a fagyos talaj teljesen fel nem enged, nem számíthatunk a felületén keletkezett pangó vizek lefolyására, melyek csupán szeles és napos időben tűnhetnek el elpárolgás útján. Ez viszont nagy kár, mivel tenyészidő alatt e vízre előreláthatólag nagy szükség lenne. Veszély fenyeget a hegyeket borító, hótakaró olvadásából keletkező árvizek révén is, ami ismét jelentékeny területkiesést eredményezhet. A gyakorlati szakemberek általános véleménye szerint az őszi gabonafélék vetésének áttelelése a nagy hőcsökkenés ellenére kielégítő, és ha fejlődésben visszamaradtak is, kedvező időjárás esetén ezen letnaradás még behozható. Tekintettel a föld felső rétegeinek magas nedvességtartalmára, a váltakozó éjjeli fagyok és nappali felmelegedések a kiritkulás veszélyét rejtik magukban. Minden esetre szükséges a fejlődésben visszamaradt vetések hathatós fejtrágyázása. Ahol kifagyás miatt a vetés megritkult, ott megfelelő rávetéssel az állomány súrűsítéséről kell gondoskodni. Ezen eljárás alkalmazásakor figyelemmel kell lennünk az előrehaladott időpontra és arra, hogy a rávetett dúsító növény fejlődési ideje összhangban legyen az őszi veteménnyel. Igyekezzünk továbbá olyan növényeket, amelyek tenyészideje a szükségesnél hosszabb, az idei termelésből kihagyni. módozatokat, hogyan helyettesíthetnénk (legalábbis részben) a tavaszi szántást. Az SZNT termelői értekezletén elhangzott szakértői vélemények egybehangzóan kidomborították annak szükségét, hogy a tavaszi szántást, ahol csak lehet kultivátorokkal történő, fordítás nélküli porhanyítással kell helyettesíteni. E célra alkalmazhatók a kormánylemez nélküli ekék is, munkájukat azonban felületi tárcsázással kell kiegészíteni. HEREFÉLÉK KEZELÉSE Áttelelő pillangós virágú takarmányainkat, ha azok kiritkultak, fö komponenssel kell dúsítani. A hereföldeket a felfagyás részbeni helyreállítása céljából meg kell hengerezni, a gyenge növényzetet (annak ellenére, hogy pillangós növények) nitrogén fejtrágyázásban kell részesíteni. Tavaszi kalászosok here alávetése esetén javasoljuk mindkét fajta vetőmagjának egyidejű vetését. A védőnövényként használt tavaszi árpa vetőmag mennyiségét 65—70 %-ra kell csökkenteni és a vetés mélységét tekintettel a heremagok apró voltára mérsékelni szükséges. Viszont a here vetőmagmennyiségét tekintettel a korábbi vetésre és az esetleges fagykárokra, bizonyos mértékben növeljük. SÍMÍTÖZÁS ÉS BORONÄLÄS Nem halasztható el sokáig az őszi mélyszántásban részesített területek si-VII. ÉVFOLYAM • 13. SZÁM 1963. április 3.
